FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra a béke követe
AZ ALAPÍTVÁNYRÓL
FKA HONLAPJAIRÓL
Kultúra Lovagja cím
MIT KELL TUDNI?
Az avatási ceremónia menete
Alapító lovagok
2024 év kitüntetettjei
2023 Magyar Kultúra Napja
2023 év kitüntetettjei
2022 év kitüntetettjei
2021. évi Kultúra Lovagjai
2020 évi Kultúra Lovagjai
2019. év Kultúra Lovagjai
2018. évi Kultúra Lovagjai
2022. évi támogatóink
2017 évi Kultúra Lovagjai
2016. év Kultúra Lovagjai
Elismertek 1999-2021.
TÁMOGATÓINK
Magyar Kultúra Napja Gála 2022
Magyar Kultúra Napja Gála
20 jubileumi gála
Kultúra Napja Gála 2022.
LÉLEKMADÁR
KISBÍRÓ
A Lovagrend emlékparkja
Honvédart Aranyossziget 2023
Örökség serleg 2022
Örökség serleg 2022
Örökség serleg 2021
Avatás fotói 2021.
Örökség serleg 2020
Örökség serleg 2019
Örökség serleg 2018
Örökség serleg 2017
Örökség-serleg 2016
Örökség-serleg elismerésről
XXIII. MKN fotói 2019.01.19.
XXII. MNKG fotói 2018
XXI. MKNG fotói 2017
Táncház program
Táncház program
ARANYOS MEGINT SZÉP LESZ
Örökségünkért érem
JÓKAI-DÍJASAINK
ÉVES PÁLYÁZATAINK
ÉVES BESZÁMOLÓK
kapott és adott elismeréseink


Kultúra Lovagja címről

25 éves a lovagi cím

Negyedszázados a Kultúra Lovagja cím

A cím alapításáról

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Iskolájának doktoranduszaként a haderő és a társadalom kapcsolatát kutattam, és az eredményeket rendre kipróbáltuk közösségeinkkel. Működésünk első évtizedében már széles körben ismert volt, hogy a Falvak Kultúrájáért Alapítvány alapítója, vezetője és számos önkéntese katona. Viseltük ennek előnyeit és hátrányait egyaránt. A haderő társadalmi elfogadottságát hosszú távon biztosító programok többsége – eredményes működés után, az egyre csökkenő támogatottság mellett – fennmaradt ugyan, de hatása minimalizálódott vagy megszűnt. Voltak azonban olyan kezdeményezéseink, amelyek fennmaradtak és hagyománnyá váltak. Ezek közé tartozik a Magyar Kultúra Napja Gála (1997-óta), valamint a társadalmi szervezetek nemzetközi szinten is jegyzett rangos elismerése a Kultúra Lovagja cím, amely éppen huszonöt éve, 1998. október 12-én a jász-nagykun-szolnok megyei Néplapban jelent meg első alkalommal.

Akkortájt wartburggal szeltem át hosszában és keresztben Kárpát-medencét, ilyenkor rendszeres útitársam volt dr. Jáki Ferenc nyugalmazott magyar-latin szakos tanár – egykori pap, számos művészeti ág művelője, az Eszperentó Világszövetség tagja – egyszerűen nagytudású polihisztor. Utazásaink sokszor – önkéntes tevékenységünk sokak számára nem érthető jellegéből adódóan – beszélgettünk a Don Quijote de la Mancha (teljes címén Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha (spanyolul: El ingenioso hidalgo don Quijote de la Mancha) és a lovagkor történetéről, a lovagiasság jellemzőiről, amelyre atyai barátomtól újra és újra igen értékes válaszokat kaptam.

A csak a fejben és a lélekben meglévő információ mennyiség változása 1998. október 10-én (szombat este) vált minőségivé, amikor megtudtam, hogy felavatták Rákócziújfalu ökumenikus templomát, amelynek „utolsó építője” egyben első „használója” Dunai Nemzetközi Alkotókörünk volt. Az eseményre minket elfelejtettek meghívni, de helyi tagunknak, a templom építése vezetőjének, tervező és szervezőjének, valamint támogatójának, a közmunkások irányítójának azt mondták: „Ha akarsz eljöhetsz”. Ő az avatást megelőző éjjelen még elkészítette a templom díszkulcsát, majd a gyülekezők szélén állva végignézte az avatást. Itt szólította meg egy helyi asszonyság: Józsi miért állsz itt, neked ott kellene fenn lenned a bejáratnál és ünnepelni?
Történet egyéb részletei megismerése után telefonon felhívtam Molnár János újságírót, a megyei lap térségi tudósítóját, és azt kértem tőle, hogy bármit ír tudósításában, bárkivel készít riportot ne ponttal, hanem vesszővel fejezze be, majd írja le, hogy Nagy Józsefet a budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány a Kultúra Lovagja kitüntetésre is javasolta.







Lovagi címről

a kezdet

Ezzel a félmondattal évekig tartó „vajúdás” után, 1998, október 12-én (hétfőn) megjelenő Néplap címoldalán „született meg” a Kultúra Lovagja cím, melyet október 17-én a lakatlan dunai szigeten, Veránkán – Vörös Ákos társunk gyermekéveinek helyszínén – hivatalosan is megalapítottunk.

A címet az alapítvány a kultúra különböző területein huzamos ideje, önzetlenül tevékenykedők elismerése alapította. A cím a művészi teljesítmény mellett elismeri az irodalmi és a közművelődési teljesítményt. Adható kultúraszervező életműért is. Köszönet jele a magyar kultúrát támogató hazai és külföldi művészetbarátoknak, szponzoroknak, mecénásoknak, politikusoknak. Az alapító küldetésének megfelelően kiemelten támogatja a „falvak lámpásainak” elismerését. Az elmúlt évtizedekben a cím a cilviltársadalom kiemelt jelentőségű, népszerű elismerése lett.





adományozás kezdetei

Kultúra lovagja cím története

A következő hetekben új programunkat beépítettük a Magyar Kultúra Napja Gálánk programjába, és így 1999. január 22-én felavattuk alapító lovagjainkat, egyben bejelentettük, hogy elismerésünk a nemzetünknek szóló millenniumi ajándék. Felkértük az avatottakat, hogy a kuratórium döntését, mint Tanácsadó Testület segítsék. Az év során a minisztériumi engedélyt kaptunk a „magyar kultúra lovagja” cím adományozására, és meghirdethettük első nyílt pályázatunkat. (Az elmúlt 25 év során közel 3000 civilszervezet és önkormányzat küldött javaslatot.)

Az Alapítvány a magyar kultúra lovagja cím mellett a fiatalabb korosztály számára a magyar kultúra apródja címet alapította, amelyet negyven éves korosztályig adományozott. Az elismerésre vonatkozó fejlesztést is a pályázatok igényelték, így a kulturális minisztérium szakemberi javaslatára 2003-ban – nem ismét a kultúra lovagja – hanem első alkalommal az egyetemes kultúra lovagjait avattuk. A címet nemzetközi kulturális együttműködésért, valamint két vagy több nemzet kultúrájának együttes ápolásért adományozzuk.





Lovagi cmí fejlesztése

Kultúra lovagja cím története

Az elismerés fejlődésének igen fontos állomása 2003. 2002-ben az ország három településén (Rákóczifalva, Olaszfalu, Ikervár) lovagi találkozókat szervezetünk, annak érdekében, hogy az elismertek igénye, a közösség létesítése megvalósuljon. A sikeres találkozók eredményeként az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség támogatásával a Doni áttörés 60. évfordulóján 2003. január 22-én zászlót bontott a Kultúra Lovagrendje. A Lovagrend hivatalosan 2004. július 10-én Túrkevén, az Alapító Okirat nyilvános aláírásával kezdte meg működését. Az elismerés adományozásának fontos értékmérője a döntéshozók összetétele. A Kuratórium úgy döntött, hogy a pályázatok értékelése 2005-től bevonja a Kultúra Lovagrendjét. Ennek megfelelően évente növekvő számban 250-350 lovagból állt a Tanácsadó Testület.

A javaslata október 15-ig történő benyújtása, a testület javaslata alapján a kuratórium december elsejéig hozza meg döntését, annak érdekében, hogy a pályázók „karácsonyi ajándékként" adhassák át a címre történő jelölést. Az elismerés elfogadásáról a jelölt önállóan dönt azzal, hogy az adatlap egyik példányát kitöltve és aláírva a következő év január első hetéig visszajuttatja. Az alapítvány ezt követően hozza nyilvánosságra az elismertek jegyzékét. Évente maximálisan 36 elismerés adható. Napjainkig (2024.) öt földrész 30 országából 870 személyiség vette át elismertünket.





Kultúra Lovagja cím története

adományozás rendje

A Magyar Kultúra Napja Gála és a kultúra lovagja cím példák sokaságával bizonyítja az esélyegyenlőség és a nemzet kulturális egyesítése megvalósíthatóságát. A létrehozott értékek negyedszázada bizonyítják, hogy a gála szűkebb vagy tágabb közösségükért önzetlenül tevékenykedők nemzetközi ünnepe, az Európai Unió példaértékű eseménye.
A cím esélyegyenlőséget bemutatva, újabb önzetlen tevékenységekre ösztönöz. Nem helyettesítheti az állami és a művészeti díjakat, nem jár vele pénzösszeg. Népszerűségét az jelenti, hogy azok kezdeményezték, akik emberségüket, és lovagias tetteiket a legjobban ismerik, együttműködő társaikra lelnek, akikkel örökös kapcsolatuk biztosított.

Az avatás rendje

A Kultúra Lovagjainak avatására a Magyar Kultúra Napja országosan jegyzett hagyományos eseményén a Magyar Kultúra Napja Gálán kerül sor. A lovaggá ütés az Örökség serleggel kitüntetett Magyar Koronaőr Egyesület szolgálatában megjelenő Szent Korona másolata előtt történik. Állandó jelképei a virrasztás, a kard, a pajzs és a címer. Az elismeréshez érem és nyaklánc jár oklevéllel. Az elismertek nevét bejegyezik a Kultúra Lovagjai Aranykönyvébe. A gála nemzetközi közönsége előtt évente egy kiemelkedő közművelődési teljesítményt nyújtó hazai, vagy határon túli település, nemzetiség, illetve régió díszvendégként mutathatja be kultúráját.

A Magyar Kultúra Napja Gálát és az elismerés adományozását oktatják, számos szakdolgozat és évfolyammunka témája. Eseményünk és elismerésünk a társadalom részévé vált.










Kultúra Lovagja cím története

Kultúra Lovagrendjéről

A Kultúra Lovagrendjéről

A küldetés, a példamutatás igénye és az elismerés organikus fejlődése, valamint a hosszú távú fenntarthatóság megkövetelte az elismertek nemzetközi közösségének létrehozását. Az Alapító Okirat túrkevei aláírását a Lovagi Alkotmány elfogadása követte. A Kultúra Lovagja címmel elismertek önként dönthetnek arról, hogy akarnak-e a Kultúra Lovagrendjének tagja lenni.

A lovagrend sajátosságai: zászló, az ezüst kitűző és a tagsági igazolvány. A lovagok egyéni megrendelés alapján palástot készítettnek. Közös rendezvényeken palástban és / vagy a lovagi nyakdíszben jelennek meg. A Lovagrend az alapítvány meghatározó szervezeti eleme, tagjai területileg és szakmailag sokoldalúan együttműködnek. A közösséghez való tartozás együttműködő partnert, támaszt jelent az elismerésben részesültek számára önzetlen tevékenységük folytatásához.

A példaértékű nemzetközi közösség információs eszköze 2007-től a Kultúra Lovagrendje évkönyve, amely rögzíti a közösség és az egyének életének történéseit. Operatív információkkal „Lélekmadár” hírlevél évente 2-3 alkalommal kopogtat be a lovagtársak ablakán. Jelentősebb lovagi találkozót ugyan csak ötévente rendezünk, de egyre bővül a lovagok összefogásával megvalósuló események száma.

A Kultúra Lovagrendje, mint az elismertek önkéntes közössége együttműködésének eredményei beláthatatlanok. A távolabbi jövőben várhatóan létrejön a világtájak szerinti szerveződés, melynek „Origó pontja” a világ legidősebb szőlőjének Tihanyban elültetett tőkéje.





Kultúra Lovagja cím története

Örökös kapcsolatról

Az örökös kapcsolatról

Az önzetlen tevékenység, életművek elismerésének jelentőségét „örökös kapcsolat” elemei fokozzák. Ennek keretében a nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján – 2006. július 9-én – Aranyosapátiban megnyílt a Kultúra Lovagrendje Emlékparkja, kegyeleti helye. Az első 36 lovagi emlékoszlop mellett felszentelésre került az „Emlékezet harangja”, amely az egész világot érintő történelmi diadalt kapcsolja össze a kulturális önkéntesekkel. 2008-tól az emlékoszlopok emelése – az alapítvány által kezdeményezett példamutató nemzetközi összefogással bevezetett – Európai Kultúra Napja (szeptember 20.) rendezvénysorozat Kulturális Önkéntesek Napján történik. 2010-ben megnyílt a Kultúra Lovagrend Múzeuma és Levéltára, amely alkalmat ad a személyes és közösségi értékek megőrzésére. 2015-ben felépült az Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor, a „nemzet otthona”, amelynek hatékony működését gazdagítja a 2019-ben átadott Négyeshatármenti Művelődési Központ. Az értékek őrzésében segítségére lesz az alapítványnak a lovagok könyvtára. A Kultúra Lovagrendje emlékparkját 2024-ben megkezdődő összefogással – a „Széphavas kápolna” mintájára – szeretnénk a megvalósítani. Napjainkig (2024.) 223 lovagtársunk emlékére szólal meg évente az „Emlékezés harangja”.



Az első „hívogató furulyaszó”





Kultúra Lovagja cím története

Gondolatok a jövőről

Gondolatok a jövőről

A kultúra lovagja elismerés hosszú távú, magas szintű fenntartása megkülönböztetett fontossággal bír. Ezt erősíti küldetésében a Kultúra Lovagrendje is. Az alábbi néhány gondolat (felvetés, javaslat) az alapító részéről a jövőt kívánja szolgálni. A változtatáshoz szükséges döntéseket a lovagi találkozónak kell meghoznia. Javaslataimat az alábbiakban foglalom össze:
(1) Erősíteni kell a pályázati kiírás kötelező és következetes betartását. Bele értve a „jelölt tudta nélkül”, a „postai úton” érkezés, az „életkor megjelölést”, és a kötelező „500 karakteres bemutatkozást” is.
(2) Sok gondot vennénk le vállunkról, amennyiben a pályázó sikeres javaslata után legalább (3-5 éves) szilenciumot vezetnénk be.
(3) Az elismerés szintjét – mint tartóoszlopok – a várományosok erősítik. A jövőben a pályázóévet követően lovagi teljesítményét még öt éven át vessük össze az újakkal.
(3) A tapasztalat azt mutatja, hogy az előzetes értékeléshez – mint első ütem – 12-24 fő bevonása elégséges. A második kört azonban le kell szűkíteni. A jövőben a közel 400 fő aktív vagy passzív személy bevonása helyett területegységenként kell egy-egy aktív lovagtársat felkérni bírálatra. Ez a felkérés lehet a javasoltak szerint térségi vagy általános, időtartam szerint folyamatos, vagy változtatható (csere vagy bővítés) is.
(4) Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az értékelésnél a lovagi erényekre. Ezen belül különösen arra, hogy a sok könyv vagy fellépés önmagában ne jelentsen előnyt.
(5) Az elismerés hosszú távú fenntartása biztos alapjának a Kultúra Lovagrendjének kell lenni. (Míg az alapítók élnek állhatatosan törekednek annak fenntartására, és az ahhoz szükséges feltételek biztosítására.) 2004-ben a lovagtársak önkéntes hozzájárulását 5000 Ft-ban határoztuk meg. Ez magában foglalta az évkönyv megküldését. Az elmúlt években több területen változtattunk, melyet közül a legjelentősebb, hogy az elismerések számának csökkentésére való törekvés, az ezüst kitűző átadása csak a Lovagrend tagjainak, valamint 2024-től az évkönyvek jelentősebb részét nem papír alapon, hanem digitálisan küldjük meg elismertjeinknek. Mindezek mellett A 15. évforduló alkalmából rendezett nemzetközi lovagi találkozón 10 ezer Ft-ra emeltük a támogatás összegét, de az élet bebizonyította, hogy rosszul döntöttünk, mert még kevesebb támogatás érkezett be. 2023 végére azonban az élet kikényszerítette, hogy – legalább – az öt éve elfogadott összeget javasoljuk újra. Ehhez ismerni kell: a mobil bank havi 15 ezer Ft. Aki 5000 Ft-ot utal át abból 840 Ft postai megbízást vonnak le. Az évkönyv postai kiküldése 3300 Ft.





Kultúra Lovagja cím története

Összefoglaló

Összefoglalva

Tevékenységünk elvi iránytűjét a lovagi erények képezik. Négy sarkalatos erényként éltetjük az igazságosságot, a mértékletességet, a bátorságot és a bölcsességet. Fontos, hogy társainkban és a beérkezett elismerési javaslatokban felismerjük a lovagi tulajdonságokat a bátorságot, a hűséget, a nagylelkűséget, a gyengébbek segítését, az illedelmességet, a higgadtságot és a kitartást, valamint a mértéktartást, az erkölcsösséget, a bőkezűséget és nem utolsó sorban az állhatatosságot. Folyamatosan fenn kell tartani Lovagrend tagjainak állhatatosságát, mert bizony nagyfokú küldetéstudat kell ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani, amit mások lehetetlennek hisznek, miközben téged lenéznek, gúnyolnak emiatt. Bölcsesség kell ahhoz, hogy képesek legyünk lovagtársainkkal – akiket a kultúra lovagja cím már minősít – egyeztetni a véleményeket. Nincs helye, sőt akár ellenkező hatást érdemelnek a felelőtlen, esetenként sértő megjegyzések és előítéletek.

Országos, közhasznú szervezetként fő működési területünket ugyan Kárpát-medencében határoztuk meg, de az anyaország éltető erejével kapcsolatot tartunk távoli földrészek magyar közösségeivel. Programjaink jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű településeken, mélyszegénységben élők életminősége fejlesztése érdekében folyik, ezzel is éltetjük Marcus Aurelius (121.04.26-180.03.17) 1900 éves útmutatását: „Az emberek egymásért születtek. Vagy tanítsd, vagy türd hát őket.”

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány minden szervezetnek és személynek megköszöni elismerésünk társadalmi elfogadottságához nyújtott segítségét és támogatást.






Kultúra Lovagja cím története

Társadalmi elfogadottság

Tevékenységünk társadalmi elfogadottságát mutatja, hogy a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában végzett kimagasló, példamutató tevékenység elismerésére szolgáló a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést a kuratóriumunk két tagja – Nejzsmák Emma és Nick Ferenc – is kiérdemelte.

2023-ban a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Falu és Tanyagondnokok Egyesülete „Emberékért” plakettet adományozott a kuratórium elnökének és feleségének. A Lugos Református Gyülekezet újjáalapításának 120. évfordulója alkalmából „Híd-ember” (Pontifex) érmet, a Beregszem Hagyományápoló Egyesület hímzett ing adományozásával ismerte el Nick Ferenc szolgálatát.


,






Honlapkészítés