FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra a béke követe
2020 évi Kultúra Lovagjai
24. GÁLA PROGRAMJA
Alapító lovagok és évközi elismerések
GÁLA DISZVENDÉGE 2020
ELISMERÉSEINK
Széchenyi2020
Támogatóink 2018.
Magyar Kultúra Napja Gála
XXIII. MKN fotói 2019.01.19.
Bemutatkozás, támogatók
államtitkári gratuláció
HONLAPJAINK
Az avatási ceremónia menete
1 % a gála támogatásáért
A Kultúra Lovagja elismerésről
Elismertek 1999-2015.
2016. év Kultúra Lovagjai
2017 évi Kultúra Lovagjai
2018. évi Kultúra Lovagjai
2019. év Kultúra Lovagjai
A gála díszvendégei
A gála programja
A gála bemutatása
JUBILEUMI GÁLA 2016
XXI. MKNG fotói 2017
XXII. MNKG fotói 2018
Örökség-serleg elismerésről
Örökség-serleg 2016
Örökség serleg 2017
Örökség serleg 2018
Örökség serleg 2019
Örökségünkért érem
Kultúra Lovagrendje
Kultúra Lovagrendje belépés
Lovagi emlékoszlopok avatása
BESZÁMOLÓK
EGY A NEMZET
KISBÍRÓ
Együttműködési szerződés
2017. háttérinformációk
JÓKAI-DÍJASOK
ARANYOSSZIGET
2016. ÉVI PÁLYÁZATAINK
2017. ÉVI PÁLYÁZATAINK
2017 gála beszámoló
Fotók az alapítvány életéből
Támogatóink 2017.
Támogatóink 2019.


Egyetemes Kultúra Lovagja

Egyetemes Kultúra Lovagja

708. Joszif Bozsuk (Nagybocskó, Ukrajna) polgármester
Lovagias tettek: A kárpátaljai Nagybocskó polgármestere, aki megkülönböztetett figyelmet fordít a környezetvédelemre és a magyar kultúra és kapcsolat ápolására. Katonaság után esztergályos, majd cégvezető lett. A főiskola elvégzése után az erdészeti kombinát dolgozója. 1998 és 2006. között vállalkozóként pékséget üzemeltetett, majd alpolgármester, 2015-től polgármestere. Segíti a kilencezres település minden nemzetiségét. Különleges kapcsolat fűzi a hét százaléknyi magyar nemzetiséghez. Aktívan részt vesz a magyarok kulturális életében, a FelTisza, a técsői Arany Ősz fesztiválon. Kezdeményezője és vendéglátója az ifjú labdarugók éves nemzetközi tornájának. Meghívás esetén csapatát elviszi magyarországi eseményekre. 2018-ban a Túrkevén megrendezett Pápai Károly foci tornára. Aktív szervezője, végrehajtója és előadója a dr Balogh János tájökológus emlékére létrejött Nagybocskó-Túrkeve testvérvárosi kapcsolatnak.
„Nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért”







Egyetemes Kultúra Lovagja

Egyetemes Kultúra Lovagja

709. Hans-Ulrich Moritz (Eisleben, Németország) szinkrontolmács
Lovagias tettek: Életpályájának meghatározó sajátossága a német magyar kulturális kapcsolatok ápolása. Berlini németként a budapesti ELTE-n szerzett diplomát. Német-magyar tolmácsként a legkülönbözőbb területen és helyzetben tudott hiteles maradni. Kormányszintű találkozók szinkrontolmácsa, ezen belül a történelmi jelentőségű határnyitás bejelentésének egyik „tanuja”. Évtizedekkel ezelőtt csatlakozott a Berlini Magyar Egyesülethez. Aktív tagként, majd az egyesület újságának szerkesztőjeként, később huzamos ideig az egyesület titkáraként járult hozzá a német magyar kapcsolatok ápolásához, illetve a Berlinben élő magyar nemzetiség, valamint a Magyarország és a magyar kultúra iránt érdeklődők tájékoztatásához. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány rendezvényeinek rendszeres látogatója, szükség esetén segítője. Berlini bemutatók, kiállítások, valamint kirándulások szervezője. Az egyesület jubileumi eseményeinek főszervezője, visszaemlékezéseinek végrehajtója. 2015-tól a Berlini Magyar Egyesület elnöke.
„Nemzetközi kulturális kapcsolatok ápolása érdekében végzett életművéért”





Egyetemes Kultúra Lovagja

Egyetemes Kultúra Lovagja

710. Anna Šimkuličová (Humenné, Szlovákia) ny. újságíró, képzőművész
Lovagias tettek: A homonnai „Podvihorlatská Paleta” Polgári Társulás vezető személyisége. A szlovák-magyar-lengyel civilkapcsolatok szervezője, patronálója. A térség képviselőjeként sokoldalú támogatást nyújtott, illetve népszerűsítette a magyar kulturális és hadisírgondozó programokat. Részese az Isonzó, Doberdó régióban, továbbá a Kárpátokban lévő katonatemetőket gondozó tevékenységnek. Mozgató rugója – Lengyelországban, Szlovákiában és Ukrajnában koordinátora – az „Emlékezet a hősökre 1914-1918 – Ecsettel a békéért” elnevezésű projekt sorozatnak. A Nagy Háború centenáriuma kapcsán száz festmény önzetlen elkészítését és nyolc kiállításon való bemutatását szervezte meg. Népszerűsítője a homonnai hadsírgondozó egyesületnek. A rákbetegségből gyógyultakkal foglalkozó szlovákiai „Nárcisz mozgalom” aktivistája. Az Andrássy Ilona grófnőről készült könyv szlovák nyelvre fordítója.
„Nemzetközi civilkapcsolatok fejlesztéséért”




Egyetemes Kultúra Lovagja

Egyetemes Kultúra Lovagja

711. Franco Visintin (San Martino del Carso Olaszország) tűzoltó
Lovagias tettek: A San Martino del Carso múzeum önkéntes gondnoka, látogató csoportok programjának szervezője. A doberdói hadszíntér háborús emlékhelyeit gondozó civilszervezet aktív tagja. Huzamos ideje – édesapjától, az alpini szervezet volt tagjától átörökítve – a nagyváradi 4 ezred emlékgúlája felújítója és rendszeres karbantartója. Tíz év segíti a magyar hadisírgondozó civilszervezet – a székesfehérvári Krajcáros Alapítvány – karbantartó tevékenységét. A centenárium alkalmával a közösen ültetett „békefa” programjának aktív résztvevője. Az alapítványon túlmenően együttműködő partnere a székesfehérvári Honvédség és Társadalom Baráti Körnek és a szegedi Meritum Egyesületnek.
„Hadisírgondozó tevékenységéért”






posztumusz az Egyetemes Kultúra Lovagja

posztumusz az Egyetemes Kultúra Lovagja

712. báró Sina Simon (Bécs, Ausztria) kereskedő, bankár
Lovagias tettek: Az elismeréssel részt kívánunk venni egy példamutató szellemiség életművének ápolásában. Átvéve atyai örökségét, báró Sina Simon kisebb vagyont osztott szét a bécsi szegények között, amelyet a későbbiekben is folytatott. Görögországban az egyetem épületének, a csillagvizsgáló működésének és a Görög Akadémia épületének építését finanszírozta. Erősen kötődött Magyarországhoz, segítette Széchenyi István elképzeléseinek végrehajtását. Bőkezűen adott támogatást árvíz-, tűzkár, munkanélkülivé válás pillanatnyi orvoslására. Támogatta többek között a Pesti Kereskedelmi Akadémiát, találmányok jutalmazásával a hazai mezőgazdaságot, valamint támogatásával jelenhetett meg a Gazdasági Lapok és a Budapesti Szemle. Felkarolta a Nemzeti Színház, a Képzőművészeti Főiskola, a Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Casinó ügyét. Gyermekkórháznak, kisdedóvóknak, a budapesti zenedének szintén kérés nélkül adott támogatást. 1857-ben megrendelte a Lánchíd díszkivilágítását. Támogatott minden olyan kezdeményezést, amely a hadirokkantak gyermekeinek és árváinak gyámolítását, oktatását tűzte ki célul. A közintézmények mellett a vallási intézmények is számíthattak segítségére. A legfontosabb és legnagyobb támogatást azonban a hazánkban a Magyar Tudományos Akadémia javára tette. 1859-ben gróf Dessewffy Emil, az MTA akkori elnöke felhívására közadakozás indult. Még a nyilvános gyűjtés megindítása előtt, 1858. augusztus 14-én tett 80 000 forintos felajánlást, mely az első és legnagyobb magánadomány volt. A báró nagy összegű adományát elismerve az Akadémia egyhangúlag igazgatósági tagjai közé választotta, melyet élete végéig betöltött. A magyar nemesek nem tekinthették partinak a nem is magyar származású családot, így végül mindegyik lánya külföldre házasodott. 1876. április 15-én halt meg Bécsben. A kortárs, Tóth Lőrinc búcsúbeszédben így jellemezte: „Jellemének legnemesb vonásai közé tartozott: soha senkivel rosszat nem tenni, sőt a neki tett rosszat is jóval fizetni; senkit nem sérteni jogaiban s érzelmeiben, s az érdemet méltó jutalom nélkül sohasem hagyni.
„Nemzetfejlesztő példamutató életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

713. Prof. Dr. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár
Lovagias tettek: Az ELTE Magyar Nyelv Tanszék vezetője. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnöke, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke, a Magyar Szemiotikai Társaság alelnöke, a Bólyai Társaság elnöke. Számos rádió, televízió magyar nyelvápoló műsorának szerkesztője. A legendás „Édes Anyanyelvünk” műsor továbbéltetője. A „Tettenért Szavak” műsorának szerkesztője. Valamennyi tisztségében maradandót alkot, küzd a magyar nyelv megőrzése, népszerűsítése érdekében, minden fórumon. Több állami intézmény létrehozását kezdeményezte nyelvünk és kultúránk, védelme és népszerűsítése céljából. Mint a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem professzora, nagyban hozzájárul az elszakított területeken élő magyarság anyanyelvű oktatásának magas szintre emeléséhez.
„A határon túli magyar közösségek megmaradását elősegítő életművéért”




Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

714. Benkő László (Budapest) zenész, zeneszerző
Lovagias tettek: A Benkó Dixieland Band, a Próféta együttes után az Omega Együttes tagja. Kezdetben zongorán és orgonán, majd furulyán, trombitán és citerán játszott. Először nyugati slágereket dolgoztak fel, majd saját szerzeményeket. Presser Gábor távozása után újra billentyűs hangszereken játszik. Sikeres zeneszerző, első szerzeménye a „XX. századi városlakó” volt. Önállóan is sikerrel bemutatkozott be, első szólóalbuma közel negyven éve jelent meg. 2002-ben megalapította a B-Projekt Együttest. 2006-tól rendszeres vendégszereplője a Buldózer és a Megapolis Tribute Együttes koncertjeinek. 2009-től a szombathelyi Weörös Sándor Színház zenei vezetője.
„A kortárs zenekultúra fejlesztéséért”






Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

715. Borsosné Balázsi Judit (Budapest) előadóművész
Lovagias tettek: Több, mint harminc éve a magyar kultúra önzetlen szolgálója. Több civilszervezet tagjaként a fővárosban, valamint vidéki városokban és falvakban népszerűsíti a magyar kortárs irodalmat, színdarabok főszereplője, ifjú előadók tanítója. Közel harminc éve a Cserhát Művészkör meghatározó előadója, buzgó ügyvivője, fesztivál műsorainak levezetője. Hosszú évtizedek óta a Kláris-Élhető Világ Irodalmi Kör rendezvényeinek közreműködője, írótársak bemutatkozó műsorainak lelkes előadója. Krudy Gyula Irodalmi Kör ünnepi műsorainak közreműködője, a Ránki György emlékműsorok moderátora.
„A kortárs irodalom népszerűsítéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

716. Ember István (Mohora) MÁV alkalmazott
Lovagias tettek: Közművelődési események szervezésével és versírással foglalkozik. A Palóc Világtalálkozó egyik meghatározó szervezője. Az irodalom iránti elkötelezettként ötödik éve szervezi a mohorai kortárs költők találkozóját. Az esemény országos hírűvé nőtte ki magát, melyen rendszeresen az ország különböző részéből 50-70 költő vesz részt. A Balassagyarmati Tormay Cecile Irodalmi és Történelmi Társaság művészeti vezetője. Évente 50-60 fellépésük van itthon és a Felvidéken, elősegítve ezzel az identitás megőrzését. A versek mellett dalszerző és előadó, amellyel hozzájárul az egyesület sikereihez. Két önálló verseskötet, nyolc antológia és általános iskola tankönyvben való megjelenés mellett rendszeresen publikál internetes irodalmi folyóiratokban.
„A kortárs irodalom és az életminőség fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

717. Dr. Farkas Veronika (Révkomárom, Szlovákia) művészettörténész
Lovagias tettek: Művészettörténész, tanár, hitoktató és hatodik éve a Felvidéki Mária Rádió önkéntes munkatársa. Tevékenysége igazolja a kultúra és művészet emberi kapcsolatteremtő erejét. Korábban a Szlovákia Magyar Ifjúsági Szövetség alapító tagja, losonci járási vezetője. Évtizedekig általános iskolai pedagógusként, majd a Csemadok központi bizottsága színházi szakelőadójaként, később gimnáziumi és főiskolai tanárként dolgozott. Jelentős kurátori és szakírói tevékenységet folytat. Munkája legfőképp a kortárs magyar és egyetemes művészet –
képző és fotóművészet – bemutatására összpontosul. A PRO ARTE DANUBIJ Polgári Társulás alapítója és a Limes Galéria igazgatója. Kiállításaikon a jubiláns művészek mellett helyet kapnak a fiatalok, a pályakezdők és fogyatékkal élők is.
"A határon túli magyar kultúra ápolásáért."





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

718. Hajdú Éva (Romhány) magyar-ének szakos tanár
Lovagias tettek: Könyvtárosi munka után közel negyven éve a Romhányi II. Rákóczi Ferenc Általános iskola magyar-ének szakos tanára. A település ünnepeinek állandó szervezője, énekkarának vezetője. Homíliákat ír, pásztorjátékot tanít, nyáron hittantáborok szervezője, melynek keretében a gyermekek megismerik az ország különböző vidékeinek nevezetességeit. A tanulók felkészítője anyanyelvi és hittanos versenyekre. Adventi estek hagyományának megteremtője. Férjével szervezője a Balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola romhányi tagozatának. A Rákóczi Szövetség és a Magyar Kolping Szövetség romhányi szervezete, valamint a Földmíves Dalárda utódja a Romhányi Dalárda alapítója, karvezetője és kárpát-medencei programjainak szervezője. A Rákóczi és kuruc kultusz, valamint Mikszáth Kálmán emlékének ápolója.
„A település közművelődési élete fejlesztéséért”




Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

719. Kámánné Szép Terézia (Nagykanizsa) művelődésiház-igazgató
Lovagias tettek: Kodály Zoltán Művelődési Ház intézményvezetője. Életében meghatározó szerepet tölt be a művészet és a kultúra közvetítése. A Röpülj Páva Dalkör tagjaként és szólistájaként bejárta az országot. Magánének szakos növendékként különböző versenyeken ért el sikereket. 2000-től a tótszerdahelyi önkormányzat művelődésszervezőjeként a horvát és magyar kultúrát ápolta. 2005-től lett a Kodály Zoltán Művelődési Ház igazgatója. Az olajipari és a vasutas hagyományok ápolója, egészségmegőrző programok, kiállítások, irodalmi és zenei programok, nagyrendezvények és térségi művészeti csoportok programjainak, valamint az ifjúságot tanórán kívüli nevelését szolgáló programok szervezője. Ötletgazdája az Országos Farsangi Fánkfesztiválnak. Uniós programok vezetője, előadások szervezője. A Kultúrával Kanizsáért Egyesület elnöke, a Tehetséges Zenészek, Zenekarokért Alapítvány alapító tagja.
„A kultúraszervezői tevékenységért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

720. Kegye János (Budapest) pánsípművész
Lovagias tettek: Aktív koncertmuzsikus. Koncertjei mellett külföldön és Böjte Csaba meghívására Erdélyben zenét oktatott. Nyolcvan templomi koncertet adott a Dévai Szent Ferenc Alapítvány megsegítésére. Több együttesben szaxofonozott. Harminc éve Németországban jelent meg első pánsípos lemeze. Ezt követően húsz évig élt és koncertezett Amerikában, Európában és Ázsiában. Számtalan műfajban csillogtatta zenei tudását. Jelenleg református zsoltárok kamarazenei feldolgozásán fáradozik. Különleges emberi kapcsolatok kötik Délegyházához, ahol hétvégi háza van, valamint Olaszliszkához, ahol rendszeres ad jótékonysági hangversenyeket.
„Zenekultúra fejlesztésért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

721. Prof. Dr. Kósa András (Budapest), egyetemi tanár
Lovagias tettek: Az ELTE TTK tanszékvezető tanára, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Matematikai és Számítástechnikai Intézet igazgató, és 12 éven át a Professzorok Tanácsának vezetője volt. Vendégprofesszorként több éven át dolgozott Rómában, Santiago de Chile-ben, Caracasban és Moszkvában. Matematika professzor, a magyar szellemi élet különleges egyénisége. A tanári hivatást az értelmiségi lét egy sajátos kötelezettségének tekinti, ami anyanyelvünk szeretetében és ápolásában is megnyilvánul. Írásaiban, előadásaiban a hazai oktatás problémáit, valamint a magyar nyelv és kultúra ápolásának ügyében kifejtett kritikus állásfoglalását ismerhetjük meg. Szakmai munkásságát számos szakcikk, tankönyv és egyetemi jegyzet is bizonyítja.
Ízig-vérig lokálpatrióta. Szülővárosához (Celldömölkhöz) való ragaszkodása jellemző példájaként kezdeményezte az Öregdiákok Baráti Köre, később a Kemenesaljai Baráti Kör létrehozását, amelynek két évtizeden át elnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt. Eredményeik közé tartozik a helyi középiskolások tanulmányait támogató "Jónás Márton tanulmányi pályázat", valamint helyi tehetséges diákok tanulmányi ösztöndíjának életre hívása. Sok évig ellátta az egyetemi felvételre felkészítést elősegítő "Tehetségért mozgalom" elnöki teendőit. A hazánkban a 90-es évek elején kiépülő távoktatási egyik szervezőjeként elnöke volt a Nemzeti Távoktató Tanács mellett működő szakértői testületnek. Az Erdélyben létrehozott, hazai egyetemek által végzett magyar nyelvű távoktatást segítő alapítványok Intéző Bizottsága elnöki posztját is betöltötte.
Közel egy évtizede tagja a Művészetbarátok Egyesületének, és rendszeres szereplésével eredményesen segíti a közösség művészetpártoló és ismeretterjesztő tevékenységét.
"Pedagógusi életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

722. Kovács Ádám Máté (Mezőcsát) gazdasági ügyintéző
Lovagias tettek: Értékteremtő művészeti munkát végez a dél-borsodi régióban. Karnagyként, amatőr színészként, gitáros kántorként, zeneszerzőként szolgál hétről-hétre több településen. Neki köszönhetően költészeti, egyházzenei és népzenei rendezvények valósulnak meg. Művészeti csoportjaival határon innen és túl rendszeresen szolgálja a magyar kultúrát. Többek között a Mezőcsáti Református Énekkar karnagya, a Lila Akác Népdalkör művészeti vezetője, a Mezőcsáti Színtársulat zenei asszisztense és színésze, a Mezőkeresztesi Férfikórus és a Tiszaújvárosi Református Énekkar segédkarnagya, a Paletta Baráti Kör színésze, a „Bandi Band” szólógitárosa, a Tiszakeszi és az Ároktői Református Gyülekezet gitáros kántora.
„A települések életminősége fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

723. Dr. Kováts Dániel (Budapest) főiskolai tanár
Lovagias tettek: Az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-angol szakos tanári diplomát. 1955-ben egy bodrogközi általános iskolába kerülve kezdett tanítványai bevonásával intenzíven a néphagyományokkal foglalkozni. Sátoraljaújhelyi gimnázium és a sárospataki főiskola, főiskolai tanáraként ezt a tevékenységet népnyelvi gyűjtéssel, a zempléni-abaúji-gömöri irodalmi, művelődéstörténeti hagyományok ápolásával, nyelvműveléssel bővítette ki. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Kazinczy Ferenc Társaság, a Magyar Comenius Társaság, és az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Honismereti Szövetség, a Népfőiskolai Társaság vezetőségi tagjaként dolgozott önzetlenül évtizedeken keresztül. Tiszteletbeli tagjává választotta a Magyar Néprajzi Társaság és a Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület. Igen gazdag helytörténeti kutatásainak kiemelt területe Borsod-Abaúj- Zemplén Megye művelődéstörténete, nyelvészete, irodalma és népi hagyományai. A megye honismereti mozgalmának elindítója, a honismereti nevelés, helytörténeti kutatás módszertanának kidolgozója. Kiterjedt a szerkesztői munkássága. Publikációi huszonkét önálló kötetben jelentek meg, kisebb tanulmányainak száma megközelíti az ötszázat.
„A helytörténeti kutatások területén kifejtett életművéért”






Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

724. Kovács Marianna tanár (Százhalombatta) könyvtáros
Lovagias tettek: A népmesével kapcsolatos kezdeményezés kiemelkedő szakembere. Minőségi élőszavas mesemondás, a Kárpát-medence népmese hagyományainak fáradhatatlan élményszerű terjesztője. A népmesével foglalkozó szakemberek és a mesemondók összefogásának segítője. A Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület alapító tagja. A Magyar Olvasástársaság Tanácsának tagja, az országos népmese-konferenciák szervezője. Kiemelkedő ünnepünk „A népmese napja” mozgalom elindítója, szakmai gondozója. A könyvtári népmeseprogramok, táborok, a családi mesemondóprogramok elindítója. A hagyományos mesemondás módszertanával, taníthatóságával foglalkozik, előadásokat tart a mese szerepéről az olvasóvá nevelésben. A magyarországi horvát mesekultúra megismertetésének népszerűsítője. A Hetedhét Hatvan Népmesefesztivál szakmai partnere.
„Közművelődés fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

725. Kun Adrian Péter (Budapest) gépészmérnök
Lovagias tettek: Életét a magyar kultúra határon túli ápolásának, magyar nemzetiség életminősége fejlesztésének szentelte. Ausztriába emigrálása után részt vett a bécsi magyar újság szerkesztősége és a Páneurópai mozgalom bécsi irodájának munkájában, majd Bajorországban a magyar kulturális estek kezdeményezője, szervezője. Társalapítója a Város és Vidéke című hetilapnak, amely a vidékfejlesztés lehetőségeiről adott híreket. A Simándy József Zeneművészeti Alapítvány kuratóriumának elnökeként a magyar opera és a híres operaénekes műfaji hagyatékának őrzője és népszerűsítője.
„A határon túli magyar kultúra ápolásáért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

726. Léphaft Pál (Nagybecskerek, Szerbia) grafikus, újságíró
Lovagias tettek: Autószerelőnek tanult, darukezelőként dolgozott, majd az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv- és irodalom szakán folytatta tanulmányait. 1977-től az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségében újságíró, riporter. 1987-től máig az újvidéki Magyar Szó napilapnál karikaturista, újságíró és szerkesztő, 1994-től az újság Grimasz melléklet szerkesztője. Rajzait és írásait az elmúlt négy évtizedben több délvidéki és kárpát-medencei, valamint délszláv lap közölte, többek között a szabadkai Napló, a Brassói Lapok, a csíkszeredai Hargita Népe, a budapesti Magyar Nemzet és Heti Válasz, valamint a Bécsi Napló. Számtalan illusztráció mellett öt karikatúra kötetet jelent meg. Közel félszáz egyéni kiállításon mutatkozott be. Küldetését így fogalmazta meg: „Életem során grafikusként, újságíróként, karikaturistaként, nem tettem semmi különöset, Újvidéken, Délvidéken, a Kárpát-medencében, csupán véges emberi létem alatt megpróbáltam a rám bízott talentumokat másokkal is megosztani.”
„A képzőművészeti és újságírói életművéért”




Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

727. Nagy Ágoston (Siófok) karnagy, énektanár
Lovagias tettek: Siófok Város zenei életének meghatározó személyisége, kiemelten a hagyományápolás, hagyományőrzés, és mind ezek továbbadása területén ért el jelentős eredményeket. A több évtizedes munkája során több kórussal és népdalkörrel ért el országos hírű elismeréseket. Legfőbb sikereit a Balatonszabadi Népdalkörrel érte el. Kórusaival és szólistáival (vegyes kar, női kar, férfi kar, gyermek kar) több, mint 120 országos arany minősítést szerzett, több Aranypáva Nagydíjat, és Kiemelt Nívódíjat is. A siófoki gyermektáncház és az első siófoki citera együttes alapítója. A Vass Lajos Népzenei Szövetség vezetőségi tagja 10 éven keresztül. Az erdélyi Székelyvécke népdalgyűjtője és könyvében annak népszerűsítője. Városi és környékbeli települések jótékonysági és ünnepi műsorainak rendszeres szereplője tanítványival. Népzenei bemutatóin a magyarságunk kincsének népszerűsítője.
„A zenei örökségünk ápolásáért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

728. v. Nagy György (Tiszapéterfalva, Ukrajna) nyugalmazott polgármester
Lovagias tettek: 1973-tól a Muzsalyi Állami Gazdaság igazgató-helyettese, a csetfalvai községi tanács elnöke. Rendszerváltás után egyik kezdeményezője volt a határon átnyúló önkormányzati mozgalom elindításának, közreműködött a kárpátaljai magyar polgármesterek első fóruma megszervezésében, a helyi falusi turizmus elindításában, a falunapok, kulturális események megvalósításában. Az elsők között kötött testvérvárosi együttműködési szerződést az anyaországi Tiszadadával. A KMKSZ csetfalvai szervezetének alapítója és elnöke, a helyi vadász- és természetvédelmi társaság aktív tagja. Mint a település polgármestere másodikként emeltetett emlékművet a sztálinizmus magyar áldozatainak. A 2000-es árvíz idején menekítette a község lakósságát, és segített az árvízkárosultak megsegítésében. A helyi római és görögkatolikus templom felépítésének támogatója. Mint edző szaktudásával segítette a határon átnyúló ifjúsági labdarugó mozgalom kibontakozását. Nyugdíjba vonulása után a magyar-magyar regionális önkormányzati, kulturális, sport és turisztikai rendezvények aktív szervezője.
„A magyar kultúra határon túli ápolásáért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

729. Pintér Katalin (Litér) pedagógus, ált isk. igazgatóhelyettes
Tanító, gyermektánc-oktató. Az óvoda-iskola átmenetet segítő „Égigérő fa” módszertan megszületésének élenjáró szervezője. Életét át- és behálózza a néptánc. Rendkívül fontosnak tartja és sokat munkálkodik azért, hogy a határon túli magyarsággal kialakult élő kapcsolat fennmaradjon. A Litéri Zöldág Gyermektáncegyüttes vezetőjeként méltán büszke arra, hogy tanítványai közül sokan nevet, rangot szereztek maguknak a táncművészetben.
„A tánckultúra ápolásáért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

730. Prof. Dr. Prokopp Mária (Budapest) művészettörténész
Lovagias tettek: Az ELTE professzora, akinek életét a magyar és az egyetemes kultúra ápolása határozta meg. Fáradhatatlanul ismerteti meg hallgatóival a reneszánsz mestereket, a korai középkor építészetét és freskóművészetét. Az elsők között indította el a kárpát-medencei freskóművészet tudományos feldolgozását. Azonnal a helyszínen van, ha régi templomok festése alatt középkori freskó létezésének valószínűségéről kap információt. Az általa írt könyvek népszerűsítik a templomokat, és felfedezésre, személyes megtekintésre biztatnak. Szakmai vezetésein oktat is: „ne csak nézzük a csodákat, hanem értsük is a jelképeket.” Előadásaiban párhuzamos példákat állít Magyarország és Európa más területeiről. Kitűnő kapcsolatot tart a kortárs művészekkel, szívesen vesz részt kiállításaikon. Támogatja a témában kutató fiatalok tevékenységét.
„A kulturális értékeket kutató és népszerűsítő életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

731. Radnainé dr. Fogarasi Katalin (Budapest) a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója
Lovagias tettek: Két évtizede dolgozik a kegyeleti kultúra szakterületén. Tizenhárom éven át a Nemzeti Kegyeleti Bizottság, később a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság főtitkára. A 2013-ban alakult Nemzeti Örökség Intézet vezetőjeként a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak – mintegy 6000 – nyughelyét magába foglaló nemzeti sírkert gondozásának felügyelője, ápolója, korszerűsítője. A Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhely, a Salgótarjáni utcai szidó temető vagyonkezelőjeként, továbbá az Új Köztemető a Nemzeti Gyászpark Látogatóközpontjának létrehozójaként és működtetőjeként kivételes módon segíti elő a nemzeti történelmi emlékezet és kultúra megőrzését, kiemelt figyelemmel a fiatal generációk oktatására. Tevőlegesen részt vesz 17 nemzeti és 52 történelmi emlékhely megjelölésében, tudományos konferenciák (mint az Országos Kegyelet és Emlékezet Konferencia) szervezője, az „Emlékhelyek napja” rendezvény kezdeményezője. Útjára indította a legfontosabb sírkerteket bemutató albumsorozatot, számos szakmai kiadvány gondozója, továbbá több mint tíz önálló kötet szerkesztője és felelős kiadója. A Budapest Klauzál Lions Club örökös elnökeként fontosnak tartja a hátrányos helyzetű gyermekek segítését.
„Kegyeleti kultúra ápolásáért és oktatásáért”




Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

732. ft. Sándor Tivadar Péter (Arad-Gáj, Románia) rk. plébános
Lovagias tettek: Az Arad-Gáj Szent Gizella templom plébánosa, akit 1971-ben Márton Áron püspök szentelt pappá Gyulafehérváron. 1991-ben kapcsolódott a Caritas munkájába, az aradi Caritas önfeláldozó vezetője. Az Agrocaritas szentpáli egységeinek – asztalos-, lakatos- és esztergaműhelyek, fűrésztelep létrehozója, az otthoni betegápolás megszervezője. Alapító tagja az Aradi Alma Mater Egyesületnek, ahol a vidéki gyermekek matematikai felzárkózásának támogatója. Húsz éve vállalta el a Csiky Gergely Gimnázium kollégiumának átépítését, ezzel a vidéki fiatalok lehetőségeinek bővítését. Az ötvenes években elhurcolt és mártír vizicserkészeknek állított szegedi emlékmű erkölcsi és anyagi támogatója.
„A magyar kultúra határon túli ápolása érdekében kifejtett életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

733. dr. Schaffer Éva Mária (Szombathely) főorvos
Lovagias tettek: Élete során lelkiismeretesen ápolta betegeit.1978-tól a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház intenzív betegellátó orvosa, adjunktusa, húsz év után annak főorvosa, majd 2005-től osztályvezető főorvosa. Munkája mellett 2000-től a képzési központ oktatója, a „Fájdalom ambulancián” a krónikus fájdalom miatt megjelenő betegek gondozója. Osztálya múltjának és hagyományainak ápolója. Kulturális események rendszeres résztvevője. A kultúra napi munkája gyakorlásának – ezen belül a gyógyításban, a betegekkel való bánásmódban – szerves része, amely magas szinten jelent meg a Hospice Szolgálat főorvosaként végzett munkájában. Az élet kultúrájának mindennapos szolgálójává vált. 20 éve a Szombathelyi Hospice Alapítvány tagja.
„A gyógyítás kultúrája érdekében kifejtett életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

734. dr. Silling István (Bácskertes Szerbia) egyetemi tanár
Lovagias tettek: Az Újvidéki Egyetemen szerzett magyartanári oklevelet. Több iskolában tanította a magyar és szerbhorvát nyelvet. 1986-1995 között a zombori Történelmi Levéltár levéltárosa volt, majd a zombori tanítóképző kar egyetemi rendkívüli tanára, a Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék vezetője. Megalapításától tanszékvezető egyetemi tanára a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karnak. 2012 decemberétől nyugalmazott egyetemi rendes tanár. A Lakiteleki Népfőiskola által szervezett tudományos néprajzi projekt szakmai vezetője. A délvidéki Nyugat-Bácskában lévő palóc település – Bácskertes/Kupuszina – néprajzkutatója. A népi értékek, éneke, balladák, hagyományok gyűjtője és népszerűsítője. A tájház létrehozója és helyi kiadványok elkészítője. Számos társaság tagja, többek között a MTA köztestülete, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és a Vajdasági Magyar Közművelődési Tanács tagja. Számos tanulmánykötet szerzője, több egyetem vendégtanára.
„Határon túli néprajzi örökség érdekében kifejtett életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

735. Szanyi Mária (Galánta, Szlovákia) néprajzkutató, pedagógus
Lovagias tettek: 1973-tól a rozsnyói Bányászati Múzeum, majd tíz éven át a galántai Honismereti Múzeum néprajzosaként alap- és középiskolai tanulóknak vezetett néprajzi szakköröket, amelynek lényege a saját családjuk körében végzett néprajzi adatgyűjtés volt. 1989-től tíz éven keresztül Nagymácsédon, később Hidaskürtön, végül nyugdíjazásáig Galántán tanított. Közben a galántai Kodály Zoltán Gimnázium néprajzi szakkörét vezette (tanítványai sikereket értek el a Magyar Néprajzi Társaság önkéntes néprajzgyűjtők pályázatán), és 1991/92-ben óraadóként néprajzot oktatott Nyitrán, a mai Konstantin Filozófus Egyetemen. Éveken át vezette a Csemadok néprajzi szekcióját, amelynek elnökeként módszertani irányítója volt a nyári néprajzi szemináriumoknak – ezek gyűjtéséből sok éven át rendezte Zselízen az Országos Népművészeti Fesztivál néprajzi kiállítását. Néprajzi jellegű publikációi főleg leíró és módszertani jellegűek. Megalapítása óta tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ), tevékenysége a diákok tehetséggondozására és pedagógusok módszertani továbbképzésére irányul. Éveken keresztül az SZMPSZ Pedagógusfórum c. havilapjának szerkesztője, majd főszerkesztője volt. Módszertani vezetője és előadója volt azoknak a tanfolyamoknak, amelyekben több mint 120 magyar pedagógus szerzett kreditpontokat a régióismeretre irányuló tantárgy tanításához. A Felvidéki Tehetségsegítő Tanács, majd jogutódja, a Mentor TT alapító tagja és alelnöke. 2006-ban, az SZMPSZ égisze alatt elindította a Kincskeresők – helyi és regionális értékeket kutató diákok versenyét. A diákkutatásoknak mindvégig módszertani irányítója, és a mára már mozgalommá vált Kincskeresők évente megrendezett országos konferenciáinak főszervezője. Az SZMPSZ és a Mentor TT által szervezett konferenciákon 15 év alatt mintegy 650 tízperces, vetítettképes diákelőadás hangzott el, melyekből válogatások jelentek meg az SZMPSZ, ill. Mentor TT által kiadott Talentum, ill. Talentum 2 c. kötetekben. A kezdetektől bekapcsolódó iskolák mára a Kincskeresők során végzett helyi kutatásaikra épülő regionális tankönyveket jelentettek meg. A helyi értékek kutatása és megismerése erősíti a diákok és az őket segítő pedagógusok kötődését a szülőföldhöz és a magyarsághoz. A résztvevők a Kincskeresőknek köszönhetően más versenyeken is olyan sikereket érnek el, amelyek jobbá, szebbé, teljesebbé és értékesebbé teszik a szlovákiai magyarság életét.
„A határon túli magyar kulturális örökség ápolása érdekében kifejtett életművéért.”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

736. Szemcsuk István (Bonyhád) szakismeret tanár, fafaragó
Lovagias tettek: A Tolna megyei Majoson kezdte iskoláit. Vasesztergályos, gépésztechnikus, majd főiskolai végzettséggel gyakorlati oktatásvezető, igazgató helyettes lett a bonyhádi szakmunkásképzőben. A fa megmunkálásának szeretetét örökül kapta, ezt az elkötelezettségét 1979-ben egy tamási kiállítás is erősítette. Ettől kezdve a fafaragó összejövetelek, táborok rendszeres résztvevője. Cs. Kiss Ernőtől, Balássy Gyulától és társaitól leste el a technikát és a népi motívumokat. Tudás és ízlésfejlesztő munkásságát itthon és Bukovinában elhelyezett székelykapuk, keresztek, díszkapuk és játékok, valamint buszmegállók dicsérik. A Völgység tanösvény programban fafaragó bemutatókat tart. Több évtizedes szakoktatói tevékenysége, a népi kultúra és mesterség iránti elhivatottsága, példaértékű ápolása és továbbörökítése alapján kiérdemelte a Perczel-díjat is.
„A bukovínai székelység hagyományainak ápolásáért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

737. Sziveri Szabolcs (Csóka, Szerbia) karnagy
Lovagias tettek: A csókai II. Rákóczi Ferenc Magyar Művelődési Egyesület elnöke, művészeti vezetője az 1996-ban megalakult a kórusnak, amely először a Móra Ferenc Művelődési
Egyesületen belül működtek, majd önálló Egyesületet alakítottak. A férfikórus
híve ápolja a nagyságos fejedelem emlékét, kultuszát. Sikeres pályázatnak köszönhetően 2014. június 12-én a Vajdaságban elsőként állítottak egész alakos emléket a nagyságos fejedelemnek, a Szent háromság római katolikus templom kertjében. A kórus Sziveri Szabolcs vezetésével minden évben részt vesz a Vajdaságban megrendezett „ Durindón” valamint a KÓTA által meghirdetett minősítő versenyeken is. Valamennyi nívós díj birtokosai, többek között többszörös „ Aranypáva Nagydíjjal” is büszkélkedhetnek, amelyet már hat alkalommal nyertek el. Ebben az évben első ízben adták át a Dr. Olsvai Imre népzene kutató emlékére alapított díjat, amelyet szintén a kórus kapott meg elsőként. Repertoárjukban elsősorban népdalok, kuruc nóták, katonadalok, a Rákóczi induló, valamint a Rákóczi búcsúja is szerepel. Sziveri Szabolcs által vezetett férfikórus mindent megtesz a magyar kultúra megmaradásáért, továbbadásáért, a magyar nemzetünk egységesítéséért.
„A határontúli magyar kultúra ápolásáért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

738. dr. Tamási László András DLA (Debrecen) karnagy
Lovagias tettek: Hosszú évtizedek óta meghatározó egyénisége a magyar kóruskultúrának. Karnagyként aktívan részt vesz a határon túli magyar kórusok hagyományainak ápolásában és irányításában. Ötvenéves pályafutása során kiemelkedő közösségfejlesztő, zenepedagógus, szimpóziumok rendszeres előadója, aki művészeti tevékenysége mellett részt vállal a magyarországi ifjúsági kórusok, Felvidék, Kárpátalja, Erdély magyarlakta területek kórusművészetének ápolásában, a kortárs zenei kórusirodalmának népszerűsítésében. Kortárs zeneszerzők műveinek több, mint félszáz ősbemutatója fűződik nevéhez. Negyven éve alapító karnagya és művészeti vezetője a debreceni Kölcsey Kórusnak. Tanári munkája mellett többek között karnagya volt a hivatásos Debreceni Kodály Kórusnak és a Szlovákiai Magyar Tanítók Vass Lajos Kórusának. Európa szinte valamennyi országában koncerteztek, de eljutott Japánba és az Egyesült Államokba is. 18 Nemzetközi Kórusversenyen érdemelték ki kórusaival az 1. vagy 2. díjat, s számos alkalommal karnagyi különdíjat.
„A magyar kóruskultúra terjesztése érdekében kifejtett életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

739. Tamás Barnabás (Putnok) polgármester
Lovagias tettek: 1985-óta vállal közéleti szereplést.1994-óta Putnok város polgármestere. Irányításával a gömöri kisváros dinamikus fejlődésnek indult, középületei, templomai, közterei sorra megújultak. Aktív közbenjárásának eredményeként a történelmi Gömör határon inneni települései egy járásba szerveződtek, így 2013. január 1-jétől Putnok újra a gömöri települések járási székhelyévé vált. Jelentős szerepet vállalt több társadalmi és szakmai szervezetekben megalakításában, melyekben ma is vezető posztot tölt be. Így többek között ma is elnöke a Sajó-Rima Eurorégiónak, a Putnok és Térsége Önkormányzati Társulásnak, az Európai Borlovagok Magyarországi Rendje Gömöri Régiójának. Tiszteletbeli elnöke a Gömöri Népfőiskolai Egyesületnek, alapító tagja a Putnok Városért Egyesületnek és a Sajóvölgye Focisulinak. Hatékony közreműködésével példaértékű és ma is tartalmasan testvérvárosi kapcsolatok alakultak ki szlovákiai, lengyelországi, csehországi és franciaországi kisvárosokkal. Kezdeményezésére jött létre 1994-ben a Putnoki Városi Televízió és megalakította a Gömöri Pálinkabarát Egyesületet. A város kulturális életét gazdagítva támogatta a Gömöri Múzeum és a Holló László Galéria létrejöttét, működését. Indítványozására 2017-ben – Tompa Mihály születésének bicentenáriuma alkalmából – az új művelődési ház fölvette a Tompa Mihály nevet, méltó emléket állítva ezzel a lelkész-költőnek. Munkássága ideje alatt olyan rangos kulturális rendezvényeket indított útjára,. mint a Gömör Expo kiállítás, vásár és kulturális fesztivál, a Gömöri Nyár rendezvénysorozat, a Krumplifesztivál, melyek iránt az érdeklődés nemcsak helyben, hanem a régióban és a határon túlról is jelentős.
„A település életminősége fejlesztéséért”




Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

740. Tarics Péter (Révkomárom, Szlovákia) külpolitikai újságíró
Lovagias tettek: Újságíró, író, előadóművész, pedagógus, okl. politikai szakértő az elmúlt harmincöt évben az egyetemes és magyar kultúra értékeit nemcsak közvetítette, hanem művelte is, saját értékeket létrehozva. Eddig 35 egész estét betöltő zenés-irodalmi színházi előadóestet készített, amelyekkel több, mint 1600 előadást tartott a Kárpát-medence és a nyugati diaszpóra magyar közösségeiben. Előadóestjei anyagából 11 lemez jelent meg. Színháztörténeti értekezései mellett eddig 11 színdarabot írt, valamennyit bemutatták, és nagy sikerrel játsszák a magyar színpadon. Színházi előadások, előadóestek, illetve magyar nemzeti kulturális gálaestek szervezője és rendezője. Tizenhat könyve jelent meg, illetve további 14 olyan kötet társszerzője, szerkesztője vagy lektora volt, amelyek a magyarság értékeit, történetét tárják fel. A dokumentációs irodalom specialistája. Eddig huszonhét egész estét betöltő dokumentumfilmet készített a Magyar Televízió Panoráma című műsora, valamint a Duna Televízió és a Demokrata Televízió számára az elszakított nemzetrészeken élő magyarok életéről. Több újság és kiadó alapítója. Tudományos-történeti kutatásai jelentősek: három és fél évtizede kutatja gróf Széchenyi István, Mindszenty József, Latinovits Zoltán és Bolyai János életművét, illetve az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, valamint a felvidéki magyarság történetét, ezekben a témákban új történeti tényeket hozott nyilvánosságra. Komoly érdemei vannak a magyar rovásírás oktatásában és népszerűsítésében. Az első felvidéki magyar rovásírás-kiállítás szerkesztője. Rendkívül termékeny újságírói és közéleti tevékenysége legtöbbször összefügg magyar jogvédő tevékenységével. Politikai és irodalmi előadásaival hozzájárult az egyetemes magyar kultúra és politikai kultúra gazdagításához, valamint az anyaország és az elszakított területeken élő magyarok közötti kapcsolatok erősítéséhez. Jótékonysági tevékenysége szintén szerteágazó. A felvidéki Széchenyi István Polgári Társulás alapító elnöke.
„Előadóművészi, újságírói, írói és kutatói tevékenységéért”





741. dr. Tenk Antal (Mosonmagyaróvár) ny. egyetemi tanár
Lovagias tettek: A Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán 1962-ben szerzett agrármérnöki oklevelet. Kétévnyi termelési gyakorlatban végzett munka után egyetemi tanársegéd lett Alma Materében. 55 évnyi sikeres oktatói pályáján 1992-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Nyugdíjba vonulásakor 2008-ban professor emeritusi címet kapott. Közben tanszékvezetői, intézetigazgatói, dékánhelyettesi és rektorhelyettesi feladatokat látott el. Már egyetemi tanársegédként patrónusa volt az intézmény különféle művészeti csoportjainak, és tagja az egyetem Vegyes Karának. 1965-től „előadóképző” tanfolyamokat szervezett a végzés előtt álló hallgatók részére, ahol a résztvevők szakmai műveltségét, előadó-képességét és készségét fejlesztették. 1972-ben – az országban elsőként – TIT Hallgatói Csoportot hozott létre, melynek 6 éven át tanár-elnöke volt. A csoport tagjai a téli estéken szakmai előadásokat tartottak a környező falvakban. Ugyanebben az évben kezdeményezte Egyeteme és a Nyitrai Szlovák Agrártudományi Egyetem közti kulturális kapcsolat felvételét. E kapcsolatnak közel két évtizeden keresztül egyik patrónusa volt. Oktatási és nevelési dékánhelyettesként 1989-ben bekapcsolódott az Alpok-Adria nemzetközi együttműködésbe, ahol az olasz-magyar kapcsolatok erősítésén dolgozott. Ennek egyik eredménye lett az a négy nemzetközi kórusfesztivál, melyeket 1996-2002. között rendezett az Egyeteme olasz, szlovák és magyar kórusok részvételével. 2001-2003. között oktatási és intézményfejlesztési rektorhelyettesként a Nyugat-magyarországi Egyetem 7 karának kulturális tevékenységét felügyelte. Kezdeményezője és szervezője volt 2002-től minden évben megrendezett „Adventi hangverseny”-nek, illetve a 2003-tól megrendezésre kerülő „Hallgatói Művészeti Napok”-nak. Az intézmény megalapításának 2018-ban megtartott 200 éves jubileumára elkészítette kétkötetes intézménytörténeti művét, melyben nagy teret szentelt annak mindenkori kulturális tevékenységére.
„Pedagógusi életművéért”




Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

742. Vörös Árpád (Budapest) táncművész, néptánc pedagógus
Lovagias tettek: A pécsi KISZÖV Táncegyüttesben kezdett táncolni. 1987-től nívó-díjas szólótáncosa a Válaszút Táncegyüttesnek. 1990-től tíz évig a pestszentlőrinci Bókay Árpád Általános Iskola tanára, a TÉBLÁB Táncegyüttes alapítója, majd művészeti iskola létrehozója, vezetője. Napjainkban az iskolát működtető alapítvány elnöke, több tánccsoport vezetője. Húsz éve néptánc-pedagógus diplomája megszerzése után a főiskolán tanít, publikál, részt vesz oktatói segédanyagok elkészítésében majd több erdélyi, felvidéki és vajdasági együttes szakmai segítője, táncainak koreográfusa, egyben a térség néprajzi kutatója.
„A magyar néptánc ápolásáért”




Egyetemes Kultúra Lovagja-alapító lovag

Mészáros Ilonka (Újvidék, Szerbia) elhunyta miatt a Falvak Kultúrájáért Alapítvány dr. Csáky S. Piroska (Újvidék, Szerbia) tanárnak Egyetemes Kultúra Lovagja címet adományoz és felruházza az alapító lovag jogosítványaival.



Pályázaton kívüli lovagi elismerés

Magyar Kultúra Lovagja

Micsik Béla (Törökbecse, Szerbia) hitoktató, népzenész

Micsik Béla (Törökbecse, Szerbia) hitoktató, népzenész
Lovagias tettek: Népművészet Ifjú Mestere, citeraoktató, tudását népzenei táborokban adja át. Szinte valamennyi hajdani tanítványa ma sikeres oktató. 25 éve játszik tekerőn, oktatja és hangszeres kíséretet ad tánccsoportoknak. Citerakészítő és tudatos hagyományőrző, négyszázötven hangszerét Európában és Észak-Amerikában is használják. Hangszerbemutatóin 13 népi hangszerével járja Vajdaság óvodáit, iskoláit, művelődési intézményeit. 2001-től 2012-ig tagja volt a Durindó és Gyöngyösbokréta népzenei és néptáncfesztivál Tanácsának. Lelki közösségének felkérésére 2004 óta kántor a törökbecsei Szent István király plébánián. Kisegít az Assisi Szent Klára-templomban Törökbecsén és a töröktopolyai Nagyboldogasszony-templomban is. 1994 óta élteti a betlehemjárást. .
2013-ban hitoktatói diplomát szerzett, kilenc településen mintegy 3000 magyar bevonásával oktat. 2006-tól a Magyar Kultúra Apródja. Szükség szerint idegenvezetősködik, és részt vesz a falusi turizmus szervezésében, valamint bemutatja az Árpád-kori aracsi Pusztatemplomot. 2015-ben a visegrádi Szent György Lovagrend lovagjává választotta, 2019 júniusában mesteri fokozatot szerzett hittantanár-nevelőtanár szakon. szeptemberben a Történelmi Vitézi Rend vitézzé avatta.
„A magyar kultúra hagyományainak határon túli ápolásáért”






Honlapkészítés