743. dr. Rácz Erika

743. Dr. Rácz Erika (Nagykanizsa) nyá. pedagógus
Lovagias tettek: Horvát-matematika, testnevelés szakos tanárként a murakeresztúri általános nyugalmazott iskolaigazgatója. 1988-99-között az iskola igazgatójaként szervezte a település kulturális életét. A Mura-menti horvátok határon átívelő kapcsolatainak kialakítója. Több köztereket díszítő alkotás szervezője, és számos, napjainkra már hagyománnyá váló esemény elindítója, többek között a Zrínyi Nap és a Zrínyi emlékfutás. Pedagógusként a horvát nyelvvizsgára felkészítés segítője. A zalai KAJ horvátok életének, népi kincseinek és dalainak kutatója. Több, horvát tankönyv lektora, kétnyelvű honlapok fordítója. A 2008-ben létrehozott tamburazenekar alapító tagja, és a helyi asszonykórus segítője. A horvát kultúrához kapcsolódó munkássága mellett jelentős tudományos kutatói tevékenységet végez, amelynek eredményeit rendszeresen publikálja.
„A Zrínyi hagyományok és a horvát-magyar kapcsolatok ápolása érdekében kifejtett életművéért”

744. Mieczyslaw Witowski

744. Mieczyslaw Witowski (Ószandec, Lengyelország)
Lovagias tettek: Több évtizede vezeti a lengyelországi Ószandeci Szent Kinga Egyesületet, amelynek küldetése IV. Béla lánya, Árpád-házi Szent Kinga kultuszának ápolása. 1979-ben látogatott el először Budapestre, amelyet követően több országismertető utat szervezett Magyarországra. 1996 óta szervez zarándoklat jellegű utakat Magyarországra, amelynek keretében bemutatja hazánk szépségeit, történelmét, valamint a két ország kapcsolatait. Vallásos jellegű utazásai Szent Kinga és Szent Hedvig személyéhez kapcsolódnak. 1990-ben szervezte első hegyi zarándoklatát azon az úton, amelyen Szent Kinga megmenekült a tatárok elől, amelynek száma napjainkra meghaladta a harmincat. Az esztergomi Szent Kinga emléktábla elhelyezésének, majd 2007-ben az egri sószobor kezdeményezője és támogatója. Három éve kötött együttműködési megállapodást szervezete a küngösi Árpád-házi Szent Kinga Kulturális Egyesülettel, amely a magyar–lengyel kulturális kapcsolatokat turisztikai programokkal gazdagítja. 2020-ban Stanislaw Dziwisz bíboros segítségével három magyarországi plébánia számára juttatta el Szent II. János Pál pápa vérereklyéjét. A most épülő beregardói Szent Kinga templom felszerelése adományozásának egyik szervezője.
„A magyar - lengyel kulturális kapcsolatok ápolásáért”

745. Dr. Zágorec-Csuka Judít

745. Dr. Zágorec-Csuka Judít (Kapca, Szlovénia) könyvtáros
Lovagias tettek: Jókai-díjas. Muraszombatban született, Göntérházán nőtt fel, és ott fejezte be az általános iskolát is. A társadalomtudományi-nyelvi szakirányú középiskolát Lendván végezte el, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom, valamint könyvtáros szakon végzett. Egyetem után újságíróként dolgozott Lendván a Népújság című hetilapnál, majd könyvtárosi munkát vállalt a lendvai kétnyelvű általános iskolában. Emellett műfordítást tanít a Maribori Egyetemen. Kapcán él. Kutatatási területe a Szlovéniában élő magyar nemzeti közösség könyvkiadási, publicisztikai tevékenysége és könyvtártörténete 1945-2004-ig. 2006-ban a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen doktori fokozatot szerzett. Zágorec-Csuka Judit a szakterületéről szlovén nyelvű szakmai cikkeket és tanulmányokat is ír, többek között a kétnyelvű iskolai könyvtárak helyzetérő a Muravidék magyar lakta területén. A felsoroltakon kívül kultúrtörténeti szempontból kutatta a Zrínyiek kultuszát a magyar irodalomban. Monográfiát készített Gábor Zoltán festőművészről. Szerkesztője volt A nemzetiségi könyvtárak Szlovéniában és partnerkapcsolataik az Európai Unió területén című kiadványnak. Kezdeményezője és elnöke a nemzetiségi könyvtárosok csoportjának. 2007-től a Muravidéki Magyar Tudományos Társaság tudományos titkára. Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja, aki a Könyvtártudományi Szekciót képviseli. Tagja a Muravidéki Akadémiai Tudományos Uniónak (PAZU). A felsoroltakon kívül verseket ír és fordít, több magyar és szlovén nyelvű verseskötete jelent meg. Munkájával támogatja a muravidéki magyar közösség nyelvi és kulturális identitásának megőrzését. A könyvtárak fejlesztője, a szlovéniai magyarság irodalmának és kultúrájának népszerűsítője. Az alap- és felsőoktatás, valamint a közösségi érdekérvényesítés aktív résztvevője. A magyar-magyar és a szlovén-magyar kulturális kapcsolatok önzetlen fejlesztője.
„A magyar nyelv és kultúra határon túli ápolásáért”

746. Li Zhen

746. Li Zhen (Budapest) hungarológus
A Pekingi Idegennyelvi Egyetem magyar szakán végzett. Fő szakterülete a Petőfi-kutatás. Kínában megjelentette a Petőfi szerelmes versei című kétnyelvű kiadványt, amely több tanulmányt is tartalmaz. Az irodalmi művek mellett geopolitikai, gazdasági és pénzügyi tanulmányokat, Magyarország nemzetközi megjelenését támogató kiadványokat fordít és támogat. Az általa vezetett egyesület a kínai – magyar kulturális kapcsolatokat gazdagítja. Újságírói tevékenységével a magyarországi kínai közösséget tájékoztatja.
„A kínai és magyar kulturális kapcsolatok fejlesztéséért”

747. dr. Babós Lajos

747. dr. Babós Lajos (Kiskunlacháza) ny. egyetemi docens, író, helytörténeti-kutató
Lovagias tettek: Műszaki, kertészettudományi, természettudományi doktorként, egyetemek különböző beosztású tanáraként, közel két évtizede nyugdíjasként helytörténeti kutatásba kezdett. Tevékenysége központjában két település: Kendő és Kiskunlacháza volt. Időt és pénzt nem sajnálva a Marosvásárhelyi Állami Levéltárban kutatta Kendő történetét. „A természet csodáira épült Kendő” címmel magánkiadásban megjelent kötete az anyaország történelméhez kötve tárja az olvasó elé a határon túli magyar települést. A kiadványból karácsonyi ajándékként 100 példányt adott a székelyberei önkormányzatnak. Ezen kívül kutatásaiból még számtalan könyvet, kiadványt jelentetett meg, többek között a Emlékképek egy lacházi crossosról, Mozaikképek az ősi Peregről, A kiköltözés, Zantoutól napjainkig, Arad felett beborult az ég, Az első aradi vértanú, Tények és dokumentumok Ormai Norbert életéről címűeket. Kiskunlacháza és környékéről 32 ismeretterjesztő cikket és 15 könyvet adott ki, ezek legtöbbjének nyomdaköltségét maga fizette. Könyveinek jelentős része jótékony adakozással került az olvasókhoz. A Honismereti Aktivisták Lacházi Körének elnöke.
„Helytörténeti kutatómunkájáért”

748. Balog Gábor

748. Balog Gábor (Ipolybalog, Szlovákia) nyá. polgármester, a CSEMADOK Nagykürtösi Választmányi Elnöke.
Lovagias tettek: 1963-tól tagja a Csemadok-nak, amely a Felvidéki magyarság legfontosabb és legrégebben működő szervezete. 25 éve a szervezet Nagykürtösi Választmányának Elnöke. A szervezet célja az identitás megőrzése, hagyományőrzés a magyarság érdekeinek védelme. Országos Elnökségi tag és Regionális alelnök. Alapítója a Kürtös magyar nyelvű közéleti havilapnak, Ipolyvölgyi Népfőiskolai Társaságnak. Részt vett az Ipoly Eurorégió megalapításában, mely a történelmi Hont-Nógrád vármegyék területén levő településeket gyűjtötte egy szervezetbe függetlenül attól, hogy az Ipoly folyó melyik oldalán helyezkednek el. Tevékenyen részt vesz a Rákóczi Szövetség munkájában, alapítója a Palóc Társaságnak. Vezetőségi tag az Ipoly Unió Természetvédelmi és Kulturális Egyesületnek, amely adományokat gyűjt hátrányos helyzetű emberek megsegítésére. Több, a magyarságot érintő gasztronómiai és hagyományőrző rendezvény elindítója, melyek mára országos hírnévre tettek szert. Pl.: Palóc Ételek Fesztiválja, Mézfesztivál, Ifjú Tehetségek Fesztiválja, Körtéfa nyári kézműves tábor, Őszirózsa magyarnóta énekesek országos versenye. Részt vesz a Palóc Világtalálkozó szervezésében, a találkozó 2021-ben a Felvidéki Ipolyszécsényke településen kerül megrendezésre.
„A határon túli magyar kultúra ápolása érdekében kifejtett életművéért”

749. Baráth Sándor Kristóf

749. Baráth Sándor Kristóf (Vásárosnamény) faszobrász
Lovagias tettek: Kezdetben tárgykészítésben, tárgydíszítésben tette próbára ügyességét. Ezután figyelme a beregi falu élete, jellegzetes alakjai, a paraszti élet munkafolyamatai felé fordult. Első komoly munkája 1972-ben született: egy cigányasszonyt ábrázol gyermekével. 1974-óta résztvevője a Schmidt Sándor által szervezett vásárosnaményi fafaragótábornak. 1976-ban egy szobrával eljutott az országos rangú sárospataki fafaragótáborba, melynek egyik elismert és visszatérő alkotója lett a későbbi években. Szobrai egyéni látásmóddal keltik életre a téeszesítés előtti paraszti világ alakjait, foglalkozásait, élethelyzeteit. Nem csak szobrokat készít, a faragóművészet minden területét ismeri és műveli. Használati tárgyai között megtaláljuk a polcokat, ülőgarnitúrákat, a művészien formált kínáló tányérokat, sótartókat, kanalakat. Készít ezen kívül nagyméretű épületdíszítő faragásokat, emlékoszlopokat, fejfákat is. Az ő munkája a gergelyiugornyai általános iskola kertjében felállított, a két település: Gergelyi és Ugornya egyesítését jelképező emlékoszlop, és az épület bejáratát ékesítő díszítő faragás. Az általa készített fejfák a gergelyiugornyai, cégénydányádi, hajdúböszörményi temetőkben láthatók. A csoportos kiállítások mellett önálló kiállításai voltak már többek között Kiskunhalason, Nyíregyházán, Kiskőrösön, Vásárosnaményban, a felvidéki Búcson. 2010-től a Beregi Múzeumban láthatja a nagyközönség a szobrait, faragásait, közülük több külföldre is eljutott. 2011-ben népi iparművész címet szerzett faszobrász, 2013-ban pedig fafaragó szakágban. Az elmúlt években több tucat művét adományozta a Beregi Múzeumnak.
„A népi értékek megörökítése és a fafaragás népszerűsítése érdekében kifejtett életművéért”

750. B. Dobos Teréz

750. B. Dobos Teréz (Olaszfalu) szakács, szakoktató, csuhészobor készítő és szövő népi iparművész
Lovagias tettek: Gyermekkora óta érdekelték a kézműves tevékenységek, melyben édesapja volt példaképe. Először a csuhészobor készítés varázsa ragadta meg. Az egyszerűbb és bonyolultabb szobrai, kompozíciói az élet fontos eseményeit elevenítik fel, illetve azokra emlékeztetnek. A csuhészobor készítő népi iparművész cím elérését követően a népművészet újabb területét a szövést választotta. Gyapjú és vászon szőtteseket alkotott és a legszebbeket zsűriztette, így méltán érdemelte ki néhány év múlva a szövő népi iparművész elnevezést. A falu magányos alkotója kivette részét a település kulturális programjaiból – ezen belül az ezredfordulón a Falvak Kultúrájáért Alapítvány által szervezett alkotótáborok, gyakorlati bemutatók és kiállítások alkalmaiból. Népművészeti pályáját az óvodai konyha felszámolásának kényszere tette a nemzet számára megismerhetővé. A váltás kényszere a legnehezebb, egyben a legszebb népművészeti tevékenységhez sodorta. Már több mint egy évtizede főállásban a középsúlyos, értelmileg akadályozott fiatalok gyakorlati oktatásának vezetőjeként dolgozik a veszprémi speciális, készségfejlesztő iskolában. Büszke tanítványaira, akiknek munkáival már több országos kézműves pályázaton szerepeltek eredményesen. Az iskolán túlmenően is vállalja a népművészeti ismeretek átadását óvodai és iskolai keretek közt, továbbképzéseken, mesterség-bemutatókon vagy játszóházi foglalkozásokon. Ugyanakkor sokat tesz azért, hogy a falu életében a hagyományok feléledjenek, és a mindennapi életünk beilleszthető részévé váljanak. 1998-óta tagja a Veszprém Megyei Népművészeti egyesületnek. Képesítését a népi játék és kismesterségek szövő szakoktatói szakán szerezte, majd a Közművelődési Intézet oktatója volt. Fő foglalkozása mellett a zirci Reguly Antal Múzeum, szövő szakkörét vezeti heti rendszerességgel. Gyakran vesz részt kézműves játszóházak, nyári szövőtáborok, szakkörök programjában, valamint közös kiállításokon és mesterség bemutatókon. Rendszeres kiállító. Többek között 2018-ban az Élő Népművészet Országos kiállításon vettek részt munkái. 2015-ben az AMKA által kiírt betlehemi pályázat díjazottja lett. A Békéscsabai Országos Textiles pályázaton 2006-ban Különdíj, 2010-ben II. helyezésben részesült.
„A népművészeti hagyományok példamutató ápolásáért”

751. Dr. habil. Bodó Barna

Kultúra Lovagja cím Alapító Lovagai
751. Dr. habil. Bodó Barna (Temesvár, Románia) író, politológus, egyetemi tanár, doktorátusvezető
Lovagias tettek: Bodó Barna író, politológus, szerkesztő, a Sapientia EMTE ny. docense és tiszteletbeli professzora, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorátusvezetője. Számos társadalmi szervezetben folytat példamutató nemzetmentő és –építő tevékenységet: többek között a temesvári Szórvány Alapítvány alapító elnöke, a kolozsvári Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság vezetőségi tagja, a Szórványkutató Műhely alapítója, a Diaszpóra Könyvek sorozat, a Romániai Magyar Évkönyv sorozat, az Erdélyi Magyar Civil Évkönyv, a Bánsági Magyar Panteon sorozatok szerkesztője. Kisebbségi témában nemzetközi konferenciák szervezője. Szaktudományos (Eötvös Loránd tudományos és művelődéspolitikai írásaiból, Mit tettem mint fizikus? – Nobel-díjasok önéletírásai, A rajztól a holográfiáig) kötetek szerkesztője, szerzője, filozófiai (Ember és világ – tanulmányok a hitről, Az identitás egyetemessége), politológiai (Talpalatnyi régiónk, Szórvány és nyelvhatár, Közpolitika, Szórványstratégia, Az identitás tükörcserepei, Civil szerepek – civil szereplők) könyvek szerzője, több (temesvári, kolozsvári, budapesti) könyvsorozat, összesen 60-nál több kötet szerkesztője, szakkönyvben 116 tanulmánya, szaklapokban 115 dolgozata jelent meg magyarul, románul, németül és angolul. Munkásságáért két írószövetségi díjat kapott, megkapta Csongrád megye Alkotói, Temes megye Pro Cultura díját, a csíkszeredai Julianus-díjat, a sepsiszentgyörgyi Wass Albert-díjat, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Báthory István-díját valamint a Kós Károly-díjat, a temesvári Közösségért-díjat, a budapesti Szellemi Honvédő-díjat, illetve 2014-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.
„A határon túli magyar közösség megmaradását elősegítő életművéért”

752. Bognár József

752. Bognár József, (Úrhida) polgármestere
Lovagias tettek: Úrhidán, szűkebb környezetében 2000-től kezdődően közösségformáló tevékenységet folytatott. Később az egész települést érintő programok szervezésében járt élen. 2002-től képviselőként, 2006-tól polgármesterként igazi vezetőként építette a helyi közösségeket. A hagyományápolás, a régi értékek megmentése és úgy tradíciók létrehozásában segítette a közösségek munkáját. Többek között olyan rendezvények, mint az Úrhidai Csülökfesztivál vagy a Disznósirató és a Márton napi vigasságok szorosan kapcsolhatók az áldozatos munkájához. 15 éves polgármestersége alatt a település arculata és a régi „úrhidai éléskamra” jelző helyett ma „Székesfehérvár rózsadombja” jelző használható a településre. Önzetlen és példamutató igyekezettel szervezi hosszú évek óta települése, valamint a nyugdíjasok közösségi életét, ezzel tartalmat, motivációt és fontos célt adva civil szervezeteknek és kluboknak.
„Példamutató polgármesteri és közösségszervező tevékenységéért”

753. Böszörményi Gergely

753. Böszörményi Gergely (Budapest) közgazdász, lemezkiadó
Lovagias tettek: Lelkipásztor családba született. Hódmezővásárhelyen a helyi szimfonikus zenekarban vadászkürtön játszott, közben zongorázni tanult és könnyűzenei együttesekben énekelt. A közgazdasági egyetem elvégzése után is maradt a zene világában. 1983-ban feleségével Budapesten nyitott hanglemez-kereskedést, amely rövid idő alatt zarándokhellyé vált. A kilencvenes évek elején a vállalkozása Periferic Records néven hanglemezkiadói tevékenységgel bővült. Azóta mintegy 80 zenekar 250 albuma fémjelzi a kiadót. Ezzel egyidőben jött létre a lemezeket és könyveket forgalmazó Stereo Kft, amely hazai és külföldi koncertek, zenei fesztiválok szervezését is vállalta. A Református Énekek koncertsorozat 2000-ben vette kezdetét. Koncertigazgatósága mellett egy-egy alkalommal a MÜPA hangversenytermében 350 kórustag és 1800 vendég lehetett tanúja az eseménynek. A fesztivál 2004-ben háromnapossá bővült. A legújabb kezdeményezése a 8 koncert 8 ország egy nemzet, amellyel körbejárja Kárpát-medencét. Az ifjúság számára szervezett nyílt énekórákon a legjobb zenészek által ismerhetik meg a zenei hagyományokat. Szervezőmunkájának részét képezi, hogy anyagilag és CD és DVD-vel támogatja a művészeti közösségeket és a határon túli könyvtárakat.
„A kárpát-medencei magyar protestáns énekkultúra továbbörökítése és közösségápoló szolgálatáért”

754. Haklik József

754. Haklik József (Vásárosnamény) nyá. építéstervező, tehetséggondozó
Lovagias tettek: A felső-szabolcsi Rétköz és Bereg falvai építészeti arculatának kiemelt alakítója. A hátrányos helyzetű térségben az országos átlagnál szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező népesség korszerű építési és épület-átalakítási terveinek a megálmodója. Az építtetővel való folyamatos egyeztetéssel, építést ellenőrző feladatok végrehajtásával, és folyamatos helyszíni tanácsadással a biztonságos építkezés-értékteremtés megvalósítója. A példakép, Makovecz Imre a Magyar Kultúra Lovagja által népszerűsített „organikus építészet” elméletének – a szükségletekhez és lehetőségekhez igazított – gyakorlati megvalósítója. Személyes munkájával hozzájárult kisfalvak templomainak felújításához. A családi házak mellett ipari létesítmények, iskolák, közösségi épületek (kulturális létesítmények, faluházak, óvodák, falusi piacok) önzetlen tervezője, rászoruló családok és személyek támogatója. Szerénysége mellett kiemelkedő tanító-, nevelő- és közösségszervező munkát végez. Helyet és lehetőséget ad mérnökhallgatóknak gyakorlati tapasztalatok szerzésére. Biztatja és támogatja őket, együtt örül megvalósult sikereiknek. A beregi falvakkal – nyugdíjazását megelőzően – létrejött széleskörű kapcsolatával kulturális tartalmú kirándulások kezdeményezője, szervezője és hangulatfelelőse.
„A hátrányos helyzetű térség települései arculatának alakítása érdekében kifejtett életművéért”

755. Hegedűsné Kripák Ildikó

755. Hegedűsné Kripák Ildikó (Csörög) polgármester
Lovagias tettek: Húsz évig tanítóként tevékenykedett, és tankönyvírással segítette az oktatást. Tehetséges képzőművészek támogatója. Több éven át nevelőtisztként a kultúra eszközeivel – kiemelten az irodalmi színpad és kiállítások szervezésével – segítette a fogvatartottak helyzetét. Huszonöt éve kezdeményezője, alapító tagja és tíz éve elnöke a Csörögi Baráti Körnek, amely hátrányos helyzetű fiatalok boldogulását hívatott segíteni. A település vezetőjeként könyvtárat, művelődési házat, bölcsődét, óvodát létesített, jelenleg alsó tagozatos iskola létrehozásán fáradozik. Jótékonysági rendezvények szervezője. Figyelmét a hagyományápolásra, a tehetséggondozásra és a kulturális örökség megóvására fordítja. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány megítélése szerint a „település lámpása”.
„A település életminősége fejlesztésért”

756. Illés Sándor

756. Illés Sándor (Monostorapáti) plébános
Lovagias tettek: 1983-ban szentelték pappá. A Siófokon töltött 6 év során kitűnt az ifjúság körében végzett pasztorizációs munkájával. 1989-óta a javaslattevő község, valamint a Művészetek völgye fesztivál településeinek (Kapolcs, Taliándörögd, Vigántpetend és Hegyesd) plébánosa, a helyi barokk római katolikus templom és a hozzá tartozó épületek restaurálásának szervezője. Az 1121-ben felszentelt bencés Almád monostor és a hozzá kapcsolódó Szentkút forrás tulajdonjoga visszaszerzésének a szervezője. A működéséhez kapcsolódó településeken az ökumené erősítése mellett jelentős lépéseket tett az épített környezet megóvásáért. Megújult többek között a vigántpetendi rk. plébániatemplom, templomot építettek Hegyesden, melynek tornyát maga tervezte. A Mária Rádió veszprémi stúdiója létrehozása óta annak aktív szerkesztője. A térség szentmiséinek, eseményeinek a népszerűsítője.
„A szolgálati térsége települései értékeinek a megőrzéséért”

757. Juhász Judit

757. Juhász Judit (Budapest) közgazdász, Táncsics Mihály- és Kováts Flórián-díjas újságíró
Lovagias tettek: A Közgazdaságtudományi Egyetemen 1974-ben szerzett diplomát, majd elvégezte a Magyar Újságírók Országos Szövetségének iskoláját. Példamutatóan beszélő rádiós, minisztériumi, majd kormányszóvivő, a Magyar Rádió alelnöke, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgató-helyettese, a Magyar Művészeti Akadémia főosztályvezetője, számos nemes ügy pártfogója. A törvény előtti esélyegyenlőség harcosa. Pódiumművészeti rendezvények, vers- és mesemondó megmérettetések támogatója, húsz évig a Kárpát-medencei Csengey Dénes Nemzeti Vers-, Énekelt Vers- és Prózamondó fesztiválok támogatója, szervezője és mecénása. A magyar nyelv megőrzését segítő számtalan rendezvény fővédnöke, és patrónusa. Az említettek által a fiatal tehetségek felkarolója és segítője. Mindaz, amit élete során tett, a „másokért élő ember” fogalmát, a közösség szolgálatának lovagiasságát bizonyítja. A Beszélni nehéz! mozgalom támogatója, az Anyanyelvápolók Szövetségének fáradhatatlan elnöke. A javaslattevő egyesületnek több mint harminc esztendeje tagja, művészeti ismeretterjesztést szolgáló programok aktív résztvevője és támogatója.
„A magyar kultúra példamutató szolgálata érdekében kifejtett életművéért”

758. Lóczi Miklós

Jászapátiak Baráti Egyesülete, Jászapáti
758. Lóczi Miklós (Jászapáti) elnök-vezérigazgató
Lovagias tettek: A Jászapáti 2000. Mezőgazdasági Zrt. elnök-vezérigazgatója. 2012-ben az év vállalkozója díját vehette át. A közösség érdekében végett munkáját önkormányzati képviselőként, alpolgármesterként, a megyei közgyűlés tagjaként, és a kistérségi egyesület elnökeként sokoldalúan és eredményesen végzi. Közel húsz éve a vezetésével alakult Jászapáti Baráti Egyesület elnöke. A város történelmi, építészeti és természeti értékeinek védője, a település szépítője, a jász hagyományok őrzője, a testvérvárosi kapcsolatok ápolója, a történeti kutatások és kiadványok támogatója, a helyi értéktár őrzője és fejlesztője. A Jászsági Gazdanapok szervezője. „A jászapáti templomért alapítvány” alapító tagja. A műemléki megőrzések elkötelezett pártfogója. A hagyományok újraélesztője, illetve újak – többek között az Aratónap, Kakaspörkölt főző verseny – megrendezésének szervezője. Művésztelep és kiállítások támogatója. Közel negyven éve a német–magyar barátság vezető egyénisége.
„Az életminőség fejlesztéséért”

759. Losoncziné Szentandrási Erzsébet

759. Losoncziné Szentandrási Erzsébet (Csongrád) pedagógus
Lovagias tettek: A Kossuth Szövetség dél-alföldi régiójának titkára. Négy évtizedes oktató-nevelő munkájával, kulturális programok szervezésével nemcsak ismereteit gazdagította tanítványainak, hanem közösségformáló tevékenységet is végzett. A Szövetség, alapító tagja. Csongrád és környéke iskoláit is bevonta a Kossuth hagyományok ápolásába. Évtizedeken át oktatott és nevelt: hazaszeretetre, magyarságtudatra, a szűkebb pátria megbecsülésére. Ápolta a kapcsolatot a határont6úli magyarokkal. Diákjait rendszeresen vitte kirándulni az elszakított területekre: Kárpátaljára, Erdélybe, Partiumba és Vajdaságba. A Batsányi János Gimnázium tanáraként történelmi és irodalmi előadásokat szervezett határon túli iskolákkal. Rendezője a „Kossuth Lajos Csongrádon”, „Kossuth Lajos toborzóútja az Alföldön” és az „1848/49-es hagyományok ápolása Csongrádon” konferenciának. Az 1998 óta rendszeresen szervezett regionális és országos konferenciákon mindig együtt ünnepeltek a csongrádiak és a határokon túli vendégek. Ezekkel nemcsak a város szellemi és kulturális életét gazdagította, de jelentősen hozzájárult a hazai és határon túli magyarok kapcsolattartásához. Előadásaival gazdagította a nagyszalontai, szabadkai, óbecsei és magyarittabé-i diákok és felnőttek magyar irodalom és történelmi ismereteit. A Magyarittabén, az ellopott Kossuth szobor pótlását, újra felállítását anyagilag is támogatta. Csongrád városért tett önzetlen szolgálatát Csongrád Város Képviselő-testülete „Pro urbe Csongrád” és Díszpolgári címmel köszönte meg.
„A Kossuth hagyományok ápolása érdekében kifejtett életművéért”

760. Kovács Kati

760. Kovács Kati (Budapest) előadóművész, dalszövegíró, szinésznő
Lovagias tettek: Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, Több, mint öt évtizede a magyar könnyűzene meghatározó személysége. Az 1965. évi Ki mit tud és az 1966-os Táncdalfesztivál országos csillaggá avatta az egykori egri orvosírnokot. 106 magyar és 25 külföldi albumának köszönhetően az egész világ megismerhette. Valamennyi földrészen és Európa csaknem minden országában hat nyelven adott koncerteket. Méltán érdemelte ki Angliában és Németországban az év énekese elismerést. A húsz filmben és színpadi műben való szereplés, a jelentős számú szerzemény, a sok száz dalt tartalmazó repertoár tette őt a XX. század egyik legtermékenyebb művészévé. A nemzetét szerető művésznő a legkisebb településekre is eljut, így megalapozottan mondhatja: ő a falvak énekese.
„A könnyűzene népszerűsítése és a falvak életminősége fejlesztése érdekében kifejtett életművéért”

761. dr. Medvigy Endre

761. dr. Medvigy Endre (Budapest) irodalmár
Lovagias tettek: Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1973-tól az Egyetemi Színpad szer¬kesz¬tő¬je volt. A történelmi Magyarország irodalmának népszerűsítését, és meg¬is¬mer¬te¬té-sét célzó munkássága miatt állásából elbocsátották. An¬tik¬vá¬ri¬umi eladóként ismerkedett meg Püski Sándorral és Bedő Györggyel. 1981-től a Forrás Kört vezette, és a Ráday Gyűjtemény tudományos mun¬katársa volt. 1988-ban a Hősök Terére szervezett, Erdély falvait, magyar épí¬¬té¬szeti emlékeit védő tüntetésben vállalt szerepéért Márton Áron emlékérem kitüntetésben részesült. A Veres Péter Társaság titkára, a Püski Kiadó külső szerkesztője, az MDF Akadémia vezetője, 1995-1999-ig a Szent László Akadémia dékánja, 2000-től pedig egy évtizeden át elnöke, a Magyarok Háza művészeti igazgatója volt. Mellőzött magyar írókról – Sinka István, Erdélyi József, Nyírő József – jelentek meg kötetei. Közel hatvan könyvet szerkesztett, és ezekhez írt értelmező előszót. 1988-ban clevelandi József Attila-díjjal, 2012-ben Obersovszky-díjjal, 2014-ben a Bethlen Gábor Alapítvány Teleki Pál Érdeméremmel tüntették ki.
„Irodalmi értékek felkutatása és népszerűsítése érdekében kifejtett életművéért”

762. Máté Istvánné Orosz Margit

762. Máté Istvánné Orosz Margit (Bánhorváti) pedagógus, költő
Lovagias tettek: A Bánhorváti Kazinczy Gábor Általános Iskola magyar nyelv és irodalom szakos tanáraként a település kulturális életének meghatározó személyisége. Több évtizede önzetlenül munkálkodik szűkebb pátriája, Bánvölgye és Bánhorváti települések kulturális életének, a község életminőségének a fellendítésén. Magyar-orosz szakos tanári diplomáját drámapedagógusi végzettséggel egészítette ki. Több civilszervezet tagjaként hazánkban és határon túli településeken is saját írásaival és kortárs alkotók műveinek előadásával népszerűsíti az irodalmat. Ünnepi megemlékezések aktív előkészítője, az Újkazinci Baráti Kör kávéházi délutánjainak házigazdája és moderátora. A Magyar Újságírók Közösségének és a Magyar Nemzeti Írószövetség tagjaként, a hagyományok és értékek ápolója. Nyugalmazott tanárként rendhagyó irodalomórákat, olvasótáborokat szervez. A Krúdy Gyula Irodalmi Kör és a Cserhát Művészkör tagjaként szerepléseivel segíti e közösségek kulturális tevékenységét. Jótékonysági rendezvényeket és az idősek otthona rendezvényeit közreműködéssel és könyvcsomaggal támogatja. Hat önálló verseskötet, két tanulmány és tizenhat antológiában való megjelenése mellett rendszeresen publikál irodalmi folyóiratokban. Németh László-díjas, Bánhorváti díszpolgára.
„A magyar irodalom ápolása érdekében kifejtett életművéért”

763. Mezősi László

763. Mezősi László (Sátoraljaújhely) gázkészülék szerelő, hagyományőrző
Lovagias tettek: A Kuruc-kori Hagyományőrző Társaság alapítója és vezetőjeként nagyon sokat tett Magyarországon, Felvidékén, Kárpátalján és Erdélyben a magyar kultúra, örökségvédelem és hagyományőrzés területén. A sátoraljaújhelyi Szár-hegyen lévő Magyar Kálvária helyreállításának szorgalmazója és megvalósításának nagymértékű részese. A sátoraljaújhelyi Jókai Mór Általános Iskola diákjaival az „István a király” előadásának koreográfusa, díszlet- és jelmeztervezője. A sátoraljaújhelyi Esze Tamás Általános Iskolában az Esze - napokon kuruc-kori bemutatókat tartott és rendhagyó történelem órákat szervezett. Dobó István dobóruszkai újratemetésének ceremóniamestere volt 2008-ban. A Balassi Bálint Kuratórium felkérésére a Bálint-nap esemény egyik alapítója volt Borsiban és Karosban. A Karosi Honfoglaláskori Látogatóközpontban több sikeres rendezvény egyik közreműködő szervezője. 2000-től aktív tagja a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaságnak, majd a Polgári Társaságnak. 2003-tól Borsiban a születésnapi ünnepségek kuruc-kori hagyományőrzésében együttműködő programjának szervezője volt. Korhű ruhák, valamint ágyú, domborművek, ékszerek, ötvös munkák készítője és restaurátora, II. Rákóczi Ferenc címerének elkészítője. A fejedelem születésnapi megemlékezéseinek aktív résztvevője.
„A magyar kulturális örökség és hagyományok ápolásáért”

764. Németh István Miklós

764. Németh István Miklós (Székesfehérvár) nyá. ezredes
Lovagias tettek: Általános hadtáptiszti, üzemgazdászi oklevelet, majd közgazdászi, könyvvizsgálói és adószakértői oklevelet szerzett. Szegeden kezdte pénzügyi katonai szolgálatát, majd Mezőtúr, Székesfehérvár, Kaposvár és ismét Székesfehérvár következett. Számos gazdasági társaság igazgatóságában és felügyelőbizottságában vett részt. 1993-óta a Krajczáros Alapítvány kuratórium elnöke, ahol számos programmal a hadszíntereket, hadisírokat és a katonaelődök emlékét ápolja. Az 1. világháború centenáriumának éveiben az olasztól a keleti hadszíntérig egyedülálló aktivitással, önkéntesek széles körének bevonásával dolgozott, és számos konkrét eredményt ért el. A felújított katonatemetők újraszentelése mellett képzőművészeti programmal – alkotótáborokkal és kiállítás sorozattal – is gazdagította a megemlékezést. Kiemelt programként kutatta az 1. világháború 100. évfordulója alkalmából a 17-es ezred küzdelmeinek és méltán híres hajdani parancsnokának emlékét. 11 ével ezelőtt kezdeményezte a világháborúra való nemzeti emlékezés keretében a november 11-én 11 órai gyertagyújtást, amely országos, illetve nemzetközi mozgalommá vált. Fehérváron a tradícióknak megfelelően 11 helyszínen más-más civil szervezet az esemény házigazdája. „Ecsettel a békéért” címmel öt ország 141 művészének megnyerésével 640 festményből álló albumot jelentetett meg.
„A katonaelődök emlékének ápolása érdekében kifejtett életművéért”

765. Őze János

765. Őze János (Szécsény) mérnök, főépítész
Lovagias tettek: 35 éve táncművész, koreográfus, nyugdíjas korában is aktív néptáncos. Évtizedek óta Szécsény Város főépítésze. Az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán szerzett építész-tervezőmérnöki diplomát. Szabadidejében helytörténeti kutatásokat folytat, publikál és előadásokat tart. 1962-óta táncol. alapító tagja volt a salgótarjáni Nógrád Táncegyüttesnek, és a szécsényi Palóc Néptáncegyíüttesnek is, az utóbbinak a mai napig vezetője. 1985. május 31-én hivatásos táncművész minősítést szerzett az Országos Filmharmónia táncos bizottsága előtt. Szécsényben az alapfokú művészeti iskola néptánc oktatója. Őze János Európa és a világ számos országába elvitte Palócföld jó hírét.
„A néptánckultúra ápolása érdekében kifejtett életművéért”

766. Pék László

766. Pék László (Taksony,, Szlovákia) nyá. tanár
Lovagias tettek: A pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett tanári diplomát. 28 éven át volt a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium tanára, a rendszerváltást követően igazgatója. Az egyik kormányváltást követően leváltották, majd a szülők akaratából visszahelyezték funkciójába. A felvidéki magyar nyelvű oktatás megmaradásának, minőségi fejlesztésének szorgalmazója. Színpadi műsorok összeállítója, tanulmányi versenyeken szereplő magyar fiatalok esélyegyenlőségnek harcos segítője, a földrajzversenyek szervezője. A magyar kultúra, történelem és a természeti táj megismerése céljából tanulmányutakat, helytörténeti kirándulásokat szervezett, kiadványokat jelentetett meg elsősorban a mátyusföldi régió érdeklődő diákjai, pedagógusai részére. Kezdeményezője volt a Felvidéken a Pedagógusszövetség létrejöttének, 12 évig országos elnökként irányította a szervezet tevékenységét. A nemzetiségi iskolaügyet érintő problémák megoldása során az anyanyelvi oktatás megtartása és fejlesztése érdekében határozott kiállást tanúsított. A kiművelt emberfők érdekében született programokat az SZMPSZ mottójává vált, Sütő Andrástól kölcsönzött gondolat – „Jövőnk oda van letéve az iskola falai közé” – jegyében igyekezett megvalósítani. A rendezvények koordinációja mellett, szakmai, elemző és szerkesztői munkájának eredményét jelzik az iskolai beiratkozásokról és a szlovákiai magyar oktatási hálózat állapotáról elkészült átfogó tanulmányok. Az SZMPSZ elnökeként a TUDOK diákverseny szlovákiai meghonosítója, a szlovákiai magyar iskolák diákolimpiájának létrehozója, a tehetségsegítő tanács alapítója és elnöke. A szervezet utódja a Mentor TT, amelynek alelnökeként fontos szerepet vállal az iskolai és az iskolán kívüli tehetséggondozás területén nem csak a diákok, de a tanárok ilyen irányú képzésében. Oktatási kiadványok készítésének szorgalmazója. Nyugdíjas éveiben helytörténeti kutatásaival segíti a kulturális örökség megőrzését.
„A határon túli magyar kulturális örökség ápolása érdekében kifejtett életművéért”

767. Sántáné Kurunczi Mária

767. Sántáné Kurunczi Mária (Szeged) író,
Lovagias tettek: Szeged város írótársadalmának aktív tagja. A Textilgyár Váczi Mihály Irodalmi Körének alapítója, a Gyári lapok tudósítójaként 14 évig járta az országot. Később számos újságban publikált. 1997-ben kezdett tévézni, bemondó, szerkesztő, majd operatőri munkát is vállalt. 47 útifilmet készített. 2010-ben filmszemlét rendezett. Érzékenyen érinti a sérült emberek élete, 2002 óta vesz részt az életükben. Egy ideig mozgássérültek és vakok között élt. Tolókocsis versenyeket és riportokat közvetített. 1997-ben alapította a Szegedi Alkotók Körét. Verses, mesés és novellás kötetei jelent meg, antológiákban szerepel.
„A kultúrával történő példamutató életminőség-fejlesztő tevékenységéért”

768. Sóstainé Márfi Ibolya

768. Sóstainé Márfi Ibolya (Szepetnek) ÁMK igazgató
Lovagias tettek: Felnőttképzési előadó, közoktatási vezető, magyar és könyvtárszakos tanár, népművelés- és történelem szakos középiskolai tanár, a szepetneki ÁMK nyugdíjas igazgatója. Tagja a Magyar Pedagógiai Társaságnak. Helytörténeti kutatások és gyűjtőmunkák szervezője és véghezvivője. A helyi Közös Kincsünk Gyűjtemény alapítója, programjainak szervezője. A települési értéktár bizottságának elnöke. A helyi közösségek szervezője, céljainak segítője, egyének és közösségek kapcsolatának építője. Az emberek értékeinek felszínre hozója. Versmondó és szónoki beszéd versenyek, közösségi megmozdulások tervezője és levezetője, hon- és népismereti szakkörök, klubok elindítója és vezetője. Helyismereti írások, könyvek szerzője és szerkesztője (Királyi Pálról könyv, és cikkek, Szöveg- és forrásgyűjtemény Szepetnek történetéhez..A szepetneki hajdinatörők múltjáról: Harctéren és bátorságban., Szepetnek az első világháborúban: A szepetneki drótosok, távirda-munkások jelentősége. A szepetneki gyermekévek emlékei:: bölcsőde-óvoda-iskolatörténet és kiállítás) A tanítók emlékfala kezdeményezője. Szepetnek kulturális és oktatási életének mozgatórugója, a "falu lámpása".
„A település életminősége fejlesztésért”

769. Szemere Judít

769. Szemere Judit (Beregszász, Ukrajna) újságíró
Lovagias tettek: A Beregi Hírlap főszerkesztő-helyetteseként hosszú évekig – egészen a több mint százéves újság ukrán állam általi megszüntetéséig – szinte egyedül küzdött a lap kiadásának fennmaradásáért. A Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztőjeként a folyóirat hasábjain népszerűsíti Kárpátalja történelmi és néprajzi hagyományait, igyekszik objektíven tájékoztatni a szülőföldjüktől távol élőket az otthoni társadalmi, kulturális, művészeti élet történéseiről. A beregszászi magyar közösség és református gyülekezet meghatározó személyisége. Kulturális társadalmi programok szervezője. A magyar nyelvű oktatás népszerűsítője, kiadványok szerkesztője. A 10 éves a Kárpátaljai Művelődési Intézet c. kiadvány szerkesztője. Kárpátaljai magyar gyerekek magyarországi ifjúsági alkotótáborának segítője, szervezője. A kárpátaljai közösségekben alkotó vagy onnan elszármazott szerzők rendhagyó irodalomóráinak, író-olvasó találkozóinak segítője, támogatója, szervezője. A Kárpátaljai Irodalmi Karaván programok népszerűsítője, segítője.
"A határon túli magyar kultúra népszerűsítésért"

770. Székely Gábor Attila

770. Székely Gábor Attila (Kunszentmiklós) helytörténeti kutató, magángyűjtő
Lovagias tettek: 1997-2013 között a Honismeret folyóirat kiadását felvállaló alapítvány kuratóriumi elnöke 2003-ban vásárolt házában alakította a Felső Kunsági Emlékek Házát. Itt található a Petőfi Irodalmi Könyvtára az ország 2. legnagyobb irodalmi gyűjteménye. Van benne eszperantó könyvtár és Szász Károly püspök munkásságának gyűjteménye, valamint népi kerámiagyűjtemény az ókortól 1950-ig. Gondnoka a Diószegi Balázs festőművész szülőházának, Tagja – többek között – Puszta Hangja Kulturális Egyesületnek” és a Bakér Mente folyóiratnak. 1960-tól mutatja be a magángyűjteményét kiállításokon. Petőfi témakörben már hatvan kiállítást szervezett. Kilenc kötetet jelentetett meg. Jelentős mértékben saját erőből építette fel a fülöpszállási sporttelepet, mellette a nyolcvanas évek óta focicsapat generációk nevelését szervezte.
„A kulturális örökség ápolásáért”

771. Szigetvári József

771. Szigetvári József (Százhalombatta) ÁMK igazgató
Lovagias tettek: Alkotóként, pedagógusként, előadóként, szervezőként és emberként életét teljes egészében a kultúrának, a szellemi kulturális örökség képviseletének és ápolásának szentelte. Alkotóművészként a magyarság sorsát jeleníti meg. Tevékenysége átfogja az egész világot. A kulturális központ igazgatói szolgálatán túlmenően a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttes (1984) a Magyarok Öröksége Alapítvány (1991) alapítója és vezetője. A Pesovár Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola létrehozója, jelenleg művészeti igazgatója. Az Örökség Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Népművészeti Egyesület egyik alapítója, 1990-2020 között alelnöke. A Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetségének alelnöke. A Magyar Fesztiválszövetség egyik alapítója és alelnöke. A Nemzetközi Népművészeti Fesztiválokat Szervezők Világszövetsége nemzeti képviselője. Továbbá többek között a Magyar Teátrumi Társaság és a Magyar Közösségépítők Értékszövetség Egyesület tagja. Végül egyetlen számadat: a szervezésében 112 ország 41 ezer táncosa és zenésze érkezett Magyarországra.
„A kulturális örökség ápolása érdekében kifejtett életművéért”

772. Tóth István

772. Tóth István (Budapest) tanár, író, ny.főkonzul
Lovagias tettek: Több, mint egy évtizede a javaslattevő alapítvány kárpátaljai tevékenységének támogatója, a Pro Minoritate folyóirat alapító főszerkesztője, útjainak gyakran a kísérője. Számos alkalommal egyéni ajándékok – kötetek, DVD-k, CD-k – adományozója. Kezdetek óta a kapcsolataival gazdagította a programot, aminek az eredményeként könyvtárosok, írók, költők működtek közre az alapítvány küldetésének a megvalósításában, illetve jelentek meg az anyaországi rendezvényeken. Az alapítvány tevékenysége sokak számára hozzájárult a szülőföldön maradáshoz. Az Alapítvány a Kelet-Közép-európai Kutatásért és Képzésért civilszervezet létrehozója, másfél évtizeden át kuratóriumi elnöke. A Beregszászi Konzulátus vezetőjeként sokoldalúan segítette a kárpátaljai magyarság és az anyaország kapcsolatát. Kiemelt feladatának tartja Kárpátalján a magyar nyelvű levéltári anyagok megmentését. Elkötelezettje a magyar nyelvű óvodai nevelésnek. Szolgálati idejének a letelte után, könyvkiadókkal való kapcsolatfelvétellel, határon túlra szívesen utazó előadókkal, pályázati lehetőségekkel és tiszteletdíjak felajánlásával segíti a nemzetegyesítő küldetés megvalósítását.
„A magyar nyelv és kultúra határon túli ápolása érdekében kifejtett életművéért”

773. Zemlényi Katica

773. Zemlényi Katica (Székesfehérvár) egyházzenész, karnagy. művészeti vezető
Lovagias tettek: Székesfehérvár zenei életének meghatározó személyisége, mind világi, mind egyházi szertartásokon. 1985-től az Almássy-telepi Krisztus Király Plébánia kántora és hitoktatója. Nemzedékek nőttek fel a keze alatt a minőségi egyházzenén, a zenei pályára készülő fiatalok felkészítője, tehetségek gondozója. A Vox Mirabilis Kamarakórus alapítója, amely az elmúlt 35 év alatt hazánk egyik kiemelkedően aktív, Európa szerte ismert együttesévé vált. A szolgálat–szeretet–egyetértés új dimenziót és értéket ad koncertjeiknek. Nemzetközi kórusverseny győzelem, és CD kiadványon szereplés, a Virtuózok győzteseivel együttes koncertek, külföldi koncertturnék jelzik a tevékenységét. 2019-ben a parlamentben volt nagysikerű előadásuk. 2014-ben megalapította a Vox Angelorum gyermekkart. 2017-től a KÓTA Felnőttkórusok Bizottságának vezetőségi tagja. 1997-2015 között a székesfehérvári Vörösmarty Színház zenés produkcióinak énekese, 2003-tól a színház karigazgatója, zenei felelőse. Tíz éve a Székesfehérvári Kamarakórus Fesztivál és Kórusműhely szervezője és művészeti vezetője. 2016-tól szervezi a Közéleti és Kulturális Szalont. 2017-től a Vörösmarty Rádió Nyitány c. magazinműsorának elindítója. Koncertsorozatot szervezett természeti katasztrófák sérültjei, szegénysorú gyermekek, a sérült emberek, valamint a vakok és gyengénlátók javára. Siketeknek is énekeltek már jeltolmács segítségével. Mentorként és zsűritagként is megjelenik zenei eseményeken. Szívügyének tekinti a határon túli karnagyok és együttesek segítését.
„A zenekultúra ápolása érdekében végzett példamutató tevékenységéért”

774. Forró Tamás

Norvégiai Magyar Egyesület, Osló
774. Forró Tamás (Csömör) történész, műfordító
Lovagias tettek: Fiatalon ragadta el tőlünk a szörnyű kór. Vigasz a tragédiában, hogy ennek ellenére sikerült jelentős nyomot hagynia a skandináv–magyar kapcsolatokban. Megvillantotta tehetségét diplomadolgozatában, néhány szakcikkében és műfordításában. Egy meg nem kerülhető könyvben pedig hiánypótló témát dolgozott fel: az 1956-os menekültek sorsát Norvégiában. Az ELTE BTK skandinavisztika, majd történelem szakán tanult. 2013-ban norvég nyelvész szakon diplomázott. Egy évvel később történész mesterfokozatot szerzett. Jelentős önkéntes munkát végző, szorgalmas, nyitott törekvő ifjú volt, aki nyelvgyakorlás, tapasztalatszerzés végett került Norvégiába. Kovács katáng Ferenc, a magyar kultúra lovagja közreműködésével támaszt és ösztöndíjat kapott. Jól kamatoztatta a csömöri evangélikus ifjúsági közösségben szerzett tapasztalatait. 2012-ben Oslóba költözött és a norvég, mint idegen nyelv tanáraként dolgozott. 2006-tól az Ághegy Skandináviai Irodalmi és Művészeti lapfolyam munkájában vett részt. Nyersfordításokat készített Knut Hamsun verseiből. A költő korábban kötetben nem látott versei Kovács katáng Ferenc műfordításában a Nagyvilág Kiadónál jelentek meg 2011-ben. 2009-ben a Norvég Külügyminisztérium ösztöndíjasaként az 56-os magyarokról diplomamunkát, majd ehhez kapcsolódva a sorsukról és a Norvég Menekültügyi Tanács szerepéről írt tanulmányokat. A családalapítás kezdeti fázisában sem csak saját boldogulását tartotta szem előtt, hanem mindig önzetlenül, anyagi juttatások elvárása nélkül, sokszor saját előmenetelét fékezve, végzett közösségeket támogató munkát.
„A norvég-magyar kulturális és tudományos kapcsolatok ápolásáért”

775. Laczkó Lajos

II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás, Borsi
775. Laczkó Lajos (Borsi, Szlovákia) kőbánya üzemvezető
Lovagias tettek: A II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás elnökeként vezette a rábízott közösség programjait, közművelődési és hagyományőrző eseményeit. Az elismerésre történő jelölést követő haláláig ápolta a nagyságos fejedelem emlékét. Közösségi és egyéni életében egyaránt felhívta a figyelmet a település önellátásának a fontosságára. Szorgalmazta a falvakban lévő munkahelyek megmentését, a határ menti fejlesztéseket és együttműködést. Támogatta a helyi iskolát és a település arculatának javítását. Egyéni életével és közösségével hozzájárult, hogy II. Rákóczi Ferenc szülőhelye Európa közkincsévé – néhai Hajdú Jenő után: „Magyar Betlehemmé” – váljon. A Társulás Rákóczi-kultuszt ápoló tevékenységét a Felső Tisza Völgye Vidékfejlesztési Egyesület és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a „Felső Tisza Völgye Minőségi Védjeggyel” ismerte el.
„A határon túli magyar kulturális örökség ápolása érdekében kifejtett életművéért”

776. Gróf Zrínyi Miklós

Honvéd Kulturális Egyesület, Budapest
776. Gróf Zrínyi Miklós (Csáktornya, Horvátország) költő, hadvezér és hadtudós
Lovagias tettek: 1620. május 3-án, a zala megyei Csáktornyán született, horvát eredetű főnemesi családban, dédapja az 1566-ban Szigetvár védőjeként elesett törökverő hős, Zrínyi Miklós volt. Apját korán elvesztette, ezután gyámja, Pázmány Péter esztergomi érsek, az ellenreformáció vezéralakja neveltette. Családi hagyományként hozta magával a magyar, a horvát és az olasz nyelv ismeretét. Iskolai tanulmányai során kitűnően megtanult latinul, de németül és törökül is értett. Kezdetben a családi birtok védelmében harcolt a török ellen, majd a harmincéves háborúban tüntette ki magát vitézségével. 1647-ben az uralkodó Horvátország bánjává és főkapitányává nevezte ki. 1664. elején téli hadjáratot vezetett és húszezer fős seregével 240 km-re hatolt be az ellenséges területre és felégette a török utánpótlás szempontjából kulcsfontosságú eszéki Dráva-hidat. Sikerére Európa-szerte felfigyeltek, „Magyar Marsnak” nevezték. VII. Sándor pápa hadvezéri kalappal és saját aranyból öntött arcképével, IV. Fülöp spanyol király az aranygyapjas renddel, a XIV. Lajos francia király a pairséggel (hűbérúri címmel) tüntette ki, a bajor és württembergi választófejedelmek atyjuknak nevezték, II. János György szász választófejedelem pedig testvérének nevezte. Zrínyi életében fontos szerepet játszott a kultúra, amit jelez európai szintű könyvtára, a Bibliotheca Zriniana, amelyben korának legfontosabb tudományos és irodalmi művei voltak megtalálhatók. Fiatalon szerelmes verseket írt későbbi feleségéhez. Fő műve első az irodalmi eposzunk, a dédapjának emléket állító „Szigeti veszedelem”, amelynek nagy részét 1647-48 telén vetette papírra. Szigetvár védőinek hősiességén keresztül az aktuális tennivalókra, a török kiűzésére lelkesít. Önálló kötete, mely "Adriai tengernek Syrenaia" címmel jelent meg, a magyar barokk irodalom csúcsát jelenti. A hadtudományi és politikai irodalom terén is messze kimagaslott kortársai közül. Buzgón olvasta az olasz katonai és politikai írók munkáit s tanításaik felhasználásával adott számot a maga hadtudományi és politikai gondolatairól. „Tábori kis traktájában” a hadba vonuló sereg szervezetéről és a tábori elszállásolás módjáról értekezett; „Vitéz hadnagyában” a hadvezetés művészetének legfőbb kérdéseiről szólt; a Mátyás király életéről való elmélkedéseiben rámutatott arra, hogy milyen hatalmas volt Magyarország, amikor nemzeti király állt az élén. Prózai írásai közül a leghíresebb „Az török áfium ellen való orvosság” című politikai röpirat, amelyben állandó magyar hadsereg felállítását követeli. Zrínyi új politikai, hadtudományi, publicisztikai műfajokat honosított meg magyarul, kiterjedt levelezéséből diplomáciai és katonai tevékenysége is megismerhető. Életműve egy szerencsétlen vadászbaleset miatt nem teljesedhetett ki. 1664. november 18-án a kursaneci erdőben egy vadkan halálra sebezte.
„A hadtudomány és a magyar irodalom fejlesztése érdekében végzett életművéért”