50 számú Örökség serleg

50. számmal: a Magyar Koronaőrök Egyesületének.
Indoklás: A Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a XI. századtól őrizték. 1439-ben történt elrablása után merült fel az igény a biztonságosabb őrzésére. Végleges megoldásként II. Mátyás király törvényben garantálva külön fegyveres őrséget állított fel. A koronaőri tisztség a második világháború végével megszűnt. Vitéz József koronaőr főhadnagy, posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja a rendszerváltás után határozta el, hogy feléleszti a koronaőrséget, ezért a Magyar Királyi Koronaőrség még élő 9 tagjával együtt hozta létre 1991. szeptember 19-én a Magyar Koronaőrök Egyesületét. Az alapítást követő évtizedben a hagyományőrzők nem hagyták, hogy a múltba vesszen a Szent Korona őrzésének nemes hagyománya, sokat tettek azért, hogy az egykori koronaőrök emléke fennmaradjon, és megtörténjen rehabilitációjuk. Első feladatuknak tartották az 1909-ben rendszeresített tradicionális egyenruha elkészíttetését – már az első évtől részt vettek az augusztus 20-i Szent Jobb-körmeneten – és a koronaőrség újbóli felállítását.
Vitéz József 2001-ben elhunyt, ezt követően Woth Imre vezetésével létrehozták „pártolótagok” közösségét. Folytatták küldetésüket, szolgáltak a tisztavatáson. A Magyar Kultúra Lovagjainak első avatásától folyamatosan biztosították a Szent Korona másolatának jelenlétét a Magyar Kultúra Napja Gálán. Elvitték haza üzenetét a határon túlra, az emigrációban élőknek, de megjelentek kistelepülések rendezvényein is.
Az Egyesület évről-évre népszerűbb tevékenységének, és felkészítést segítő munkájának is köszönhető, hogy 2011. május 30-án a Magyar Honvédség állományába tartozó Honvéd Koronaőrség ünnepélyes keretek közt ismét átvette a Szent Korona őrzését. Az Egyesület ezzel elvégezte második vállalását is.
Szent István halálának 900. évfordulóján, 1938-ban országjárásra indult a Szent Jobb az ünnepi alkalomra készített ereklyeszállító vonatban. Ez nagyon fontos esemény volt a koronaőrök életében, mert ekkor vált tömegek előtt ismertté tevékenységük. A vélhe¬tően megsemmisült „aranykocsi” rekonstrukciójának ötlete is az alapítóktól származik. Az Egyesület közel egy évtizeden át küzdött a sikerért. Széles összefogással 2021. augusztusban bemutatkozott a rekonstruált „aranykocsi” Budapesten. Ma a Vasúttörténeti Parkban látható.
Vitéz József és társainak életcélja volt, hogy a Szent Korona kimozduljon a Nemzeti Múzeumból, jöjjön létre a Honvéd Koronaőrség és épüljön meg újra az „aranykocsi”. Mindhárom konkrét alapítói szándék 2021. szeptemberére az egyesület 30. évfordulójára megvalósult.
Az egyesületnek ma tizenhat hagyományőrző koronaőr tagja van, elnöke: Wott Imre elnök a Magyar Kultúra Lovagja cím jelöltje.
Ezt a következetes, kitartó áldozatos munkát, és a 20 éves töretlen együttműködést köszöni meg az 50. Örökség serleg elismeréssel a Falvak Kultúrájáért Alapítvány.
Az elismerést „A magyar államiság jelképeinek népszerűsítésért” adományozzuk.

51 számú Örökség serleg

51. számmal az Ipolybalogi Bukréta Hagyományőrző Csoportnak
Indoklás: A csoport 2005-ben alakult a Csemadok Alapszervezete mellett Bukréta néven. Közel húsz éves működésük alatt több száz fellépésük volt. Aranysávos minősítést értek el az országos Bíborpiros Szép Rózsa és a Tavaszi szél vizet áraszt versenyeken, Budapesten a Vass Lajos népzenei versenyen a zsűri nívó díját kapták. Repertoárjukban nem csak népdalokat, hanem népi szent énekeket is énekeltek. Megalakulásuk 10-ik évfordulóján egy CD lemezt is kiadtak „Kegyes égi királynédat tiszteljed ó magyar“ címmel, melyet a Magyar Katolikus Rádió is sugárzott. Bemutatnak betlehemes játékokat, népszokásokat, dramatizált palóc népmeséket. 2018-ban a Magyar Televízió Echo stábja, 2019-ben a Duna Televízióban láthattuk a csoportot, amint bemutatja a falu népviseletét és a karácsonyi szent énekeket. 2020-ban Szegvári Ildikó néptánc oktató kérésésre egy összeállítást készítettek a Falutól falura elnevezésű Kárpát-medencei gyűjtőmunka számára.
A csoport vezetője Lőrincz Sarolta Aranka.

A közösségi elismerést „A magyar kultúra határon túli példamutató ápolásáért“ adományozzuk.

52 számú Örökség serleg

52. számú Szondi Vitézei.
Ha valaki a hagyományőrzésnek egy jó példáját kívánja tanulmányozni, akkor feltétlenül el kell mennie Drégelypalánkra. A település nevében is szereplő várat ugyanis Szondi György és másfélszáz katonája a tízezres török túlerő ellen is védte haláláig. Így váltak a hősiesség és hazaszeretet példaképévé.
A várat a harminc évvel ezelőtt, Teszáry Károly erdőmérnök által létrehozott Drégelyvár Alapítvány karolta fel, s az eltelt három évtized alatt 1500 köbmétert falat emeltek fel. A vár helyreállítása az alapítványhoz fűződik, a Szondi kultusz ápolása pedig a település önkormányzatához.
Ez utóbbi feladat konkrét ellátói a helyi művelődési ház és Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ. Mindkettő vezetője Pásztor Ildikó a Szondi ünnepségek fáradhatatlan motorja.
Törekvésük nyomán országos hírű várjátékok, nagyszabású rendezvények valósulnak meg. A látogatóközpontban az év 365 napján várják a látogatókat. Népszerű programjaik az apródavatás, a vitézavatás, az íjászkodás, bajvívás, pénzverés és még sok féle élményt nyújtó program. A résztvevők megismerkedhetnek Szondi történetével, a korabeli fegyverekkel, viselettel. A történelmi hagyományápolás és a rendezvények segítése érdekében hívták életre a „Szondi vitézei” hagyományőrző csapatot, kik látványos bemutatóikkal, közreműködésükkel színesítik a programokat, s követendő példaként szolgálnak a jövő nemzedéke, az ifjúság számára.