FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra a béke követe
Széchenyi2020
XXIII. MKN fotói 2019.01.19.
Támogatóink 2018.
ELISMERÉSEINK
2019. év Kultúra Lovagjai
Magyar Kultúra Napja Gála
Bemutatkozás, támogatók
államtitkári gratuláció
HONLAPJAINK
Az avatási ceremónia menete
1 % a gála támogatásáért
A Kultúra Lovagja elismerésről
Elismertek 1999-2015.
2016. év Kultúra Lovagjai
2017 évi Kultúra Lovagjai
2018. évi Kultúra Lovagjai
A gála díszvendégei
A gála programja
A gála bemutatása
JUBILEUMI GÁLA 2016
XXI. MKNG fotói 2017
XXII. MNKG fotói 2018
Örökség-serleg elismerésről
Örökség-serleg 2016
Örökség serleg 2017
Örökség serleg 2018
Örökség serleg 2019
Örökségünkért érem
Kultúra Lovagrendje
Kultúra Lovagrendje belépés
Lovagi emlékoszlopok avatása
EGY A NEMZET
ÉVES BESZÁMOLÓ 2016
ÉVES BESZÁMOLÓ 2015.
ÉVES BESZÁMOLÓ 2014.
ÉVES BESZÁMOLÓ 2013
ÉVES BESZÁMOLÓ 2012
BESZÁMOLÓ 2009
KISBÍRÓ
Együttműködési szerződés
2017. háttérinformációk
JÓKAI-DÍJASOK
ARANYOSSZIGET
2016. ÉVI PÁLYÁZATAINK
2017. ÉVI PÁLYÁZATAINK
2017 gála beszámoló
Fotók az alapítvány életéből
Támogatóink 2017.


Nemzet kulturális egyesítése

Aranyossziget a nemzet otthona

Nemzet kulturális egyesítése

Küldetésünk - a hátrányos helyzetben lévő települések és térségek életminősége fejlesztése - csak a lehető legszélesebb társadalmi összefogással valósulhat meg.

Alapítványunk az "anyaország éltető erejével" tartja a kapcsolatot távoli földrészek magyarságával.

Az összefogás eszköze a kulturális események szervezése.

A célt hosszú távú programok szervezésével, események hagyománnyá emelésével, kulturális értékek teremtésével valósítjuk meg.

A program magában foglalja az elméleti kutatástól az elismerésekig valamennyi feladatot.
(Ezek megoldásának üteme, alapvetően támogatottságunktól függ.)




Magyar Világtalálkozó

Magyar Vidék Napja

VIII. Magyar Világtalálkozó

Falvak Kultúrájáért Alapítvány 5. alkalommal rendezi meg a Magyar Világtalálkozó "Magyar Vidék Napját"

Szeretettel meghívjuk Önt, Családját, Barátait és Ismerőseit a világ minden részéről a VIII. Magyar Világtalálkozó
rendezvénysorozatára, amelyre
2018. május 12. és 21. között kerül sor,

Budapesten, Ópusztaszeren, a Tápió-régióban, Hollókőn, Szécsényben, Szegeden, Aranyosapátiban, Nagylócon, s amelyhez a magyarországi és a határon túli magyar közösségek is csatlakoznak kapcsolódó programjaikkal

A tíznapos eseménysorozat a határokon átívelő kapcsolatteremtés és együttműködés fesztivál jellegű rendezvénye, amelyen a kultúra, a közélet, a gazdaság és a civilszféra szereplői találkoznak. A rendezvénysorozat hidat épít a Kárpát-medence magyarsága és a világba szétszóratott honfitársaink között, s meghívja az eseményekre a Magyarországgal és a magyarsággal barátságot ápoló külföldi országok képviselőit is. Két jelentős esemény színesíti a programsorozatot: 15 éves a Panoráma Világklub és a Wass Albert Emlékév rendezvénysorozata.

A VIII. Magyar Világtalálkozó díszvendégei: Ázsia (kontinentális), Erdély (határon túli) és Nógrád megye (magyarországi).

Május 12-én, szombaton „A magyar vidék napja” eseménnyel – ezen belül a falvak helyzetét elemző konferenciával, néprajzi kiállítással és bemutatóval, polgárőrök ünnepélyes eskütételével, térségi minőségi védjegyek átadásával és nótatalálkozóval – veszi kezdetét a tíznapos találkozó az Aranyosapátiban található Aranyosszigeten.





Magyar Világtalálkozó

Magyar Vidék Napja

IX. Magyar Világtalálkozó 2019. május

Május 12-én (vasárnap) Aranyosszigeten (Aranyosapáti) megrendezett ünnepélyes megnyitóval veszi kezdetét a IX. Magyar Világtalálkozó

Tervezett fő programjai:
1. "Vidék biztonsága" nemzetközi konferencia
2. Hungarikumok bemutatója
3. Lovagterem avatása
4. Nótatalálkozó
5. "Felső Tisza Völgye Minőségi Védjegy" adományozás




Olvasótábor

Nemzeti olvasótábor

Beszámolója a 2. Nemzeti Olvasótáborról
Újra lobog az „Országzászló” Aranyosszigeten
A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia), a Magyar Olvasástársaság és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány által létrehozott „Nemzeti olvasótábor” programjának elmúlt évi megalapozásához a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár (Nyíregyháza) és a Kárpátaljai Magyar Könyvtárakért Alapítvány is jelentős mértékben hozzájárult. Az elmúlt évi sikeres együttműködést június 16-21 között a 2. követte.
A „házigazda” Falvak Kultúrájáért Alapítvány által szervezett „Irodalmárok nemzeti találkozója” után ismét benépesült az Aranyosapátiban található Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor, újra lobog az „Országzászló” Aranyosszigeten. Partium különböző településeiről, Kárpátaljáról, valamint a „Csonka-Bereg” szovjet bekebelezését megakadályozó Kecskési Tollas Tibor szülőfaluja (Nagybarca) környékéről érkezett az irodalom, a versmondás, valamint a kultúra különböző területén sikereket elért 25 gyermek, akik a helyi gyermekekkel kiegészítve igen tartalmas napokat tölthettek el. A tábor programjához 12 előadó csatlakozott.
A tábor megkezdéseként felvonták Aranyosszigeten az „országzászlót”, majd a nap díszvendége, Jusztus Józsefné (Mariska néni), a beregi mesemondó ejtette ámulatba a fiatalokat. A késő délután egymással és a településsel ismerkedtek a vendégek, akik az alapítvány által működtetett Böszörményi László Faluházban nagy tapssal köszönték meg társaik Kecskési Tollas Tiborra emlékező programját.
Az olvasótábor 2. napján – vasárnap lévén – a tábor tagjai Aranyosapáti valamennyi templomában megjelentek, amely jó alkalmat adott a halmozottan hátrányos helyzetű település életével való ismerkedésre. Délután a ricsikai erdőbe kirándultak, amely során az elmúlt évi természetvédelmi tábor által készített madárodúk mentén sétáltak. Az erdei programot követően fogadták a nap vendégét Cselenyák Imre, írót, aki az Arany János emlékest keretében bemutatta „Áldott az a bölcső” című regényét, amelyet a táborlakók citeramuzsikával, verssel és énekkel köszöntek meg.
A nemzeti olvasótábor 3. napjának díszvendége Kardos Béla (Ausztrália) a Magyar Kultúra Lovagja és Móritz László (Svédország) a Magyar Kultúra Lovagja volt. A nap „A holló a Napba száll” elnevezéssel rendhagyó történelemórával vette kezdetét, melynek előadója Gáspár Ferenc, író, a Magyar Kultúra Lovagja volt, aki az ősi fegyverek bemutatása során többször is alulmaradt a „csatákban”. Majd Faragó György tanár, könyvtáros előadásában a magyarországi várak építészetéről és annak irodalmi vonatkozásairól hallgattak előadást a fiatalok.
Az ebédet a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Móricz Zsigmond Könyvtár szakemberei által összeállított irodalmi kvízjáték és ügyességi vetélkedő követte. Majd a tábor résztvevői ellátogattak a Tiszára – remélve, hogy látják a „tiszavirágzást”, helyette ők tölthettek hangulatos perceket a folyón. A nap hivatalos programja az emigráció magyar irodalmárainak emlékestjével zárult, amelyre Gyüréből, Mátészalkáról és Fehérgyarmatról, valamint a mintafaluból, Vámosatyából is érkeztek vendégek.
Este az Ausztráliából érkező Kardos Béla, szövetségi elnök, a Magyar Kultúra Lovagja, svédországi Móritz László, újságíró, a Magyar Kultúra Lovagja konkrét események és gyakorlati példák alapján mutatta be az olvasás és a magyar nyelvhez – az anya(nagymama)nyelvhez – való ragaszkodás fontosságát, identitást őrző szerepét.
A lovag előadók után az emigráció két jeles irodalmárára – mindketten a Magyar Kultúra Lovagjaira – emlékeztek. Elsőként dr. Borsos Árpád phd., az MTA köztestületi tagja mutatta be Wass Albert, a Magyar Kultúra Lovagja életművét, amelyet a költő legnépszerűbb versének előadása zárt. „Csonka-Bereg megmentőjéről” Kecskési Tollas Tiborról, a Magyar Kultúra Lovagjáról a Csikász Gáborné, a Magyar Kultúra Lovagja rendezésében a nagybarcai versmondó verseny diákjai előadásában láthattak történelmi, irodalmi és zenés összeállítást az emlékestre érkezők. A mély érzéseket is megindító program zárásaként a 150 éve elhunyt Tompa Mihályra, valamint Esterházy János – a nemzet mártírja – életművének felvidéki népszerűsítőjének, az alsóbodoki Paulisz Boldizsárra, az Egyetemes Kultúra Lovagjára emlékeztek.
A tábor 3. napjának előadói számos alkalommal érintették a kérdést: Mit jelent, hogy „nyelvében él a nemzet”? A Magyar Tudományos Akadémiát alapító Széchenyi István – posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja – célja a magyar nyelv művelése volt, így a nemzet kultúrtörténetében gyökeredző kötelességünk annak 21. századi éltetése. Különösen fontos ez az emigrációban élők mellett hazánk hátrányos helyzetű térségében, és annak a halmozottan hátrányos helyzetű településén, mert, ahogy a „nemzet lámpása” írja: „A magyar egy erőtől pezsgő fiatal nép, mely csodálatos magasságra emelheti magát, s minden lehet, ha közértelmességét s nemzetiségét tökéletesen kifejti.” Ezt a gondolatot bővítette az olvasótábor 4. napjának programja, amelynek díszvendége: prof. Pusztay János volt. Az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny gyökereit dr. Borsos Árpád phd. társadalomkutató, MTA köztestületi tagja foglalta össze, majd Pusztay János a verselemzésről adott tartalmas bemutatót.
Ebéd után a tábor lakói és az előadók „Tündérmező felfedezésére” indultak. Autóbuszos kiránduláson emlékeztek Petőfi Sándorra, Kölcsey Ferencre és Móricz Zsigmondra, valamint Milotán – koszorúzással egybekötve – Kecskési Tollas Tiborra.
A vacsorát követően a fiatalok szavalatokkal bővített zenés- énekes programot adtak, amelyre megérkezett az 5. nap díszvendége, prof. Balázs Géza, az Anyanyelvi Konferencia elnöke is. Az éjszakába nyúló beszélgetés az ismerkedés mellett a tapasztalatok és az információk átadása határozta meg. Az 5. napon prof. Balázs Géza „Csak az emberek olvasnak” című előadása a háromezer éves, egységes, évszázadokon túlmenően is olvasható magyar nyelvről szólt, melyet a fiatalok és idősebbek egyaránt nagy érdeklődéssel fogadtak. Professzor úr kedves vendégként találkozhatott Mariska nénivel, beregi mesemondóval, rádiós műsora „törzshallgatójával”.
Igen sok újdonságot tartalmazott Dr. Nagy Balázs „Az olvasáskultúra alakulása a virtuális térben” című előadása, melyet élénk vita követett modern korunk nyelvünket érintő előnyeiről és hátrányairól. Délután a többségében határon túli fiatalok Vásárosnamény Önkormányzata támogatásával megismerkedhettek a vásárosnaményi Szilva Gyógy és Termál fürdővel.
Határtalan összefogást eredményezett az Aranyosszigeti olvasótábor
Egyszer mindennek eljön a vége. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia), a Magyar Olvasástársaság, a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár szakmai támogatásával megvalósult olvasótábor zárásaként ünnepélyesen levonták az Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor „Országzászló emlékműve” lobogóját.
A három országból érkező fiatalok szabadidejükben a tábor és a megyei könyvtár által telepített játékok, valamint irodalmi kvízjátékon szórakoztak. Alkalmuk volt a Felső-Tisza völgye meséit hallgatni, beregi kiránduláson és fürdésen részt venni, valamint jeles irodalmárokra emlékezni. Találkozhattak írókkal, könyvtárosokkal, emigrációban élő nyelvművelőkkel és a nyelvtudomány jeles professzoraival. Megismerhették az „Édes anyanyelvünk” nyelvhasználati verseny gyökereit, a verselemzés módszertanát, valamint az olvasás fontosságát. Bepillanthattak a „virtuális irodalmi térbe”.
A program és a kapcsolódó beszélgetések során a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és az Aranyosapáti Görög-katolikus Egyházközség képviselői tapasztalatokat, módszertani elemeket gyűjthetett „Szentírás olvasótáboruk” hosszú távú megalapozásához.
A tábor lakói mindenekelőtt az anyanyelv védelmének megkülönböztetett fontosságára hívták fel a figyelmet. Úgy gondolják, hogy bármilyen – magát korszerűnek mondó áramlattal szemben – meg kell védenünk legféltettebb nemzeti kincsünk „beszennyezését”. Háromezer éves nyelvünk alig harminc éve folyó pusztítását igazolja, hogy „Az olvasáskultúra alakulása a virtuális térben” előadást a Bereg mesemondója, Mariska néni már nem értette.
Napjaink nyelvvédelmében lévő hiányosságokért súlyos árat fogunk fizetni, a végtelennek tűnő tolerancia negatív következménye beláthatatlan. Van utánpótlás! Balázs Géza professzor úr előadásának kezdetén megkérdezte: kinek van itt könyve? Arcán is látható volt a meglepődés, amikor valamennyi diák keze a magasban volt.
Vigyázzunk nyelvi édesanyákra!
A Nemzeti Olvasótábor szervezésében együttműködő partnerek megköszönik az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár és Vásárosnamény Önkormányzata segítségét. Egyben kérik, hogy támogatásukkal segítség elő a program folytatását.
Aranyosapáti, 2018. június 30.






Irodalmárok nemzeti találkozója

Húsz éves irodalmi progamunk

Húsz éves a Falvak Kultúrájáért Alapítvány irodalmi programja

Az életminőségre általában hatnak a kulturális programok. Ilyenkor a falvak népe – legalább arra a rövid időre – kicsit elfelejti napi gondjait. Új információkat kap, új barátokkal ismerkedhet, általuk a növelhető a „kultúrábanlét” hossza. Nem minden program alkalmas a periféria falvainak élettel való megtöltésére. A zenés és táncos programok messze vonzóbbak, mint az irodalom, ugyanakkor az idősotthonok mélyén igen nagy hatása van az elhangzott gondolatoknak. Biztos sikert a kultúra különböző ágainak együttes alkalmazása jelenthet. Egy szép könyvbemutatót kiegészítő harmonika muzsika, az ünnephez nyújtott nótacsokor, az avatási koncerthez fűzött rézfúvós menetdalok a falu főutcáján emlékezetesek maradnak.

Mindezen közösségerősítő – építő eseményeket csak közösség tud megvalósítani, mint amilyent feltételként fogalmaz meg alapítványunk küldetése, ezen belül irodalmi programunk vezetője a száz éve született író, előadó, fafaragó, festő, gimnáziumi tanár, bölcsészdoktor és eszperantista, dr. Jáki Ferenc, akinek életvitelét kitűnően jellemzi az általa sokat használt mondat: „Amíg az ekevas szánt, fényes marad, ha közben kopik is, de ha szögre akasztják, rozsdás lesz, még ha vadonatúj is!”

Irodalmi programunk gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza. Olyan személyiségek emlékét ápoljuk, mint Károli Gáspár, gróf Széchenyi István, Táncsics Mihály, Wass Albert, Tavaszi Sándor. Irodalmár lovagtársak segítségével lehetőségünk van Európa szinte valamennyi nyelvén született alkotások fordítására.

Programunk kezdeti lépésének az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából megrendezett „1848 hajnalcsillag Európa egén’ elnevezésű eseménysorozat tekinthető. Ennek egyik fontos mozzanata volt a Nagytarcsán megtartott Béke Barátság Napja. Mivel a településen megfordult Petőfi Sándor is, e történeti tény adott okot arra, hogy az Alapítvány meghirdesse új programjaként „A költő utóélete a költőutódok verseiben” című országos pályázatát. Ennek eredményeként jelent meg „A költő bűvöletében” című gyűjteményes kiadvány.

Alapítványunk 2000-ben – Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából – hirdetette meg újabb pályázatát, amelyre már 324 alkotó nyújtotta be művét. A zsűri által a legjobbnak ítélt művekből állította össze és jelentette meg az alapítvány kiadója, az Adrianus Kiadó „A hazádnak rendületlenül” című antológiát.

A felnőttek első alkalommal 2000-ben Tihanyban vehettek részt irodalmi táborban. Az ifjúság számára ugyancsak ebben az évben Aranyosapátiban „Hóvirághajtások” címmel Marofka Imre tanár úr vezetésével rendeztek alkotótábort. 2004-től az Aranyos alkotóház fogadja az irodalombarátokat. Az egyéni elbírálás alapján az alapítvány önállóan is támogatta művek megjelentetését. Ezek egyik kiemelkedő jelentőségű kötete volt 2001-ben az Ausztriában, Ternitzben élő prof. Robert Hammerstiel a Magyar Kultúra Lovagja: Ikonok és patkányok című elbeszélésének lefordítása magyarra és annak megjelentetése, valamint 2002-ben a Matyóföld néprajzát bemutató Pető Margit (Budapest) Fogódzó című verseskötetének kiadása. Az alapítvány támogatta a bakonyi étkeket bemutató gasztronómiai könyvet, valamint Máhl Ferenc Olaszfalu község polgármestere verseskötetének megjelentetését 2004-ben, majd részt vett ez utóbbi kötet veszprémi és zirci bemutatásán, további kapcsolódó feladatként elvégezte a kötetben szereplő – Biberné Dobos Teréz által készített – csuhéból készült alkotásai zsűriztetését.

Alapítványunk 2004. május 1-jén – a kibővített Európai Unió első könyvbemutatójaként, az éjfél után 5 perccel – rendezte meg a szlovákiai Nagykövesden Horváth - Hoitsy Edit, a Magyar Kultúra Lovagja, „Hallgass Anakreónra” című verses kötetének bemutatását. A kötet magyarországi bemutatását június 4-én az Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódóan rendezték meg Csömörön. Még ebben az évben adtuk ki Binderné Palocsay Erzsébet „Yábob csillag üzen a Földnek” című kötetét. A nyíregyházi Krúdy Vigadóban hangulatos esten egyszerre mutattuk be a régió irodalombarát közönségének Horváth-Hoitsy Edit mkl Hallgass Anakreónra című és Binderné Palocsay Erzsébet mkl A messzi csillagokról című kötetét.

Az alapítvány irodalmi programjának egyre nagyobb ismertséget biztosít a hazánkban és külföldön megrendezett Rákóczi estek, Balassi megemlékezések, valamint az emlékművek adományozásához és nemzeti ünnepekhez kapcsolódó irodalmi programok. A lovagtársak irodalmi bemutatói közül az egyik legjelentősebb a Góg János csongrádi költő bemutatása, melyen olyan közreműködők jelentek meg, mint Gál Zoltán a parlament volt elnöke, Baranyi Ferenc és Faludy György költők.

Az irodalmi találkozók, az együttlétek egyik tárgya a költészet, mint mesterség, amely téma megvitatására főleg a pályakezdőket várunk. Másik központi témánk a szép magyar beszéd, amelyen szakértőket kívánunk megszólaltatni. Harmadikként feladatunknak tartjuk az előadói ambícióval rendelkezők szakmai felkészítését.

Az alapítvány a magyar nyelv ápolásában is egyedi, hosszú távú célokkal rendelkezik. Az alapítvány „működtető támogatója” az 1998-ban a Honvéd Vezérkarnál létrehozott Katonai Nyelvápoló Tudományos Kutatócsoportnak. A közel száz tagot számláló csoport a millennium évétől a Katonai kislexikon 3. bővített kiadását készítette el és az Országfutók Csapatával együttműködve elhelyezte a Kazinczy emlékmúzeumban.

2006-ban a Révkomárom központú – száz éves múltra visszatekintő – Jókai Egyesülettel közösen hirdettünk meg – Dr. Szénássy Árpád mkl és Végh József mkl ötlete nyomán – Jókai irodalmi pályázatunkat, melynek eredményeként 2007. február 18-án adtuk át az első Jókai-díjat, és jelentettük meg a Jókai-díj antológiát.

Alapítványunk kezdeményezésére 2008. január 22-én a Pilvax Kávéházban 32 hazai és 6 külföldi civilszervezet virtuális közösségeként létrejött a Falvak Kultúrájáért Civilhálózat. Szándékunk szerint az irodalmi programok találkozója olyan jelentős mérföldkő, amely egyrészt alkalmat ad egy belső összegzésre, másrészt az egyes szervezetek és lehetőségeik bemutatásával kitárja a lehetőségek kapuját.

Az Aranyosapátiban 2008-ban létrehozott Kultúra Lovagrendje emlékparkjában 156 lovagi emlékoszlop áll, amelyen belül 20 irodalmár és nyelvésznek állítottunk emlékoszlopot és ápoljuk emléküket.

Dr. Jáki Ferencet követően 2007-ig Horváth–Hoitsy Edit tekintettük irodalmi közösségünk vezetőjének. Irodalombarátok kezdeményezésére, civilszervezetek széleskörű együttműködésével 2018-ban már ötödik alkalommal adták át a Horváth-Hoitsy Edit-díjat, amelynek egyik alapítója alapítványunk. A Jókai díj nemzetközi irodalmi programunk indításkor Végh Józsefet kértük fel a Jókai Emlékbizottság vezetésére, amely feladatok ellátásában 2016-tól Tárkányi Imre van a segítségünkre.

Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Táborunk 2016-ban kezdte meg működését. 2017 júniusában Németh Nyiba Sándor vezetésével nagy sikerrel rendeztük meg az irodalmárok első nemzeti találkozóját. Az antológiával és megzenésített verseket tartalmazó CD-vel kiegészített irodalmi eseményünket – a sikerre való tekintettel – 2018-ban két alkalommal kellett tábort rendeznünk. Mindkét esemény során törekedtünk a „csonka-beregi” falvak – ezen belül iskolák és idősotthonok – minél szélesebb körű bevonására.

Szándékunk szerint az irodalmi programra is jótékony hatással lesz a Magyar Kultúra és Nyelv Nemzetközi Társaságával (Anyanyelvi Konferencia) és a Magyar Olvasástársasággal megkötött együttműködési szerződés, amely az irodalom vonzásában (verselő és szavaló) lévő fiataloknak ad alkalmat a magyar nyelv is irodalom mélyebb megismerésére. Az irodalmi találkozók jelentőségét az „irodalmi szabadiskola” jelleg fokozza, így nyaranta várjuk táborunkba az alkotni vágyókat.
Összességében megállapíthatjuk, hogy 1998-tól fejlesztjük irodalmi programunkat, amely törekszik a nyíltságra, és fenntartja a komplexitást. Ennek megfelelően pályázataink egyaránt szólítják meg a hazai és a határon túli felnőtt és ifjúsági korosztályokat. Némely esetben egyéni művek kiadását is megoldjuk. Kiemelt jelentőségű irodalmi programunk tartjuk a révkomáromi Jókai Múzeum és Közművelődési Egyesülettel 2006-ben létrehozott Jókai díjat, amely egyben a kortárs irodalom támogatásának egyik formája is. Nagy megtiszteltetésnek tartjuk, hogy 2018-ban Jókai Mór születésnapi eseményével vette kezdetét a Magyar Széppróza Napja.
Hazaszeretetre nevelési programunk keretében fontos szerepet van az irodalomnak. 2008-ben létrehoztuk az Adrianus Kárpát-medencei Magyar Iskolahálózatot, amelyben nagy szerepe van a magyar irodalomnak és nyelvnek. Kiemelt missziónk a Tisza forrásvidéke Vasárnapi Iskolahálózat sokoldalú támogatása.
Továbbra is fontos szempont más irodalmi csoportokkal történő kapcsolatfelvétel. Ezen belül a Krúdy Gyula Irodalmi Körrel, a Csongrádi Alkotóközösséggel, a HATOK-kal, a MINSZ-szel és az AKIOSZ-szal, valamint a határon túli irodalmi szervezetekkel való együttműködés fokozása.
A Falvak Kultúrájáért Alapítvány kulturális közösségei – ezen belül az irodalmi alkotókör – fellépnek az élő, a hatni képes szellemi energiák kiterjesztése érdekében, és szembe helyezkednek mindennel, ami romboló, züllesztő célzatú és ízléstelen, mindennel, ami komoly veszélyt jelent az örökölt és a ma embere által teremtett kulturális értékekre. Nagy hangsúlyt fektetnek a nemzeti identitás megőrzésével együtt a született európaiságunk bizonyításának szolgálatára.






Honlapkészítés