FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra a béke követe
AZ ALAPÍTVÁNYRÓL
FKA HONLAPJAIRÓL
Kultúra Lovagja cím
MIT KELL TUDNI?
Az avatási ceremónia menete
Alapító lovagok
2024 év kitüntetettjei
2023 Magyar Kultúra Napja
2023 év kitüntetettjei
2022 év kitüntetettjei
2021. évi Kultúra Lovagjai
2020 évi Kultúra Lovagjai
2019. év Kultúra Lovagjai
2018. évi Kultúra Lovagjai
2022. évi támogatóink
2017 évi Kultúra Lovagjai
2016. év Kultúra Lovagjai
Elismertek 1999-2021.
TÁMOGATÓINK
Magyar Kultúra Napja Gála 2022
Magyar Kultúra Napja Gála
20 jubileumi gála
Kultúra Napja Gála 2022.
LÉLEKMADÁR
KISBÍRÓ
A Lovagrend emlékparkja
Honvédart Aranyossziget 2023
Örökség serleg 2022
Örökség serleg 2022
Örökség serleg 2021
Avatás fotói 2021.
Örökség serleg 2020
Örökség serleg 2019
Örökség serleg 2018
Örökség serleg 2017
Örökség-serleg 2016
Örökség-serleg elismerésről
XXIII. MKN fotói 2019.01.19.
XXII. MNKG fotói 2018
XXI. MKNG fotói 2017
Táncház program
Táncház program
ARANYOS MEGINT SZÉP LESZ
Örökségünkért érem
JÓKAI-DÍJASAINK
ÉVES PÁLYÁZATAINK
ÉVES BESZÁMOLÓK
kapott és adott elismeréseink


MIT KELL TUDNI?
Kultúra Lovagja címről


Mit kell tudni a Kultúra Lovagja címről

A Kultúra Lovagja címet a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a kultúra különböző területein lovagiasan, huzamos ideje tevékenykedők elismerésére 1998. októberében hívta életre. Első nyilvános megjelenése a Jász Nagykun Szolnok megyei „Új Néplapban” 1998. október 12-én volt. A cím a művészi teljesítmény mellett elismeri az irodalmi és a közművelődési teljesítményt. Adható kultúraszervező életműért is. Köszönet jele a magyar kultúrát támogató hazai és külföldi művészetbarátoknak, szponzoroknak, mecénásoknak, politikusoknak. Az alapító kiemelten támogatja a közösségeket alapító és működtető „kovászemberek” és a „falvak lámpásai” elismerését.

Az alapítvány a Magyar Kultúra Lovagja cím mellett adományozza az Egyetemes Kultúra Lovagja címet nemzetközi kulturális együttműködésért, valamint két vagy több nemzet kultúrájának együttes ápolásért, további a fiatalabb korosztály számára a Magyar Kultúra Apródja címet.

A cím adományozására nyílt pályázat útján társadalmi szervezetek és önkormányzatok adhatnak jelölést. A pályázatot minden év tavaszán hirdetik meg október 15-ei határidővel. A kuratórium döntését az 1999. január 22-én elsőként elismert 12 főből álló Alapító Lovagok közössége, valamint 2005-től a Kultúra Lovagrendje évente felkért lovagjaiból álló Tanácsadó Testület készíti elő. A testület javaslata alapján a kuratórium december elsejéig hozza meg döntését, annak érdekében, hogy a sikeresen javaslatot tevő szervezet "karácsonyi ajándékként" adhassa át az elismerésre történő jelölést.

A cím elfogadásáról a jelölt önállóan dönt azzal, hogy az adatlap egyik példányát kitöltve és aláírva a következő év január első hetéig visszajuttatja az alapítványnak. Az alapítvány ezt követően MTI OS közleményben hozza nyilvánosságra az elismertek jegyzékét. Évente maximálisan 36 elismerés adható.

A Kultúra Lovagja cím adományozása a nemzetközi összetételű Adományozó Testület által a Magyar Kultúra Napja országosan jegyzett hagyományos eseményén, a Magyar Kultúra Napja Gálán történik. A lovaggá ütés jellegű „ceremónia” állandó jelképei a kard, a pajzs és a címer. Az elismeréshez érem és nyaklánc jár oklevéllel. Az elismertek nevét bejegyezik a Kultúra Lovagjai Aranykönyvébe.

A gála nemzetközi közönsége előtt évente egy kiemelkedő közművelődési teljesítményt nyújtó hazai, vagy határon túli település, nemzetiség, illetve régió díszvendégként mutathatja be kultúráját. A nemzetegyesítő programot a „Vidék kincsei” kiállítás teszi teljessé.
További információ: https:hu vikipedia.org




MIT KELL TUDNI?

Kultúra Lovagrendje

Mit kell tudni a Kultúra Lovagrendjéről?

Az elismertek a potenciális együttműködő társak megismerése érdekében kezdeményezték közösség létrehozását, amely alapján 2003-ban a doni áttörés 60 évfordulóján zászlót bontott a Kultúra Lovagrendje. A zászlót az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség adományozta. Rákóczifalvai, olaszfalui és ikervári előkészítő találkozókat követően 2004. július 10-én Túrkevén a Kultúra Lovagrendje Alkotmánya aláírásával a Falvak Kultúrájáért Alapítvány szervezeteként megalakult a Kultúra Lovagrendje, az elismertek példamutató, nemzetközi közössége.

A lovagrend küldetése: a kulturálisan hátrányos helyzetű települése és térségek életminőségének fejlesztése, a kultúra lovagja cím és a Magyar Kultúra Napja Gála színvonalának megőrzése, az posztumusz avatott, illetve az évek során elhunyt lovagtársak életművének ápolása. Az elismertek bármilyen formában az avatások időpontjától függetlenül bármikor jelezhetik részvételüket. A közösséghez való tartozás együttműködő partnert, támaszt jelenthet az elismertek számára önzetlen tevékenységük folytatásához. A lovagrendhez tartozók 2023-tól ezüst kitűzőt viselnek.

Az alapítvány és a lovagrend tagjainak kapcsolata örökös.

A Magyar Kultúra Napja hagyományos eseményén, a Magyar Kultúra Napja Gálán avatott személy elhunytakor – jellemzően a család vagy lovagtársak értesítésére – az Alapítvány lovagi emlékoszlop (emlékjelet) emel. Az esemény társadalmi jelentőségét, példamutató jellegét az Alapítvány által kezdeményezett Európai Kultúra Napja (szeptember 20) alkalmából szervezett (konferencia, tábori ökumenikus istentisztelet, emlékoszlopok avatása) lovagi esemény fokozza. A két ünnepélyes program közötti tárgyi kapcsolatot a gálán Szent Korona másolata alá helyezett „lovagi párna” biztosítja.
A nándorfehérvári győzelem 450. évfordulóján 2006. július 9-én Aranyosapátiban megnyílt a Kultúra Lovagrendje Emlékparkja, amelyben a Lovagrend a posztumusz avatottak és az évek során elhunyt lovagok emlékére állít emlékoszlopot.

Az emlékoszlopok avatása 2008-tól az Európai Kultúra Napja (szeptember 20.) rendezvénysorozat keretében - a Kulturális Önkéntesek Napján - történik. A hosszú távú fenntarthatóság végett a Lovagrend 2022. évi döntése, hogy a Kultúra Lovagrendje elhunyt tagjai számára – lehetőség szerint – emlékoszlopot emeljen, a kultúra lovagja címmel elismertek nevét évente összevontan (emlékjel) helyezzék egy lovagi oszlopra. A Kultúra Lovagrendje emlékparkjában 2022 szeptemberétől 211 lovagtárs emlékét ápoljuk.

Az évek múlásával egyre több alkalmunk adódik a család előzetes meghívására elhunyt lovagtársunk temetésén közösségileg is részt venni. Több alkalommal lehetőségünk adódott, hogy ünnepélyesen elköszönjünk.

Az emlékpark mellett 2010. szeptemberben megnyílt a Kultúra Lovagrendje Múzeum és Levéltára, amely alkalmat ad levelezések, személyes és közösségi értékek megőrzésére. A "kincsesház" megtartva és kibővítve eredeti funkcióit a korszerűsítést követően a 2019. május 12-én „Négyeshatármenti Művelődési Központ” elnevezést kapta. Az emlékpark, mint "kegyeleti hely", a „kincsesház” mellett megkezdte működését 2015. szeptember 30-án az Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor. Ezzel a három objektummal létrejött Aranyossziget "a nemzet otthona”, amely 2022. május 16-án az elhunyt katonaolimpikonok emlékhelyével bővült.

Az örökös kapcsolat fontos része a folyamatos információ ellátás is, ennek érdekében az alapítvány a Lélekmadár hírlevéllel keresi fel minden elismertet
A Kultúra Lovagrendje kalendárium jellegű évkönyve ismerteti az adott évben avatott lovagok tevékenységét, valamint az alapítvány eseményeiről és a lovagtársak tetteiről közöl írásokat. A kiadványba a szerkesztőség november 30-ig várja az írásokat, tudósításokat. A lovagrend tagjai által nyújtott támogatásból (2023-tól 10 ezer Ft) az alapítvány biztosítja lovagi események megszervezését, az évkönyvet és a lovagi eseményekre történő meghívást.




MIT KELL TUDNI?

A Magyar Kultúra Napja Gáláról

Mit kell tudni a Magyar Kultúra Napja Gáláról?

A honfoglalás millecentenáriuma során végrehajtott sikeres együttműködés alapján a Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Honvéd Kulturális Egyesület 1997. január 22-én első alkalommal ünnepelte a Magyar Kultúra Napját.

A következő években az esemény kulturális programmal és a kultúra lovagja elismerés adományozásával bővült. Három éves előkészítést követően az Alapítvány 2000. január 22-én a Magyar Államnak szóló „millenniumi ajándékként” – egyben a honvédelmi társa nyitóeseményeként – az eseményt ünnepélyes elemekkel bővítve létrehozta a Magyar Kultúra Napja Gálát.

A gála alapvető sajátosságait programja, a megrendezés helyszíne és a résztvevők összetétel jelenti. Az esemény „lovagi virrasztással” kezdődik. A „Boldog Asszony Anyánk” közös éneklésére a Magyar Koronaőrök Egyesülete szolgálatában bevonuló Szent Korona másolata, a hagyományőrző civilszervezetek zászlói, majd a Himnusz közös éneklése méltóságteljes ünneplésre ad alkalmat. A programot a „díszvendég” programja teszi változatossá. Az esemény központjában a kultúra lovagja címek adományozás áll. A programot az ifjúsági közösségeknek adományozott „Örökség serleg” elismerés is gazdagítja. A gála a díszvendégek bemutatkozásának megköszönésével, a sikeres együttműködés szalagjának a Kultúra Lovagrendje zászlajára való elhelyezésével és a Szózat közös éneklésével ér véget.

A hazai, külhoni és külföldi vendégeket a Vidék kincsei kiállítás várja, egyben a gálát követően biztosítja a „lovagi koccintás” lehetőségét.

A 2023 január 21-én megvalósuló 27. Magyar Kultúra Napja Gála sajátosságai. Programunk emlékezik Petőfi Sándor születésének és a Himnusz keletkezésének 200. évfordulójára, valamint a Magyar Honvédség 175. születésnapjára. Az alapító rendezők munkáját falusi és határon túli civilszervezetek segítik. Díszvendégünk „Bereg kultúrája” lesz. Ennek keretében fellép a Vásárosnaményi Férfikar, az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola néptánc-csoportja, a tarpai Figemadár Citerazenekar és a kárpátaljai zenészekből álló Cifra Banda népzenekar. A negyedszázada alapított magyar kultúra lovagja címet várhatóan 32 hazai és határon túli, az emigrációból német és amerikai magyar, valamint a nemzetünk kultúráját segítő olasz és jemeni veheti át. A rendezvényen adjuk át a következő gálára szóló meghívót „Bakony kultúrája” képviselőjének, akik bemutatóhellyel vesznek részt a Felső Tisza Völgye Információs Központ által szervezett "Vidék kincsei" kiállításon. Általuk programunk közvetlen kapcsolódik az Európa Kulturális Fővárosa programhoz, amely éppen a gála napján indul.

Terveink szerint a színházterem előterében megrendezésre kerülő kiállításon bemutatkozik Bereg, ezen belül természetes és épített kulturális öröksége. Bemutatjuk a kárpátaljai könyvkiadás 30 évét és a szőtteseket a határ mindkét oldaláról. A Beregszem Hagyományápoló, Művészeti és Kulturális Egyesület kiállításán, mint hungarikum bemutatja a híres beregi keresztszemes hímzést. Várhatóan négy földrész 12 országból mintegy 400 vendég érkezik.

A Stefánia Palota - a megnövekedett létszám miatt - az Uránia Filmszínház, a Corinthia Grand Hotel után hosszú évek óta a Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központban otthonra leltünk.

Kiváló szakemberek segítik munkánkat. Támogatónk a Honvédelmi Minisztérium!

A program részvevőinek összetételét az elismertek és a vendégek, valamint a díszvendégek széles köre bizonyítja.




Általános tájékoztató 2023

Magyar Kultúra Napja Gála

Általános tájékoztatás a Magyar Kultúra Napja Gáláról

A Magyar Kultúra Napja Gála alapításáról: A hátrányos helyzetben lévő települések és térségek életminősége fejlesztését, valamint a haderő és a társadalom kapcsolatának erősítését küldetésében felvállaló Falvak Kultúrájáért Alapítvány számos értékteremtő és kapcsolatépítő programja közül – társadalmi ismertségével – kiemelkedik a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Honvéd Kulturális Egyesülettel közösen alapított Magyar Kultúra Napja Gála. A honfoglalás millecentenáriumának értékteremtése 1997-től rangos, nemzetegyesítő hagyománnyá volt, amelyhez hazai és külhoni civilszervezet állandó rendezőtársként kapcsolódtak. A jeles kulturális esemény társadalmi megítélése, hogy az szép példa a haderő és a társadalom, valamint az egyenrangú kultúrák kapcsolatára.

A gála központi programja a Kultúra Lovagja címek adományozása, amely az Alapítvány magyar nemzetnek szóló millenniumi ajándéka. A kulturális eseményen hazai és külföldi közösségek veszik át az Alapítvány a Magyarország Felfedező Szövetséggel közösen – az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából – alapított Örökség serleg elismerést.

A gála hagyományos védnökei: a honvédelmi miniszter és a kultúráért felelős államtitkár.

A Magyar Kultúra Napja Gála főbb sajátosságai: A nemzetegyesítő esemény ünnepélyességét az Örökség serleggel kitüntetett Magyar Koronaőrök Egyesülete szolgálatában jelen lévő Szent Korona másolata, a nemzetek, városok és civilek zászlói, a viseletben megjelentek, a nemzeti himnuszok, valamint rendezői, védnöki és díszvendég köszöntők alapozzák meg.

A gála lehetővé teszi, hogy a Magyar Kultúra Napját úgy ünnepeljük, mint egy család a születésnapot, amelyen jelen vannak a „családtagok”, akik az ország különböző pontjairól, a Kárpát-medencéből és az emigrációból érkeztek. Meghívjuk szomszédjainkat Európából és más földrészekről. A meghívottak között száz - százötven civilszervezet és önkormányzat képviselője található. Elismerésük átvételére megjelent kántortanító, pásztor, népzenész – a „falu lámpásai” – együtt foglalnak helyet országos hírű személyiséggel. Megérkeznek itthonról és külhonból Örökség serlegük átvételére a kultúraápoló ifjúsági közösségek.

A gála fontos sajátossága, hogy kulturális programját egy-egy hazai vagy külföldi régió, esetenként szomszédos ország vagy távoli földrészek magyar közössége – mint díszvendég – szolgáltatja, amelyet az elismertek „köszöneteként” egy-egy személy és csoport bemutatója színesít. Itt veszi át következő térség díszvendégségre szóló meghívóját.

Az alapítvánnyal együttműködő falvak, térségek és szervezetek a ”Vidék kincsei” kiállítással egészítik a kulturális bemutatót és teszik otthonossá a rendezvényt, amelyre – a rendezők által korlátozva – 400-450 vendég várunk 8-12 országból.

Előzetes adatok a 28. Magyar Kultúra Napja Gáláról: A 2024. január 20-án (szombaton) 28. alkalommal megrendezésre kerülő gála díszvendége az „Európa Kulturális Fővárosa”, ezen belül Veszprém és a Bakony mutatja be kultúráját. A Kultúra Lovagja elismerésben érintettek átfogját Gyergyóalfalutól Vinicáig, valamint Ausztráliától Argentínáig a földrészek magyarságát.

Sikeres Petőfi bicentenáriumi együttműködés után jeles személyek érkeznek és bemutatkoznak Szlovéniából.

Ünnepi eseményünkön 29. Magyar Kultúra Napja Gála meghívóját a határral szétválasztott Bodrogköz veszi át.

A gálát interneten közvetítjük, így azt élőben láthatják a Föld legtávolabbi pontjain. Programkezdés Magyarországon 11.00, Ausztráliában 21.00 óra, Argentínában 05.00.






Honlapkészítés