FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra a béke követe
2020 évi Kultúra Lovagjai
24. GÁLA PROGRAMJA
Alapító lovagok és évközi elismerések
GÁLA DISZVENDÉGE 2020
ELISMERÉSEINK
Széchenyi2020
Támogatóink 2018.
Magyar Kultúra Napja Gála
XXIII. MKN fotói 2019.01.19.
Bemutatkozás, támogatók
államtitkári gratuláció
HONLAPJAINK
Az avatási ceremónia menete
1 % a gála támogatásáért
A Kultúra Lovagja elismerésről
Elismertek 1999-2015.
2016. év Kultúra Lovagjai
2017 évi Kultúra Lovagjai
2018. évi Kultúra Lovagjai
2019. év Kultúra Lovagjai
A gála díszvendégei
A gála programja
A gála bemutatása
JUBILEUMI GÁLA 2016
XXI. MKNG fotói 2017
XXII. MNKG fotói 2018
Örökség-serleg elismerésről
Örökség-serleg 2016
Örökség serleg 2017
Örökség serleg 2018
Örökség serleg 2019
Örökségünkért érem
Kultúra Lovagrendje
Kultúra Lovagrendje belépés
Lovagi emlékoszlopok avatása
BESZÁMOLÓK
EGY A NEMZET
KISBÍRÓ
Együttműködési szerződés
2017. háttérinformációk
JÓKAI-DÍJASOK
ARANYOSSZIGET
2016. ÉVI PÁLYÁZATAINK
2017. ÉVI PÁLYÁZATAINK
2017 gála beszámoló
Fotók az alapítvány életéből
Támogatóink 2017.
Támogatóink 2019.


Beszámoló 2012

Beszámoló 2012

2012 évben végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységek bemutatása:

Az együttműködő települések arculatának formálása, életminőségének fejlesztése, kulturális örökségének és hagyományainak feltárása, közkinccsé tételének fokozása, valamint hazai és nemzetközi kapcsolataik fejlesztése. Ezen belül kiemelt programként Petőfi Sándor szobor adományozása Halászteleknek, „Vámosok díszkapuja” adományozása Vámosatyának, valamint igen jelentős önkéntes munkával a telekesi római katolikus templom berendezéseinek (többek között oltár és padok) elkészítése, és újraszentelési ünnepsége színvonalának fokozása.

Térségi életminőség-fejlesztő, kapcsolatépítő programként a Felső Tisza Völgye Térségi Információs Központ létrehozásának előkészítése, valamint a fűzérradványi vadászfesztivál programjának határon átívelő gazdagítása.

Nemzetközi közművelődési és művészeti események szervezése. Ezen belül a XV. Magyar Kultúra Napja Gála megszervezése, amelynek díszvendége Ausztrália magyarsága volt. A Kultúra Lovagrendje nemzetközi találkozója Tihanyban. A XVIII. Béke Barátság Nemzetközi Alkotótáborok szabadiskoláinak megszervezése, illetve társrendezőként való közreműködés - Szabadka (SRB), Maribor (SLO, Európa Kulturális Fővárosa), Alsóbodok (SK), Terbesfehérpatak és Rahó (UA), valamint Aranyosapáti és Szedres (H).

Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi rétegek esélyegyenlőségének elősegítése. Ezen belül kiemelt feladatként a Böszörményi László Faluház építésének megkezdése Aranyosapátiban, és ennek egyik küldetéseként a Cigány Nemzetiségi Módszertani Művelődési Központ létrehozásának előkészítése. A Cigány Kultúra Napja hagyományteremtő megszervezése, és a cigányfiatalok hazaszeretetre nevelő (katonai) ifjúsági táborának lebonyolítása. Fővédnökség a murakeresztúri nemzetiségi nap rendezvényén. A nyíregyházi Cantémusz nemzetközi fesztivál két kórusának fogadása és programjának megszervezése Aranyosapátiban.

A határon túli magyarsággal kapcsolatos oktatói, nevelői és kapcsolatbővítő programok. 7. alkalommal bonyolítottunk le a révkomáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesülettel közösen nemzetközi irodalmi pályázatunkat és adtuk át a Jókai díjat. A Tisza forrásvidékén élő szakemberek anyaországi kapcsolatainak létesítése. A rahói Ukrán Magyar Kulturális Együttműködési Társasággal közösen a Tisza forrásvidékén élő gyermekek néptánc és anyanyelvi táborának megszervezése. Társrendezőként magyar népművészeti bemutatókkal részvétel a II. Magyar Világtalálkozón, a „Határtalan összefogás” kapujának elkészítése. Hazai civilszervezetek kulturális küldöttségei kárpátaljai programjának megszervezése. A „Magyarország bemutatkozik Európa geográfiai középpontjában” öthetes eseménysorozat nemzetközi megszervezése. A felvidéki Alsóbodokon Eszterházy János emlékére a ”Hűség keresztútjának”, a vajdasági Bajmok emléktemetőjében a „Családok tragédiája” alkotások nemzetközi összefogással való elkészítése és adományozása. Örökség serleg adományozása hazai, horvátországi és székelyföldi ifjúsági szervezetnek.

Európai és euro-atlanti integráció elősegítése. Ezen belül fafaragó kiállítással, alkotótáborral és zenei bemutatókkal részvétel Maribor, Európa Kulturális Fővárosa programjában. „Európa ház” oszlopai faragásának megkezdése nemzetközi alkotótáborban Aranyosapátiban. Az Európai Kultúra Napja hagyományának nemzetközi szélesítése, és erre vonatkozó polgári kezdeményezés benyújtása az Európai Unióhoz. V. Európai Kultúra Napja eseménysorozatának megszervezése, ezen belül „európa találkozó” megszervezése a szlovéniai Cserföldön. Európa geográfiai középpontjában (UA) az „Európai összefogás kapuja” és az „Összefogás a Kárpátokért” alkotás elkészítése, és adományozása Európa geográfiai középpontjában. Aranyosapátiban a II. Kulturális Önkéntesek Napja megszervezése és 4 országból, 13 lovagtárs emlékoszlopának felavatása.

Az alapítvány elismerési rendszerének (többek között a Kultúra Lovagja, Örökség serleg és az Örökségünkért és az Európai integrációért érem) működtetése.

Közhasznú tevékenységek bemutatása

Az együttműködő települések arculatának formálása életminőségének fejlesztése, kulturális örökségének és hagyományainak feltárása, közkinccsé tételének fokozása, valamint hazai és nemzetközi kapcsolataik fejlesztése. A köztéri alkotások adományozása következtében Petőfi kert kialakítása Halászteleken. A szekszárdi középiskola alapítójának – Wigand János – emlékére emlékfal faragása és adományozása a szülőfalunak Varsádnak. A nemesmedvesi T-34-es harckocsi emlékhely megmentésének megszervezése. A vámosatyai Integrált Közösségi Szolgáltató Tér díszítése A vámosok díszkapujával. A telekesi római katolikus templom oltárának, padjainak, Keresztútjának, örökmécsesének elkészítése és ajtajának díszítése. A Felső Tisza Völgye Térségi Információs Központ közösségtalálkozójának megszervezése, a térségi „minőség-díj” megtervezése, és falukutatások elindítása. A térség díszvendégkénti meghívása a Magyarország bemutatkozása Európa geográfiai középpontjában programra.

Nemzetközi közművelődési és művészeti események szervezése. A 4 földrész 23 országára kiterjedő XV. Magyar Kultúra Napja Gála megszervezése, és díszvendége Ausztrália magyarsága kultúrájának népszerűsítése. A Kultúra Lovagrendje nemzetközi találkozóján a magyar kultúra és nyelv határának megerősítésével kapcsolatos Petőfi program kialakítása, majd a költő születésének 190. éves évfordulóján a Petőfi Sándor bicentenáriumi program meghirdetése. A XVIII. Béke Barátság Nemzetközi Alkotótábor keretében – együttműködve a Szlovén Fafaragók és Faszobrászok Szövetségével – Mariborban, (Európa Kulturális Fővárosában) egyhónapos nemzetközi fafaragó és faszobrászati kiállítás megszervezése. Öthetes összművészeti, nemzetközi eseménysorozat lebonyolítása Európa geográfiai középpontjában (Terbesfehérpatak Ukrajna). Együttműködve a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesülettel nemzetközi festőtábor megszervezése Rahón (UA).

Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi rétegek esélyegyenlőségének elősegítése, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos oktatói, nevelői és kapcsolatbővítő programok, továbbá az Európai és euro-atlanti integráció elősegítése.
Közhasznú tevékenységhez kapcsolódó közfeladat, jogszabályhely:
Fő küldetésünk a kulturális tevékenység, amelyen belül a közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolása és gazdagítása, a művelődés és művészeti közösségek működtetése, önszerveződések támogatása, a lakosság életminőségének fokozása, művészi alkotómunka támogatása, feltételeinek gazdagítása és művészi értékek létrehozása. 1991. évi XX. trv. szerint.

Előadó-művészeti tevékenység feltételeinek megteremtése. 2008. XCIX tv-ben foglaltak szerint. Kulturális örökség helyi védelméhez, ápolásához kapcsolódó feladatok. 2011. CLXXXIX. tv-alapján. A közművelődés és a kulturális együttműködés területén nemzetiségi feladatok végrehajtása és hozzájárulás esélyegyenlőséghez. 2011. CLXXIX tv. előírásai alapján.
Emberi jogok egyetemes nyilatkozata alapján a művelődéshez és a kulturális életben való részvétel jogainak érvényesítése kulturálisan hátrányos helyzetű településeken. Magyarország Alaptörvénye alapján végezzük a nemzetegységesítést és a határon túli magyarsággal való kapcsolattartást.

Közhasznú tevékenység célcsoportja:

A kulturálisan hátrányos helyzetű hazai települések és a hazai nemzetiségek, Kárpát-medence határon túli magyar közösségei, valamint az emigráció magyarsága.
Közhasznú tevékenységből részesülők létszáma:
2012-ben meghaladja a 250.000 főt.

AZ ÁLLAMI FELADATOKAT VÉGREHAJTÓ, KÖZHASZNÚ, ORSZÁGOS SZERVEZET 2012. ÉVI MŰKÖDÉSÉT A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALAP TÁMOGATTA.

AZ ALAPÍTVÁNY 2012. ÉVI MUNKÁJA ALAPJÁN SZAKMAI PROGRAMJA 2013-BAN NEM RÉSZESÜLT NEA TÁMOGATÁSBAN.




Beszámoló 2013

Beszámoló 2013

2013-ban végzett alapcél szerinti és közhasznú tevékenységek bemutatása:

A közhasznú országos szervezet küldetésének megfelelően folytatta hosszú távú, közösség és kapcsolatfejlesztő, nemzetegységesítő és eruo-atlanti együttműködést elősegítő, valamint értékteremtő tevékenységét.

Kiemelt jelentőségű programként – elsősorban a kultúrára és a művelődésre alapozva – komplex vidékfejlesztési programot indított a Vásárosnamény központú Felső Tisza Völgye 31 településén. Ennek keretében a határokon átívelő együttműködés elősegítése érdekében a halmozottan hátrányos helyzetben lévő térségben (Aranyosapátiban) létrehozta Böszörményi László Faluházát, amelyben megszervezte a Felső-Tisza Völgye Információs Központ, a Béres János Tehetséggondozó Tanoda és a Cigány Módszertani Művelődési Központ működtetésének feltételeit.

Az „Anyaország éltető figyelme” programjával fenntartotta, illetve elősegítette a nemzetrészekkel való kapcsolatait, amely program az év során újabb kapcsolatokkal bővült a németországi, a kárpátaljai, a vajdasági és őrvidéki partnerek által. Az Alapítvány angliai és olaszországi kapcsolatok indítása mellett bővítette afrikai és ázsiai kapcsolatait. Az év során hosszú távú nemzetegységesítő programja sikeres svédországi, norvégiai és ausztráliai eseményekkel gazdagodott.

Mindezek hozzájárultak ahhoz megérdemelten vegye át a közössége a „Világ Magyarságáért” kulturális közösségi elismerést a Magyar Világtalálkozótól.

A NEA szakmai támogatása nélkül – jelentősen csökkentett tartalommal ugyan, de – fenntartotta hosszú távú nemzetegységesítő és szórványmentő programját. Missziója keretében kárpátaljai partnerrel együttműködve továbbra is működtette a rahói Ukrán Magyar Kulturális, Oktatási és Információs Központot, a Tisza Forrásvidéke Vasárnapi Iskolahálózatot, az Európai Nőegylet Kórusát, valamint a Havasi Gyopár Néptánccsoportot. A művészeti csoportok számára az év során három alkalommal (Sárrétudvari, Püspökladány, Aranyosapáti, Nyírszőlős, Tiszaszalka) szervezett magyarországi vendégszereplést. A térség magyar kultúrát is támogató képviselői számára kulturális programmal egybekötött eseményt szervezett Füzérradványban és Aranyosapátiban.

Újabb értékteremtő programokkal bővült az Alapítvány kárpát-medencei irodalmi és képzőművészeti programja. Ezen belül hetedik alkalommal is átadta a révkomáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesülettel közösen alapított Jókai díjat, és kiadta az ehhez kapcsolódó antológiát, valamint részt vállalt a Horvát Hoitsy Edit irodalmi díj alapításában. Kiemelt értékteremtésként az alapítvány Dunai Nemzetközi Alkotóköre fafaragói a „Keresztúrok keresztje” elkészítésével gazdagították a „Keresztúr” nevű kárpát-medencei települések murakeresztúri (Zala M.) találkozóját. Három éves alkotómunka után Betlehemet adományozott az oromhegyesi (SRB) és a szakályi (Tolna M.) közösségnek. Újabb szobrokkal díszítette az „európaház” (Böszörményi László Faluház) tornácát. Az alkotókör számára a szlovéniai Slivnicán szervezett betlehemi kiállítást, és kárpátaljára tapasztalatszerző utat.

A Falvak Kultúrájáért Civilhálózat együttműködését Tisza forrásvidékén élő gyermekek „Így látom Magyarországot” vándorkiállításával gazdagította. A kárpátaljai Rahón megtartott IV. Járási Magyar Nap mellett levezette az I. Munkácsi Mihály Nemzetközi Festőtábort. Az év során a Nemzeti gyásznap alkalmából a fővárosban szervezett kiállítást a nemzetközi közösség számára.

Az Alapítvány megszervezte a Kultúra Lovagrendje IX. Nemzetközi Találkozóját, valamint a mélyszegénység kulturális támogatásának lehetőségeit feldolgozó tihanyi konferenciát. Máramarosi földdel és kultúrprogrammal, aktívan hozzájárult a székesfehérvári „Országalma” nemzetegységesítő szimbólumának létrehozásához. A szlovéniai és felvidéki kapcsolatai eredményeként ültethették el Csicsón a világ legidősebb szőlőtőkéjét, amelyhez gazdag kultúrprogram járult.

Az Alapítvány folytatta 190. éves évfordulón meghirdetett Petőfi Sándor bicentenáriumi programját. Csökkentett számban ugyan, de volt alkalma volt civil szervezetek számára a szórványban élők támogatását elősegítő szakmai utak, és az Rahói Járási Ukrán Magyar Kulturális Együttműködési Tárasággal közösen anyanyelvi tábor szervezésére. Részt vett a KMKSZ kisebbségi programján. Az alapítvány európai integrációs programja az „Eurókinderkor” szervezésével és annak első táborával – Szolnok-alcsiszigeti eseményével – bővült az év során.

A komplex térségi vidékfejlesztési program jelentős eseményeként – három földrész nyolc országa képviselői részvételével – megrendezte Aranyosapátiba az Európai Kultúra Napját, ennek keretében „A vidék napját,” valamint a „Kulturális önkéntesek napját.” A faluház-avató megnyitó ünnepséget az I. Felső Tisza Völgye Leader Expo, a nemzetközi kulturális gála, valamint vidékfejlesztési és „Önkéntesek a kultúráért- kultúrával az önkéntességért” fórumok gazdagították. Az eseménysorozat fontos programja volt a Böszörményi László emlékhely létesítése és avatása.

A Szent Korona másolatának jelenlétében a Kultúra Lovagrendje Emlékparkjában felavatta a magyar kultúra előző évben elhunyt lovagjainak emlékoszlopait, valamint a II. Magyar Világtalálkozón faragott ”Határtalan összefogás kapuját,” a magyar nemzetegységesítés tárgyi szimbólumát. Az év során közvetlenül vagy közvetetten közel 300 határon túli személy számára segítette elő a honosítást, osztozott örömükben a magyar állampolgársági esküjük letétele alkalmával.

A magyar hagyományápolás elősegítéséért ismét átadta példamutató, önzetlen személyeknek az Örökségünkért érem, valamint hazai és határon túli ifjúsági közösségeknek az Örökség serleg elismerést. Az Alapítvány együttműködve a Honvéd Kulturális Egyesülettel és a Böszörményi László Alapítvánnyal honvédelmi tábort szervezett. A júliusi programhoz kapcsolódóan, de augusztus 20-án sikeresen rendezte meg a vámosatyai „Büdy vár újjáélesztése” programot.

A nemzetközi közművelődési és művészeti események szervezésének kiemelt jelentőségű eseményeként megrendezte a XVII. Magyar Kultúra Napja Gálát, amelynek díszvendége Ausztria magyarsága volt tervezve, de a hóakadály miatt ez elmaradt és meghívást kaptak 2014-es gálára. A NEA szakmai támogatása hiányában a nemzetközi civiltársadalom kiemelkedő elismerését a Kultúra Lovagja cím adományozását 50 %-al csökkentette, amely – a nagyszámú és magas színvonalú javaslat miatt – igen jelentős feladatot jelentett. Az alapítvány megjelentette évkönyvét, amelyben – a saját teljesítmény bemutatása mellett – bemutatta a példamutató civilszervezeteket és önkénteseket.

Az év során az Alapítvány megkezdte a „AranyosSziget” 30 férőhelyes gyermek és ifjúság tábor építését. Programjai által érintettek, illetve azokon megjelentek száma meghaladta a 10 ezer főt. A médián keresztül több, mint 100 ezer főt szólított meg. A weboldalak üzemeltetése folyamatos volt. Az év során hét hírlevelet adott ki és megkezdte a határmente együttműködését támogató új médium előkészítését.

Nemzetegységesítő programját az év során bemutatta a Parlament illetékes bizottsága képviselőjének, majd Nyíregyházán a potenciális civilpartnereknek és a NEA érintett kollégium tagjának. (Ez utóbbi mintaként szólt a bemutatott programról.)

A Nemzeti együttműködési Alaptól kapott másfél millió forintot elsősorban a megnövekedett bankköltségre, könyvelési díjra, pályázati regisztrációs díjakra, valamint alkalmazottunk bérének és járulékai egy részének biztosítására fordítottuk. Az egyéb felmerülő működési költséget, mint például programok szervezésére, kiküldetés, kommunikáció, más forrásból – jellemzően alapító kölcsönből – biztosította. A NEA működési támogatása nagymértékben járult hozzá szervezetünk működéséhez, hosszú távú nemzetegységesítő programunk fenntartásához.


ÁLLAMI FELADATOKAT VÉGREHAJTÓ, KÖZHASZNÚ, ORSZÁGOS SZERVEZETÜNK 2013. ÉVI MŰKÖDÉSÉT A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAM TÁMOGATTA.

2013. ÉVI TELJESÍTMÉNYÜNK ALAPJÁN A 2014. ÉVI SZAKMAI PROGRAMUNK NEM RÉSZESÜLT NEA TÁMOGATÁSBAN




Beszámoló 2014

Beszámoló 2014

2014. évi szöveges közhasznúsági jelentéshez

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2014-ben küldetésének megfelelően – a sokoldalú nehézségei ellenére, de lehetőségeinek megfelelően – organikusan fejlesztette hosszú távú programjait és közösségeit. Az alapítvány 2014. év programját meghatározta, hogy Böszörményi László Faluháza 2014. február 1-én megkezdte működését, amelyet újabb nagyberuházás – az Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor építése – követ. Ezekkel a fejlesztésekkel az alapítvány hosszú távú működésének meghatározó pillérei jönnek létre, igazolva a civilszervezet országos és példamutató jellegét.

Az év során az alapítvány anyaországi programjait elsősorban a hátrányos helyzetű „Felső - Tisza Völgye” vidékfejlesztési térség 31 településére összpontosította. A kulturális kapcsolatok „határtalan összefogására” épülő mintaprogram generálása – várhatóan széles körben – bizonyítja a nemzetközi közösség innovációs tevékenységét.
A Kuratórium állásfoglalásában rögzítette: „Egy civilszervezet részéről – főleg, ha az jelentős mértékben cigány nemzetiség által lakott térségben fejti ki tevékenységét, és jelentős szerepet szán a határon átívelő együttműködéseknek – a K+F intenzitás létrehozása hosszú távú gondolkodást meghatározó, nemes feladat.”Az alapítvány célja ezzel, olyan hasznosítható tudás létrehozása, amellyel lehetővé válhat mérhető gazdasági növekedés elérése, vagy minimum az életminőség további csökkenésének lassítása e halmozottan hátrányos helyzetű térségben. Az alapítvány a térség termékeinek és szolgáltatásainak innovációján túl új vagy újszerű marketing és szervezési-szervezeti módszert bevezetésébe kezdett. Ezen belül kiemelt programként valamennyi településnek díszesen faragott tájékoztató táblát adományoz, amelyek – a maradéktalan felállítását követően – új médiumként szolgálják a térségi és a helyi információellátást. Létrehozta a Felső – Tisza Minőségi Védjegyet. Ének, zene, grafikai és fafaragó programmal részt vesz az óvodások és iskolások tanórán kívüli művészeti nevelésében, valamint a polgármesterek kérésének megfelelően gazdagítja a települések ünnepeit.

Az alapítvány kapcsolata a határontúli és az emigráció magyarságával folyamatosan fejlődik, amely jelentős mértékben támogatja az alapítvány kultúrára alapozott életminőség-fejlesztési programját. Az év során erre mutatott példát az alapítvány a beregdédai (UA) borversenyen való részvétellel februárban, a füzérradványi vadászfesztiválon, májusban, és a júliusi Derelye fesztiválon való nemzetközi megjelenéssel, valamint a Szatmári Egyházmegye Lelkészi Kórusának szeptemberi meghívásával és koncertjével Aranyosapátiban.
A határon átívelő művészkapcsolatok meghatározó formája a 20. éve működő Béke Barátság Nemzetközi Alkotótábor. Az alapítvány művészközösségei közül jelentős értékteremtésével – 14 ország 700 köztéri alkotással – „Világ magyarságáért” elismeréssel kitüntetett Dunai Nemzetközi Alkotókör emelkedik ki. Az év során áprilisban Oromhegyesen, júliusban Szekszárdon, augusztusban Aranyosapátiban rendezett az alapítvány nemzetközi alkotótábort, amelynek eredményeként újabb köztéri alkotásokat adományozására került sor. Ez év kiemelt jelentőségű eseményén a vajdasági Oromhegyesen „Nézd Isten hajléka az emberek között” felirattal templomi díszkapu avathattak áprilisban. Csóka településnek adományozott a II. Rákóczi Ferenc szobrot a Seprődi János Kórusszövetség anyaországi és vajdasági együtteseivel közösen állítottak fel júliusban.
A határon túli magyarsággal való kapcsolatépítés szélesítését és intézményesítését jelenti a Felső - Tisza Völgye Térségi Információs Központ működtetése, amelynek kiemelt programjai – a Felső - Tisza Völgye Expo, és a Felső - Tisza Völgye Minőségi Védjegy – a négyeshatár térségében előállított termékek, és szolgáltatások fejlődését szolgálják.
Az alapítvány Petőfi Sándor bicentenáriumi programja a magyar kultúra és nyelvhatár megerősítésére hivatott, amelynek szimbolikus jele is lehetne a decemberben Rahón avatott Petőfi Sándor szobor, amely egy 12 éves tanuló alkotása. . A programban az alapítvány a magyar kultúra megőrzésének legveszélyeztetettebb térségeivel való kapcsolat erősítésére szólít fel. Ezt fogalmazta meg az alapítvány vezetője kisvárdai ünnepi beszédében februárban, amikor az anyaországi civiltársadalom nevében köszöntötte a Tőkés díjast, Matuska Márton vajdasági újságírót. Ennek keretében vett részt a szlovéniai Kapcán József Attila emléktábla avatásán áprilisban.
A nyelvhatár és az anyaország sikeres együttműködésének jelentős eseményeként az alapítvány kurátora a rahói (UA) Nejzsmák Emma az Egyetemes Kultúra Lovagja vehette át a túrkevei tájökológiai konferencián az első Balogh János díjat februárban.

Az alapítvány működésében jelentős szerepe van a nemzetegységesítő programoknak, amelyek közül kiemelkedő országos jelentőségű hagyomány, a Magyar Kultúra Napja Gála. Az alapítvány civilszervezetek nemzetközi összefogásával 18. alkalommal rendezte meg a gálát, amelynek színvonalát jelentős arculatváltással emelte. Díszvendégként Ausztria magyarsága mutatkozott be, és itt vette át Magyar Kultúra Lovagja elismerését a Nyugat Európai Országos Magyar Szövetségek elnöke. Az év során meghirdetett pályázat eredményeként az elismerés 5. kontinens, a 24. ország, 26. kultúrájára terjed ki. Az alapítvány ezen kitüntetése az elmúlt 16 évben a nemzetközi civiltársadalom egyedi, kiemelkedően jelentős elismerésévé vált, amelyet az elismert személyiségek példamutató életműve bizonyít. Az eseményen találkoztak első alkalommal Duna-, Tisza- és Nyírbogdány vezetői. A Kultúra Lovagja címmel elismertek nemzetközi közössége a Kultúra Lovagrendje 10. éves jubileumi nemzetközi találkozónak – az egykori alapító hely – Túrkeve adott otthont júniusban.

Az év során az alapítvány a rév-komáromi Jókai Mór Közművelődési és Múzeum Egyesülettel 9. alkalommal hirdetett nemzetközi irodalmi pályázatot, és adta ki a Jókai-díj 2013. antológiát. Ezen pályázat is a magyar nemzetegységesítés érték- és kapcsolatteremtő példája. Díjat 2014-ben Vajkai Katalin felvidéki pedagógus nyerte el.

Az emigrációval való kapcsolattartás hatékonyságát a technikai fejlődés jelentős mértékben segíti, amelyet az alaposabb megismerkedés, a kölcsönös hírlevelek, a kérések és a támogatások fokozzák. A kiemelkedően jó skandináv, német és ausztrál kapcsolatok mellett az alapítvány által kiadott „Csillagok és sávok” kötet az egyéni gyűjtés, és amerikai - magyar kapcsolatok sikerességét mutatja.

Az alapítvány és a Panoráma Világklub kapcsolata igen gazdag, amely évről - évre gazdagodik. A világklub alapító lovagtárs írásában a IV. Magyar Világtalálkozó kiadványa „Ott kell az összefogás, ahol a legnagyobb a szegénység” címmel foglalta össze az alapítvány mélyszegénység elleni küzdelmét májusban. Az ősz folyamán kezdeményezésére jött létre Vámosatya központtal a Bereg-vidéki Világklub.

A nemzetegységesítés különleges formáját hozza létre az alapítvány az Aranyossziget 2015-ös létrehozásával, amelynek egyes szobái különböző földrészek, régiók magyarságát várja az anyaországban. Mindezeket az alapítvány a Zempléni Település Szövetség 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián „A vidék kultúrája határon innen és túl” címmel összegezte Kovácsvágáson júniusban.

A nemzeti összetartozás szélesebb értelmezésben jelenik meg az alapítvány működésében, mert az alapítvány gondot fordít a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi rétegek esélyegyenlőségének elősegítésére is. 2014. február 1-én megkezdte működését a Cigány Nemzetiségi Módszertani Művelődési Központ. A „Reménysugár” programban az év során jelentős előrelépésről nem történt. Elkészült ugyan a koncepció, amelynek középpontjában alapvetően a „fiatal felnőttek” vannak, de az alapítvány ezen kezdeményezései már az előkészítés időszakában kudarcot vallottak. A helyi környezet szerint még nem jött el az idő cigánymisszió alapítására, nem támogatandó a cigány-magyar közös oktatás és alkotómunka sem. Az alapítvány – a jelentős építkezés ellenére – megrendezte a cigányfiatalok hazaszeretetre nevelő (katonai) ifjúsági táborát Aranyosapátiban. Figyelemmel kísérte a különböző földrészek cigányközösségei együttműködését, és részt vett a cigányfiatalok nemzetközi konferenciáján is Demecserben.

Az év során a hátrányos helyzetű térségben végzett hosszú távú program új elemekkel bővült. 2014. március 25-étől a faluház befogadta a Bereg TÖT által működtetett „Biztos kezdet programot,” amely a 0-3 évesek nevelését szolgálja. A májusi „Gyermek-napon” többszáz gyermek jelent meg a rendezvényén.
Az alapítvány nemzetegységesítésen túlmutató programja az Európai Kultúra Napja. Az egyre jelentősebb nemzetközi program szeptemberben, immár 6. alkalommal igazolta az egyenrangú kultúrák együttműködtethetőségét. Az alapítvány sikeres határon túli programjára hatással van a szervezet nemzetközi programja és a hazai nemzetiségekkel való eredményes kapcsolata. Ez kiterjed nemzetközi programokon való részvételre, ezen belül az év folyamán a drezdai 5. Gyermekkarok Nemzetközi Fesztiválon való részvétel (április), valamint a Nyíregyházi Cantémus Kórusfesztivál „Határok nélkül a zene szárnyán” programja emelkedett ki, amelynek keretében törökországi, egri és budapesti kórus koncertjét és vendéglátását szervezett meg augusztusban Aranyosapátiban.

Az alapítvány éves működését a hosszú távú programok határozzák meg, ugyanakkor az az eseti felkérésekkel, és a rövidtávú-programokkal válik teljessé. Júniusban megjelent a Kultúra Lovagrendje az ivánci 100 éves templom újjászentelésén. Augusztus 1-én szegedi értékalkotással emlékezett meg a Dózsa György féle parasztfelkelés 500. évfordulójáról, amellyel kapcsolatos szlovén, horvát emlékhelyeit tavasszal kereste fel az alapítvány küldöttsége. Decemberben egy bátmonostori egészségügyileg sérül művészközösség túléléséhez járult hozzá az alapítvány. Az „Életesély” programban három fiatalnak biztosít megfelelő kezdést az élethez, míg novembertől a „Művészettel az ifjúság jövőjéért” programban hat óvodában zeneóvit, valamint három iskolában grafikai és fafaragó szakkört indított. Ezekhez tartozik továbbá a Munkácsi Emlékév kapcsán rendezett 120 alkotásos grafikai kiállítást, a budapesti Obsitos Fúvószenekar koncertjeinek megszervezése Aranyosapátiban és Füzérradványban, a Szent István szoboravatás Fajszon, valamint író - olvasó találkozók, szerzői estek, vidékfejlesztési fórumok szervezése, továbbá a técsői „Aranyősz” fesztiválon való részvétel.

Az alapítvány lehetőségeinek megfelelően működteti elismerési rendszerét, amelyben jelentős szerepet kapnak a határon túli szervezetek. Gondot fordít a Falvak Kultúrájáért Civilhálózat működtetésére, és lehetősége szerint részt vesz a civilszervezetek programjain, lehetőségeinek megfelelően támogatja kezdeményezéseik megvalósítását, szükség esetén képviseli érdekeiket minisztériumoknál.

A civilszervezet két évtized tapasztalatainak összegzését és a tudományos eredmények gyakorlatban való alkalmazását együttesen szolgálja az alapítvány keretében és bázisán októberben létrejött „Ruris mentoris” (vidék mentora) Klaszter alapítása, amelynek meghatározó alapja a civilszervezet és felsőoktatás kapcsolata.

Az alapítvány gazdasági helyzetét a hosszú távú programok és a beruházások alapvetően meghatározzák. Figyelembe véve, hogy szakmai programja alapvetően hosszú távú programokra épül, így azokat a 2014-es NEA szakmai támogatásának elmaradása mellett is fenn kellett tartani, mert nem újjáépíthetőek. Az alapítvány jelentős fejlesztési feladatait pályázatok biztosították, amelyeket teljességre törekvő tartalommal végrehajtott, azokról határidőben beszámolt, illetve a kifizetési kérelmeket benyújtotta. Az alapítvány működésében öt személy főállásban vesz részt. A feladatok ellátásához 25 önkéntes közel kétezer munkaórával járult hozzá.
A működéshez a kuratórium, az egyes szervezeti elemek tagjai kölcsönökkel és támogatásokkal járultak hozzá, amelyek maradéktalan visszafizetését az alapítvány a Böszörményi László Faluház és az épülő Aranyossziget Gyermek is Ifjúsági Tábor működtetésével biztosítja.

Összefoglalva az állami feladatokat végrehajtó Falvak Kultúrájáért Alapítvány tevékenységét – működésének 19. évében – a nemzetegységesítés, a nemzetközi kapcsolatépítés és az értékteremtés határozta meg. A korábban kiemelkedően közhasznú alapítvány a civiltörvény szerint időben benyújtotta közhasznúsági kérelmét, amelyet az 1 napos beérkezési késés miatt a Fővárosi Bíróság elutasított, és erről kilenc hónap múlva értesítette a Falvak Kultúrájáért Alapítványt, ennek rendezése folyamatban van.





Beszámoló 2015

Beszámoló 2015

2015. évi szöveges közhasznúsági jelentés

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2015-ben nagy erőfeszítéseket tett küldetésének megvalósítása érdekében. A falvak kulturális örökségének, hagyományainak felkutatása, ápolása, közkinccsé tétele, kulturális fejlődésének és életminősége fokozásának elősegítése érdekében vállalt feladatai főerőkifejtését a halmozottan hátrányos helyzetű Felső - Tisza völgye vidékfejlesztési térségre összpontosította. A kultúrával, művelődéssel és a kapcsolatok határtalan összefogásával fejlődő mintaprogramja – az érintett települések aktivításának megfelelően – organikusan fejlődött.

Az alapítvány éves programjára jelentősen hatott Böszörményi László Faluháza (Aranyosapáti) működésének önkormányzatai ellenszélben való fenntartása, és a működésre elnyert támogatás jelentős állami elvonása, valamint újabb uniós nagyberuházása, az Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor építése, és annak ökumenikus felavatása.

A Kuratórium 2012. évi állásfoglalásában rögzítette: „Egy civilszervezet részéről – főleg, ha az jelentős mértékben cigány nemzetiség által lakott térségben fejti ki tevékenységét, és jelentős szerepet szán a határon átívelő együttműködéseknek – a K+F intenzitás létrehozása hosszú távú gondolkodást meghatározó, nemes feladat.” Az alapítvány célja ezzel, olyan hasznosítható tudás létrehozása, amellyel lehetővé válhat mérhető gazdasági növekedés elérése, vagy minimum az életminőség további csökkenésének lassítása e halmozottan hátrányos helyzetű térségben. A Magyar Művelődési Intézet decemberi civiltalálkozóján hangsúlyoztuk, hogy „akkor is tenni kell a jót, ha nem akarják.”

Az előbbi állásfoglalásnak megfelelően az alapítvány jelentős erőfeszítéseket tett tevékenysége társadalmi hatásai hatékonyságának fokozása érdekében. A halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok ezen belül kiemelve a cigányság, a nemzetegységesítés ezen belül kiemelten a Tisza forrásvidékén szórványban élő magyarság, valamint a határon átívelő a művészi és gazdasági kapcsolatok szervezése eredményessége jelentős mértékben függött a települések és fogadó közösségek együttműködési szándékától.

Az év során az alapítvány hosszú távú programot indított a halmozottan hátrányos helyzetű települések tanórán kívüli művészeti nevelése érdekében. Lónya, Tiszaadony, Tiszaszalka, Vámosatya, Nagyvarsány és Újkenéz óvodáiban levezetett zeneóvi foglalkozások során magas szintű és igen gazdag ismeretátadás történt. Tiszaszalka, Nagyvarsány és Újkenéz iskoláiban grafikai, majd fafaragó szakköri foglalkozásokat szervezett, amelyet a tanév végén alkotótábor zárta. Az óvodákban az ország különböző településeiről érkező népzenészek, zenetanárok és muzsikusok iránt igen nagy volt a gyermekek érdeklődése. A „hangfoglalás” kiállításról megismert „zenevarázsló” előadását az iskolákban is megszervezte az alapítvány. A tanév végén szervezett ifjúsági alkotótábor során a különböző grafikai módszerekkel való ismerkedést homokanimáció, ollóvágra és textilszobrászat gazdagította. A fafaragó fiatalok munkái az ifjúsági tábort díszítik. Az újkenézi óvodások, valamint a tiszaszalkai iskolások kultúrhozzájárultak a gyermek és ifjúsági tábor avatásához.


A halmozottan hátrányos helyzetű térség fejlődése elősegítése érdekében folyó program központjában a mélyszegénységben élők – ezen belül igen jelentős százalékban a cigányság – áll. Az ő életminőségüket hivatott segíteni az alapítvány Cigány Nemzetiségi Módszertani Művelődési Központja. Az elmúlt évben az alapítvány „Reménysugár” programjának kezdeményezéseit helyi erők rendre meghiúsították. A program minőségi beindítása külső - felső támogatás nélkül nem lehetséges. Kezdeményeztük a kapcsolatfelvételt a céljainkhoz hasonló pécsi Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központtal. A jelentős beruházással létrejött intézmény egyes elemeit – igaz az ország másik szélén, de szakmai segítségükkel és szerény állami támogatással a meglévő lehetőségeinkkel – mi is létre tudnánk hozni.

Az IKSZT programon belül vállaltuk a „Biztos Kezdet Gyerekház” programot, ugyanakkor – az önkormányzat el(ki)utasító döntését követően – 2014. március 25-től befogadtuk a település hasonló programját. Készültünk a program hosszú távú folytatatásra. Az augusztusi ellenőrzés tapasztalata alapján szinte hiánytanul megvan mindenünk a működtetéshez, de az új pályázaton nyerhető pénz miatt – 4 nappal a pályázati határidő előtt, 2015. február 1-én – az önkormányzat visszaköltöztette saját ingatlanába a programot. Elvette a lehetőséget a kultúrált gyermekházunk jelentősebb hasznosításától, de meghagyta a több, mint félmillió Ft-os energiatartozást.

A „Gyermekváró Aranyossziget” programmal alapítványunk újabb egyedi problémára ad választ. Felvette a kapcsolatot a GYIVI megyei vezetőivel annak érdekében, hogy a hivatásos szülők szabadsága („szűk családi” elfoglaltsága) idején a gyermekeket tudja fogadni. Külön vizsgáljuk a lehetőséget a gyermekek szorgalmi időszak alatti fogadására is. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek lehetőségeinek bővítéséért a kuratórium elnöke a Panoráma Világklub dunakeszi rendezvényén Karitatív-díjat vehetett át.

Alapítványunk az „anyaország éltető figyelmével” tartja a kapcsolatot távoli földrészek magyar közösségeivel. Az emigrációval való kapcsolattartás hatékonyságát a technikai fejlődés jelentős mértékben segíti, amelyet az alaposabb megismerkedés, a kölcsönös hírlevelek, a kérések és a támogatások fokozzák. A két és többoldalú kapcsolatokból kiemelkednek az alapítvány skandináv, német, ausztrál és kárpátaljai kapcsolatai. A határontúli és az emigráció magyarságával folyamatosan fejlődik, amely az év során jelentős eredményt értünk el. Az alapítvány és a Panoráma Világklubbal együttműködve május 23-án Aranyosapátiban rendezte meg az V. Magyar Világtalálkozó első anyaországi eseményét, amelyen felavatta Aranyosszigetet a „nemzet otthonát”. A harminc személyes „B” kategóriás ifjúsági szállás szobáinak elnevezése magában foglalja a külhoniak elhelyezkedését, így azokat a különböző földrészekről és Európa egyes térségeiből érkező vendégek avatták fel. A nemzeti összetartozás érdekében kifejtett tevékenységünket a Bolyai János Honvéd Alapítvány a Fabriczi Kováts Mihály emlékéremmel köszönte meg.

A térségi mélyszegénység javításának egyik lehetőségét jelenti a tábor, amely a leszakadó térségbe várja-hívja az iskolai osztályokat, civilközösségeket, akik számára bemutatnánk a négyeshatármente kulturális, történelmi nevezetességeit és természeti szépségeit. Aranyossziget felajánlható „csereszállásnak” is, amely által kelet-magyarországi iskolák eljuthatnának – aranyoszigeti áron – az ország távolabbi pontjaira, míg a dunántúli fiatalok felfedezhetnék Észak - Kelet Kárpát-medencét. Nyáron tematikus (alkotó, író, tánc, környezetvédelmi és sport) táborokkal várjuk a fiatalokat, illetve ilyent szervező hazai vagy külhoni civilszervezetek számára biztosítunk helyet. Fontos hasznosítási célként fogalmaztuk meg, a külhoni magyar közösségek – kiemelten a szórványokból és az emigrációból érkezők – fogadását. Ezen belül szívesen egészítenénk ki a kárpátaljai gyermekek táborát hazai szervezetek fiataljaival. További célunk, hogy európai színvonalú táborunk hosszú távon és eredményesen szolgálja a nyelvtudásukat kiegészíteni kívánó felnőttek anyaországi oktatását.

A nemzetegységesítő programok közül kiemelkedő országos jelentőségű hagyomány, a Magyar Kultúra Napja Gála. Az alapítvány civilszervezetek nemzetközi összefogásával 19. alkalommal rendezte meg a gálát. Díszvendégként Szlavónia magyarsága mutatkozott be. Itt vette át elismerését az 5. kontinens, Afrika magyar kultúrát támogató személyisége. Az év során faluházunkban fogadtuk a Kultúra Lovagrendje nemzetközi találkozóját, amelynek tagjai öt földrész 26 országát képviselik.

A magyar kultúra és nyelvhatár megerősítését szolgálja az alapítvány 2013-ban indított Petőfi bicentenáriumi programja, amely a Tisza forrásvidékére koncentrálódott az év során. Az Ukrán Magyar Kulturális, Oktatási és Információs Központ működtetése igen nagy erőfeszítést követel. A szakmai támogatások két éves kimaradásával együtt járó „minimál program” fenntartotta ugyan a kapcsolatot, de előrelépésre nem adott lehetőséget. Az év kiemelt eredményének tekinthető, hogy a Kossuth Adó öt adásban foglalta össze a vasárnapi iskolák helyzetét, és kultúramentő jelentőségét. Az anyagi támogatottság mellett személyfüggő program településenként változatos képet mutat.

Az elmúlt évben Tiszabogdányban megszűnt a magyar nyelv tanítása, ezzel a magyar kultúra. Alapítványunk az év során – az érintett vezetők tájékoztatása mellett – igen komoly erőfeszítéseket tett a magyar kultúra visszatelepítése érdekében, amelyhez megfelelő kiindulási alapot jelent a „bogdányok” együttműködése szorgalmazása – ezen belül Tiszabogdány vezetőivel végrehajtott bejárás – az országos támogatói felhívás a „Nagymamám nyelve” aranyosszigeti tanulására, és az új településvezetővel való évtizedes sikeres együttműködés.

Az alapítvány és partnere az Ukrán Magyar Társaság folyamatosan működtette az információs központ kultúrcsoportjait. A szeptemberi „Brinza” járási kulturális találkozó sikere után megduplázódott a táncot tanulni akarók száma. A járás egyetlen magyar kultúrát közvetítő csoportja létszámának bővüléséhez hasonlóan növekedett a vidricskai iskolában – tanrendben – magyar nyelvet tanulók akarók száma. A motiváció fenntartása érdekében az év során három alkalommal fogadtuk a csoportokat, és egy helyi tábort szerveztünk, valamint Kárpátalja képviseltében díszvendégként hívtuk őket a XX. Magyar Kultúra Napja Gálára.

Az alapítvány nemzetegységesítésen túlmutató programja az Európai Kultúra Napja. Az egyre jelentősebb nemzetközi program immár 7. alkalommal igazolta az egyenrangú kultúrák együttműködtethetőségét. Aranyossapátiban nemzetközi civiltalálkozóval, és 14 lovagtárs emlékoszlopának avatásával szeptember 26-án kezdődő program október 2-án Székkutason író-olvasó találkozóval zárult.

Kárpát-medence legösszetettebb művészközössége az alapítvány Dunai Nemzetközi Alkotóköre. Az alapítvány „Világ magyarságáért” elismeréssel kitüntetett alkotóköre júliusban Oromhegyesen Szent Mihály védőszentjét faragta meg. Ezen túlmenően a Magyarkanizsa számára két faragott díszkaput alkottak. Az alkotótábor alkalmat adott a házigazda Erdélyi István fafaragó, a Magyar Kultúra Lovagja és családja által létrehozott alkotóház felavatására. Szeptemberben Sopronkövesden folytatták fafaragóink az értékteremtést. A Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. támogatásával a mesevilág, és az állatvilág témaköréből készült alkotásokat a helyi Önkormányzat, óvodák, iskolák kapták.

Az év során szélesedett alkotóközösségünk, mindenekelőtt szlovák és felvidéki fafaragókkal. Olyan egyéniségekkel, emberekkel ismerkedtünk meg, akik önzetlenül, szabad idejüket feláldozva segítenek alapítványunk céljának elérésben, a falvak szépítésében, lakhatóbbá tételében. A Kultúra Lovagrendje találkozója alkalmával készült emléktábla - relief az ifjúsági tábor épületének homlokzatára a jövőbeni határtalan találkozások reményében, amikor egy-egy szál mezei virággal „megkoszorúzva megelevenedik” – fafaragóink nemzeti sokszínűségét, alkotómunkánk változatosságát és az együtt gondolkodást kifejező – zarándokhelyünk szimbóluma. Megjelent a kör elnöke, Törő György, a Magyar Kultúra Lovagja „Faragjunk együtt” című kötete, amelyet az alapítvány a fafaragó szakkörök tagjainak adományozott, akik azt örömmel fogadták, és haszonnal forgathatják.

A fafaragók és faszobrászok közössége mellett a grafikusok és festők együttműködésében jelent előrelépést táborunk, amelynek minőségi hatása lehet a határon átívelő művészkapcsolatokra. Az elmúlt 20. évben az együttműködés alapvető formáját a Béke Barátság Nemzetközi Alkotótábor szabadiskolái jelentették. Aranyossziget létrehozásával 2015. szeptember 30-tól létrejött a határon átívelő művészi találkozások egészéves lehetősége. A tábor kapacitásaival az alapítvány megteremtette az elmúlt évtizedek jellemzően kétoldalú találkozása lebontásának lehetőségét, amelyben elsősorban számít a Falvak Kultúrájáért Civilhálózat és a Kultúra Lovagrendje közvetítő tevékenységére. A tábort felkészíti az alkotói csoportok mellett tánc, írók, sport és más közösséget fogadására is.

Az alapítvány hosszú távú, komplex életminőség-fejlesztő programja a határ mindkét oldalát érinti. A térség termékeinek és szolgáltatásainak innovációján túl az alapítványunk újszerű marketing és szervezési-szervezeti módszert bevezetésébe kezdett. Az általa létrehozott Felső - Tisza Völgye Információs Központ, valamint annak működése, hírlevele és kiadványa jelzéseket adnak az érintett önkormányzatoknak az együttműködési igény felkeltésére. Az év eredménye, hogy az alapítvány 2. alkalommal rendezte meg a Felső - Tisza Völgye Expo-t, amelyen együttműködve a Felső - Tisza Vidékfejlesztési Egyesülettel első alkalommal adományozta a Felső - Tisza Völgye Minőségi Védjegyet. A védjegy adományozásának – a szolgáltatás és termék minőségi elismerésén túlmenően – komoly határonátívelő szerepe van. Két hazai, egy-egy partimumi és felvidéki, valamint egy nemzetközi kulturális érték vehetett át minőségi védjegyet. Az elismerést a következő években bővíteni szükséges. Az év során elkészültek azok a díszesen faragott tájékoztató táblák, amelyet a közeljövőben a településeknek kíván adományozni az alapítvány. Ezek felállításukat követően új médiumként szolgálják majd a térségi és a helyi információellátást.

A kiemelt társadalmi célok mellett az alapítvány kissé visszafogott ütemben, de folytatta országos jellegéből adódó feladatok végrehajtását. Az alapítvány elismerési rendszere magas színvonalú és komplexitásra törekvő, amelyet az elmúlt év során nagy erőfeszítéssel ugyan, de képes volt fenntartani. Kultúra Lovagja pályázata alapján 24 személyiség vette át elismerését. A korlátozott lehetőségei miatt nem adományozta az „Együtt Európáért” és az „Örökségünkért” plakettet.

Az év során az alapítvány a rév-komáromi Jókai Mór Közművelődési és Múzeum Egyesülettel 9. alkalommal hirdetett nemzetközi irodalmi pályázatot, és adta ki a Jókai-díj 2014. antológiát. Ezen pályázat is a magyar nemzetegységesítés érték- és kapcsolatteremtő példája.



Az alapítvány Böszörményi László Faluháza működését az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér programban vállalt feladatok határozzák meg. A helyi „ellenszél”, a település lakóinak nyílt vagy burkolt megfélemlítése elsősorban a helyi közösséget ért kárnak tekinthető. A faluház ettől függetlenül – nagy nehézségek árán, de – folyamatosan tudta teljesíteni feladatait. Megrendezte tájékoztatóit, működtette programjait és kiállításait. A faluház lehetőséget ad a középiskolások önkéntes foglalkoztatására. Részt vettünk az önkénteseknek ajánlatott tevő nyíregyházi börzén, és elsőként a kisvárdai középiskolával kötött szerződést az alapítvány. Az alapítvány országos jellegéből adódóan természetvédelmi vándorkiállítással összekötötte a fővárost a térséggel. A faluházból indult a járás központjába az Ördöglovag kiállítás is. Az épületben megrendezett havi vásárok emelték a település ellátásának színvonalát.

Számos település rendezvényein jelentek meg az alapítvány képviselői, többek között a „Hősök napján” Füzérradvány megemlékezéséhez járult hozzá, a „Szejdi dúlás” jubileumán Hajdúszoboszlónak adományozott emlékoszlopot, a kovácsvágási templom bicentenáriumán a település arculata meghatározó alakítójaként vett részt, valamint társrendezője volt az első óföldeáki irodalmi fesztiválnak.

A civilszervezet két évtized tapasztalatainak összegzését és a tudományos eredmények gyakorlatban való alkalmazását együttesen szolgálja az alapítvány keretében és bázisán létrejött „Ruris mentoris” (vidék mentora) Klaszter alapítása, amelynek meghatározó alapja a civilszervezet és felsőoktatási intézmények kapcsolata. Az elemzéseken alapuló előkészítő időszak eredményeként decemberben aláírt együttműködési szerződésekkel megteremtődtek a Vidékfejlesztési Akadémia szakmai alapjai.

Az alapítvány gazdasági helyzetét a hosszú távú programok és a beruházások alapvetően meghatározzák. Az alapítvány jelentős fejlesztési feladatait pályázatok biztosították, amelyeket teljességre törekvő tartalommal végrehajtott, azokról határidőben beszámolt, illetve a kifizetési kérelmeket benyújtotta. Az év során alapítvány működését hat személy főállásban segítette, amely – megtartva az együttműködést – az év végére három főre csökkent. A feladatok ellátásához 14 önkéntes közel ezerötszáz munkaórával járult hozzá.

A működéshez a kuratórium, az egyes szervezeti elemek tagjai kölcsönökkel és támogatásokkal járultak hozzá, amelyek maradéktalan visszafizetését az alapítvány az Aranyossziget Gyermek is Ifjúsági Tábor működtetésével biztosítja.

Összefoglalva az állami feladatokat végrehajtó Falvak Kultúrájáért Alapítvány tevékenységét – működésének 20. évében – a nemzetegységesítés, a nemzetközi kapcsolatépítés és az értékteremtés határozta meg. A korábban kiemelkedően közhasznú alapítvány a civiltörvény szerint időben benyújtotta közhasznúsági kérelmét, amelyet az 1 napos beérkezési késés miatt a Fővárosi Bíróság elutasított, ennek rendezése jelenleg is folyamatban van.






Beszámoló 2016

Beszámoló 2016

2016. évi szöveges közhasznúsági jelentéshez

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány számára 2016. a változások előkészítésének éve volt. 2016. március 13-án ünnepeltük működésünk 20. évfordulóját. Elérhetővé vált az országos működési körű szervezetünk számára a 2012-15 között nagy erőfeszítéssel, jelentős önkéntes munkával, és széles összefogással megvalósított értékteremtés alapján küldetésünk magasabb minőségben történő megvalósítása. Az elmúlt évek megpróbáltatásait figyelembe véve, az „Irgalmasság” évének megfelelően az érintettek irányába, megbocsátó jelleggel külön adtunk jelzéseket.

Az év során az új lehetőségeknek megfelelően pontosítottuk és újra benyújtottuk a Fővárosi Törvényszéknek alapító okmányunkat. A küldetésünk fő tartalma változatlan marad: továbbra is a hátrányos helyzetű települések, térségek és közösségek életminőségének – ezen belül a falvak kulturális örökségének, hagyományainak felkutatása, ápolása, közkinccsé tétele, kulturális fejlődésének elősegítése – fejlesztése, a nemzet kulturális egyesítése, valamint ennek körülményeit pozitívan befolyásoló euró-atlanti integráció elősegítése áll tevékenységünk központjában.

Fő működési területünkön – a Kárpát-medencében – elsősorban a magyar közösségek által egyre ismertebb szervezetünknek sokoldalú felkéréseket, feladatokat kellett megoldania, így a korlátozott lehetőségeink miatt egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk az alapító célok elérése érdekében a hatékonyságra. Az év folyamán esetileg érkeztek előadó, vagy alkotóművész felkérések, valamint egyes települések ünnepi eseményén vagy a nemzeti kisebbségek napjára való meghívás és bemutatkozás. Távoli országok és földrészek magyar közösségei „a haza éltető figyelmeként” köszönték meg kapcsolattartó tevékenységünket.

A küldetést végrehajtó hosszú távú programok, majd ezek éves eseménysorozata egyre erőteljesebben van jelen mindennapjainkban. Az életminőség és a nemzetrészekkel való kapcsolattartás sokoldalú összetétele hatással van nemzetközi közösségünk működésére. Így a részletekre való figyelés (tudjuk az ördög ott van elrejtve) mellett a főerőkifejtések irányába való következetes munkánk még erőteljesebb jelent meg 2016. évi működésünkben.

Az életminőség-fejlesztés és a nemzetegységesítő programjaink közül országos jelentőségű hagyományként emelkedik ki a Magyar Kultúra Napja Gála, amelyet az alapítványunk a civilszervezetek nemzetközi összefogásával 20. alkalommal rendezett meg. A védnöke dr. Hoppál Péter, kultúrájáért felelős államtitkárként első alkalommal személyesen is köszöntötte a gála 9 országból érkező vendégeit. Díszvendégként Kárpátalja magyarsága mutatkozott be, akik a gála mellett a Nagytarcsa ünnepi eseményén is bemutatkoztak. A rendezvényen átadott Kultúra Lovagja elismerésünk átlépte a 600-at. Az év során már Aranyossziget „a nemzet otthona” fogadta a Kultúra Lovagrendje nemzetközi találkozóját, amelynek tagjai öt földrész 26 országában élnek, és 28 nemzet kultúráját képviselik.

A térségi életminőség-fejlesztés, a cigány nemzetiséggel való kapcsolatbővítés, valamint a Kultúra Lovagrendje humánerőforrása együtt eredményezte a XXI. Béke Barátság Nemzetközi Alkotótábor 20. fafaragó szabadiskolájának füzérradványi megszervezését, ennek fő alkotásaként az „Égbekiáltó gyökereink” monumentális szobor elkészítését, amelyet a lovagtárs-polgármester új közösségi térrel, Károlyi Ede utcanévadással emelt minőségileg magasabb szintre. Az összművészeti program – amelyben többek között csángó néprajzi kutatás eredményeit összegző kötetét mutatta be Csoma Gergely lovagtársunk – a multikulturális térség közösségi eseményévé vált, amely közvetlenül hatott az alapítvány „mintatelepülésére” Kovácsvágásra is.
Az alapítvány humánerőforrása sokoldalúan biztosítja a küldetés teljesítését. Az önkormányzatok, művelődési házak, civilszervezetek felkéréseinek teljesítése mellett alapítványunk kiemelt fontosságunak tartja a példamutatást. Ezért fordítja a főerőkifejtését a 2012. augusztus 17 - óta a halmozottan hátrányos helyzetű Felső Tisza-völgye vidékfejlesztési térségben elindított ötéves életminőség-fejlesztő programjára, amely kultúrával, művelődéssel és a kapcsolatok határtalan összefogásával az év során organikusan fejlődött.

Az alapítvány által a halmozottan hátrányos helyzetű Aranyosapátiban – állami és önkormányzati támogatás nélkül, a helyi település vezető cseréjét követően – működtetett Böszörményi László Faluház elfogadható szinten tudta feladatát teljesíteni. Az alapítvány megkezdte az általa létrehozott Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor működtetését, de nem maradt anyagi lehetősége az épület csinosítására, berendezéseinek tökéletesítésére és szolgáltatásai népszerűsítésre. A lehetőségek hiánya miatt nem tudott az apítvány az élethosszig tartó tanulásban sem előrelépni, ezen belül olyan tudás átadásában, amellyel lehetővé válhatna a mérhető gazdasági növekedés elérése, vagy minimum az életminőség további csökkenésének lassítása e halmozottan hátrányos helyzetű térségben.

Az év során az alapítvány folytatta a tanórán kívüli művészeti nevelést, ezen belül Lónya, Tiszaadony, Tiszaszalka, Vámosatya, Nagyvarsány és Újkenéz óvodáiban vezetett le zeneóvi foglalkozásokat, valamint Tiszaszalka, Nagyvarsány és Újkenéz iskolásait hívta meg foglalkozásra aranyosszigeti bázisára fafaragó szakköri foglalkozásra. A „Gyermekváró Aranyossziget” programmal alapítványunk újabb egyedi problémára ad választ, ennek első lépéseként bekapcsolódott az Erzsébet programba.

Az alapítvány május 14-én ismét értékteremtéssel fogadta Aranyosapátiban a VI. Magyar Világtalálkozót, amelynek keretében Polyák Albert a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója felavatta az Értéktárat, majd a világtalálkozó az „Elszármazott magyarok emlékhelyét”, amely az Alföldről a világba elvándorolt és ott példamutató sikeret elért személyeknek állít emléket, illetve örökíti meg tetteiket. Mindkettő értékteremtésnek igen jelentős nevelőhatása van, amelyet az alapítvány alkotóan felhasznál programjai kialakításában.

A civilszervezet két évtized tapasztalatainak összegzését és a tudományos eredmények gyakorlatban való alkalmazását együttesen szolgálja – a gödöllői Szent István Egyetemmel a gálán megkötött együttműködési megállapodás alapján – az alapítvány keretében és bázisán létrejövő Vidékfejlesztési Akadémia létesítésének bejelentése.

Az alapítvány a sorozatos elutasítások miatt ugyan nem fejezte be a rahói Ukrán Magyar Kulturális, Oktatási és Információs Központ működtetését, de figyelembe véve a jelentősen megváltozott helyzetet – amelyre jó példa, hogy Kárpátaljának van Kormánybiztosa, a térségnek van Petőfi programosa, hatalmas pénz jutott gazdaságfejlesztésre, de éppen a közvetlen kapcsolat hiánya miatt nincs öt (!) gyermek a magyar iskola első osztályának megindítására – csak a legszükségesebb mértékben tartja fenn a központ működtetését (a „nincs támogatásból” még ez is nehéz). Teszi ezt azért, mert még a gálára való díszvendégkénti meghívás, és a közel 80 fős küldöttség fogadása is – a „pénz szaga” és az ezzel kapcsoltan beindult hatalmi visszarendeződés miatt – negatív visszhangra talált.

Az alapítvány és partnere az Ukrán Magyar Társaság által működtetett információs központ kultúrcsoportjai fennmaradtak, ezek a járási kulturális találkozók rendszeres résztvevői, akik az év során több alkalommal jártak az anyaországban. A helyzetet, a szórvány elpusztulását (elpusztítását), az egyre szomorúbb jövőt az alapítvány az októberben Nagyberegen megrendezett nemzetközi konferencián mutatta be.

Az alapítvány küldetésének mindhárom elemét magában foglalja az általa kezdeményezett, de hat ország 42 civilszervezetével megvalósuló Európai Kultúra Napja progam. Figyelembe véve, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap az alapítvány 2016. évi szakmai programját elutasította a program 8. alkalommal sem kapott fejlesztési lehetőséget. Az eseménysorozat Aranyossapátiban a „Kulturális önkéntesek napján” vette kezdetét, szeptember 24-én, ahol a Kultúra Lovagrendje tagjai találkoztak és három országból hat lovagtárs emlékoszlopát avatták, majd október 7-én Székkutason író-olvasó találkozóval zárult.

Az alapítvány éves értékteremtésébe mindig jelentős szerepe van Kárpát-medence legösszetettebb művészközösségének az 1997-ben alakult Dunai Nemzetközi Alkotókörnek. Az alapítvány „Világ magyarságáért” elismeréssel kitüntetett alkotóköre a korábban említett füzérradványi értékteremtés mellett az ULMUS Egyesülettel közösen a vajdasági Magyarkanizsának „Aradi vértanuk emlékhelyet” adományozott, amely a nemzeti gyásznapon teszi lehető az emlékezést, valamint az Aranyos János emlékévre készülve Arany János szobrot kapott az oromhegyesi Arany János Általános Iskola.

A kör alkotómunkája által Kovácsvágás település az alapító, a Favágó szobrával, és az egykori önkéntes tűzoltó parancsokának emlékoszlopával lett gazdagabb. A közösségünk munkájának értékét emeli, hogy a nagyváradi bemutatkozó kiállítást követően Hegyközszentmiklóson elkészítettük a sződemeteri „Himnusz emlékhelyet”, melyet Kölcsey Ferenc keresztelő templomának szomszédságában 2017-ben avatnak fel.

Az alapítvány hosszú távú, komplex életminőség-fejlesztő programja a határ mindkét oldalát érinti. Az elmúlt évben az alapítvány folytatta a térség termékeinek és szolgáltatásainak népszerűsítését. Az általa létrehozott Felső Tisza-völgye Információs Központ újra átadta a Felső Tisza-völgye Vidékfejlesztési Egyesülettel közösen alapított Felső Tisza-völgye Minőségi Védjegyet.

Az alapítvány a rév-komáromi Jókai Mór Közművelődési és Múzeum Egyesülettel 10. alkalommal hirdetett nemzetközi irodalmi pályázatot, és adta ki a Jókai-díj 2015. antológiát. Ezen pályázat is a magyar nemzetegységesítés érték- és kapcsolatteremtő példája.

Az alapítvány rendszeresen, a felkérésnek megfelelen képviseltette magát az együttműködő civilszervezetek – többek között a Művészetbarátok Egyesülete, a Határontúli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör, Panoráma Világklub és a Magyar Írószövetség – rendezvényein.

Az alapítvány az év során gazdag művészeti és közművelődési eseménysorozatot bonyolított le, amelyből kiemelkedik a Böszörményi László Faluházban Szeifried Zoltán, 1956-os grafikai kiállítása, és a Kisvárdai Dalárda közreműködésével megrendezett I. világháborús relikviák kiállítás. A „Hősök napján” újra Aranyosapáti település vezetőivel közösen emlékezhettünk az általunk létrehozott Hősök parkjában. A Keleti Alkotókörünk alapítójára, Tisza Nagy Menyhértre emlékeztünk a vajai kiállításon. A Honvéd Kulturális Egyesülettel közösen újra megrendeztük Honvéd Hagyományőrző Táborunkat.
A térség népszerűsítését és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését egyaránt érintették a németországi Haininchen, a szlovéniai Hoče Slivnica és Kisvárda polgármesterével folytatott találkozók. A nemzetrészekkel való kapcsolatok gazdagítása mellett hosszú távú jelentősége van a Nemzeti gyásznapon (október 6.) Szentjobbon felavatott „Kommunizmus Áldozati emlékhelyünknek”, az általunk Örökség serleggel elismert Rózsa Népdalegyüttes (Téglás, Ukrajna) 30 éves jubileumi ünnepségén való közreműködésünknek, valamint az erdélyi Rév településen elindított (Rév - Révaranyos) találkozónak.

A 2016-os évet a mélyszegénység bevonásával zártuk, amikor négy beregi település ötven fős zarándoklatát vittük Szent Márton városába, Szombathelyre. A résztvevők többsége még Budapesttől távolabb nem jutott el életében. Az alapítvány nemzeti ünnepünk, október 23. alkalmából adományozott „Örökségünkért érem” elismerését négy fő – közte egy felvidéki – vette át, míg az ifjúsági szervezeteknek adományozott Örökség-serlegnek négy különböző (anyaországi magyar és cigány nemzetiségi, felvidéki és partiumi) közösség lett büszke birtokosa.

Az alapítvány információs rendszere újabb facebbok oldallal, és a „Lélekmadár” hirlevéllel bővült, amely – a korábbi tematikus honlapokkal együtt – minden érdeklődő számára elegendő információt biztosít. Nyolc Kisbíró hírlevél mellett a Panoráma Világmagazin tudatta a világgal értékteremtéseinket. Az építkezés és az anyagi nehézségek miatt tetteinket a Kultúra Lovagrendje 2015-2016. évi összevont évkönyve örökíti meg.

Az alapítvány gazdasági helyzetére az önként vállalt hosszú távú programok és a nagyberuházások továbbra is hatna. Az év során alapítvány működését két főállású személy és egy kulturális közfoglalkoztatott segítette. A feladatok ellátásához közel negyven önkéntes mintegy kettőezer munkaórával járult hozzá. Első alkalommal fogadtunk középiskolás önkéntest is. A működéshez a hiányzó összegeket a kuratórium, az egyes szervezeti elemek tagjai kölcsönökkel és támogatásokkal biztosították, amelyek maradéktalan visszafizetését az alapítvány az Aranyossziget Gyermek is Ifjúsági Tábor működtetésével biztosítja. Az év során elhunyt Nagyné Véninger Teréz a felügyelőbizottság elnöke, alapítványunk határozata alapján a módosított alapító okirat a Felügyelő Bizottságot már nem tartalmazza.

Az alapítvány Szabolcs Szatmár és Bereg Megye érdekében végzett tevékenységét a Megyei Közgyűlés a Megye-napon bronz éremmel ismerte el.

Összefoglalva a kormányprogramban foglalt állami feladatokat végrehajtó Falvak Kultúrájáért Alapítvány tevékenységét – működésének 21. évében – a nemzetegységesítés, a nemzetközi kapcsolatépítés és az értékteremtés határozta meg. A 2016. az előkészítés éve volt, amelynek sikeressége 2017-ben lesz igazán látható, de az a tény, hogy az alapítvány jelentős nemzetközi és országos szervezetekkel folytat megbeszéléseket egy minőségileg más évet jelez előre. A mélyszegénységben élők életminőségének befolyásolása, ezen belül a cigány nemzetiséggel való megkülönböztetett foglalkozás igen komoly kihívás országos szervezetünk előtt, amelynek érdekében minden ezt erősítő, hatékonyságot növelő szervezettel és intézménnyel együtt kell működnünk. Fel kell készülni Aranyossziget „a nemzet otthona” minőségileg magasabb szintű működtetésére, ezen belül a kiemelt országos . szervezetekkel és való kapcsolatok erősítésére, valamint az elért eredményeink megvédésére.





Beszámoló 2017

Beszámoló 2017

2017. évi szöveges közhasznúsági jelentéshez

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány számára 2017. a változások éve volt, amely három éves következetes előkészítő tevékenységünk eredményességét bizonyítja. Ezzel elérhetővé vált az országos működési körű szervezetünk számára a nagy erőfeszítéssel, jelentős önkéntes munkával és széles összefogással megvalósított értékteremtés alapján küldetésünk magasabb minőségben történő megvalósítása, ezzel párhuzamosan a negativ hatások érvényesülésének minimalizálása.

Küldetésünk központjában továbbra is a hátrányos helyzetű települések, térségek és közösségek életminőségének – ezen belül a falvak kulturális örökségének, hagyományainak felkutatása, ápolása, közkinccsé tétele, kulturális fejlődésének elősegítése – fejlesztése, a nemzet kulturális egyesítése, valamint ennek körülményeit pozitívan befolyásoló euró-atlanti integráció elősegítése áll.

Fő működési területünkön – a Kárpát-medencében – elsősorban a magyar közösségek által egyre ismertebb szervezetünknek sokoldalú felkéréseket, feladatokat kellett megoldania, így a korlátozott lehetőségeink miatt egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk az alapító célok elérése érdekében a hatékonyságra.

Az év folyamán esetileg érkeztek előadó, vagy alkotóművész felkérések, valamint egyes települések ünnepi eseményén vagy a nemzeti kisebbségek napjára való meghívás és bemutatkozás. Távoli országok és földrészek magyar közösségei „a haza éltető figyelmeként” jellemezték munkálkodásunkat és köszönték meg kapcsolattartó tevékenységünket. A küldetést végrehajtó hosszú távú programok, majd ezek éves eseménysorozata egyre erőteljesebben van jelen mindennapjainkban. Az életminőség és a nemzetrészekkel való kapcsolattartás sokoldalú összetétele hatással van nemzetközi közösségünk működésére.

Az életminőség-fejlesztés és a nemzetegységesítő programjaink közül országos jelentőségű hagyományként emelkedik ki a Magyar Kultúra Napja Gála, amelyet az alapítványunk a civilszervezetek nemzetközi összefogásával 21. alkalommal rendezett meg január 22-én. A partiumi Szatmár-vidék magyarsága mutatkozott be nagy sikerrel. Az év során a Lovagrend találkozási helyének kiválasztásával kedvezni akartunk, így az Csillebércen rendeztük meg, a tervezetnél kisebb érdeklődés mellett.

Február 4én RAM Civil-napon Később az Önkormányzat pályázatára a fővárosi fiatalok vidéki kapcsolatainak bővítése céljából pályáztunk, de választ sem kaptunk.

Február 18-án 11. alkalommal adtruk át a Jókai-díjat.

A térségi életminőség-fejlesztés, a cigány nemzetiséggel való kapcsolatbővítés, valamint a Kultúra Lovagrendje humánerőforrása együtt eredményezte

a XXII. Béke Barátság Nemzetközi Alkotótábor 21. fafaragó szabadiskolájának kovácsvágási megszervezését, amelyen Szent Orbán, Szent Flórián, szobor mellett elkészült Táncsics Mihály és Kossuth Lajos mellszobra. Négy csónakosfejfa – közte Kálvin János és Károlyi Gáspár lovagoszlopa emlékeztett a Reformácuó 500. évfordulójára. A település önkormányzatának új borospincéje 8 fagarott hordóval gazdagodott. A Táncsics szobrot és a temetői lélekharangját 2018-ban avatját.

Az alapítvány által a halmozottan hátrányos helyzetű Aranyosapátiban – állami és önkormányzati támogatás nélkül, a helyi település vezető cseréjét követően – működtetett Böszörményi László Faluház elfogadható szinten tudta feladatát teljesíteni. Az alapítvány megkezdte az általa létrehozott Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor működtetését, amellyel lehetővé válhatna a mérhető gazdasági növekedés elérése, vagy minimum az életminőség további csökkenésének lassítása e halmozottan hátrányos helyzetű térségben.

Az év során az alapítvány folytatta a tanórán kívüli művészeti nevelést, ezen belül Lónya, Tiszaadony, Tiszaszalka, Vámosatya, Nagyvarsány és Újkenéz óvodáiban vezetett le zeneóvi foglalkozásokat, valamint Tiszaszalka, Nagyvarsány és Újkenéz iskolásait hívta meg foglalkozásra aranyosszigeti bázisára fafaragó szakköri foglalkozásra. A „Gyermekváró Aranyossziget” programmal alapítványunk újabb egyedi problémára ad választ, ennek első lépéseként bekapcsolódott az Erzsébet programba.

Az alapítvány május 15-én ismét értékteremtéssel fogadta Aranyosapátiban a VII. Magyar Világtalálkozót. „A vidék napja” esemény központjában a Reformáció 500 élves jubileumának mélrtó megünnepése vállt. Észak-kelet Kárpát-medence református Püspökei személyes vagy helyettes által közreműködésével közel hatvan egyházi személyiség vallási személyiség megjelenésével rendeztük meg a Reformáció napját. Amelyen számos jelképes esemény közepette felavattuk a Reform fa alatt kálvion János és Károilyi Gáspár lovagi emlékozslopát. Ezen értékteremtések példaértéke évszázadokat felölelő példakértéke bizonyság a követlkezetessségre és a múltra építkező jövőépítő jelenre.

Az év a Vidékfejlesztési Akadémia előkészítő évnek tekinthető. Nem sikerült ugyan megfelelő programmal bemutatkozni, de szervezőmunka biztosítás afolyamataos volt.

Az alapítvány a sorozatos elutasítások miatt sem anyagilag, sem programjával nem tudta támogatni az rahói Ukrán Magyar Kulturális, Oktatási és Információs Központ működtetését. Az alapítvány és partnere az Ukrán Magyar Társaság által működtetett információs központ kultúrcsoportjai fennmaradtak, ezek a járási kulturális találkozók rendszeres résztvevői, akik az év során egyetlen alkalommal tudtak az Aranyosszi8getre eljönni.

Az alapítvány küldetésének mindhárom elemét magában foglalja az általa kezdeményezett, de hat ország 42 civilszervezetével megvalósuló Európai Kultúra Napja progam. Az eseménysorozat Aranyossapátiban a „Kulturális önkéntesek napján” vette kezdetét, szeptember 22-én, ahol a Kultúra Lovagrendje tagjai találkoztak és három országból hat lovagtárs emlékoszlopát avatták, majd október 7-én ………. író-olvasó találkozóval zárult.

Az alapítvány éves értékteremtésébe mindig jelentős szerepe van Kárpát-medence legösszetettebb művészközösségének az 1997-ben alakult Dunai Nemzetközi Alkotókörnek. Az alapítvány „Világ magyarságáért” elismeréssel kitüntetett alkotóköre a korábban említett kovácsvágási értékteremtés mellett az ULMUS Egyesülettel közösen a vajdasági …………….

A kör alkotómunkája által Kovácsvágás településen júliusban a településnévadójának – ”A favágó” és a Szent Flórián, szeptemberben a Szent Orbán szobrát avatták és a hétvezéshordókat és a település címerével ékesített ghordókat szenteleték fel. A Hegyközszentmiklóson elkészített sződemeteri „Himnusz emlékhelyet”, melyet Kölcsey Ferenc keresztelő templomának szomszédságában még nem avattuk fel. Az augusztusi születésnapi ünnepeésgen cassak képviseletteol tudtiunk megjelenni.

Az alapítvány hosszú távú, komplex életminőség-fejlesztő programja a határ mindkét oldalát érinti. Az elmúlt évben az alapítvány folytatta a térség termékeinek és szolgáltatásainak népszerűsítését. Az általa létrehozott Felső Tisza-völgye Információs Központ újra átadta a Felső Tisza-völgye Vidékfejlesztési Egyesülettel közösen alapított Felső Tisza-völgye Minőségi Védjegyet. Védjegyet vett át a Kokas Banda (Kárpáatlja), valaminbt a Szlovák, Kárpáatljai,. Kkrályhágó ,eehlésoi és tuszántúli reformátuis Püspökség a Középoskori temnplomok úrtrja témában.

A Panoráma Világklubbal közösen Hun….Béke díja adomnyoztunk a négy pöüspöknek.


Az alapítvány a rév-komáromi Jókai Mór Közművelődési és Múzeum Egyesülettel 11. alkalommal hirdetett nemzetközi irodalmi pályázatot. A kevés pályamű miatt úgy döntüöttünk, hogy 2018-ban 2016-2017. évi közös antológáiát adunk ki. Ezen pályázatunk is a magyar nemzetegységesítés érték- és kapcsolatteremtő példája.

Az alapítvány rendszeresen, a felkérésnek megfelelen képviseltette magát az együttműködő civilszervezetek – többek között a Művészetbarátok Egyesülete, a Határontúli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör, Panoráma Világklub és a Magyar Írószövetség – rendezvényein.
„1956-os emlékév” orsztágos programból is kivette részéát az alapítvány, amely 1956 eseményeit feldolgozó garfikai kiállításból, Aranyosapoáriban „Böszkeség-pont” létrehozásából és az emigráció jeles személysiége Kecskési Tollas Tibor psotumusz Magyasr Kultúra Lovagja címmel veló elsiemrtésébó e jelezni.

A Honvéd Kulturális Egyesülettel közösen újra megrendeztük Honvéd Hagyományőrző Táborunkat.

A februárban átvett Balogh János díj alapján megrednezetk a Balogh János Környezetvédelmi Tábort.

A térség népszerűsítését és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztését egyaránt érintették a németországi Haininchen, a szlovéniai Hoče Slivnica és Kisvárda polgármesterével folytatott találkozók. A nemzetrészekkel való kapcsolatok gazdagítása mellett hosszú távú jelentősége van a Nemzeti gyásznapon (október 6.) Szentjobbon felavatott „Kommunizmus Áldozati emlékhelyünknek”, az általunk Örökség serleggel elismert Rózsa Népdalegyüttes (Téglás, Ukrajna), a hónap végén a 30 éves jubileumi ünnepségén való közreműködésünknek, valamint a Magyar Szórvány Napján az erdélyi Rév településen elindított (Rév - Révaranyos) találkozónak.

Tevékenységünk megbecsülésének tekintjük azt, hogy november 15-én bemutatkozó előadást tarthattunk a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozatánál, a sikerünket a megszavazott támogatás igazolja.

A Szombathelyi Civil Kerekasztallal együttműködve a 2016-os évet a mélyszegénység bevonásával zártuk, amikor négy beregi település ötven fős zarándoklatát vittük Szent Márton városába, Szombathelyre. A résztvevők többsége még Budapesttől távolabb nem jutott el életében. Az alapítvány nemzeti ünnepünk, október 23. alkalmából adományozott „Örökségünkért érem” elismerését négy fő – közte egy felvidéki – vette át, míg az ifjúsági szervezeteknek adományozott Örökség-serlegnek négy különböző (anyaországi magyar és cigány nemzetiségi, felvidéki és partiumi) közösség lett büszke birtokosa.
Az alapítvány információs rendszere újabb facebbok oldallal, és a „Lélekmadár” hirlevéllel bővült, amely – a korábbi tematikus honlapokkal együtt – minden érdeklődő számára elegendő információt biztosít. Nyolc Kisbíró hírlevél mellett a Panoráma Világmagazin tudatta a világgal értékteremtéseinket. Az építkezés és az anyagi nehézségek miatt tetteinket a Kultúra Lovagrendje 2015-2016. évi összevont évkönyve örökíti meg.

Az alapítvány gazdasági helyzetére az önként vállalt hosszú távú programok és a nagyberuházások továbbra is hatna. Az év során alapítvány működését két főállású személy és egy kulturális közfoglalkoztatott segítette. A feladatok ellátásához közel negyven önkéntes mintegy kettőezer munkaórával járult hozzá. Első alkalommal fogadtunk középiskolás önkéntest is. A működéshez a hiányzó összegeket a kuratórium, az egyes szervezeti elemek tagjai kölcsönökkel és támogatásokkal biztosították, amelyek maradéktalan visszafizetését az alapítvány az Aranyossziget Gyermek is Ifjúsági Tábor működtetésével biztosítja. Az év során elhunyt Nagyné Véninger Teréz a felügyelőbizottság elnöke, alapítványunk határozata alapján a módosított alapító okirat a Felügyelő Bizottságot már nem tartalmazza.

Az alapítvány Szabolcs Szatmár és Bereg Megye érdekében végzett tevékenységét a Megyei Közgyűlés a Megyenapon bronz éremmel ismerte el.

MISZ és MUOSz rendezvényeken renszeresenb veszünkrészt.

Február 25 Balogh János díj.

Január 20 Sezdlacsek Emilia Közösségi Műveldősé és Művészeti Főosztáűloy vezetőnmél Tar Károllyall az INT szervezésének kezdete.

Március 1. Balász Géza profeszoprral a z Olacvsótábor megkezdése

Dr. Béres újabb könyv és DVD támogatása,

Palacposta, Lélekmadár, Kisbíró

Március 11 Nőnai bál Kovácsvágáson végén

Ordszágos pályázatok konferencáin tapasztalatgyűjtés

HKE együttműködés MB vezetőségi munka

Planica SLO síkupa éves programeygeztetés, és Starta Trta ügy rednbezése, (RO) március 25-27

Nagytarcsai megemlékezés platánfánál

MANK április 4 kiállítás Kámlmán Imre utca Szentmártoni János és Jánosi Zoltán a Magyar Napló főszerkesztője

Április 7 MVSZ könyvbemutató Beregszászról


Lélekmadár 210 hírolevél

Elhunytjaink az évs roán


Május 1-6 Faragótábor

Május 15 Reformáció napja

Május 18-19 Munkács Sznet László zsüribe

Obsitos zenekar koncertsorozat 20-21 a bEREGBEN

Május 26 Mosonmagyarórvá r Blitz kiállítás

06.10 – 15 INT

06.11 Büszekség-pont avatás

Verecke Pozsony lovatóra 110 évforduló

06.17-22 olvasótábor

06.24 Héviízgyörgy IV: Takart fesztivál falvak jövője? Hagyományőrzés és életminőség ea.
06. 24- 07.02 HKE festőtábor

06.27-07.02 SLO tábor07.7 HM rendzvény a várban 07 008 Kecskemésti megyei lovagi találkoztó .

Málankijsa robor kutatás

07.15 Vizsolyi binliaírás

Kvágsá szoboravatás

Honvédelmi tábopr 08.14-19

08.20-26 Környzetevédelmi tábor

08.28 Böszörményi LKászló Emléknap 2017. 150. éve.
Vajdasági tábor 09.6.11

09.16 Kvgás Szet Orbván Alsobodokon ERsterházui kápőolna


0923 EKN

09.30 Ácvsteszér múűv ház avgatás

10.06 Mátrtély

Szlobvén fiolnapok

Malankijs robor film

56-os emkéművesk SZSZB megyében 10.1710.20 heytei adaéloskör 1023 emlkéünnep


11.06 MKNYNT felvétel
OSZK kötzgyűlés 11.11

Bethlen díj átadás Bethlen Alapítvány

11.17 Bereszázs konferencias, 11.18 emléktábla avatás

11.21 HKE 25. jubileum

SLO karácsonyi koncert, Egyházasheytei koncert és örökségérem átadása

Sátáyn fattya

12.15 Kívani koncert belvárosi taemplom
12.16 Nagbyraca versmondóverseyn


Összefoglalva a kormányprogramban foglalt állami feladatokat végrehajtó Falvak Kultúrájáért Alapítvány tevékenységét – működésének 21. évében – a nemzetegységesítés, a nemzetközi kapcsolatépítés és az értékteremtés határozta meg. A 2016. az előkészítés éve volt, amelynek sikeressége 2017-ben lesz igazán látható, de az a tény, hogy az alapítvány jelentős nemzetközi és országos szervezetekkel folytat megbeszéléseket egy minőségileg más évet jelez előre. A mélyszegénységben élők életminőségének befolyásolása, ezen belül a cigány nemzetiséggel való megkülönböztetett foglalkozás igen komoly kihívás országos szervezetünk előtt, amelynek érdekében minden ezt erősítő, hatékonyságot növelő szervezettel és intézménnyel együtt kell működnünk. Fel kell készülni Aranyossziget „a nemzet otthona” minőségileg magasabb szintű működtetésére, ezen belül a kiemelt országos . szervezetekkel és való kapcsolatok erősítésére, valamint az elért eredményeink megvédésére.





Beszámoló 2018



Beszámoló 2019

Beszámoló 2019

2019 előzetes beszámoló
Sokan kételkednek az írásos beszámolók, a szervezeti honlapok valódiságában. Mások pedig azon panaszkodnak, hogy a nyomtatványok korlátozzák a valódi teljesítmények bemutatását. Említésre sem tartom méltónak az olyan kérdőíveket, ahol szinte azonos tartalomra tesznek fel új és még újabb kérdéseket.

Úgy gondoltam, hogy ezúttal összegyűjtöm a Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2019. évi értékteremtéseit, azokat a kézzelfogható, könnyen megérthető eseményeket, amelyek megmutatják (megmutathatják) egy szervezet valódi teljesítményét. A felsorolás korántsem teljes! A programok bemutatásával még hitelesebbé kívánom tenni az év tényeit, önkéntes munkánk sajátosságait.

Január: A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódó országos jelentőségű hagyományos esemény a Magyar Kultúra Napja Gála 23. alkalommal való megrendezése. A 2007-től megjelenő Évkönyv kiadása. (Budapest)

Február: A Piski csata (1848.02.09.) 170. évfordulója alkalmából az emlékoszlop elkészítése, és az évfordulón történő ünnepélyes felavatása (Piski-Déva, Románia). A Jókai díj pályázat nemzetközi értékelése, és a díj 12. alkalommal való átadása, a 2. Magyar Széppróza Napja rendezvényhez kapcsolódóan (Révkomáromban, Szlovákia).

Március: Böjti étkek bemutató és az Aranyhíd Antológia összeállítása. (Aranyosapáti)

Április: Vizicserkész áldozatok emlékművének elkészítése (Szeged), Irodalmárok Nemzeti Találkozója, az Aranyhíd antológia bemutatása a Költészet napja alkalmából, a Művészetbarátok Egyesülete egyesületi plakettet adományozott a kuratórium elnökének (Budapest), Mese- és táncszínház a Bereg hat falujában Szent György Napja alkalmából, Balogh Géza Csörgőalma kötetének összeállítása.

Május: A Honvéd Kulturális Egyesület kiállításának megnyitása (Aranyosapáti), Magyar Világtalálkozó nyitóeseményének, egyben a Magyar Vidék Napja és az Elszármazottak találkozója megszervezése az USA-ban és a Felvidéken elhunyt lovagtársak lovagi emlékoszlopainak elkészítése és felavatása, Wass Albert emléktábla elkészítése és az emlékhely ünnepélyes felavatása, egyben a határokon átívelő program megindítása, a Négyeshatár menti Művelődési Központ felszentelése, Balogh Géza: Csörgőalma kötetének bemutatása (Aranyosapáti), „Szép napot Szentgotthárd” program fafaragók nemzetközi kiállításának megnyitása (Szentgotthárd), Kultúra Lovagrendje nemzetközi találkozója (Túrkeve).

Június: Irodalmárok nemzeti találkozójának 3. alkalommal való megrendezése hat beregi település érintésével, Darabűn János Állandó kiállítás felavatása (Rahó, Ukrajna), Nemzeti Gyermek Nyelvtábor (Aranyosapáti), Zrínyiek nyomában (Horvátország), aratási bemutató és hagyományteremtő aratóbál (Aranyosapáti).

Július: Béke Barátság Nemzetköz Fafaragótábor 23. alkalommal való megrendezése (Kovácsvágás), II. Rákóczi Ferenc szobor felavatása (Pálháza), ELTE Néprajzi Tanszéke gyakorlatának fogadása (Aranyosapáti), Oromhegyesi Nemzetközi Fafaragótábor,

Augusztus: Polgárvédelmi Kiképző Bázis és szoboravatás, valamint „Kovácsvágás díszpolgára” elismerés adományozása a kuratórium elnökének (Kovácsvágás), Mária Emlékhely (Mária szobor) átadása (Vágáshuta), Szentírás olvasótábor, Honvédelmi gyermektábor, ifjúsági alkotótábor. Nemzeti ünnepünk alkalmával a Köztársasági Elnök „Magyar Arany Érdemkereszt” elismerést adományozott a Kuratórium tagjának.

Szeptember: Verecke-Dévány lovastúra fogadása, Európai Kultúra Napja megrendezése 12. alkalommal 10 lovagi emlékoszlop elkészítése és felavatása. Látogatás a Tisza forrásvidékére. Kiss-Tóth Vilma Közösségi Színtér felavatása (Szentgál).

Október: Honvéd Kulturális Egyesület kiállításának megnyitása (Kisvárda), Erdélyi Kárpát Egyesület fogadása, és programjának támogatása, 56-os mártír gyermek emlékoszlopának elkészítse, felállítása és felavatása Szombathelyen, majd emléktáblájának avatása Nagykanizsán, emlékoszlop elkészítése és avatása az I. világháború hadszínterén (Repejov, Szlovákia),

November: Református temető faragott díszkapujának avatása, megáldása (Kovácsvágás), Horváth-Hoitsy díj átadása (Budapest), Rockzenei koncertsorozat megszervezése és lebonyolítása a Bereg öt településén.

December: Az alapítvány pályázatainak (Jókai díj, Kultúra Lovagja cím, Örökség serleg) levezénylése és az évkönyv összeállítása.
A fenti felsorolás nem teljes, de talán arra elegendő, hogy ki-ki feltegye a kérdést elegendő-e a fenti összegzés a közhasznú működés bizonyítására?




2009.06.01

Beszámoló 2009-10

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány beszámolója

a 2009. június 01 - 2010. május 31. közötti időszakban

végrehajtott programjáról.


A társadalmi szervezet az elmúlt évben eredményesen folytatta alapító céljainak megvalósítását. Újabb eseményekkel, programokkal és értékteremtésekkel járult hozzá a több település kulturális örökségének, hagyományaik felkutatásához, új értékeik közkinccsé tételéhez és ápolásához. Hozzájárult a kulturálisan hátrányos helyzetben lévő települések kulturális életének, életminőségének fejlődéséhez, és fokozódott részvétele a települések arculatának formálásában, valamint hazai és nemzetközi kapcsolataik kialakításában.


Az országos működésű körű társadalmi szervezet eredményesen folytatta egész Kárpát-medencére kiterjedő célok megvalósítását, ezen belül megjelentek az általa kezdeményezett Falvak Kultúrájáért Civilhálózat nemzetközi közösségének, valamint az európai identitás erősítése, a határon túli magyarsággal és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos programok konkrét eredményei.


Az alapítvány nemzetközi kapcsolataiban egyre eredményesebben számít a Falvak Kultúrájáért Civilhálózat társadalmi szervezeteire, amelynek kiemelt eseményiként első alkalommal vett részt európai uniós program végrehajtásában, és tevékenységével konkrétan hozzájárult a székelyudvarhelyi Kékiringó Alapítvány sikeréhez. Az alapítvány közösségeivel hozzájárult az első budapesti Európai Leader Expo kulturális programjának gazdagításához. Öt évi munka után hivatalos nemzetközi kapcsolatok szintjére emelte a szabadbattyáni Török – Magyar Barátság Napja eseményét. Harmadik alkalommal vett részt a Nagykunsági Leader Expo túrkevei megvalósításában, és másodszor valósította meg az Európai Kultúra Napja eseménysorozatát. Az alapítvány nemzetközi kapcsolatainak és a kulturális értékteremtésének példaértékű eseményeként Ausztrália magyar közösség és a Vajdaság magyarsága emelhetett Kazinczy Ferenc emlékhelyet.


Az elmúlt időszakban egyre eredményesebben működik a Tisza-forrásvidéke Vasárnapi Iskolahálózat, és az alapítvány által működtetett rahói központban a vasárnapi óvoda. Első alkalommal jelentek meg a magyarországi gyermekek a magyar kultúra határán az alapítvány által, a Rahói járásban megszervezett Magyar Nyelv Hete eseménysorozaton, és – a civilszervezeti, majd az iskolai kapcsolatok felvétele után – októberben lebonyolította a „hármashatármente” polgármestereinek első találkozóját, amely keretében két együttműködési szerződést írtak alá.


Az alapítvány az emlékévhez kapcsolódó ifjúsági tábort szervezett Sárospatakon, és nemzetközi vetélkedőt rendezett Széphalmon augusztusban, amelynek eredményeként kilenc Kazinczy Ferenc emlékhelyet létesített. A nyelvhatáron élő fiatalok számára rahói alkotóházában szervezett zenei és néptánc-tábort júniusban és júliusban. A nemzetközi kulturális kapcsolatok egyedi, példamutató eredményeként jött létre több szervezet összefogásával, Murakeresztúron a Zrínyi Kadét ifjúsági elismerés.


Civilszervezetek széles összefogásának tapasztalatainak feldolgozására létrejött az elmúlt évben a „Közművelődi szellemi műhely“. A „Reménysugár a Köz Művelődéséért“ program számos konkrét eredménnyel járult hozzá – elsősorban a legrászorultabb települések – közösségeinek létrehozásához és a közművelődési programjainak beindításához. Az alapítvány példát mutat a többségében roma kisebbség által lakott Aranyosapátiban a munkára és a közösségi életre való nevelésben, azzal, hogy faluházat épít. Az építésre elnyert pályázat birtokában megkezdte közcélú munkaerő foglalkoztatását.

Az alapítvány társszervezője volt a Magyar Nyelv Éve alkalmából novemberben megszervezetett „Magyar Nyelv helyzete Észak-Kelet Kárpát-medencében” programnak, amelynek keretében Nyíregyházán és Dombrádon megelemezték a magyar nyelv és kultúra helyzetét. A program keretében az alapítvány Aranyosapátiban mutatta be tevékenységét.


Az elmúlt évben nyolc régióban folytatódott az alapítvány ifjúság hazaszeretetre nevelését és az egészséges életmódot népszerűsítő, Örökség programja. A négy Örökség kupa mellett – nyílt pályázat útján – három Örökség serleg, két Örökségünkért plakettet adott át. A Barcs Taszár útvonalon megszervezett „XIII. Emlékfutás a hősökért” programja mellett a nemzeti gyásznapon, Ikerváron két előadással járult hozzá az alapítvány Gróf Batthyányi Lajosra való megemlékezés sikeréhez.


Az életminőség fejlődéséhez járult hozzá az alapítvány, amikor az elmúlt évben a 250 lakosú Petőmihályfán – a XIII. Honvéd Fafaragó Szabadiskola megrendezésével – köztéri alkotásaival és közösségi emlék- és pihenőhelyeivel berendezte a települést. A közösségi munka eredményeként júniusban Mátyás király szobrot adományozhattunk Kőszegnek és Lajos Atya szobrot Telekesnek és Sztéhló Gábor szobrot Nagytarcsának. Az alapítvány fafaragó más táborai eredményeként avatták júniusban „Hordómosó” szobrot Szakályban, júliusban az egykori I. világháborús katonatemető emlékműveit és díszkapuját Esztergomban, valamint októberben a fronton elhunyt gagybátori katona emlékoszlopát. Az értékteremtés márciusban Kovácsvágáson, Balatonkenesén, Ukrajnában, Ausztráliában és Vajdaságban folytatódott. Az alapítvány (egyben a NCA pályázat) eredményességét jelzi, hogy az év során 21 köztéri alkotást állítottak. Ezen belül két új teret (Ady és Petőfi) hoztak létre, és egy iskola kapott nevet (II. Rákóczi Ferenc).


Az alapítvány tevékenyégének külső megítéléseként Aranyosapátiban térítésmentesen megkapta a volt termelőszövetkezet központi épületegyüttesét. Első lépésként szeptemberben megkapta az „Integrált közösségi szolgáltató tér” címet, és megkezdődhetett a Böszörményi László Faluház kialakítása.


A kultúra más ágaiban is eredményesen tevékenykedett az alapítvány. Az alapítvány aktív irodalom kapcsolatait jelenti a Rátkay Klubbal szeptemberben megrendezett Fodor András est, a februárban a révkomáromi társszervezettel közösen adományozott Jókai-díj és a „Költészet napja“ alkalmából Erzsébetvárosi közösségi házban megszervezett 12 irodalmi civilszervezet közös bemutatója.


A XIV. Magyar Kultúra Napja Gála egyrészt igazolta az elmúlt évi szlovéniai, romániai, szerbiai, és horvátországi bemutatók és tárgyalások sikerességét, másrészt számos példát mutatott az alapítvány működési elveinek eredményes gyakorlatára. A gálán 12 országból jelen lévő vendégei, 9 országból érkezett elismertjei és díszvendégként bemutatkozó Mura-mente többnemzeti (szlovén-horvát-magyar) multikulturális programja az elmúlt évek kultúraszervezésésének eredménye. A rendezvényt méltán nevezik a civiltársadalom legkiemelkedőbb Magyar Kultúra Napjához kötődő eseményének. Ennek elvi tartalmához hasonló szimbolikus eseményként májusban, Tihanyban a Kultúra és a balatoni Borrendek képviselőinek jelenlétében ünnepélyesen ültették el Maribor – az Európai Kultúra 2012-es fővárosa – által alapítvány munkájának elismeréseként adományozva a világ legöregebb szőlőtőkéjének gyökeresített vesszőjét.


Közművelődési eseményként fokozódott az alapítvány szomszédolás program, mely során nyugdíjas közösségek látogatják meg egymást. A fejlődéshez jelentősen hozzájárult, hogy a közösen szervezett rendezvényeken újabb együttműködési szerződések, ennek eredményeként újabb sikeres pályázatok születtek. Az alapítvány közösségeire támaszkodva nyolc kistérségi, valamint két település millenniumi rendezvényének lebonyolításában vett részt.


Az elmúlt év során az alapítvány szervezésében számos képzőművészeti eseményre került sor, amelynek jelentős része járult hozzá a vidék és a főváros kapcsolatának ápolásához. Ennek kiemelt eseményeként a Pestszenterzsébeten áprilisban megnyílt ART PUB kizárólag az alapítvány szervezésében rendezi kiállításait.


Az alapítvány tevékenységének meghatározó elemei azok az alkotóházak, amelyek segítik a programok megvalósítását. A hálózat az elmúlt évben a budapesti központi fafaragó bázissal, az aranyosi „Búza Barna Kézműves Műhellyel és a petőmihályfai Szent Mihály Alkotóházzal bővült. Az alkotóházakról és azok közművelődésben, valamint a nemzetközi kapcsolatok ápolásában betöltött szerepéről május végén – az emlékparkok szerepét is feldolgozó – ópusztaszeri konferencián számoltunk be. Az alkotóházak népszerűsítése érdekében prospektust jelentetett meg.


Az alapítvány tevékenységének bemutatását és a belső tájékoztatást az évkönyv, a Kisbíró és a Holló hírlevelek biztosítják. Az alapítvány a Magyar Nyelv Éve alkalmából „A források őrzői az Úristen zsámolyán“ címmel helyzetértékelő és jövőbemutató kiadványt jelentetett meg a Tatár-hágó alatti magyar kulturális helyzetről, amelynek tartalmát a májusban kiadott Tisza-forrásvidéke Vasárnapi Iskolahálózatot bemutató prospektus is népszerűsít. A külső és a belső tájékoztatás fokozása érdekében működteti www. falvak.fw.hu, a www.alkotohazak.shp.hu, a www. civilhalo.shp.hu, www.rahocentrum.shp.hu, valamint a www: ekn.shp.hu oldalakat.


Budapest, 2010. június 7.








Honlapkészítés