FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra a béke követe
AZ ALAPÍTVÁNYRÓL
FKA HONLAPJAIRÓL
Kultúra Lovagja cím
MIT KELL TUDNI?
Az avatási ceremónia menete
Alapító lovagok
2024 év kitüntetettjei
2023 Magyar Kultúra Napja
2023 év kitüntetettjei
2022 év kitüntetettjei
2021. évi Kultúra Lovagjai
2020 évi Kultúra Lovagjai
2019. év Kultúra Lovagjai
2018. évi Kultúra Lovagjai
2022. évi támogatóink
2017 évi Kultúra Lovagjai
2016. év Kultúra Lovagjai
Elismertek 1999-2021.
TÁMOGATÓINK
Magyar Kultúra Napja Gála 2022
Magyar Kultúra Napja Gála
20 jubileumi gála
Kultúra Napja Gála 2022.
LÉLEKMADÁR
KISBÍRÓ
A Lovagrend emlékparkja
Honvédart Aranyossziget 2023
Örökség serleg 2022
Örökség serleg 2022
Örökség serleg 2021
Avatás fotói 2021.
Örökség serleg 2020
Örökség serleg 2019
Örökség serleg 2018
Örökség serleg 2017
Örökség-serleg 2016
Örökség-serleg elismerésről
XXIII. MKN fotói 2019.01.19.
XXII. MNKG fotói 2018
XXI. MKNG fotói 2017
Táncház program
Táncház program
ARANYOS MEGINT SZÉP LESZ
Örökségünkért érem
JÓKAI-DÍJASAINK
ÉVES PÁLYÁZATAINK
ÉVES BESZÁMOLÓK
kapott és adott elismeréseink


A tábor fogadása

HONVÉDART BEKÖSZÖNTŐ

A LÉLEKMADÁR SZERETETTEL KÖSZÖNTI A MAGYAR HONVÉDSÉG 175 ÉVES JUBILEUMA ALKALMÁBÓL ELSŐ ALKALOMMAL MEGRENDEZÉSRE KERÜLŐ HONVÉDART ARANYOSSZIGET 2023 ALKOTÓTÁBOR IRÁNT ÉRDEKLŐDŐKET!

2023. június 5 - 10 között az Aranyosapátiban található Aranyossziget fogadja a Honvéd Kulturális Egyesület alkotóművészeit.

Az alkotótáborral kapcsolatos kérdéseket a kultura.lovagja@gmail.com címen várjuk.

ÜZEMBENTARTÓ:
FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY (1134 BUDAPEST GIDÓFALVY ÚT 29)
HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL SZÁMA : 2985/2015


A következő napokban és oldalakon informáljuk a táborba jelentkezőket!

Bemutatjuk az alkotómunka, a szórakozás és a pihenés lehetőségeit.




Aranyossziget története

A NEMZET TALÁLKOZÓHELYE

Aranyossziget
„B” KATEGÓRIÁS Gyermek és Ifjúsági Tábor VENDÉGHÁZ

Küldetése: programokkal a hátrányos helyzetű térség életminősége fejlesztése, a helyszín és szállás biztosításával a nemzet egyesítésének elősegítése.

ARANYOSSZIGET FOGALMA: Aranyossziget „Tündérmező kapuja”. Térségi Virtuális Kulturális Központ, a Kultúra Lovagrendje kegyeleti helye.
Helye: A beregi Tisza-hát észak-nyugati sarkában található Aranyosapáti település révaranyosi részének központjában található egy hektáros terület.
Története: Az ingatlanegyüttes létesítésének előzménye az 1896-ban alapított Nagybányai Festőiskola emlékének, és annak a 1902-től kezdődő szabadiskolája örökségének ápolása. Ezen belül kiemelten a „plein air” magyarul a szabadban való festés ápolása. (A műteremben vagy bármely más zárt helyiségben, szobában, pincében, padláson való egyoldali fényforrással alkotás helyett.)
1992-ben Tisza Nagy Menyhért ref.lelkész, költő, festőművész a kultúra lovagja cím alapító lovagja vezetésével Vaján indult el az alkotómunka. A településen 1993-ban népi faragott játszóteret látogatott meg Aranyosapáti polgármestere, Pálfi András a magyar kultúra lovagja, aki a kultúrában látta halmozottan hátrányos helyzetű települése fejlesztésének lehetőségeit, és állandó alkotóház biztosításával meghívta a közösséget.
Az 1995-ben alapított Falvak Kultúrájáért Alapítvány a honfoglalás millecentenáriuma alkalmából Kisgéresen, majd Királyhelmecen találkozott az alkotóközösség vezetőjével. A személyes találkozókat követően és a reprivatizáció eredményeként a visszaadott alkotóház új helyzetet teremtett, így 1999. őszén már a Falvak Kultúrájáért Alapítvány vette át „élethosszig” tartó használatra – az alkotóház helyett – a hat éve üresen álló egykori óvoda épületét. Az alapítvány közössége a millennium évében az óvodát átalakította az alkotóházzá és 2000. júliusában – a Belügyminiszter védnökségével – létrejött az Észak Erdély, Kárpátalja, Kelet-Szlovákia és az anyaország közötti kulturális híd bázisa.
Az alapítvány itt alapította meg a 2003-ban, a doni áttörés 60. évfordulóján zászlót bontott, 2004. júliusában megalapított Kultúra Lovagrendje lovagvárát. A nándorfehérvári diadal 1456. július 4-21. 550. évfordulóján létesült a Kultúra Lovagrendje emlékparkja. A kultúra lovagja címmel elismertek emlékét a hársfák alatt található 12 emlékoszlopból kialakított – jelenleg 17 – „lovagi kerekasztal” 211 elismert emlékét őrzi, és ad alkalmat a családoknak, barátoknak, ismerősöknek és tisztelőknek a személyes emlékezésére, az életművek megismerésére és ápolására lehetőséget. Az emlékpark központi emlékműve az „Emlékezet harangja,” amely egyaránt szolgálja a történelmi múltra, valamint az elhunyt és posztumusz avatott lovagtársakra való emlékezést.
Aranyossziget küldetésében fogalmazta meg, hogy működésével járuljon hozzá a nemzet „aranyosszegeletje”, ezen belül a Bereg és a négyeshatármente népszerűsítéséhez, valamint a halmozottan hátrányos helyzetben élők életminősége fejlődéséhez. Ennek érdekében épült meg 2017-ben az Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor, és korszerűsödött 2019-ben az alkotóház, amely a Négyeshatármentő Kulturális Központ nevet vette fel.
Az alkotóházban közművelődési, művészeti és ifjúsági események valósulnak meg. 2010. szeptember 20-án első alkalommal itt szervezték meg az Európai Kultúra Napja nyitóeseményét. Azóta itt, ennek keretében „Elszármazottak találkozóját” és lovagi találkozót tartanak.
Aranyosszigeten képzőművész és irodalmi alkotótáborokat, különböző célú ifjúsági táborokat szervez önállóan vagy partnereivel az alapítvány.
Nagy segítség ad a lovagvár fenntartásához a „turista vendégek” fogadása.






Aranyossziget fő részei

alkotóház (központ)

Aranyossziget fő elemei a vendégház, az alkotóház (központ) és a három emlékpark.
Négyeshatármenti Művelődési Központ
A központ a lovagvár „értéktára”. Itt található a Kultúra Lovagrendje Múzeum és Levéltára. Az 1999-ben használatra átvett óvoda, a 2000-ben avatott Aranyospáti Alkotóház után 2019-ben minden elemében modern, jól felszerelt épület várja vendégeit. A 108 négyzetméteres nagyterem előadások, konferenciák, családi és közösségi összejövetelek mellett kedvező alkotási feltételeket biztosít a képzőművészeknek.




Vendégház bemutatása

szobák és ágyak

Vendégház helyiségei:

Földszinten található helyiségeink:
férfi WC (5,28m²), női WC (5,28m²), étkező (41,93m²), melegítőkonyha (18,341m²)
9. Mozgáskorlátozott szoba (15,12m²) és Mozgáskorlátozott fürdőszoba (7,36m²) 2 ágyas, fürdőszobás

10. Orvosi/Betegszoba (13,64m²),
2 ágyas, fürdőszoba

Tetőtéren található helyiségeink:
Társalgó (25,88m²)
1 A Nyugat Európában élő magyarok szobája
Avatta: Landmanné dr. Szeczi Zsuzsanna (NL)
2 ágyas, fürdőszobás

2 Skandináv (24m²) A Skandináviában élő magyarok szobája
Avatta: Kovács Ferenc mkl (Osló, N)
3 ágyas, fürdőszobás

3 A Kárpát-medencében élő magyarok szobája (25,52m²)
Avatta: Nejzsmák Emma ekl (Rahó, UA)
2 ágyas (francia) fürdőszobás

4 Az Amerikában élő magyarok szobája (17,16m²)
Avatta: Jakab Vilmos (New York, USA)
3 ágyas, fürdőszobás

5 Az Afrikában élő magyarok szobája (19,8m²)
Avatta: Ahmed Szliman ekl (Mauritánia, RIM)
3 ágyas, fürdőszobás

6 Az Ázsiában élő magyarok szobája (13,60m²)
Avatta: Suresh Chaudriy (India, IND)
5 ágyas

7 A szoba a német-magyar barátság szobája (18,92m²)
Avatta: Udó Ziegler ekl (Hainichen, D)
5 ágyas

8 Az Ausztráliában és Indonéziában élő magyarok szobája (17,26m²)
Avatta: Kardos Béla mkl (Marrikville, AUS)
4 ágyas,

Az 6, 7, 8 szoba mellett két fürdőszoba!

Közlekedő (53,74m²)




Aranyossziget fő részei

emlékparkok

Emlékparkok Aranyosszigeten

A Kultúra Lovagrendje Emlékparkja mellett itt található a Katonaolimpikonok Baráti Kör által 2022. május 14-én állított "Elhunyt Katonaolimpikonok Emlékhelye. A "Toborzó országfutás" során avatott emlékhelyen 123 egykori olimpikonra emlékezhetünk.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján George Pataki New York Állam avatta fel a napjainkban "kulturális önkénteseink" emlékhelyét.

A szlovén-magyar barátság jeleként 2023. június 17-én Aranyosszigeten Petőfi Sándor és France Preseren bicentenáriuma alkalmából újabb emlékparkot avatunk. A szobrok első lépései lesznek egy kulturális panteon kialakításának.




Történeti előzmény

együttműködést erősítő találkozások

Találkozásokra épített jövő
(Csak a hegyek nem találkoznak)

A német – magyar kapcsolatok ápolása a magyar vidék kultúrájának népszerűsítése érdekében 1992-ben alapítottuk az Adrianus Idegenforgalmi és Kulturális Szolgáltató Bt-t. (Adrianus Utazási Irodát).

1994 tavaszán egyidőben a Stefánia Palotában és az Operaházban Sigrid Boese Pirschel a kultúra lovagja cím alapító lovagja felkérésére képzőművészeti kiállítást rendeztünk a Berlin Brandenburg Német Magyar Baráti Társaságnak.

1995-ben megkezdtük a felkészülést a honfoglalás millecentenáriumának megünneplésére. Elvállaltuk a Verecke – Ópusztaszer Honfoglalás Lovag Emléktúra - ez csatlakozott a " magna Hungária túrához, melyet Petraskó Tamás a magyar kultúra lovagja vezetett - kulturális programjainak megszervezését. Ezen belül első jelentős eredménynek tekintjük, hogy valamennyi parlamenti párt védnökséget vállalt programunk felett (egy A/4-es papíron), és megjelentettük az eseményre hívogató katalógusunk.

1996. januárjában a rahói Darabán János millecentenáriumra készített festménysorozatát – közte a monumentális „Honfoglalók hajnala” címűt – a Nemzeti Galériában a jubileumi év miniszteri biztosa Deme Péter a kultúra lovagja cím alapító lovagja mutatta be. Március 15-én Királyhelmec polgármestere, országgyűlési képviselő vendégei lehettünk. Az ünnepséget követő délután Kisgéresre mentünk, ahol megismerkedtünk nt. Tisza Nagy Menyhért református lelkész, festőművésszel, akitől megtudtuk, hogy Aranyosapátiban található alkotóházára alapozva hozta létre Észak Erdély és Kelet Szlovákia között a kulturális hidat.

Fontos megjegyzés: A név és a hely ismerős volt számomra. Mivel terveink között szerepelt a kultúrával történő életminőség-fejlesztés 1994 júniusában egy ötsoros hírt vágtam ki a Napszabadságból, amelyben megtudtam, hogy a Aranyosapáti település polgármestere meghívta a művészeket falujába és használaton kívüli házat biztosított számukra, hogy hozzájáruljanak a település életminősége fejlesztéséhez. Megdöbbentő találkozás!

A 1996. március 13-án bejegyzett Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának elnökeként, a Honvéd Kulturális Egyesület – továbbiakban HKE - kultúraszervezőjeként gyakran szerveztünk közös eseményeket a fővárosban és vidéken egyaránt. Kiemelt programunk volt a Honfoglalás Millecentenáriuma alkalmából egy kiállítás-sorozat szervezése, majd annak lebonyolítása. A július 25 és augusztus 19 között megrendezett „főprogram” 120 eseményét sikeresen megvalósítottuk, amely során sok száz emberrel ismerkedtünk meg, akik szép számban ma is velünk vannak.

A lovastúra mellett - falusi turizmus kutatást követően - Sárszentmihályon Kocsán István a magyar kultúra lovagja, Rákóczifalván Nagy József a kultúra lovagja cím alapító lovagja és Domoszlón Gyurkó Béla közreműködésével szerveztünk alkotótábort. A sárszentmihályi és a rákóczifalvai tábor vezetője Morschauser Miklós a HKE festőművésze volt, Ő avatta fel 1996. július 30-án Olaszfaluban Károly alkotóházunkat.

1997 január 22-én első alkalommal ünnepeltük a Stefánia Palotában a HKE-el közösen a Magyar Kultúra Napját. Az év nyarán Rákóczifalván megrendeztük az első értékteremtő fafaragó táborunkat, amely során látogatást tettünk a HKE tiszaligeti táborába.

1998 nyarán rákócziújfalui fafaragó táborban már megjelentek a szolnoki művészek. Az év kiemelt feladataként – NATO csatlakozás egyik előkészítő eseményeként – megszerveztük azt alkotótábort, amelybe többek között az USA-ból, Lettországból és Törökországból is érkeztek művészek.

Megjegyzés: Ekkor kapcsolódott programunkhoz Vörös Ákos a kultúra lovagja cím alapító lovagja, aki korábban a HM alkotóművészeti táborainak szervezésével is foglalkozott. Itt vett részt első alkalommal programunkon Tiszai Nagy Menyhért festőművész és P. Baranyi Stefánia szobrászművész a kultúra lovagja cím alapító lovagjai.

1998 októberében - az alkotótábornak is köszönhetően - Rákócziújfaluban ökumenikus templomszentelés volt, az ehhez kapcsolódó méltatlan körülmények döntő hatással voltak a korábbi években tervezgetett kultúra lovagja cím alapítására.

A huzamos és sikeres együttműködés eredményként 1999. január 22-én a kultúra lovagja cím alapító lovagja lett Sipos Gábor HKE elnöke, és Frömmel Gyula a HKE festőszakosztályának vezetője. Az államalapítás milleniumára készülve, majd annak két évében az alapítvány a HKE valamennyi fafaragóját bevonta a "Millenniumi emlékoszlopok a Kárpát-medencében" elvevezésű programjába, amely során 6 ország 112 településén teremtette meg az alkalmat az ünneplésre.

Napjainkban Vörös Ákos a Világ magyarságáért elismeréssel kitüntetett Dunai Nemzetközi Alkotókör tiszteletbeli elnöke. A fafaragó közösséget Törő György a magyar kultúra lovagja vezeti, aki a kezdetektől részt vett a HM táboraiba.

Megjegyzések:
1. Az 1992-ben indított turisztikai program fejlesztése révén a 1996-ban bejegyzett alapítvány 1999-re a Tiszai (vezetője Tiszai Nagy Menyhért kl), Dunai (vezetője Vörös Ákos), Bakony-Balatoni (vezetője Polyák István a kultúra lovagja cím alapító lovagja) és Nyugati (vezetője Sigrid Boese Pirschel kl) alkotókörökkel létrehozta az Adrianus Nemzetközi Alkotóközösség.

2. A Károly (Olaszfalu), Katalin (Szolnok-Alcsisziget), Aranyosapáti (Aranyosapáti), Ilona (Szlovákia Nagykövesd), Erik (Ukrajna, Rahó), Simonffy (Románia, Torda) alkotóházakkal megalapította az Adrianus Alkotóházláncot.

3.. 2003-ban Olaszfaluban, kiállítással együtt bemutatásra került a nemzetközi közösség művészeti és kultúraszervezői orientációs irányzata a kontaktivizmus. (máig egyedüállló, jelentős tartalmat hordozó kifejezés)

4. Úgy érzem, hogy az elmúlt közel három évtized alatt az élet elegendő találkozást adott ahhoz, hogy 2023-ban a HKE hivatalosan is tervbe vegye aranyosszigeti táborát.


4. Az írásban szereplő lovagi elismerések már a mai helyzetet jelentik, amelyek hosszú évek közös munkája eredményként jött létre.




ALKOTÓTÁBOROKRÓL

szervezési tapasztalatok

Alkotótáborokról (Amikor a felnőttek „játszanak”.)

1996-óta eltelt években általunk megszervezett alkotótáborok száma megközelíti az ötvenet. Ezek alapján fogaltam össze tapasztalataimat, mely nem példa, nem kell követni, elegendő legyen, hogy ezeket a tapasztalatokat szerezte a Falvak Kultúrájáért Alapítvány.

Előzetesen megjegyzem, hogy itt és most nem beszélnék a gyermekek részvételével megvalósuló alkotótáborokról.

Az elmúlt 28 év tapasztalata alapján elmondhatunk néhány közös nevezőt.
Az alkotótáborban felnőttek egyéni tervek vagy meghatározott téma szerint alkotnak, amelynek célja az egyéni ismeretek és fogások mellett a közösség megerősítése. Némely esetben – fafaragóknál inkább lehetséges – egy közös alkotás készül.

Sokat beszélgettünk a tábor kedvező idejéről és annak hosszáról. Ezt nagy általánosságban úgy tudom összefoglalni, hogy általában jó időben – jellemzően áprilistól októberig – célszerű szervezni. Ennek ellenére más időpont is lehetséges, mint 2023 március utolsó napjaiban a szlovákiai Nizna Poliankán. Igaz a szervezők gondoskodtak rólunk a művelődési ház színpadán faragtunk. A tájat hó lepte.

A tábor hosszát sem lehet „kőbe vésni”. A mi legrövidebb táborunk 3 napos a leghosszabb kéthetes volt. Amikor beszélgettünk róla a legtöbben az 5-7 napot elegendő tartják, illetve eddig biztosítható a „tűrés”.

Fontos sajátosság az alkotótábor programja. Több alkalommal megtapasztaltam – nem csak képzőművészeknél – hogy az alkotótábor programja maga az alkotás, amely eredményként egyre -másra születnek a művek. Legfeljebb esténként alakulnak ki a tartalmas beszélgetések, kisebb szórakozások.

Számos alkalommal voltam ilyen helyzetben, de nem feltétlenül értek ezzel egyet. Az alkotókat - akik alkalmanként akár több száz kilométert tesznek meg, hogy fessenek – talán a környezet, a táj, az épített örökség, a helyi hagyományok és még sok más is érdekelheti. Szerintem erre is adni kell lehetőséget. Milyen furcsa lenne, ha a „Honvédart” résztvevői a bicentenáriumok évében nem „találkoznának” Kölcsey Ferenccel, nem énekelnénk el a Himnuszt sírjánál, nem keresnénk fel egyetlen Petőfi Sándor emlékhelyet sem. Minden házigazda szeretné megmutatni a térség értékeit, kulturális örökségét, ezt nem kell feltétlenük az alkotás rovására írni. A fent említett szlovákiai táborban kifejezetten informatív volt az első nap délelőttjének programja, amikor a lengyelországi katonatemetők meglátogatása hozzájárult tervezett alkotásunk kialakításához.

Végül elmondom, hogy az alkotótábor résztvevői önként jelentkeznek, úgy kell őket elfogadni, ahogy vannak. Törekedni kell a visszahúzódót is bevonni a közösségi életbe. Nem feltétlenül most kell „nevelni egymást”. A tábor a pihenésről és a feltöltődésről is szól. Nem munkatábor. Nagyon fontosnak tartom az alkotótábor vezetését, ezen belül a tábor feltélteleinek szervezője és a művészeti vezető személyét, valamint egy könnyen megvalósítható, kényelmes napirendet.
.






Honlapkészítés