FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra a béke követe
Széchenyi2020
Avatás fotók 2018. 01.20.
Bemutatkozás, támogatók
HONLAPJAINK
1 % a gála támogatásáért
Támogatóink 2017.
XXI. MKN Gála fotói
KULTÚRA LOVAGJAI 2018
A Kultúra Lovagja elismerésről
Mit kell tudni ?
Az avatási ceremónia menete
A gála programja
2017. háttérinformációk
Elismertek 1999-2015.
2016. év Kultúra Lovagjai
Kultúra Lovagjai 2017-ben
JÓKAI-DÍJASOK
ÖRÖKSÉG SERLEG 2018
Örökség-serleg elismerésről
2016. évi gála
2016 Díszvendég
A gála bemutatása
Örökség-serleg 2016
Örökség serleg 2017
Örökségünkért érem
2017. ÉVI PÁLYÁZATAINK
2016. ÉVI PÁLYÁZATAINK
KISBÍRÓ
Együttműködési szerződés
Kultúra Lovagrendje
Kultúra Lovagrendje belépés
Lovagi emlékoszlopok avatása
ÉVES BESZÁMOLÓ 2016
ÉVES BESZÁMOLÓ 2015.
ÉVES BESZÁMOLÓ 2014.
ÉVES BESZÁMOLÓ 2013
ÉVES BESZÁMOLÓ 2012
BESZÁMOLÓ 2009
ARANYOSSZIGET
Fotók az alapítvány életéből
2017 gála beszámoló
EGY A NEMZET 2017


Kultúra Lovagja címről
Mit kell tudni?



A Kultúra Lovagja címről és annak adományozásáról

Falvak Kultúrájáért Alapítvány küldetése a kulturálisan hátrányos helyzetű települések életminőségének fejlesztése, a kulturális örökség ápolása, valamint az egyenrangú kultúrák együttműködésének elősegítése. Az öt földrészen együttműködő társakkal rendelkező alapítványunk fő működési területét Kárpát-medencében határozta meg, de fontosnak tartja akár legtávolabbi földrésszel is a folyamatos kapcsolattatást.

A Kultúra Lovagja címet a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a kultúra különböző területein lovagiasan, huzamos ideje tevékenykedők elismerésére 1998. szeptemberében hívta életre. A cím a művészi teljesítmény mellett elismeri az irodalmi és a közművelődési teljesítményt. Adható kultúraszervező életműért is. Köszönet jele a magyar kultúrát támogató hazai és külföldi művészetbarátoknak, szponzoroknak, mecénásoknak, politikusoknak. Az alapító küldetésének megfelelően kiemelten támogatja a „falvak lámpásainak” elismerését.

A Magyar Kultúra Lovagja cím mellett adományozza az Egyetemes Kultúra Lovagja elismerés nemzetközi kulturális együttműködésért, valamint két vagy több nemzet kultúrájának együttes ápolásért, további a fiatalabb korosztály számára a Magyar Kultúra Apródja címet.

A cím adományozására nyílt pályázat útján társadalmi szervezetek és alapítványok adhatnak jelölést. A pályázatot minden év nyarán hirdetik meg október 15-ei határidővel. A felhívására évről évre több civil szervezet mozdul meg, ami azt jelzi, hogy a közösségek egyre jobban figyelnek a kulturális élet valamely területén példamutatóan tevékenykedő embertársaikra. A kuratórium döntését az 1999. január 22-én elsőként elismert 12 főből álló Alapító Lovagok közössége, valamint 2005-től a Kultúra Lovagrendje évente felkért lovagjaiból álló Tanácsadó Testület készíti elő. A testület javaslata alapján a kuratórium december elsejéig hozza meg döntését, annak érdekében, hogy a jelölő szervezet "karácsonyi ajándékként" adhassa át a kultúra lovagja címre történő jelölést. Az elismerés (cím) elfogadásáról vagy elutasításáról a jelölt önállóan dönt azzal, hogy az adatlap egyik példányát kitöltve és aláírva a következő év január 4-ig visszajuttatja az alapítványnak. Az alapítvány ezt követően hozza nyilvánosságra az elismertek jegyzékét. Évente maximálisan 36 elismerés adható.

Az alapítvány értékteremtése, életminőség és nemzetközi kapcsolatokat fejlesztő programjai, valamint az egyenrangú kultúrák párbeszéde és az euro-atlanti integráció elősegítése érdekében végzett munkája is hozzájárul ahhoz, hogy évről-évre emelkedik a lovagi címmel elismert külföldi állampolgárok száma. 2016. január 22-től várhatóan 616 fő lesz az elismertek száma, akik 5 földrész 26 országának állampolgárai.

A Kultúra Lovagja címek átadására évente a Magyar Kultúra Napja Gálán kerül sor. A lovaggá ütés jellegű „ceremónia” állandó jelképei a kard, a pajzs és a címer. Az elismeréshez érem és nyaklánc jár oklevéllel és ezüst kitűzővel. Az elismertek nevét bejegyezik a Kultúra Lovagjai Aranykönyvébe. A Kultúra Lovagjainak avatása a Magyar Kultúra Napja országosan jegyzett hagyománya. A gála nemzetközi közönsége előtt évente egy kiemelkedő közművelődési teljesítményt nyújtó hazai, vagy határon túli település, illetve régió díszvendégként mutathatja be kultúráját.

A Magyar Kultúra Napja Gála a szűkebb vagy tágabb közösségükért önzetlenül tevékenykedők nemzetközi ünnepe, az Európai Unió példaértékű eseménye. Az alapítvány tudja, hogy az általa adományozott cím nem helyettesítheti az állami és a művészeti díjakat. Nem jár vele pénzösszeg, azonban széles körben tapasztalta, hogy a lovagok örömmel veszik, és mindennapi életükben használják az elismerést, mert azt azok kezdeményezték részükre, akik emberségüket, és lovagias tetteiket a legjobban ismerik.

További információ: www.alkotohazak.shp.hu







A Kultúra Lovagrendjéről

Kiegészítés

Kiegészítés:

Az elmúlt 20 évben a kultúra főbb ágaiban eredményesen tevékenykedett, ugyanakkor 2012. augusztus 17-én az ország halmozottan hátrányos térségben a "Felső - Tisza Völgye" vidékfejlesztési térségben kultúrára alapozott - hosszú távú - térségi életminőség-fejlesztő programot indított.

Az alapítvány díszvendégkénti meghívással is igyekszik a kevésbé ismert régiókra is ráirányítani a figyelmet. Így Szerémség, Burgenland és Szlavónia után 2016-ban Kárpátalja mutatkozhat be, és itt veszi át meghívóját a partiumi Szatmár vidéke régió.

A Kultúra Lovagrendje nemzetközi közössége a Kultúra Lovagja címmel elismertek kezdeményezésére 2003. január 22-én bontott zászlót, majd 2004. július 10-én az alapító okirat túrkevei aláírásával jött létre.

A Kultúra Lovagja címmel elismertek önállóan dönthetnek, hogy akarnak-e találkozni, vagy együtt tevékenykedni lovagtársaikkal.

A lovagrend az alapítvány meghatározó szervezeti eleme, tagjai területileg és szakmailag sokoldalúan együttműködnek. A közösséghez való tartozás együttműködő partnert, támaszt jelenthet az elismertek számára önzetlen tevékenységük folytatásához.

2006. július 9-én Aranyosapátiban megnyílt a Kultúra Lovagrendje Emlékparkja, amelyben a Lovagrend a posztumusz avatottak és az évek során elhunyt lovagok emlékére állít emlékoszlopot. 2015 szeptemberétől 131 lovagi oszlop áll. Az emlékoszlopok avatása 2008-tól az Európai Kultúra Napja (szeptember 20.) rendezvénysorozat keretében - a Kulturális Önkéntesek Napján - történik.

Az emlékpark mellett 2010. szeptemberben megnyílt a Kultúra Lovagrendje Múzeum és Levéltára, amely alkalmat ad levelezések, személyes és közösségi értékek megőrzésére. 2015. szeptember 30-án a múzeum és levéltár, mint "kincsesház", az emlékpark, mint "kegyeleti hely" mellett megkezdte működését az Aranyossziget Gyermek és Ifjúsági Tábor. Ezzel a három objektummal létrejött Aranyossziget "a nemzet otthona."

A Kultúra Lovagrendje kalendárium jellegű évkönyve ismerteti az adott évben avatott lovagok tevékenységét, valamint az alapítvány eseményeiről és a lovagtársak tetteiről közöl írásokat.

A lovagrend tagjai által nyújtott évi ötezer forintos hozzájárulásból (támogatás) az alapítvány biztosítja az évkönyvet, valamint a lovagi eseményekre történő meghívást.

"Örökös kapcsolatot" jelent a folyamatos információ ellátás, ennek érdekében az alapítvány évente egy alkalommal tájékoztatójával keresi fel minden elismertet.

További információ: Nick Ferenc kuratórium elnöktől kérhető: + 70 2186535






Honlapkészítés