Bocsárszky Attila

871. Bocsárszky Attila (Göncruszka, Szlovákia) színész
Lovagias tettek: Kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett. A Thália Színpad és annak jogutódja a Kassai Thália Színház színésze, majd a Pozsonyi Szépművészeti Főiskola elvégzése után a színház társulatának vezetője. 1992-től rendszeresen fellép a Kassai Állami Színház szlovák nyelvű előadásaiban. Közel félszáz jelentős színházi szerep mellett négy filmben is szerepel. A kassai Konzervatóriumban tanít színpadi mozgást, és akrobatikát a színészpalántáknak, Őtletgazdája a felvidéki középiskolások színházi táborának, ahol magyar szakemberek részvételével a színészet mellett a teátrum egyéb munkafolyamataiba is betekintést nyerhetnek.. Ezen belül megismerkednek, a többi között a kellékes, súgó, fény- és hangtechnikus, a díszlet-, kosztüm- és látványtervező, valamint az öltöztető és ügyelő munkájával. A program célja: az utánpótlás nevelés. Nevéhez kötődik az Árvácska Polgári Társulás gyermekrendezvényeinek és népművészeti programjainak szervezése.
„A kulturális életminőség fejlesztéséért”

Branko Novak

872. Branko Novak (Sveta Trojica , Szlovénia) népzenész, biztosítási ügyintéző
Lovagias tettek: Negyven éve tenor-bariton hangszerekkel fúvószenekarokban és kisegyüttesekben zenél. Szlovéniai kistelepülésektől a fővárosig önzetlenül népszerűsíti a fúvószenét. 25 év óta Alfi Nipič az egyetemes kultúra lovagja neves együttesében lép fel és készíti stúdiófelvételeit. Ezen időszak alatt több mint 200 dalt rögzített. Szlovénia mellett különböző együttesekkel lépett fel Magyarországon, Horvátországban, Szerbiában, Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Svájcban, Kanadában, valamint az Amerikai Egyesült Államokban és Szenegálban. A zenén keresztül a nemzetközi kulturális kapcsolatok sikeres ápolója.
„A nemzetközi zenei kapcsolatok ápolásáért”

Debreceniné Králik Tünde

873. Debreceniné Králik Tünde (Nógrád község) szlovák nemzetiségi önkormányzat vezetője
Lovagias tettek: 1992-től gyűjti a régi szokásokat, recepteket, filmfelvételeket készített jeles eseményekről. Néptáncot és dalokat tanított, majd megalapította az általános iskolásoknak az Orgona Gyermek Hagyományőrző Klubot, amely néptánccsoportjával szép sikereket ért el. 2010-óta a Nógrád Sízve Egyesület vezetője. A nógrádi szlovák nemzetiség kultúrájának értékeit hét könyvben foglalta össze. A nemzetiségi önkormányzat a település kulturális életének meghatározó szervezete.
„A magyarországi szlovák nemzetiség kultúrájának ápolásáért”

A Bak Péter

874. A. Bak Péter (Lábatlan) festőművész, művészeti író
Lovagias tettek: ötven éve kiállító festőművész. Életét, tanulmányait és közösségeit a művészet határozza meg. Ezen belül a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a Magyar Festők Társasága, a Művészetbarátok Egyesülete és a Honvéd Kulturális Egyesület képzőművészeti tagozatának vezetője. Az egyesület alkotótáborának szakmai vezetője. Számos fővárosi és vidéki művészközösség alapítója, alkotótáborok, valamint rangos hazai és külföldi kiállítások szervezője. Előadásaiban műtárgyak karbantartásával, értékbecslésével és megőrzésével foglalkozik. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja, művészeti íróként kiállítások megnyitója és alkotótársak népszerűsítője.
„A kortárs képzőművészet fejlesztéséért”

Budai Beatrix

875. Budai Beatrix (Budapest) rádiós műsorvezető, énekművész
Lovagias tettek: Az ELTE zenekultúra szakán diplomázott. Huzamos zongora tanulmányai mellett kiemelkedett énektudásával. 2001-től az Operettvilág Kft együttesével bejárta fél Európát, és vendégszerepelt Ausztráliában is. Számos könnyűzenei koncert és televíziós műsor közreműködője. A Komáromi Színház vendégművészeként és a Turay Ida színházban is láthatta a közönség. Az ikonikus Márványmenyasszony étterem folklórműsoraiban énekelt. 2007-ben első helyezést ért el a Nefelejcs Nótashow vetélkedőn. 2010-től a Muzsika TV, majd a Nóta TV magyarnóta műsorainak felelős szerkesztője volt. A Magyar Rádió 2013-ban készítette Beatrix első magyarnóta felvételeit, 2014-ben jelent meg első önálló hanglemeze. 2017 óta az MTVA munkatársa, a Dankó Rádió oszlopos tagja, a „Jó ebédhez szól a nóta” kiemelt szerkesztő-műsorvezetője. A Kossuth Rádióban immáron hetedik éve szintén Beatrix szerkesztésével és műsorvezetésével hallható minden hétvégén a műfaj emblematikus műsora, a Jó ebédhez szól a nóta.
„A magyarnóta népszerűsítéséért”

Juhász András

876. Juhász András (Vác) gyógypedagógus, fafaragó
Indoklás: Király Zsiga-díjas népi iparművész. Öt éven át a Váci Fegyház és Börtönben írni, olvasni tanította az elítélteket. Több mint 40 éven át tanított a Váci Hallássérültek Kisegítő Iskolájában. Felfedezte a magyar népművészet értékeit, és idejében ráérzett annak nevelő és személyiségformáló hatására. Az alkotásai szinte minden kontinensre eljutottak. A társadalmi szerepvállalásaiban végig kiemelt szerepet kapott a fiatalok szakmai nevelése, a „mesterfogások” önzetlen továbbadása. 1981-óta a Vásárosnaményi fafaragó tábor, 1999-től a Diósgyőri Fügedi Márta Népművészeti Egyesület tagja. Rendszeres résztvevője, támogatója a Zala Megyei Népművészeti Egyesület alkotó táborainak. Ötletgazdája és szervezője a reformáció 500 emlékév országos népművészeti kiállításnak, a reformáció jubileumán több oszlopot is készített. A törökországi földrengés következtében a mentésben részt vevő összes magyar csapat nevében emlékoszlopot állított.
„A népi kultúra ápolásáért”

Kiss Kálmán dr

877. dr. Kiss Kálmán (Nyíregyháza) egyetemi oktató
Lovagias tettek: a Luby Társaság létrehozója, vezetésével a szatmári értékek felkutatója. A Nyíregyházi Egyetemen nyelvészeti kutatásaival a múlt jobb megismerését igyekszik feltárni, oktató munkájában külföldi hallgatói számára a magyar nyelv tanítása kapcsán mutatja be és népszerűsíti a magyar kultúrát. Helytörténeti vonatkozásban a szatmári térség értékeinek feltárásával és bemutatásával foglalkozik. Egyik kiemelkedő jelentőségű munkája a Luby család szatmári ága történetének felkutatása és bemutatása. Kezdeményezésére és segítségével szülőfalujában, Nagyarban tájház, emlékpark, tíz szatmári településen Luby‒Petőfi emlékhely és emlékkert létesült. Szervező munkájának eredményeként jött létre a Nagyari Galéria, amelyben három általa készített kiállítás – köztük a „Petőfi Nagyarban” – tekinthető meg. Jellegzetes nagyari fejfák rekonstruált változatainak elkészíttetője. Tudományos konferenciák szervezője, házigazdája, előadója. Kezdeményezésére eddig nyolc szatmári és Luby-tematikájú könyv, illetve három, a szatmári kultúrával – benne Petőfi Sándor szatmári hagyományaival ‒ foglalkozó ismeretterjesztő film készült. Nagyar Település Értéktár Bizottságának elnöke, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Értéktár Bizottság tagja, a Vármegyei Honismereti Egyesület elnökségi tagja. Nagyar község díszpolgára, több vármegyei kitüntetés, valamint a vármegyei Príma Különdíj, illetve az Országos Honismereti Szövetség Emlékérmének birtokosa. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány megítélése szerint a „települése lámpása”.
„Az életminőségre ható helytörténeti kutatásaiért”

Kocsi László

878. Kocsi László (Szentendre) ezredes, humán és művelődésszervező
Lovagias tettek: a Kossuth Lajos Katonai Főiskola elvégzése után Zalaegerszegen dolgozott, majd 1987-1990 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett művelődésszervező diplomát. Ezt követően a Kossuth Lajos Főiskola művelődési osztályán kapott beosztást. Intézményen belüli és kívüli kiállítások tucatjai kötődtek nevéhez. 2001-től 2018-ig a HM Honvéd Vezérkar Személyzeti Főcsoportfőnökségen látta el a kulturális szakterület irányítását. 2018-tól a HM Társadalmi Kapcsolatok és Katonai Főosztályán a Társadalmi Kapcsolatok Osztályának vezetője, 2022-ig a HM Társadalmi Kapcsolatok és Életpálya Menedzsment Főosztály főosztályvezető helyetteseként irányította a tárca társadalmi kapcsolatokkal összefüggő feladatait, koordinálta a honvédelem érdekében tevékenykedő civilszervezetek munkáját, valamint a toborzást. Vezetői tevékenysége során fontos szerepe volt abban, hogy a kulturális értékek meghatározó szerepet kapjanak a katonai alakulatok és a civilszervezetek tevékenységében. Ezen belül több éven át segítette a katona-civil együttműködés példaértékű eseményének, a Magyar Kultúra Napja Gálának a megvalósítását. Rendelkezési állományba kerülése után kiállítások szervezésével és előadásokkal aktívan bekapcsolódott a Honvéd Kulturális Egyesület tevékenységébe.
„A haderő és a társadalom kapcsolatának ápolásáért”

Marosán Csaba László

879. Marosán Csaba László (Kolozsvár, Románia) színművész
Lovagias tettek: a Bábes-Bolyai Tudományegyetem színész szakának hallgatója volt. 12 éve a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja. Tíz esztendeje indította „Templom és iskola” című misszióját. Ezeket látogatva igyekszik megszerettetni az irodalmat a fiatalokkal és a felnőttekkel egyaránt. Több mint 340 ezer kilométert bolyongott a Kárpát-medencében. 180 általános- és középiskolában járt, több mint ötvenezer diáknak hirdette az irodalom szépségeit, értékeit. Az ökuménia jegyében 170 templomba vitte el a magyar költészet azon verseit, amelyek Isten és ember kapcsolatáról szólnak. Az irodalmat és színházat összekapcsolva potenciális nézőket toboroz a színházba, mert tudja a színész közönség nélkül nem létezik. Missziós útjaival Európában, Kanadában és Amerikában is sok örömet okozott távol élő honfitársainknak.
„A magyar irodalom népszerűsítéséért”

Mizsei Zoltán

880. Mizsei Zoltán (Szeged) zenész, előadóművész
Lovagias tettek: 1982-ben szerzett előadóművészi oklevelet. Családi zenekara után szóló karrierbe kezdett. Repertoárjában a népzenétől, a magyarnótáig, a komoly zenétől a francia és német dallamikig minden megtalálható. Nyugdíjas klubok, népdalkörök, szociális és kulturális intézmények meghívásának tesz eleget. Állandó meghívottja a Szegedi Közéleti Kávéház és a Szegedi Senior Center rendezvényeinek. Sikeres közösségépítő, a Szegedi Senior Harmonikások Együttesének vezetője, fiatalok oktatója, a harmonika muzsika népszerűsítője. Gyakran fellép a határon túli magyar közösségek rendezvényein. A Szegedi Német Nemzetiségi Önkormányzat „Tiszavirág” Énekkarának korrepetitora és zenei kísérője. Fellépéseit jelentős részben önkéntes munkának tekinti.
„A zenekultúra fejlesztéséért”

Nagy István

881. Nagy István (Arad, Románia) tanár, helytörténész
Lovagias tettek: három mandátumon át az Arad melletti Pécska alpolgármestere, egyben a helyi közösségek és a kulturális élet „motorja”. Két évtizede a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke, konferenciák szervezője. Kezdeményezője a Búzavirág Egyesületnek és a Klebelsberg Napoknak. Emléktáblák, szobrok felállításának kezdeményezője. A Klebelsberg Kunot idéző szobor létrejötte neki is köszönhető. Helytörténeti könyvek szerkesztője. Digitalizálta és kiadta Arad vármegye monográfiáját. Szerkesztette és írta a helyi Pécskai Újságot. Cikkei jelennek meg aradi és erdélyi magyar lapokban.
„A határon túli magyar kulturális örökség ápolásáért”

Nagy Zsolt

882. Nagy Zsolt (Budapest) népzenész, zenepedagógus
Lovagias tettek: több évtizedes tanári és művészi munkásságával a magyar népzene hazai és külhoni népszerűsítője. A budapesti Nádasdy Művészeti Iskola népzenei tanszakának alapítója, vezetője és a növendékei sikeres pályakezdésének megteremtője. Tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, Bécsben, de Észak– és Dél-Amerikában is. A 45 éves DŰVŐ együttessel több földrészen népszerűsíti a magyar népzenét, és hozzájárul a magyar identitás generációkon átívelő megőrzéséhez.
„A magyar népzene népszerűsítéséért”

Paál István

883. Paál István (Zalaegerszeg) nyugalmazott ÁFÉSZ igazgató
Lovagias tettek: A Zalai Magyar Nemzeti Szövetség és a Zalaegerszegi Rákóczi Szövetség elnöke. Saját fotó, festmény kutatási és gyűjtési dokumentumaira épített kiállításokat rendezett, a többi között: „A Magyar Kultúra Kiválóságai”, „Gróf Zrínyi Miklós, költő és hadvezér a két nemzet fia”, „II. Rákóczi Ferenc fejedelem élete és szabadságharca”, „A lengyel – magyar barátság 1000 éve” címmel. Jelentős a hagyományőrző, a közösségformáló és a nemzettudatot erősítő tevékenysége. Ezen belül Zala és Vas vármegyékben, valamint a határon átívelően ünnepségek, kulturális cserekapcsolatok, találkozók, pályázatok és emléktúrák szervezője. Köztéri alkotás és megemlékezés szervezése a II. Rákóczi Ferenc születésnapja, a Pozsonyi csata győzelme, Zrínyi Miklós halálának évfordulója alkalmából.
„A történelmi hagyományok ápolásáért”

Papp István

884. Papp István (Baracska) nyá. alezredes
Lovagias tettek: a magyar katonai és civil szerepvállalás erősítése a nemzetközi békefenntartásban. A hazánk kiemelkedő békefenntartói történelme és tevékenysége széleskörű, hiteles bemutatása, a béke kiemelkedő fontosságának hangsúlyozása és aktív részvétel annak kialakításában, megőrzésében. A békefenntartói hagyományok magas színvonalú őrzése, önzetlen támogatása. 2011-ben a Honvédelmi Miniszter az ENSZ Szudáni Békefenntartó Misszió kötelékében szolgálatteljesítés során tanusított kiemelkedő helytállása, példaértékű bátorsága elismeréseként "Hazáért" kitüntető címet adományozott.
„A békefenntartó hagyományok ápolásáért”

Stancsics Erzsébet

885. Stancsics Erzsébet (Budapest) körzeti védőnő
Lovagias tettek: Táncsics Mihály, a Magyar Kultúra Lovagja emlékének ápolója. Egészségügyi főiskolát végzett és nyugdíjazásáig körzeti védőnőként gyermekekkel foglalkozott. A rendszerváltást követően aktívan részt vett a kulturális közösségek alapításában. A többi között az Irodalmi és Képzőművészeti Asztaltársaság, az Amatőr Írók és Költők Országos Szövetsége, a Kláris, a Tamási Lajos Olvasókör és a Tűzedzők Társaságának tagja. A Krúdy Gyula Irodalmi Kör vezetőségi tagja. A Cserhát Művészkör alapító tagja, a Táncsics család tagjaként művésztársaival alapították meg az Országos Táncsics Művészkört. Írásai, tudósításai, színház és könyvkritikái rendszeresen megjelennek. Gyakori szereplője a TV művészeti-irodalmi műsorainak. Kiállításokat szervez és nyit meg. Öt évig vezette a Fúzió Rádió emberjogi adásait. Az „Egy mindenkiért, mindenki egyért” művészformációval számos vidéki településen nyújtottak kulturális élményt az ott élőknek. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány Jókai Emlékbizottságának tagja. Írásait 14 verses és prózai kötet, valamint több mint 200 antológia örökíti meg. Ácsteszér díszpolgára.
„A kultúraszervező és életminőség-fejlesztő irodalmi tevékenységéért”

Szabó Andrásné

886. Szabó Andrásné (Páty) pedagógus
Lovagias tettek: óvónő, majd 1972-től tanárnő a pátyi általános iskolában, 1976-tól a helytörténeti kör vezetője. Önkéntes munkája lehetővé tette a község okiratos említésének 700. évfordulója alkalmából 1986-ban megtartott ünnepségét. A település történetét feldolgozó könyv szerkesztése mellett gondozta az állandó kiállítás anyagait. Helyi és megyei önkormányzati képviselő volt. 1994-ben alapította a Páty Faluközösségéért Alapítványt. A Millennium évében zászlóanya volt és díszpolgári címet kapott. Az általa vezetett alapítvány kúria épületet, – közösségi házat – gondoz, amelyben kiállításokat rendeznek, ahol „múzeumpedagógusként” fogadja a csoportokat. Többféle szakkör elindítója, kiadványok szerzője és szerkesztője. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány megítélése szerint a „település lámpása”.
„A település életminőségének fejlesztése érdekében végzett életművéért”

Szalay Szilvia

887. Szalay Szilvia (Komárno, Szlovákia) zenetanár
Lovagias tettek: egész pályafutása a zeneművészethez kötődik. Alkalmassága ellenére nem a szóló karriert, hanem a zenekari tagságot, a kórusban való éneklést a tanári és közösségi munkát választotta. 1980 óta a Komáromi Művészeti Alapiskola tanára. 1991-1996 között igazgatója, majd 2005-ig a Városi Egyetem óraadó tanára. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének aktív tagja, 1995-től az ének-zenei szakmai társulás vezetője, mesterkurzusok szervezője. A Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának elnöke. Főszervezője a lévai Kadosa Pál Zongoraversenyeknek és a Bartók Béla Zenei Műveltségi Vetélkedőknek, valamint az érsekújvári VOX IUVENTUTIS, valamint a Csengő Énekszó - Gyermek és Ifjúsági Kórusok Országos Minősítő Versenyének. A galántai Kodály Napok társrendezője. A Harmónia-Szlovákia Magyar Zenei Díj kuratóriumának tagja.
„A határon túli magyar zenekultúra érdekében kifejtett életművéért”

Szivák Gábor

888. Szivák Gábor (Kisvárda) könyvtárigazgató
Lovagias tettek: a Béres József TIT Kisvárdai Egyesületének és a helyi Értéktárbizottságának elnöke, A Rétközi Múzeum Baráti Körnek és a Könyvtári Informatikusok Társaságának alelnöke. Önkormányzati képviselő, kiemelt szerepe volt a világháború centenáriuma alkalmával létrejött Kisvárdai Férfi Dalárda megalapításában. A főiskola elvégzése után közönségszervezőként, majd színházi előadóként dolgozott. Aktív részese volt a határon túli színházak kisvárdai fesztiváljának megszervezésében. Az újonnan megalakult Várszínház művészeti titkára. Három évtizede a könyvtár vezetője, ennek során elindította „Könyvtári csevegések” programot, amely bekerült a TIT szabadegyetemi előadássorozatába. Könyvtári Galéria, filmklub és a Kisvárdai Műhely kulturális lap elindítója, a helyi TIT egyesület megalakításának egyik kezdeményezője, amely szervezet koordinálja jelenleg is a város civilszervezeteinek munkáját.
„A település életminősége fejlesztéséért”

Szuperné Bohus Judit

889. Szuperné Bohus Judit (Balatonfüred) hímző
Lovagias tettek: népi iparművész. Több mint ötven éve áll a népművészet szolgálatában. 1985-ben kézi- és gépi hímző szak-, majd oktatói vizsgát tett. Kilenc különböző hazai, felvidéki és kárpátaljai településen szakkört vezet, oktat, népszerűsíti a hímző és csipkeverés kultúráját. Számos eddig kevésbé ismert hagyományos hímzéskultúra feltárásáért három alkalommal kapott "Gránátalma "díjat és 2022-ben Kisjankó Bori nívódíjat. Hat szakköre is Kisjankó Bori díjban részesült. Tárgyalkotó Népi Iparművész címet négy szakköre (a Felsőörsi Hímzőműhely, a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző és Viseletkészítő Műhely, a Tótvázsonyi Hímzőműhely,valamint a Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely ) érte el. Több közösség alapításának a kezdeményezője. Több évtizedes tevékenységével megismerhetjük a Kárpát-medence azon hímzésvilágát, amely beilleszthető a mindennapjaink öltözködésébe és lakáskultúrájába.
„A népművészet hagyományainak ápolásáért”

Vér János

890. Vér János (Tápióbicske) közéleti vezető, gasztro hagyományőrző
Lovagias tettek: sokoldalú és sokszínű önkéntes tevékenységet végez. Jótékonysági akciók szervezője, délvidéki, erdélyi és kárpátaljai rászoruló gyermekek támogatója. Kiemelten segíti az autista szervezeteket. A 300 adományozási programja mellett 34 szobrot adományozott határon túli és hazai településeknek. Közösségi rendezvények tucatjait szervezi. A 25 éves Bitskey Gáspár Hagyományőrző Honvédtüzér Egyesület vezetőjeként egyik szervezője a tápióbicskei csata emlékére szervezett
tömegrendezvénynek, amelyhez ágyukat csináltatott. 48-as szabadságharcos sírjának ápolója. A Világ Magyarsága Gasztronómia Szövetség elnöke, a „Magyar Konyha Világnapja” alapítója. Hazai és külhoni
főzőversenyek zsűritagja. A Pándi meggyfesztivál, a tápiósági rétesverseny, a szentmártoni hurkatöltő fesztivál és a Kárpát-medencei grillázsverseny kezdeményezője. A Panoráma Világklub Tápió-vidéki
elnöke. Több állami kitüntetése mellett megkapta az „Összefogás a Magyarságért és a Tápió Vidékéért díjakat.
„A példamutató közösségi tevékenységéért”