FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra a béke követe
Avatás fotók 2018. 01.20.
Bemutatkozás, támogatók
HONLAPJAINK
1 % a gála támogatásáért
Támogatóink 2017.
XXI. MKN Gála fotói
KULTÚRA LOVAGJAI 2018
ÖRÖKSÉG SERLEG 2018
Mit kell tudni ?
A gála programja
JÓKAI DÍJ 2018
2017. háttérinformációk
A Kultúra Lovagja elismerésről
Örökség-serleg elismerésről
Az avatási ceremónia menete
2016. évi gála
2016 Díszvendég
A gála bemutatása
Örökség-serleg 2016
Örökség serleg 2017
Jókai-díj
Örökségünkért érem
2017. ÉVI PÁLYÁZATAINK
2016. ÉVI PÁLYÁZATAINK
KISBÍRÓ
Együttműködési szerződés
2016. év Kultúra Lovagjai
Elismertek 1999-2015.
Kultúra Lovagjai 2017-ben
Kultúra Lovagrendje
Kultúra Lovagrendje belépés
Lovagi emlékoszlopok avatása
ÉVES BESZÁMOLÓ 2016
ÉVES BESZÁMOLÓ 2015.
ÉVES BESZÁMOLÓ 2014.
ÉVES BESZÁMOLÓ 2013
ÉVES BESZÁMOLÓ 2012
BESZÁMOLÓ 2009
ARANYOSSZIGET
Fotók az alapítvány életéből
2017 gála beszámoló
EGY A NEMZET 2017


Egyetemes Kultúra Lovagja

Ivan Dvorsak

643. Ivan Dvoršak (Dežnem pri Makole, Szlovénia) szobrászművész

Lovagias tettek: Képzőművészeti alkotásaival már fiatalon felhívta magára a figyelmet. Első szobrait vasból készítette. Több mint hatvan önálló kiállítása volt, de csoportos kiállításokon is részt vett. 1500 különböző műalkotása világszerte számos műkedvelő otthonát díszíti. Dvoršak nem csak az alkotással foglalkozik, hanem gondoskodott az otthonát képező település népszerűsítéséről, és hozzájárult annak fejlődéséhez. 1997-ben megnyitotta saját galériáját, majd 2002-ben megalapította a Forma Viva Makole Kulturális és Képzőművészeti Egyesületet, és a következő évben megrendezte a „Forma Viva” nemzetközi fesztivált, amely iránt a világ számos alkotója érdeklődik. Eddig 21 országból 95-en, köztük ketten Magyarországról: 2005-ben Frech Ottó és Nick Ferenc mutatkozott be. Az alkotótábort és a hozzá kapcsolódó számos kísérőprogramot több szlovéniai településen népszerűsítette. Ötlete alapján működik Rače községekben „Pri babici Mimi” (Mimi nagymamánál) elnevezésű galéria. Szervezője a 10. évfordulóra kiadott monográfiának. A 15. évfordulóra Kopič Franc rendező segítségével elkészítette a Forma Viva Makole útjain c. dokumentumfilmet.
„Nemzetközi kulturális kapcsolatteremtő szolgálatáért”





Egyetemes Kultúra Lovagja

Zhang Guo Zhi

644. Zhang Guo Zhi (SHANXI, Kína) karnagy

Lovagias tettek: A magyarországi kínai közösség kulturális életének egyik meghatározó személyisége. A Kínai Központi Zeneakadémián végzett karmester szakon, egy ideig a Kínai Központi Népi Kórus karnagya volt, majd egyéves ösztöndíjjal Bécsben tanult. Huszonhét éves magyarországi tartózkodása alatt a magyar-kínai kulturális kapcsolatok kiépítésén dolgozik, számos kulturális csereprogram megszervezője a néptánc, a zene, a kóruséneklés, az irodalom és a festészet területén, beleértve a kínai művészek, művészeti csoportok magyarországi bemutatását szintúgy, mint a magyarországi együttesek kínai fellépéseit, fesztiválokon való részvételét. Sokat tesz a magyar kultúra megismertetéséért Kínában. A Kínai Kodály Társaság nemzetközi kapcsolattartója, a Kínai Kodály Oktatási Módszer Terjesztési Központ igazgatója és a Kínai Kórusművészeti Világszövetség elnöke. Hét évvel ezelőtt alapította meg a budapesti kínai közösség érdeklődő felnőtt tagjaiból a Magyarországi Csillagfény Kórust, melynek ifjúsági tagozata a Magyarországi Csillagfény Ifjúsági Kórus.
„A zenei kapcsolatok fejlesztéséért”





Egyetemes Kultúra Lovagja

Marija Herzenjak

645. Marija Herženjak (Kapca, Szlovénia) klubvezető
Lovagias tettek: Huzamosabb ideje a szlovéniai Kapca József Attila Kulturális Egyesületének elnöke, Női Karának vezetője. Az egyesület aktívan részt vesz a helyi és a Lendva környéki magyarok kulturális hagyományainak ápolásában. Elnöke mindenkivel képes együttműködni a programok sikere érdekében, így énekegyüttesével évente megfordulnak Magyarországon és Horvátországban, de gyakran fellépnek más országokban is. A helyi közművelődést festmény és grafika kiállítással,irodalmi kereszasztal beszélgetések szervezésével, szlovén és magyar kultúra napjának megszervezésével, hímzés kiállításokkal,valamint könyvbemutatókkal gazdagítja.A KÁOSZ színjátszó társa hazai és külföldi bemutatóit szervezi.
Nem kis feladatot vállal magára, amikor pályázatokat ír, s a magyar nyelv szlovéniai fennmaradásáért tevékenykedik a mindennapokban.
„A magyar kultúra határon túli ápolásáért”





Egyetemes Kultúra Lovagja

dr. Villányi Eszter Mária

646. Dr. Villányi Eszter Mária (Szombathely) nyugdíjas tanár, karvezető

Lovagias tettek: Ének-zene és orosz nyelv tanár Tapolcán és Szombathelyen. A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanára 12 évig, lektorátus vezetője 1999-ig, majd a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának nemzetközi ügyintézője 2002-ig. 1997-től párhuzamosan a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium tanára, karvezetője, diákszínpad vezetője. A Nemzetek Háza alapítójaként észt, finnugor, burgenlandi gyermekcsoportok táboroztatását, ifjúsági és felnőtt zenei programok szervezését végezte. A Magyar Észt Baráti Kör alapítója, a Testvérvárosi Egyesület tagja, az Észt delegációk kísérője, a magyar, mint idegen nyelv, népzene kurzusok vezetője, Tevékenységért az észtországi „Mária országa" érdemkereszt tulajdonosa. 15 éve a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület Énekkörének csoportvezetője.
„Az egyetemes kulturális örökség ápolásáért”





Magyar Kultúra Lovagja

Dr. Ábrám Zoltán

647. Dr. Ábrám Zoltán (Marosvásárhely, Románia) orvos, egyetemi tanár, újságíró

Lovagias tettek: Oktató, kutató és szakíró munkája mellett szerteágazó újságírói és közéleti – ezen belül kiemelten közművelődési – tevékenységet végez. Kéttucat könyv szerzője és szerkesztője. Számos tudományos és civil szervezetben vállal feladatot. 1986-ban megalapította és 3 éven át irányította a Communitas Irodalmi Kört. 1991-ben újságíró diplomát szerzett, cikkei megjelentek számos romániai és határon túli lapban. 2006-tól egyetemi tanár. 2001-2014 között az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke, 2008-tól az EMKE egyik országos alelnöke. Kezdeményezésére ünnepelték meg első alkalommal Marosvásárhelyen a Magyar Kultúra Napját 2004-ben, emlékeztek meg a Don-kanyari áldozatokra, állították a marosvásárhelyi Petőfi Sándor szobrot, a székesi Bercsényi László szobrot. Különböző rendezvények, népfőiskolai találkozók és Gyöngykoszorú-találkozók támogatója. Az MTA köztestületi tagja.
„A határon túli magyar közösségek megerősítéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Banner Zoltán

648. Banner Zoltán (Békéscsaba) író, előadóművész

Lovagias tettek: A sokoldalú művészettörténész a romániai Szatmárnémetiben született, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudomány karán végzett, 1958-tól harminc éven át a kolozsvári Utunk című folyóirat művészeti rovatvezetője. Lovagias tevékenységét jelentős mértékben az erdélyi magyar falvak és városok kultúrházaiban, iskoláiban, könyvtáraiban fejtette ki. 1988 óta Békéscsabán él, 70 művészeti és szépirodalmi kötete jelent meg. A 20.–21. századi erdélyi magyar művészet legavatottabb ismerője, e művészet értékeit több mint ezer publikációban, rádió- és tv szerepléssel, több száz kiállítási megnyitóval népszerűsíti Romániában és Magyarországon. Előadóművészként is elsősorban az erdélyi magyar költészetet népszerűsítette. Több mint félezer irodalmi pódiumi fellépése volt Kárpát-medencén kívül Németországban, Svédországban, Ausztriában és Ausztráliában. Életművének leglényegesebb témája az irodalmi és művészeti transzilvanizmus jellegzetességeinek és időszerűségének igazolása és számonkérése. Versei szinte valamennyi jelentős romániai magyar és magyarországi irodalmi folyóiratban megjelentek. Előrehaladott kora ellenére ez év, 2017. november 30-án az Arany János év egyik jelentős eseményeként a gyulai Várszínházban 35 év után újra bemutatta Rendületlenül című pódiumi műsorát.
„Az erdélyi magyar irodalom és művészet értékei érdekében kifejtett életművéért.”




Magyar Kultúra Lovagja

Baranyi Ferenc

649. Baranyi Ferenc (Budapest) költő

Lovagias tettek: /megjegyzések/: Költői pályája egyetemi éveiben indult, első verseskötete a Villámok balladája címmel 55 éve látott napvilágot. Munkásságát több kitüntetés mellett 1976-ban József Attila díjjal , 2002-ben Darvas József-díjjal ismerték el. 2008-ban a Kossuth-díj birtokosa lett. Zenei érdeklődéséről, szakértelméről a Magyar Televízió és a Magyar Rádió műsoraiban meggyőződhettünk. Érdeklődésének fontos területe a képzőművészet is. Többek alkotása volt ihletadója verseinek. Angyalföld díszpolgára, huzamos ideje a Művészetbarátok Egyesülete vezető tisztségviselője, a Béres Ferenc-díj kuratóriumának elnöke. Kritikus szemléletével jelentős szerepet vállalt a fiatal írónemzedék fejlődésében.
„A kortárs irodalom fejlesztése érdekében kifejtett életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Békés Mihály

650. Békés Mihály (Cegléd) nyá. alezredes

Lovagias tettek: Pipafaragóként alkotóközösségek – többek között a „Világ magyarságáért” elismeréssel kitüntetett Dunai Nemzetközi Alkotókör – aktív tagja. Az országosan is egyedülálló, mintegy hatszáz darabos pipagyűjteményét egyéni és csoportos kiállításokon mutatja be. Művei közül kiemelkedik a magyar szabadságharc vezérei címerével díszített sorozata, amelyet a ceglédi Kossuth Múzeumnak adományozott. Alkotótáborokban szobrok faragásában is részt vesz, ilyenkor motorja az alkotók közösségének, valamint a település és az alkotók kapcsolatának.. Munkásságát a kézművességgel foglalkozó kiadványok is jelzik. A Pest Megye Művészetéért díjat 2008-ban vette át, 2017-ben „Cegléd Város Kultúrájáért” kitüntetésben részesítették.
„Példamutató alkotóművészeti tevékenységéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Bognár Cecil

651. Bognár Cecil (Decs) művelődésszervező

Lovagias tettek: A Pécsi Tudományegyetemen diplomázott. Vezető és szervező tevékenységével Sárköz hagyományainak, népművészetének népszerűsítője. Gyermekek nyaraltatásának szervezője. A Volán kultúrosaként, majd a Decsi Faluház igazgatójaként és A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium szabadidő-szervezőjeként nem csupán kultúraközvetítő, hanem kultúrateremtő is. Az Arany János Tehetséggondozó Program és a határontúli gyermekek táborának aktív közreműködője.
Művészeti irányításával a Decs Hagyományőrző Férfikórust több alkalommal eljuttatta az Aranypáva nagydíjig. A Váralja Népdalkör művészeti vezetője. Öt sárközi település rendezvényeinek meghatározó közreműködője. Ha kell buszt vezet, kulturális versenyre készít fel, vagy diáktáborokban ebédet főz. Könyvbemutatókon, kiállításokon verset mond, énekel, tárogatózik, citerázik és furulyázik. Génjeiben hordozza a zene szeretetét. Hetvenévesen elvégezte a népdalkörvezetői és a zenekarvezetői tanfolyamot. A Rákóczi Tárogató Egyesület tagja, a szekszárdi Alisca Borrend krónikása.
„Sárköz hagyományainak ápolásáért és kultúraközvetítő életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Borsi Ferenc

652. Borsi Ferenc (Váchartyán-Csóka Szerbia) népzenetanár

Lovagias tettek: Az Óbudai Népzenei Iskola tanára. Támogatja a csabacsüdi hagyományőrző gyermek és felnőtt citeracsoportok szakmai felkészülését. Hazai és határontúli népzenei táborok oktatója, szakmai vezetője, a harminc éve működő Szólj síp, szólj népzenei vetélkedő létrehozója. Zsürizésével többek között a határon túli Durindó népzenei fesztivált, a Bíborpiros rózsa, valamint a Fölszállott a páva vetélkedő sikeres megrendezéséhez.
„A népzenei hagyományok népszerűsítéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Csuka Gáborné

653. Csuka Gáborné (Debrecen) nótaénekes
Lovagias tettek: Negyedszázada kezdte énekesi pályafutását, húsz éve tagja a Konyári Pávakörnek. Énekelt Európa számos országában, de szívén viseli szülőhelye térségét. 2008-ban saját csoportot hozott létre, amelyben az idősebbeket a Délibáb, a fiatalabbakat az Újhajtás elnevezésű csoportban gyűjtötte össze. Sikerességét az egyéni CD-k mellett nívó- és különdíjak, TV felvételek jelzik. A magyar kultúra, a népdal és a nóta továbbadása érdekében kifejtett önzetlen tevékenységének jelentős részét képezi a Konyári Pávakörrel és a településsel létrehozott hosszú távú kapcsolata.
„A falvak életminősége fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

654. Dr. Dupka György (Tiszabökény, Ukrajna) irodalmár, újságíró
Lovagias tettek: Íróként, költőként, újságíróként, kutatóként, könyvkiadóként és művelődésszervezőként hosszú évtizedek óta a kárpátaljai magyarság megmaradásának, hagyományai népszerűsítésének szolgálója. Az ungvári Magyar Művelődési Intézet igazgatójaként a régió magyar nemzetisége önszerveződésének aktív szorgalmazója, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének kezdeményezője, a megye és az anyaország kapcsolatának ápolója. A második világháború alatti és utáni önkényuralmi időszak, a GULÁG-ok eseményeinek és áldozatainak kutatója. A Szolyvai Emlékpark Bizottság felelős titkára, 2017-ben a csonka-beregi 1768 áldozat névjegyzékének összeállítója, márványtábláinak elkészítője.
„A magyar kultúra határon túli ápolásáért”





Magyar Kultúra Lovagja

Eredics Gábor

655. Eredics Gábor (Szentendre) népzenész, művésztanár

Lovagias tettek: A zenekar, iskola és tanszékalapító Kossuth díjas népzenész, a Vujicsics Együttes vezetője, a Dankó Rádió csatorna igazgatója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem művésztanára, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja. A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzi diplomáit. A Magyar Művelődési Intézet zenei munkatársaként 20 éven át foglalkozik népdalkör vezetők, néptáncpedagógusok és népzenészek szakmai képzésével. A szerteágazó, sikeres és izgalmas életút, embertpróbáló kihívások jellemzik életét. Az előadóművészi pályán, a népzenei gyűjtő és feldolgozó tevékenységhez szervesen kapcsolódik a különböző szinten kifejtett művészetoktatás, az intézményvezetői aktivitás, az oktatásstratégiai innováció, valamint a művészeti nevelés megújításának és szakmai fejlesztésének igénye. Legkiemelkedőbb, történelmi jelentőségű tette, hogy a Zeneakadémia Népzene Tanszéke Eredics Gábor kezdeményezésére és stratégiai elgondolásai alapján jött létre 2007-ben. Tevékenységével együttesen képviseli a magyar kulturális értékeket, a nemzetiségi közösségek hagyományait, az egész kárpát-medencei népesség ajkán zengő tradicionális dallamanyagot.
„A zenei hagyományok ápolásáért”





Magyar Kultúra Lovagja

Farkas Csaba

656. Farkas Csaba (Gencsapáti) vállalkozó

Lovagias tettek: Szülőföld Kulturális Sport és Örökségvédelmi Egyesület alapító elnöke, a Szülőföld Kiadó alapító vezetője, a szombathelyi Őrvidékház kulturális közösségi tér vezetője, amely Szombathely és Vas vármegye, ebből adódóan a térség határon túli magyarság kulturális életének jelentős szereplője. Az ausztriai, szlovéniai és horvátországi magyar közösségek tevékenységének segítője. Több közösségépítő projekt munkatársa. Tervezi és szervezi a művészeti színvonalú táncművészeti és színházi produkciók megvalósítását. Szerepet vállalt a „Muravidéki Vágta” lebonyolításában. Települések hagyományainak és történetének kutatója és ápolója.
„A magyar kultúra határon túli ápolásáért”





Magyar Kultúra Lovagja

Gáspár András

657. Gáspár András (St. Merys, Ausztrália) nyugdíjas

Lovagias tettek: Küldetése a magyar vers, ezen belül a nyelv, mint legfőbb megtartó erő ausztráliai népszerűsítése. 1976-ban Budapesten szerzett vegyész üzemmérnöki oklevelet, majd az Egyesült Izzóban dolgozott. 1980-ban feleségével elhagyták Magyarországot. Négy évig Németországban éltek, majd kivándoroltak Ausztráliába. Azóta a Magyar Református Egyház Sydney-i Közösségének aktív tagjai. 2015-ben vonult nyugdíjba, magyar összejöveteleinken (nemzeti ünnepeken és a magyar kultúra napjára rendezett megemlékezéseken), valamint a református templomban istentiszteleteken a magyar identitás megőrzése érdekében – témák szerinti összeállításban – rendszeresen szaval verseket. 2012-ben egyike volt, aki a XVI. Magyar Kultúra Napja Gálán Ausztrália magyarsága bemutatkozásában részt vett. Kiemelkedően járult hozzá a 2017 januárjában, Sydneyben megrendezett XVI. Magyar Kulturális Találkozó megvalósításához.
„Ausztrália magyarsága nemzettudatának, a magyar nyelv ápolásáért”





Magyar Kultúra Lovagja

Gáspár Ferenc

658.. Gáspár Ferenc (Budapest) tanár, író, újságíró
Lovagias tettek: A magyar-történelem szakos tanár, újságíró. Tíz évig főállású tanárként dolgozott, majd íróként, újságíróként folytatta pályáját. Tanóráit humorral, anekdotákkal fűszerezte. A történelmet „másként tanítva” vezette el arra a területre, amelynek eredményét általános iskolás diákok ezrei megtapasztalhatták nem csak a anyaországi, hanem még többen a határon túli magyar tannyelvű iskolákban. A középkori magyar történelmi ismeretterjesztésnek misszionáriusa lett. A
saját maga által írott történelmi ifjúsági regényeire építve több éven át szervezett határainkon átívelő iskolai vetélkedőket, utaztatta a nyerteseket a diósgyőri várba, ajándékozta meg őket számos értékes kötettel. Anyaországi kistelepülések iskoláiba rendszeresen visszatérő vendég. Tíz éve állt a Kárpátalja Magyar Iskolai Könyvtárakért Alapítvány „szolgálatába”, s kíséri évente két-négy alkalommal könyvadományozó útjára az alapítványt, családját bevonva, tanár és író barátait is megnyerve az ügynek; Beregszásztól Körösmezőig, Kassától Nagyváradig. Tíz év alatt közel ötven alkalommal aktív résztvevője, szervezője és támogatója a magyar nyelv megőrzésért kitartóan küzdő missziós utaknak; cselekvően, adakozóan. Teszi ezt azért, hogy a fiatalokkal megismertethessen egy olyan fantasztikus történelmi korszakot, amikor dicsőség volt magyarnak lenni.
„A határon túli magyar kultúra támogatásáért”




Magyar Kultúra Lovagja

Gyuricza Gábor

659. Gyuricza Gábor (Brazília) közéleti vezető, üzletember

Lovagias tettek: A brazíliai magyar kulturális életnek több területén is aktív szereplő. 1981-1984 között a braziliai magyarok lapja a „Szóval” társszerkesztője; a Zrínyi Művészegyüttes (1981) és a Ropogós Csárdás Együttes (1986) alapítója és koreográfusa. Az első Säo Paulo-i táncház (1986) megálmodója és szervezője. A II. Dél-Amerikai Magyar Néptánctalálkozó (1988) főszervezője, hat éven keresztül a Säo Pauló-i Magyar Ház választmányi tagja. Huszonhat éves korában, 1985-ben Polgári és Kulturális Érdemkeresztet kapott közösségi munkájáért. 1997 januárjában Magyarországba költözött családjával. Négy gyermek édesapja. Négy hónara rá megalapította a Visszatelepült Magyarok Körét, amely később beolvadt a Panoráma Világklubba. Jelenleg a klub braziliai társklubjának elnöke. A Magyar Világtalálkozókon bemutatkozó latin-amerikai magyar közösségek programjának egyik szervezője. Családi iratok utáni kutatásai azt eredményezték az elmúlt években, hogy több, mint ezer Braziliában élő magyar leszármazott megkapta a magyar állampolgárságot. Ő használta először a „visszidens” kifejezést, amelyet azóta széleskörüen használnak a politikai emigrációból hazatelepülést honfitársainkra.
„Az emigráció és az anyaország kapcsolatának fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Halászi Aladár

660. Halászi Aladár (Tiszaújváros) tanár, író

Lovagias tettek: Általános iskolai, majd kollégiumi és középiskolai tanárként dolgozott. Tevékenységében a tanulók szellemi, erkölcsi és műveltségbeli fejlődését tartotta szem előtt. A tiszaújvárosi (akkori leninvárosi) könyvtár aktivistájaként vetélkedőket, olvasóköröket, író-olvasó találkozókat, megemlékezéseket szervezett. A helyi nyugdíjas egyesület irodalmi körének vezetője. A Comenius és a Kazinczy Ferenc Társaság aktív tagja, előadója. Kilenc önálló kötetében a pedagógia, a nyelvészet, az irodalom tárgykörből tanulmányokat jelentetett meg. Novellákat és verseket ír. A városi hetilapban megjelenő nyelvművelő, történelmi és közéleti tárgyú cikkeivel az iskolán kívül is oktat-nevel. Több külföldi lapban is megjelentek írásai.
„Oktató-nevelő munkájáért”





Magyar Kultúra Lovagja

Juhász István

661. Juhász István (Hanva, Szlovákia) vállalkozó

Lovagias tettek: A felvidéki magyar kultúra önzetlen mecénása. A 80-as években több falu népét összefogó, rimaszécsi székhelyű földműves szövetkezet elnökeként Honismereti Ház néven megteremtette egy dél-gömöri magyar múzeum alapjait, működése személyi és tárgyi feltételeit, gazdagította az intézmény gyűjteményét. Művésztelep létesítését támogatta. Jeles előadók meghívásával elősegítette a gömöri magyarság felemelkedését. Hanvára hazatérve létrehozta az Agrárius Kft-t, amely 1600 hektáron gazdálkodik. Kezdeményezője a településen létesült szoborparknak. A Hanvay-kúria megmentője, emlékhelyek ápolója. Kiemelt feladatának tartotta Hanva egykori lelkésze, a 200 éve született Tompa Mihály emlékhelyének felállítását és ápolását. Küldetésének célját így fogalmazta meg: „Csak akkor éreztem magam igazán jól, ha a körülöttem lévő embereket is boldogulni láttam.”
„A magyar kultúra határon túli ápolásáért”





Magyar Kultúra Lovagja

Kékedi László

662. Kékedi László Vilmos (Kisgyőr) polgármester, fafaragó

Lovagias tettek: A „Népművészet mestere.” 2001-2010-ig Az Országos Népművészeti Szövetség alelnöke, a fafaragó szakmai bizottság elnöke, a Bükkaljai Mesterek Népművészeti Egyesületének elnöke, 2005-től a Népi Iparművészeti Osztály zsűri bizottságának tagja, 2010-től Kisgyőr község polgármestere, 2013-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2015-től a Népművészeti Tagozat vezetője. Hazai és külföldi kiállítások rendszeres résztvevője. Történelmi, településtörténeti, és vallási emlékhelyek, valamint utcabútorok és kapuk alkotója.
„A falvak életminősége fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Kőhegyi Gyula

663. Kőhegyi Gyula (Budapest) grafikusművész

Lovagias tettek: Kirakatrendező, majd a Képzőművészeti Főiskolán végez Sokszorosító grafika és tanári szakon. Tagja a Művészeti Alapnak és a Grafikusok Szövetségének. 1973-ig tanít, majd belép a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségébe. A Kőbányai Képző- és Iparművészek Egyesületének alapító tagja. A Művészetbarátok Egyesülete Művészeti Tanácsának tagjaként a kiállításokhoz benyújtott alkotások elbírálásával elősegíti alkotótársai szakmai fejlődését. Hazai mellett számos nemzetközi kiállításon mutatkozott be, ezen belül Dániában és Németországban is. 1970-ben ösztöndíjasként Franciaországban dolgozott. A Kisgrafika Barátok Köre és az Art9 Egyesület rendezvényeinek aktív résztvevője. Több grafikai díj után Lengyelországban „Pawel Steller” fametszeti díjban részesült. Magángyűjtők mellett a Nemzeti Galéria és több vidéki múzeum őrzi alkotásait.
„A kortárs képzőművészet fejlesztése érdekében kifejtett életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Dr. Lutter Imre

664. Dr. Lutter Imre (Budapest) előadóművész, drámapedagógus

Lovagias tettek: A Magyar Versmondók Egyesülete ügyvezető elnöke. Önzetlen tevékenysége magában foglalja a magyar kultúra legitim képviseletét, a kultúraközvetítést, a magyar nyelv gazdagságának fönntartását, a költészet, valamint annak nyomán a versmondás, a versszínház és a versfilmes művészeti ágak kreatív gondozását, fórumainak megteremtését, képviselőinek és az új nemzedék tehetséggondozását. A Kaleidoszkóp nemzetközi Vers Fesztivál alapító igazgatója, online versrádió és versoldalak főszerkesztője. Számos uniós pályázat szakmai vezetője, többek között a Neszmélyi Vershajó tehetséggondozó tábor főszervezője. Tevékenysége révén új, korszerű dimenziókkal gazdagodott a magyar nyelvű amatőr és professzionális versmondás. A Nemzeti Színházzal együttműködve szervezi a „Nemzeti VERSenyt.” Számos rendezvény zsűrielnöke, társszervezője, gondozója. Az Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület alapító elnöke, az Első Magyar Versszínház vezetője.
„A kortárs irodalom és olvasás fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Madarász Katalin

665. Madarász Katalin (Érd) nótaénekes, előadóművész

Lovagias tettek: A Túrkevéért Alapítvány alapító tagja. Tanyasi környezetben, egyszerű földműves emberek között, néptanító szülők gyermekeként kezdte életét. A gyökereire ma is büszke nótaénekes. 1953-as Szolnoki Vásár alkalmából tartott néptánc fesztiválon nyújtott teljesítménye alapján hívták be próbaéneklésre a Magyar Rádióba. A következő évtől készültek szebbnél-szebb felvételei. Először magyar népdalokat, majd elsőként a magyar népzene történetében Túrkevén gyűjtött cigánydalokat énekelt lemezre. 55 éve hivatásos előadóművészként szolgálja a magyar népdalkultúrát, és népszerűsíti azt Európa minden államában. A legkisebb falu kultúrházától a Carnegie Hall-ig mindenhol szívesen énekel, erősítve identitásunkat. Kiemelt figyelmet fordított az elszakított országrészeken való szereplésre. Énekes szólistája volt a Rajkó Zenekarnak és fellépett a Honvéd és a Bartók Együttessel is. Irodalomszeretete motiválja amikor verseket zenésít meg. Az egyetemes magyar kultúránkhoz való viszonya, emberi és művészi életútja példaértékű minden magyar ember számára.
„A népzenei kultúra ápolása érdekében kifejtett életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Mihályi Molnár László

666. Mihályi Molnár László (Szepsi, Szlovákia) költő, közíró
„Lovagias tettek: Tíz évig a Magyarok Világszövetsége felvidéki szervezetének alelnöke volt. Jelenleg a szepsi Bódva Egyesület elnöke és a CSEMADOK Kassa-környéki Területi Választmányának alelnöke. Diákkorában szervezte a pozsonyi magyar egyetemisták közösségi rendezvényeit. 1975-ben elindítója és huzamos ideig vezetője a honismereti kerékpártúrának. Házigazdája és műsorigazgatója a Mécs László Szabadegyetemnek és az azt megelőző nyári művelődési táboroknak, a Járási Dal- és Táncünnepélyeknek, az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztiválnak, valamint más helyi és regionális kulturális rendezvényeknek. Egy ideig a Tőketerebesi Járás népművelési intézetének magyar nemzetiségi szakreferense. Számos alkalommal vett részt néprajzi gyűjtéseken, a Ticce Képzőművészeti Klub alapításában és kiállításainak megrendezésében. A királyhelmeci Vox Humana Kisszínpad megalapítója és rendezője. 1991-től a prágai szövetségi gyűlés képviselője, a magyar frakció vezetője, az Együttélés országos alelnöke lett. Nyolc évig Szepsi iskolájának igazgatója, majd 2002-től a Szakkay József Szakközépiskola tanára. "2015-ben a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége "Pedagógus életpálya" díjjal jutalmazta. Aktív tagja az arany minősítésű szepsi Vox Columbellae vegyeskarnak. Közel ötven éve ír verseket és tanulmányokat, amelyek antológiákban és három verseskötetében jelentek meg.
„A határontúli magyar kultúra ápolása érdekében kifejtett életművéért”




Magyar Kultúra Lovagja

Serdült Erika Irén

667. Serdült Erika Irén (Fót) festőművész, meseíró
Lovagias tettek: Az ORFK Gazdasági Főigazgatóságán dolgozik főmunkatársként. Negyven éve tárja a közönség elé alkotásait, mely idő alatt számos elismerésben, díjban részesült.
Az Ő kezdeményezésével, és önálló kiállításával indult húsz éve a Téli kertben a képzőművészeti és kulturális rendezvénysorozat. Alapító tagja a Rendőr Kulturális és Hagyományőrző Egyesületnek. Képzőművészeti tevékenységével színesíti a munkahelyi környezetet, a rendőri munka hírnevét. Szervezője és résztvevője a Rendőrnap alkalmából megrendezésre kerülő országos Rendőr Képzőművészek kiállításának. Minden hónapban megszervezi a Garden Partit, melyre népszerű művészeket, közéleti személyiségeket hívnak meg. Részt vett a Rendőr Ki Mit Tud szervezésében. Mesekönyveiben a gyermekeket és a közeledés szabályainak és a környezetük megismerésére, a népi hagyományok, a múlt szellemi és tárgyi emlékeinek ápolására, megőrzésére neveli. Köteteinek egy részét erdélyi gyermekek, és a fóti gyermekközpont lakóinak adományozza. A kárpátaljai gyermekek fóti táborozásának táborvezetője, a csepel-szigeti Természetábrázoló Műhely képzőművészeti tábor szervezője. A város kulturális élete felvirágoztatásáért megalapította a Batsányi Cserhát Művészkör Fóti Tagozatát. Fóti mesék című verses mesekönyve Népi Költői díj elismerést kapott
„Az életminőség fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

DR. Szémán Péter

668. Dr. Szémán Péter (Szilágysomlyó, Románia) tüdőgyógyász főorvos
Lovagias tettek: A Báthory István Alapítvány és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke, a 25 alkalmat megért Báthory Napok – szilágysomlyói magyar fesztivál – főszervezője, melynek keretében a megyében elsőként állítottak köztéri szobrot (Báthory István), jeles kulturális rendezvények kezdeményezője és patrónusa. Szilágy megyében elsőként rendeztek magyar napokat, A szilágysomlyói tüdőgondozó főorvosa, 1990-1995 között a városi kórház igazgatója. Az erdélyi magyar kultúra jeles képviselője, a kultúraszervezést több évtizedes személyes elhivatottság során sajátította el, de szervezett magyar nyelvű akkreditált orvosi konferenciát is. Az általa vezetett EMKE emlékházakat és magyar házakat működtet erdélyi városokban. Több tucatnyi rendezvény szervezője, könyvek kiadója, kutatócsoport működtetője. Irányításával hozták létre az EMKE ifjúsági szervezetét.
„A magyar kultúra határon túli ápolásáért”




Magyar Kultúra Lovagja

Szirmai László

669. Szirmai László (Budapest) zenész

Lovagias tettek: 1954-tól húsz éven át szórakoztatózenészként – zongora, harmonika és ének – szerepelt Európa országainak színpadán. Zeneszerzői pályafutása 1965-ben vette kezdetét. Több hanglemez társszerzője. 1974-től az Országos Szórakoztatózenei Központ tánczenei osztályának vezetője, majd a központ igazgató helyettese. Harminc éve az OSZK igazgatója. 2001-től a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete Szórakoztatózenei Tagozatának elnöke, a Magyar Élőzene Nonprofit Kft ügyvezetője. Zeneszerzői és szövegírói tevékenységét 15 éve kezdte, első önálló albuma 2015-ben jelent meg. Több rendezvény fővédnöke.
„A kortárs zene ápolása érdekében kifejtett életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Szrenka Pálné

670. Szrenka Pálné (Békéscsaba) nyugdíjas vezető

Lovagias tettek: A nyugdíjas közélet helyi és országosan ismert és méltán elismert szereplője. Fáradhatatlan emberként, szerteágazó feladatvállalásával környezetének legkiválóbb nyugdíjas vezetőjét tisztelik benne. Kitartó és példamutató szorgalom, rendkívüli munkabírás, az országos nyugdíjas és civil ügyek iránti nyitottság jellemzi. A megyei és országos nagyrendezvények több ezer embert megmozgató megtervezése és lebonyolítása, valamint a korosztály érdekvédelme jellemzi önzetlen önkéntes tevékenységét. Kezdeményezésére több nyugdíjas szervezet, népdalkör és néptánccsoport alakult a megyében. Huzamosabb ideje a Békés Megyei Nyugdíjas Egyesületek Szövetsége elnöke, a Békéscsabai Civil Szervezetek Szövetsége alelnöke, valamint hetedik éve a Nyugdíjasok Országos Szövetsége kultúráért felelős alelnöke.
„A nyugdíjas korosztály életminőségének fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Tóth László

671. Tóth László (Pálháza) erdész technikus, kántor

Lovagias tettek: Az Esztergomi Ferences Gimnázium, majd a szegedi erdésztechnikum elvégzése után a Pálházai Rákóczi Erdőgazdálkodási Szövetkezet erdészeti szakirányítója. Pálházán és a hozzá tartozó négy községben kántorként szolgál, és vezeti a Huták Virágai Népdalkörből szerveződő Egyházi Kórust. Dalaival az anyaországon és a Kárpát-medence országain kívül bemutatkozott Lengyelországban, Finnországban is. Több társadalmi szervezet tagja és támogatója a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének, valamint a Borsi II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulásnak. 2017-ben nagy sikerrel komponálta meg Kovácsvágás Himnuszát. Egyéni célja a térség népdalkincsének áthagyományozása, valamint népdalkörök és hagyományőrzők munkájának felkarolása. Kétszeres Vass Lajos és Arany Páva nagydíjas népdalénekes.
„A magyar dalkultúra ápolásáért”





posztumusz MKL

Kecskési Tollas Tibor

672. Kecskési Tollas Tibor (München, Németország) irodalmár, alezredes

Lovagias tettek: 1941-ben avatták hadnaggyá. A háború után honvédtisztként szolgált, majd 1947-ben hamis vádakkal letartóztatják és elítélik, 1956 nyarán szabadul. A börtönben egybegyűjtött írásokból válogatta a Bécsben kiadott Füveskert versantológiát, amelynek íróival együtt 1956. december 1-én alapította meg a Nemzetőr lapot. Negyven éven át – haláláig – volt a kiadvány főszerkesztője és kiadója. Az emigráció jeles személyiségének tettei – évtizedek hallgatása után is – élnek a beregi és szatmári emberek ajkán. Nevezetesen az, hogy neki tulajdonítják a csonka-beregi, valamint négy szatmári falu Szovjetunióhoz való csatolásának meghiúsítását. A fennmaradt elbeszélések szerint Kecskési Tollas Tibor katonáival a nyugati országhatárhoz visszavonulva azt nem lépi át, hanem szervezetten visszajutnak Pápára, ahol búcsút vesznek egymástól. Ő szülőfaluján – Nagybarcán – át Tiszabecsre megy a védelme alatt álló Rojkó családdal. Ekkor tapasztalja, hogy a mérhetetlen szegénység mellett a tiszántúli terület a közigazgatásilag is katonai megszállás alatt van, amelyből a férfi lakosságot Szolyvára hurcolták. Mindezekről jelentést tesz, amely alapja lehet a szovjet csapatok „Trianoni határra” való visszavonásának. Később a miniszterelnöki megbízással „élelmiszerszállító” tisztként segíti a tiszaháti emberek életét, amely elősegítette a miniszterelnöktől kapott bizalmas felderítő feladat elvégzését a Tiszaháton. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány a posztumusz elismeréssel erősíti meg Csonka-Bereg áldozati névjegyzékének 2017. november 18-i megörökítését a Szolyvai Emlékparkban.
„Nemzetmentő életművéért”






Honlapkészítés