Örökös kapcsolat
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány
5/2020. évi határozata az elhunyt lovagtársakra való emlékezésre és lovagi emlékoszlopok állítására
1. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány az 1998-ban alapított „Kultúra Lovagja” cím fejlesztése érdekében, abból a célból, hogy az egyetemes és a magyar kultúra lovagja címmel elismertek életműve örökké fennmaradjon, 2006-ban Aranyosapátiban – a nándorfehérvári győzelem 550. évfordulóján – 37 lovagi emlékoszloppal létrehozta a Kultúra Lovagrendje Emlékparkját.
2. Az alapítvány az emlékoszlopok emelésének társadalmi népszerűsítése érdekében hat ország civilszervezeteinek együttműködésével 2008-ban kezdeményezte az Európai Kultúra Napja (szeptember 20.) eseményt, amely egyik lehetőség az egyenrangú kultúrák tartós együttélésének.
3. Alapító határozatában a Kuratórium elrendelte, hogy évente konduljon meg az „Emlékezet harangja” a magyar és egyetemes kultúrát példamutatóan ápoló, lovagiasan védő és gazdagító személyek emlékére.
4. 2020-ban a 15. avatás alkalmával kegyelettel emlékezünk a Csáktornyán, 400 éve született Zrínyi Miklósra, horvát bánra, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánjára, a költőre, a hadvezérre és hadtudósra.
5. Az Emlékezet hangja megkondításával emlékezzünk lovagtársainkra:
A békesség hársfa (1) alatt:
1. Béres Ferenc (Budapest) énekművészre,
2. Dr. László Gyula (Budapest) régész, történészre,
3. Kopré József (Budapest) író- tanárra,
4. Dr. Fodor Ferenc (Marosvásárhely, Románia) orvos, egyetemi tanárra,
5. Dr. Szigetváry Ferenc (Szombathely) gyógyszerészre,
6. Kaposvári Gyula (Szolnok) muzeológusra,
7. Horváth István (Pécs) népművelőre,
8. Czine Mihály (Budapest) irodalomtörténészre,
9. Fried Pál (Simontornya, Kanada) gyártulajdonosra,
10. Fried Imre (Simontornya) gyártulajdonosra,
11. B. Hajdú László (Budapest) festőművészre,
12. Pallag József (Úrhida) nyugdíjas közösség vezetőjére.
*
116. Slavko Avsenik (Begunje, Szlovénia) zeneszerző, zenészre, a szlovén zenei kultúra lámpására,
117. Nagy Ferenc (Tab) fafaragóra,
118. Salamon Nándor (Szombathely) képzőművész, művészettörténészre,
119. Darabán János (Rahó, Ukrajna) festőművészre,
120. Pál István (Tereske) pásztor, népzenészre,
121. Bartus Józsefné (Herencsény) palóc mesemondóra,
122. Erdélyi Zsuzsanna (Budapest) folkloristára,
123. Lakrovits László (Szombathely) nyá. alezredesre,
124. Hans Kollman (Berlin, Németország) mérnökre,
125. Albert István (Egyházaskozár) ének-zene tanárra,
126. Tegyi Tibor (Pápa) tanár, drámapedagógusra,
127. v. Horváth Vilmos Vendel (Houthalen, Belgium) rokkantnyugdíjasra.
A barátságosság hársfa (2) alatt:
13. Dr. Kotsis Ottó (Kaposvár) pedagógusra,
14. Dr. Lőrincze Lajos (Budapest) nyelvészre,
15. Szigetváry János (Pécs) építészre,
16. Varga Mihály (Pécel) helytörténészre,
17. Tóth János (Tornaszentjakab) tanítóra,
18. Kiss István (Balástya) népművelőre,
19. Buday Péter (Szolnok) karnagyra,
20. Szántó József (Albertirsa) tanítóra,
21. Szász-Mihálykó Attila (Székelyudvarhely, Románia) színházigazgatóra,
22. Prof. Dr. Simon Sándor (Kiskunfélegyháza) altábornagyra,
23. Császár János (Zengővárkony) kántortanítóra,
24. Csikász István (Balassagyarmat) költő, festőművészre.
*
128. Mosonyi Mihály (Ercsi) nyá. ezredesre,
129. Tamás Károlyné (Szentgál) pásztorasszonyra,
130. Esterházy János (Mirov, Csehszlovákia) politikusra, országgyűlési képviselőre,
131. Gönczy Sándor (Eszeny, Ukrajna) pedagógusra,
*
156. Buják Vince (Tardoskedd, Szlovákia) fafaragó, kosárfonóra,
157. Paulisz Boldizsár (Alsóbodok, Szlovákia) vállalkozó iskolaalapítóra,
A tolerancia hársfa (3) alatt:
25. Gémes Balázs (Szekszárd) romonológusra,
26. Nagy István (Mártély) fafaragóra,
27. Dr. Varga Lajos (Tiszaföldvár) gimnázium igazgatóra,
28. Erzsébet SISI (Bécs, Ausztria) királynéra,
29. Kóbor Jenő (Takácsi) evangélikus kántortanítóra,
30. Lábodi Zoltán (Sitke) népzenészre,
31. Dr. Rainprecht Antal (Pénzesgyőr) ügyvédre,
32. Jankovics Gusztáv (Csopak) festőművészre,
33. Dr. Szénássy Árpád (Révkomárom, Szlovákia) mérnök, könyvkiadóra,
34. Tóth Ferenc (Budapest) grafikus, festőművészre,
35. Pál Aladár (Váraszó) népzenészre,
36. Dr. Mélykúti Csaba (Gödöllő) helytörténészre.
A hősiesség hársfa (4) alatt:
37. Frech’ Ottó (Budapest) fafaragóra, 1956 hősére,
38. Énekes János (Kiskunlacháza) tanár, festőművészre,
39. Mészáros József (Marosvásárhely, Románia) bibliográfusra,
40. Dr. Román András (Budapest) építészre,
41. Győre Pál (Aszód) múzeumigazgatóra,
42. Dr. Brantner Antal (Budapest) jogászra,
43. Dr. Aszódi Imre (Budapest) költő, jogászra,
44. Sigrid Boese Pirschel (Berlin, Németország) festőművészre,
45. Kisfalusi János (Viszló) görögkatolikus lelkészre,
46. Sütő András (Marosvásárhely, Románia) íróra,
47. Táncsics Mihály (Budapest) politikus-közíróra,
48. Vertel József (Budapest) bélyegtervező-grafikusra.
A szerénység hársfa (5) alatt:
49. Horváth - Hoitsy Edit (Budapest) irodalmárra,
50. Karai Sándor (Budapest) haditudósítóra,
51. Gergely Mihály (Budapest) íróra,
52. Varga Sándor (Lendva, Szlovénia) helytörténészre,
53. Sellei Zoltán (Dunakeszi) előadóművészre,
54. Prof. Kölüs Gábor (Keszthely) egyetemi tanárra,
55. Zámbó István (Budapest) karnagyra,
56. Szijjártó Jenő (Pozsony, Szlovákia) zeneszerzőre,
57. Dr. Legányi Marianna (Mosonmagyaróvár) fogszakorvos, költőre,
58. Kiss Béla (Kazincbarcika) költőre,
59. Dániel József (Újvidék, Szerbia) nyomdászra,
60. Szőcs Lajos (Korond, Románia) tanár-helytörténészre.
Az összefogás hársfa (6) alatt:
61. Nagy Ferenc (Csíkfalva, Románia) zenetanárra,
62. Dr. Papp József (Tiszacsege) tanár, néprajzkutatóra,
63. Újvári László (Szabadszentkirály) tanítóra,
64. Lakatos Demeter (Szabófalva, Románia) csángóköltőre,
65. Molnár István (Budapest) táncművész, néptánckutatóra,
66. Tavaszy Sándor (Budapest) író, költő, műfordítóra,
67. Dr. Király Béla (Budapest) vezérezredesre,
68. Illés Sándor (Budapest) íróra,
69. v. Zászlós Zsóka György (Budapest) íróra,
70. Töttős Sándor (Zengővárkony) népművelőre,
71. Somorjai Gábor Lehel (Füzérradvány) klarinétművészre,
72. T. Pataki László (Salgótarján) színházi rendezőre.
*
158. Tavaszy Noémi (Budapest) grafikusművészre,
A bölcsesség hársfa (7) alatt:
73. Gróf Széchenyi István (Budapest) katona, államférfire, a nemzet lámpására,
74. Dr. Szabó Lajos (Kisújszállás) gimnáziumigazgató, országgyűlési képviselőre,
75. Szilágyi János (Barcs) népművelőre,
76. Zágony Sándor (Budapest) agrármérnökre,
77. Kemény Gyuláné Bereczki Ella (Majs) tanárnőre,
78. Dr. Jáki Ferenc (Budapest) tanár, irodalmárra,
79. Búza Barna (Budapest) szobrászművészre,
80. Béres Károly (Újvidék, Szerbia) református lelkészre,
81. Gróf Hadik András (Futak, Szerbia) katona, államférfira,
82. Horváth Zoltán (Etzwillen, Svájc) nyugdíjasra,
83. Dr. Habsburg Ottó (Pöcking, Németország) főhercegre, a Páneurópai Unió elnökére.
84. Márton András (Budapest) altábornagyra, 1956 hősére.
Az organikus fejlődés hársfa (8) alatt:
85. Makovecz Imre (Budapest) építészre,
86. Kollár Kálmán (Veszprém) karnagyra,
87. Kaszner Margit (Budapest) grafikus, íróra,
88. Kégl Antal (Budapest) kultúraszervező-mecénásra,
89. Kerekes Tóth Erzsébet (Marosvásárhely, Románia) énekművészre,
90. Oláh Lászlóné (Budapest) kultúraszervezőre,
91. Csiki Vincéné (Palotabozsok) pedagógusra,
92. Liko Deziderije (Zágráb, Horvátország) pap, tábori lelkészre,
93. Gróf Czegei Wass Albert (Astor, USA) íróra,
94. Pettermanné Baranyai Stefánia (Neszmély) szobrászra,
95. Dobó András (Kistárkány, Szlovákia) szabómesterre,
96. Tiszai Nagy Menyhért (Kisgéres, Szlovákia) református lelkész, festőművészre.
A megmaradás hársfája (9) alatt:
97. Dr. Szöllősy Vágó László (Szabadka, Szerbia) pedagógus, népművelőre,
98. Zdenko Mikula (Pozsony, Szlovákia) zeneszerző, karnagyra,
99. Glöckler János (Bátaszék) koreográfusra,
100. Ihász Kovács Éva (Budapest) író, költőre,
101. Dr. Bereczki Imre (Dévaványa) helytörténészre,
102. Pénzes János (Eliza, Ausztrália) az utolsó ausztráliában letelepedett ludovikásra,
103. Szabó Lajos Zoltán (Terroux, Svájc) alezredesre,
104. Józsa Anna Borbála (Szabadbattyán) népművelőre,
105. Dr. Higyed István (Temesvár, Románia) református lelkészre,
106. Szombati Szabó István (Lugos, Románia) lelkipásztor, költő, műfordítóra,
107. Bálint Sándor (Szeged) néprajtudósra,
108. Gracza Antal (Bácskossuthfalva, Szerbia), pedagógusra.
A hazaszeretet hársfája (10) alatt:
109. Dr. Szanati József (Budapest) nyá. ezredes, hadtörténészre,
110. Ferencz Éva (Budapest) énekművészre,
111. Dr. Erdős Bartha István (Nils Akersong, Svédország) egyetemi tanár, író, műfordítóra,
112. Dr. Szabó László (Szolnok) egyetemi tanár, muzeológusra,
113. Radács Béla (Székesfehérvár) nyugdíjas közösségek vezetőjére,
114. Veress D. Csaba (Veszprém) pedagógus, hadtörténészre,
115. Molnár József (Budapest) festőművészre,
134. Herczeg Jánosné (Kartal) tanítóra
135. prof. dr. Sava Babic (Belgrád, Szerbia) műfordítóra,
136. Mucsi József (Budapest) nyá.alezredesre
137. v. dr. Szalontai Éva (Stokholm) újságíróra,
138. Komjáthy Kálmán (Körmend) vállalkozóra,
A reformáció 500. évfordulója alkalmából észak-kelet kárpát-medencei vallási vezetői által megáldott reform (11) hársfa alatt:
132. Kálvin János (Genf, Svájc) reformátorra,
133. Károlyi Gáspár (Nagykároly, Románia) bibliafordítóra
A hűség hársfa (12) alatt:
139. v. Vitéz József (Budapest) főhadnagyra a Magyar Királyi Koronaőrség törzsőrmesterére,
140. Varga Vilmos (Nagyvárad) színészre,
141. Hajdú Jenő (Borsi, Szlovákia) pedagógusra,
142. Kovács Sándor Pál (Kecskemét) kultúraszervezőre,
143. Sellyei Gáborné (Egyházashetye) főiskolai adjunktusra,
144. Farkas Gábor (Kecskemét) pedagógusra,
145. Jókai Anna (Budapest) íróra,
146. Szlama László (Dabas) népzenészre,
147. Gálné Kovács Irma (Gyergyófalva, Románia) pedagógusra,
148. professzor dr. Ábel András (Chatswood, Ausztrália) egyetemi tanárra.
149. Sütő Ferenc (Bodrog) fodrászra,
150. Tálas Ernő (Stokholm, Svédország) svéd királyi operaház énekművészére,
A hagyományőrző hársfa (13) alatt:
151. Kallós Zoltán (Kolozsvár, Románia) etnográfusra,
152. Kecskési Tollas Tibor (München, Németország), alezredes, irodalmárra, csonka-bereg megmentőjére,
153. Borbély Jolán (Budapest) etnográfusra,
154. Kovács Géza (Sepsiszentgyörgy, Románia) szobrászművészre,
155. Rakó József (Budapest) újságíró, pedagógusra,
*
159. Igó Aladár (Hanva, Szlovákia), szobrászművészre,
106. vitéz Bánkuty Géza (Bradenton, Amerikai Egyesült Államok) sportoló, vállalkozó, tartalékos ezredesre,
161. Dr. Barsi Ernő (Győr) néprajztudósra,
162. Baunok Béla (Fegyvernek) nyugalmazott iskolaigazgatóra,
163. Szécsényi Olivér (Budapest) nyá. alezredes, karnagyra,
164. Anker Antal (Budapest) karnagyra,
165. Mözsi Szabó István (Tolna) képzőművész, pedagógusra,
A nemzetegyesítő hársfa (14) alatt:
166. Mészáros Ilonka (Újvidék, Szerbia) kultúraszervezőre,
167. Licsicsányi István (Csongrád) nyá. alezredesre,
168. Dr. Gyarmaty Kálmán (Bocskaikert) első polgármesterére,
169. Prof. dr. Antalóczy Zoltán (Budapest) orvosra,
170. dr. Rácz József Zoltán (Aszód-Lábod) népművelőre.
A Kultúra Lovagrendje részt vállal a lovagias életművek ápolásában, ezért az elmúlt év során elhunyt és posztumusz avatott lovagtársaknak emlékoszlopot emel a nemzetegyesítő hársfa (14) alatt és emlékezik:
171. Kovács Pálné (Tápiószentmárton) óvodapedagógusra, aki 2009-ben a települése közművelődésének fejlesztése érdekében kifejtett életművéért vette át a Magyar Kultúra Lovagja címet.
172. Macsi Sándor (Jászágó) kántortanítóra, címzetes iskolaigazgatóra és helytörténészre, aki 2003-ban vette át a falvak kulturális öröksége ápolásáért a Magyar Kultúra Lovagja címet.
173. Antalfy István (Kecskemét) író, költő és műfordító,. aki 2006-ban a magyar újságírás területén kifejtett életművéért részesült a Magyar Kultúra Lovagja elismerésben.
174. dr. Fábri Mihály (Gödöllő) középiskolai tanár, aki 2008-ban pedagógusi életművéért vette át a Magyar Kultúra Lovagja címet.
175. Gönc Mihály László (Hosszúfalu, Szlovéniai) helytörténész, emigráció magyar közösségeinek támogatója, aki 2009-ben a hazaszeretet jelképeinek és hagyományainak külföldi ápolásáért vette át a Magyar Kultúra Lovagja címet.
176. Gyifkó Gyula (Kistelek) szíjgyártó, nyerges, aki 2013-ban a szíjgyártó hagyományok ápolása érdekében kifejtett életművéért részesült a Magyar Kultúra Lovagja elismerésben.
177. Kiss László (Budapest) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma szakfőtanácsosa, aki 2003-ban a kulturális örökség ápolásért és alkotó fejlesztéséért részesült a Magyar Kultúra Lovagja elismerésben.
178. Szabó István (Szentgál) fafaragó, aki 2009-ben a fafaragás népszerűsítéséért vette át a Magyar Kultúra Lovagja címet
Báró Sina Simon életműve alapján a 15. lovagi kerekasztal a kultúratámogató hársfa elnevezést kapta, amely alatt lovagi emlékoszlopot emel:
179. báró Sina Simon (Bécs, Ausztria) bankár, földbirtokos, mecénás számára a Falvak Kultúrájáért Alapítvány példamutató nemzetfejlesztő, valamint görög és magyar kultúrát egyaránt támogató életművéért adományozta posztumusz az Egyetemes Kultúra Lovagja címet.
180. Szilágyi László (Tornaújfalu-Sepsi) pedagógus, óvodapedagógus, aki 2004-ben a határontúli magyar kultúra ápolásért részesült a Magyar Kultúra Lovagja elismerésben.
181. Fodor István Ferenc (Jászjákóhalma) nyugalmazott polgármester, aki 2009-ben a közművelődés példamutató és önzetlen fejlesztéséért részesült a Magyar Kultúra Lovagja elismerésben.
182. Láng Miklós (Balatonalmádi) főkönyvelőt 2017-ben a képtáralapító és közösségszervező életművéért avatták a Magyar Kultúra Lovagjává.
183. Nagy Iván (Berlin) teológus számára 2008-ban a magyar kultúra külföldi ápolása érdekében végzett életművéért adományozták a Magyar Kultúra Lovagja címet.
184. Nagy Zoltán (Veresegyháza) közgazdász, mecénás, aki 2011-ben a székely kultúra és a svédországi magyar irodalmi közösség támogatásáért részesült a Magyar Kultúra Lovagja elismerésben.
Ausztráliai magyar közösség hazához való hűség (12) hársfa alatti emlékoszlopán emlékezünk:
185. Csapó Endre (Sydney, Ausztrália) újságíró, a „Százak tanácsának tagja”, aki 2006-ban az emigrációban folytatott újságírás fejlesztéséért részesült a Magyar Kultúra Lovagja elismerésben.
Testvére bölcsesség hársfa (7) alatti emlékoszlopán emlékeztünk:
186. vitéz Szilágyi Árpád (Szeged) kultúraszervezőre, aki 2007-ben a kulturális örökség ápolásáért vette át a Magyar Kultúra Lovagja címet.
6. Az alapítvány köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik anyagiakkal vagy munkájukkal hozzájárultak az emlékpark ápolásához és bővítéséhez.
Aranyossziget, 2020. szeptember 20.
|