FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra a béke követe
AZ ALAPÍTVÁNYRÓL
2023 Magyar Kultúra Napja
2023 év kitüntetettjei
FKA HONLAPJAIRÓL
Táncház program
2022. évi támogatóink
TÁMOGATÓINK
ARANYOS MEGINT SZÉP LESZ
2022 év kitüntetettjei
Magyar Kutúra Napja Gála 2022
Örökség serleg 2022
Magyar Kultúra Napja Gála
MIT KELL TUDNI?
Az avatási ceremónia menete
A Lovagrend emlékparkja
20 jubileumi gála
2021. évi Kultúra Lovagjai
Avatás fotói 2021.
2020 évi Kultúra Lovagjai
2019. év Kultúra Lovagjai
XXIII. MKN fotói 2019.01.19.
2018. évi Kultúra Lovagjai
XXII. MNKG fotói 2018
2017 évi Kultúra Lovagjai
XXI. MKNG fotói 2017
2016. év Kultúra Lovagjai
Elismertek 1999-2021.
Alapító lovagok
Örökség-serleg elismerésről
Örökség serleg 2022
Örökség serleg 2021
Örökség serleg 2020
Örökség serleg 2019
Örökség serleg 2018
Örökség serleg 2017
Örökség-serleg 2016
Örökségünkért érem
JÓKAI-DÍJASAINK
ÉVES PÁLYÁZATAINK
ÉVES BESZÁMOLÓK
kapott és adott elismeréseink
KISBÍRÓ
LÉLEKMADÁR
Kultúra Lovagja cím
Kultúra Napja Gála 2022.
Táncház program


Magyar Koronaőrök Egyesülete

50 számú Örökség serleg

50. számmal: a Magyar Koronaőrök Egyesületének.
Indoklás: A Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a XI. századtól őrizték. 1439-ben történt elrablása után merült fel az igény a biztonságosabb őrzésére. Végleges megoldásként II. Mátyás király törvényben garantálva külön fegyveres őrséget állított fel. A koronaőri tisztség a második világháború végével megszűnt. Vitéz József koronaőr főhadnagy, posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja a rendszerváltás után határozta el, hogy feléleszti a koronaőrséget, ezért a Magyar Királyi Koronaőrség még élő 9 tagjával együtt hozta létre 1991. szeptember 19-én a Magyar Koronaőrök Egyesületét. Az alapítást követő évtizedben a hagyományőrzők nem hagyták, hogy a múltba vesszen a Szent Korona őrzésének nemes hagyománya, sokat tettek azért, hogy az egykori koronaőrök emléke fennmaradjon, és megtörténjen rehabilitációjuk. Első feladatuknak tartották az 1909-ben rendszeresített tradicionális egyenruha elkészíttetését – már az első évtől részt vettek az augusztus 20-i Szent Jobb-körmeneten – és a koronaőrség újbóli felállítását.
Vitéz József 2001-ben elhunyt, ezt követően Woth Imre vezetésével létrehozták „pártolótagok” közösségét. Folytatták küldetésüket, szolgáltak a tisztavatáson. A Magyar Kultúra Lovagjainak első avatásától folyamatosan biztosították a Szent Korona másolatának jelenlétét a Magyar Kultúra Napja Gálán. Elvitték haza üzenetét a határon túlra, az emigrációban élőknek, de megjelentek kistelepülések rendezvényein is.
Az Egyesület évről-évre népszerűbb tevékenységének, és felkészítést segítő munkájának is köszönhető, hogy 2011. május 30-án a Magyar Honvédség állományába tartozó Honvéd Koronaőrség ünnepélyes keretek közt ismét átvette a Szent Korona őrzését. Az Egyesület ezzel elvégezte második vállalását is.
Szent István halálának 900. évfordulóján, 1938-ban országjárásra indult a Szent Jobb az ünnepi alkalomra készített ereklyeszállító vonatban. Ez nagyon fontos esemény volt a koronaőrök életében, mert ekkor vált tömegek előtt ismertté tevékenységük. A vélhe¬tően megsemmisült „aranykocsi” rekonstrukciójának ötlete is az alapítóktól származik. Az Egyesület közel egy évtizeden át küzdött a sikerért. Széles összefogással 2021. augusztusban bemutatkozott a rekonstruált „aranykocsi” Budapesten. Ma a Vasúttörténeti Parkban látható.
Vitéz József és társainak életcélja volt, hogy a Szent Korona kimozduljon a Nemzeti Múzeumból, jöjjön létre a Honvéd Koronaőrség és épüljön meg újra az „aranykocsi”. Mindhárom konkrét alapítói szándék 2021. szeptemberére az egyesület 30. évfordulójára megvalósult.
Az egyesületnek ma tizenhat hagyományőrző koronaőr tagja van, elnöke: Wott Imre elnök a Magyar Kultúra Lovagja cím jelöltje.
Ezt a következetes, kitartó áldozatos munkát, és a 20 éves töretlen együttműködést köszöni meg az 50. Örökség serleg elismeréssel a Falvak Kultúrájáért Alapítvány.
Az elismerést „A magyar államiság jelképeinek népszerűsítésért” adományozzuk.






Ipolybalogi Bukréta Hagyományőrző Csoport

51 számú Örökség serleg

51. számmal az Ipolybalogi Bukréta Hagyományőrző Csoportnak
Indoklás: A csoport 2005-ben alakult a Csemadok Alapszervezete mellett Bukréta néven. Közel húsz éves működésük alatt több száz fellépésük volt. Aranysávos minősítést értek el az országos Bíborpiros Szép Rózsa és a Tavaszi szél vizet áraszt versenyeken, Budapesten a Vass Lajos népzenei versenyen a zsűri nívó díját kapták. Repertoárjukban nem csak népdalokat, hanem népi szent énekeket is énekeltek. Megalakulásuk 10-ik évfordulóján egy CD lemezt is kiadtak „Kegyes égi királynédat tiszteljed ó magyar“ címmel, melyet a Magyar Katolikus Rádió is sugárzott. Bemutatnak betlehemes játékokat, népszokásokat, dramatizált palóc népmeséket. 2018-ban a Magyar Televízió Echo stábja, 2019-ben a Duna Televízióban láthattuk a csoportot, amint bemutatja a falu népviseletét és a karácsonyi szent énekeket. 2020-ban Szegvári Ildikó néptánc oktató kérésésre egy összeállítást készítettek a Falutól falura elnevezésű Kárpát-medencei gyűjtőmunka számára.
A csoport vezetője Lőrincz Sarolta Aranka.

A közösségi elismerést „A magyar kultúra határon túli példamutató ápolásáért“ adományozzuk.





Szondi Vitézei

52 számú Örökség serleg

52. számú Szondi Vitézei.
Ha valaki a hagyományőrzésnek egy jó példáját kívánja tanulmányozni, akkor feltétlenül el kell mennie Drégelypalánkra. A település nevében is szereplő várat ugyanis Szondi György és másfélszáz katonája a tízezres török túlerő ellen is védte haláláig. Így váltak a hősiesség és hazaszeretet példaképévé.
A várat a harminc évvel ezelőtt, Teszáry Károly erdőmérnök által létrehozott Drégelyvár Alapítvány karolta fel, s az eltelt három évtized alatt 1500 köbmétert falat emeltek fel. A vár helyreállítása az alapítványhoz fűződik, a Szondi kultusz ápolása pedig a település önkormányzatához.
Ez utóbbi feladat konkrét ellátói a helyi művelődési ház és Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ. Mindkettő vezetője Pásztor Ildikó a Szondi ünnepségek fáradhatatlan motorja.
Törekvésük nyomán országos hírű várjátékok, nagyszabású rendezvények valósulnak meg. A látogatóközpontban az év 365 napján várják a látogatókat. Népszerű programjaik az apródavatás, a vitézavatás, az íjászkodás, bajvívás, pénzverés és még sok féle élményt nyújtó program. A résztvevők megismerkedhetnek Szondi történetével, a korabeli fegyverekkel, viselettel. A történelmi hagyományápolás és a rendezvények segítése érdekében hívták életre a „Szondi vitézei” hagyományőrző csapatot, kik látványos bemutatóikkal, közreműködésükkel színesítik a programokat, s követendő példaként szolgálnak a jövő nemzedéke, az ifjúság számára.






Honlapkészítés