553 Vajda László

Vajda László (Tiszaeszlár) kovács polgármester
Lovagias tettek: Harminc öt éve – a kovács szakma, majd a mestervizsgát követően – a Magyarországi Kovácsműves Céh alapító tagja és napjainkig elnöke, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Népművészeti Egyesület tagja, majd 2008-tól elnöke. 2017-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Kiemelt feladatnak tartja a tudásátadást, az elmúlt években 15 inas fordult meg műhelyében, közülük kilencen a mestervizsgát követően a pályán maradtak. 1987-ben első alkalommal szervezte meg a nyíregyházi Nemzetközi Kovácstalálkozót, amelyet a nemzetközi kapcsolatok jelentős gazdagítása követett. Alkotómunkájával és a közösségbe vetett hitével bizonyítja, hogy a népi kultúra nem csak a múlt, hanem a jövő is.
Tevékenységét több szakmai díjjal ismerték el, többek között: Király Zsiga díjas, népi Iparművész, a Népművészet Mestere, a Magyar Kultúra Lovagja, Tiszaeszlár példamutató polgármestere, akinek tevékenységét 2025-ben a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetéssel ismerték el.
„A népművészet ápolásáért kifejtett életművéért”

16. Nagy Katalin Matild

Nagy Katalin Matild (Szolnok) grafikus, a magyar kultúra apródja
Lovagias tettek: Alkotásai egyszerre kapcsolódnak a hagyományos grafikai értékekhez és a kortárs művészet kísérletező szelleméhez. Munkásságában kiemelt szerepet kap a linómetszet, amelyen keresztül az emberi lét kérdéseit, érzelmi állapotait és belső folyamatait jeleníti meg. Alkotótevékenységének különleges területe a zene és a vizualitás összekapcsolása. Homokrajz-kompozícióival és élő performanszaival rendszeresen működik közre kórus- és zenekari koncerteken, ahol a zene által inspirált, folyamatosan alakuló képek új dimenzióval gazdagítja az előadásokat. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. Bekapcsolódott a szolnoki Önálló Vizuális Alapiskola munkájába, vele párhuzamosan a Szegő Gábor Általános Iskola rajz és művészettörténet tanára. Nyaranta különböző alkotótáborok résztvevője. Öt éven keresztül a Szolnoki Művésztelep művészeti referense. Grafikái és fényképei jelentek meg irodalmi és művészeti folyóiratokban. Munkájában fontosnak tartja a kreativitás, az önkifejezés és a vizuális érzékenység fejlesztését. Hisz abban, hogy a művészet nem csupán esztétikai élmény, hanem személyiségformáló erő is. Az elmúlt években zenei animációs filmeket is készített, amelyek több hazai és külföldi filmfesztiválon sikeresen szerepeltek. A Szolnoki Metszőkőr, a Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Nappali Ellátásával foglalkozó Prizma Klub csoportjának vezetője. A Meseszálak zenekar alapító tagja, előadásaikon a mesét zenei, énekes betétekkel, animációval vagy az általa készített bábokkal színesítik. Az általa tervezett és illusztrált Pitypangfalvi könyvsorozat 2021-ben Gyermekirodalom Top 10-es listájába került. A Gödöllőn épülő Szent Ágoston-templomban teljesített festészeti megbízást. Munkásságát 2025-ben a „Béres-díj Szolnok kultúrájáért” kitüntetéssel ismerték el.
„Kortárs művészet példamutató népszerűsítésért”

129. Sebestyén Zoltán

Sebestyén Zoltán (Mogyoród) fafaragó
Lovagias tettek: parkettázóként hobbiként kezdett fafaragással foglalkozni, huzamos ideig az gyermek fafaragó szakkört vezetett, hogy felhívja a figyelmet a népművészet szépségeire. Önzetlen alkotómunkái közül emelhető ki a falujának ajánlott Szent László, a Szent Jakab és Szent László szobrok, valamint az I. Géza emlékoszlop, a Szent Sebestyén és Szent Fábián alkotásai. Az apostoli kettős kereszt Budapest Mátyásföldön és Cinkotán található. A „Mogyoród Nagyközségért” elismerés kitüntetettje.
„Népművészeti alkotások adományozásáért”

895 Gellért Sándor

895. Gellért Sándor (Mikola, Románia) költő, író, műfordító, pedagógus Lovagias tettek: Már 1942-ben Oroszország megvallja az alkotás parancsát, amit élete végéig megtartott: ”Megírni az igazságot a leghősibb cselekedet.” Debreceni, majd a kolozsvári egyetemen szerez magyar-olasz szakos diplomát. Állandóan nevelt. Öröme abban volt, ha tudásával gazdagította, példájával igazabbá tette a diákok életét. Diákjait értelmi, érzelmi és akarati életét a nagy magyar pedagógus, Karácsony Sándor szellemében egyszerre nevelte és növelte. Tanítványaival életközösségben, magyar nemzetével összhangban élt. Aktív életét kilenc prózai és 11 verses kötet őrzi meg az utókornak. Bátor költő és író volt, meggyőződését mindig kimondta és leírta. Példát mutatva hitt a kimondott és leírt szó hatásában.
„A magyar kultúra határon túli ápolása érdekében kifejtett életművéért”

896. Maurizio Tani

896. Maurizio Tani (Reykjavik, Izland) egyetemi oktató
Lovagias tettek: Fiatal éveiben, Pisai Egyetemen írt szakdolgozata a XVIII. század magyar-olasz kapcsolatairól, főegyházi mecenatúráiról és a csángókról is jelentek meg olaszul cikkei. Maurizio Tani 2002-ben újraélesztette az 1992-ben alapított Izlandi Magyar Kulturális Társaságot, melynek elnöki pozícióját 2018-ig ellátta. A társaságnak jelenleg is tagja.
A társaság megörökölt egy magyar nyelvű könyvgyűjteményt, amellyel megteremtette a könyvkölcsönzés lehetőségét az Izlandon élő magyarok között. A könyvgyűjtemény évek alatt kisebb könyvtárrá nőtt. A gyűjtemény egy részét az Izlandi Nemzeti Könyvtárnak ajándékozták. Webes terjesztés által az Izlandi Nemzeti Könyvtár magyar könyvtár-részének világszerte fontos szerepe van a magyar kultúra terjesztésében.
1999-2000-ben, Olaszországban, Firenzében a “Toszkánai Olasz-Magyar Kulturális Egyesület” első titkára volt, itt kezdeményezte a Csángó Baráti Társaság megalakulását. .
Művészettörténész lévén szervezte a nemzetek közötti kulturális programokat, valamint segítette a művészeknek és közönség kapcsolatának fejlődését. A magyar értékeket Izlandon és Olaszországban is terjeszti. A diaszpórában élő magyar felnőttek és gyerekek magyarságtudatának erősítője. Maurizio Tani munkálkodása eredményeként 1998 és 2011 között, Firenzében, 13 évig újra volt Magyar nyelvű mise. Felvidék, Erdély, Kárpátalja és Moldova magyar nyelvterületeihez erős kulturális kapocs köti.
„A nemzetközi kulturális együttműködésért”

897. Zvonko Pusnik

897. Zvonko Pusnik (Fram, Szlovénia) gépészmérnök
Lovagias tettek: Negyedszázada a szlovén-magyar népművészeti kapcsolatok – ezen belül kiemelten fafaragó táborok és kiállítások – rendezvényeinek szervezője, sokoldalú támogatója. Több szlovéniai civilszervezet aktív tagja, támogatója. Két évtizede titkára a Slivnicai Méhészeti Társaságának. A legnagyobb európai méhész – Janka Pislak – emlékének ápolója, a nevével jelzett kitüntetés arany, ezüst és bronzfokozatának kitüntetettje. A Stájerországi Méhészeti Szövetség alelnöke. Közösségi és szakmai munkáját az Anton Janša érem 1., 2. és 3. fokozatával ismerték el. Huzamos ideje a javaslattevő szövetség alelnöke, táborainak, kiállításainak és egyéb közösségi rendezvényeinek motorja. A Szlovén Apiterápiás Társaság és az Öngondoskodó Szlovénok Szövetségének tagja, amelynek keretében példát mutat a bioélelmiszer-termelésre összpontosító mezőgazdasági tevékenységre.
„Az életminőség fejlesztéséért”

898 Talenovics Márton

898.Taletovics Márton (Győr) zenész, karmester
Lovagias tettek: Zenei pályáját a Kőszegi Fúvószenekar soraiban kezdte, majd a Győri Konzervatóriumban folytatta. Tanulmányai befejezését követően megkezdte a zeneoktatás megszervezését Mosonszentmiklóson, majd a zeneiskolásokból létrehozta a település fúvószenekarát. Az elmúlt 50 évben önzetlenül, nagy szorgalommal képezte az alapító zenészeket és az utánpótlást is, építette a fúvósközösséget. Ezalatt több, mint 300 növendéket tanított, amely kitartásának, megnyerő személyiségének és pedagógusi teljesítményének köszönhető. Tanítványai a megyében, az országban, de külföldön is népszerűsítették a fúvószenét. A fúvószenekar vezetésével a magyarországi német nemzetiségi fúvós zenekincs felfedezését és magas színvonalú előadását tűzte ki küldetésként. A zeneoktatáson kívül huzamos ideig a Győri Nemzeti Színház és a Győri Filharmónikusok zenésze. 2009-óta a Győri Rába Koncertfúvószenekar vezetője.
„A zenekultúra népszerűsítése érdekében kifejtett életművéért”

899 Guo Xiaojing (Vera)

899. Guo Xiaojing (Peking, Kína) nyelvész és műfordító
Lovagias tettek: Szenvedélyes kultúraközvetítő, a kultúrák közötti megértés elkötelezett kutatója. A Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem Magyar Kutatóközpont igazgatója, magyar nevén: Vera, aki kutatásaival nem csupán a magyar szakos egyetemi oktatás fejlesztéséhez járul hozzá Kínában, hanem szilárd alapokat teremtett a két ország tudományos és humán együttműködéséhez. Az ELTE Konfuciusz Intézetének első kínai igazgatójaként meghatározó szerepet játszott az intézet megalapozásában, fejlesztésében, a kínai nyelv és kultúra magyarországi terjesztésében. A kutatás mellett a műfordítás terén is jelentős eredményeket ért el. Széleskörű tevékenységet folytatott szótár- és lexikográfiai tudományos projektekben, kiemelten az Értelmező nagyszótár magyar irodalommal foglalkozó részének összeállításában. Meggyőződése, hogy a kultúra ereje a megértésben és a rezonanciában rejlik. Magyarul meséli el a kínai történeteket, és a kínai bölcsesség fényében értelmezi a magyar lélek világát. A nyelvi határokat átlépve segíti az emberek közötti lelki összhangot, feltárja a kulturális párbeszéd lehetőségét és szépségét.
„A nemzetközi kapcsoltok fejlesztéséért”

900. Kathrin Ziegler

900. Katrin Ziegler (Hainichen, Németország) reklámszakember, vállalkozó
Lovagias tettek: A Falvak Kultúrájáért Alapítvány harminc éves működésének tanuja. A tapasztalatai alapján látott problémákra hasznos tanácsot ad, a hiányzó anyagokat és eszközöket szerez be és ad át. Nem egy alkalommal németországi gyűjtések meghirdetője és szállításuk megszervezője. Az Aranyossziget Pihenőház építésének konkrét elindítója, az építkezéshez szükséges jármű biztosítója. Személyes megtapasztalása által a hátrányos helyzetű település, valamint a Tisza forrásvidékén élő magyar közösség támogatója háztartási gépekkel és eszközökkel, valamint bútorokkal és ruhákkal.
„A magyar civilközösségek támogatásáért”

901. Andóné Kujbus Nóra

901. Andóné Kujbus Nóra (Nyíregyháza) pedagógus
Lovagias tettek: Négy évtizedes pedagógusi és két évtizedes vezetői munkássága során fáradhatatlanul szolgálta a magyar kultúra ügyét. A Free Dance Alapfokú Művészeti Iskola alapítója, intézményvezetője, a Rákóczi Kovács Gusztáv Hagyományőrző Egyesület művészeti vezetője. Meghatározó szerepe van a magyar és cigány tánchagyományok megőrzésében, továbbadásában és közösségteremtő erejének ápolásában. Kiemelkedő érdeme, hogy olyan programokat indított, amelyek élő kapcsolatot teremtenek a fiatalok és az idősebb generációk között, így biztosítva azt, hogy az ecsedi láp hagyományai, szokásai és szellemisége tovább éljen a közösség mindennapjaiban. Tevékenységének köszönhető, hogy e gazdag örökség nemcsak a helyi közösség mindenapjainak része maradt, hanem országos és nemzetközi szinten is ismertté vált, felvételre került a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe, a csárdás tánc UNESCO-listára. Jelölésének széleskörű támogatása azt bizonyítja, hogy a „kultúra lámpása”.
„A magyar kultúra ápolása érdekében kifejtett életművéért”

902. Arany Lajos

902. Arany Lajos (Debrecen) újságíró
Lovagias tettek: A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány Civilek.info lap Nyelvművelő című rovatának szerzője. Olvasószerkesztő, anyanyelvi lektor és tanár négy évtizede szolgálja a magyar kultúrát és a közösségi művelődést. Írásaiban a magyar nyelv védelmét és igényes használatát állítja középpontba: csaknem ötszáz nyelvművelő cikke és esszéje jelent meg – főként a Reformátusok Lapjában és a Civilek.info-n. Főiskolai-egyetemi nyelvművelő tankönyvet írt, és húsz, kulturális missziót betöltő kötet anyanyelvi lektorálását vállalta. Irodalmi esszéi Jókai, Márai, Krúdy, Wass Albert és mások értékeire irányítják a figyelmet. Csodálat vagy szeretet c. tanulmányáért 2017-ben Jókai-díjat kapott. Könyvet írt a Hortobágyi Nemzetközi Alkotótábor történetéről, mintegy háromszáz kiállítást nyitott meg. Számos anyanyelvápoló és irodalmi-művészeti értékeket kiemelő előadást, referátumot tartott felsőoktatási, közművelődési intézményekben, iskolákban – első sorban az anyaországban és a Felvidéken. Oktatóként és szerkesztőként médiaszakemberek nemzedékeit segítette; főiskolai jegyzetei, antológiái ma is használatosak. 2023-ban a 12. évfolyam magyar irodalom tankönyvének társszerzője volt. A magyarságért végzett kiemelkedő érdemei elismeréséül a Vitézi Rend 2000-ben „Horthy Miklós Ezüst Emlékérem” kitüntetésben részesítette.
„A magyar nyelvi és irodalmi kultúra fejlesztéséért érdekében végzett munkájáért”

903. Búzás Lajosné

903. Búzás Lajosné (Nádasladány) nyugdíjas vezető
Lovagias tettek: A település közéletének kiemelkedő személyisége. Fél évszázadon át a település önkormányzati képviselője, 31 éve a nyugdíjas klub vezetője, programjainak szervezője. Az „elszármazottak találkozójának” és a Nádasdy nevű települések találkozójának, a Nádasladányi Tavaszi Fesztivál kezdeményezője. Egyik szervezője volt nyolc települést összefogó a Sárrét fesztivál és majálisnak. Nagy hangsúlyt fektet a tagság örömei és gondjainak történő foglalkozásra. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány megítélése szerint a „település lámpása”.
„A település életminősége érdekében kifejtett életművéért”

904. Cselenyák Imre

904. Cselenyák Imre (Dorog) író
Lovagias tettek: Több, mint húsz éve járja az anyaország és a határontúli városok, kitelepülések iskoláit, könyvtárait, művelődési házait előadásokat, és rendhagyó irodalomórákat tartva, a magyar irodalom klasszikus és kortárs költőinek általa megzenésített verseivel és tulajdon dalaival. A verseket maga adja elő saját gitárkísérettel. Több műfajban sikeres. A nagy fikciós regények mellett írt kisprózát, recenziót, díjnyertes drámát József Attiláról, de a legnagyobb szolgálat mégis a magyar költőkről szóló sorozata, mely művek közel hozzák, megelevenítik a sokszor szoborszerűvé merevedett poéták alakjait. A sok ezer példányban elkelt művek felnőtt- és ifjúsági olvasóknak egyaránt nyújtanak felejthetetlen élményt, megismerik belőle a kort, a költők küzdelmeit és szenvedéseit. Arany, Petőfi, Tinódi, József Attila, Vörösmarty élete új megvilágításba kerül a jelen igényeinek megfelelően, s a költőóriások sorsán keresztül az olvasó szinte észrevétlenül is tudója, ismerőse lesz a reformkor és a romantika irodalmának, történelmének. Rendezvények, klubnapok és kiállításmegnyitók közreműködője, nevéhez fűződik a BORÍR elnevezésű irodalmi ankét életre hívása, amely a borkultúrát ötvözi az irodalommal, s ahol eddig vendégül látta az ország jelentős irodalmi személyeit. Tagja az Írószövetségnek, a Szépírók Társaságának, és a Történelmi-regény Írók Társaságának.
„A kortárs irodalom és költészet népszerűsítése, a nyelv és kultúra ápolásáért”

905. Dénes Antal Józsefné

905. Dénes Antal Józsefné (Székesfehérvár) civilszervezet vezetője Lovagias tettek: Az egyéni fejlődés mellett a települések kulturális életét gazdagítja a Hekkel Aranka által alapított közösség, amely az Aranycsillag internetes, irodalmi csoport alapításával vette kezdetét lehetőséget teremtve ezzel költőtársainak megjelenésének. Később az „Aranycsillagot” átalakította irodalmi, művészeti csoporttá, hogy festők, grafikusok és fotóművészek is bemutatkozhassanak. A Lélektükör antológia megjelenését követően 2017-ben alapította meg a Magyar Alkotók Nemzetközi Egyesületét, melynek elnöke. Ezáltal gazdagította alkotók számára az irodalom és művészet ápolását, valamint a magyarság tudat megerősítését. A közös tevékenység eredményeit az Új Verőfény Irodalmi-Kulturális-Művészeti Magazin elindítása tette teljessé. Az egyesület vezetésével évente irodalmi és kulturális évfordulók megünneplésére pályázatokat ír ki, elhunyt kiváló társaik emlékének ápolására díjat alapított. Írásait a Tóth-Hekkel Arany néven jegyzi.
„Közművelődés fejlesztésért”

906. Farkas Márta

906. Farkas Márta (Écs) művelődésszervező
Lovagias tettek: Hat éves korától alapító tagja, 27 éve vezetője a dr. Barsi Ernő a magyar kultúra lovagja által létrehozott népdalkörnek. Az 52 éve működő népdalköre közreműködésével négy hangzó anyagot szerkesztett népzenei karácsonyi és húsvéti ünnepkörhöz. A település értéktárának létrehozója és működtetője. Két évtizeden át szervezete a település kulturális életét. Jelentős publikációs tevékenysége. Népdalköre jelenleg dr. Barsi Ernő Népdalkör és Citeraegyüttes néven éri el sikereit. A Wass Lajos Népzenei Szövetség alapító, 2000-től vezetőségi tagja. Feladatának tekinti a szakmai műhelyek szervezését, és a társkapcsolatok kialakítását, koordinálja a közel 3000 taggal rendelkező népdalkörök és szólisták működését. Kárpát-medencei népzenei versenyek szervezője, ahol a legjobbak a Búza Barna a kultúra lovagja-alapító lovag által készített nagydíjat kapnak. Nyári népzenei táborok, továbbképzések, konferenciák szervezője.
„A népi kultúra fennmaradása érdekében végzett tevékenységéért”

907. Hadházy Tibor

907. dr. Hadházy Tibor (Budapest) pedagógus
Lovagias tettek: 1966-ban szerzett diplomát, 2007-től oktatási rektorhelyettesi kinevezést kapott a Nyíregyházi Főiskolán, ahonnan 2013-ban ment nyugdíjba. A felsőoktatás mellett sok szállal kötődött a magyar közoktatáshoz, ezen belül kiemelten a határon túli – elsősorban a kárpátaljai és az erdélyi – fiatalok anyanyelv ápolásához. Különös figyelmet fordított a természettudományos műveltség terjesztésére, a fizika népszerűsítésére, a tehetségek gondozására. A legszélesebb érdeklődői körhöz a Duna Tv által az „Alma mater” sorozatban közvetített előadásai kapcsán (Miért kék az ég…?) jutott el. Nyugállományba vonulását követően új irányba bővült tevékenysége. A Művészetbarátok Egyesületének tagsági viszonyából fakadóan, lehetőséget kapott a képzőművészetek, az irodalom és a fizika lehetséges kapcsolódási pontjainak bemutatására.
„Pedagógusi életművéért”

908. Hargitay András

908. dr. Hargitay András (Budakeszi) állatorvos, úszó
Lovagias tettek: A magyar sporttörténelem legendás alakja: háromszoros világbajnok, háromszoros Európa-bajnok, olimpiai bronzérmes, Magyarország első úszó világbajnoka, később a Magyar Úszó Szövetség elnöke és a szövetség kapitánya. Életműve túlmutat a sport világán. A víz bajnokából a magyar lélek szolgálója lett, olyan ember, aki a nemzetet és a szellemet ugyanabból a forrásból táplálja. Az Emberfia Alapítvány elnökeként éveken át dolgozott a nemzeti összetartozás és a keresztény kultúra megőrzéséért. Kezdeményezője és támogatója volt számos, a magyar szellemi örökséget ápoló eseménynek és alkotásnak: a Szent Korona-szertartásoknak, a Képes Krónika kiadásának és a Budakeszi Himnusz-szobor megvalósításának. Nevéhez fűződik a Gyimesfelsőlok Szép-havasán álló Szentlélek-kápolna, valamint a budapesti Szent Anna-réti Engesztelő Kápolna létrehozása. Minden közéleti szerepében és minden építő tettében ugyanaz a láng lobog: a szülőföld, a nemzet és a Teremtő iránti hűség. Budapest díszpolgára.
„Nemzetépítő életművéért”

909. Joó Géza

909. Joó Géza (Budapest) gazdasági menedzser
Lovagias tettek: Több min három évtizede jelen van a magyar kultúra és média világában. Határon innen és túl több száz közösségi rendezvény szervezője, műsorvezetője, tucatnyi film, zenei klip producere, rendezője. Független kommunikációs médiaügynökség vezetője. Riportjaival jeles személyiségek, előadóművészek nyilvánosságának elősegítője. A helyi és országos televíziók kulturális műsorainak vendége, dokumentumfilm, interjú szereplője. Alelnöke a Panoráma Világklubnak alapítója a Wass Albert Tisztelői Társaságnak és a Karitatív Fórumnak. Olyan szellemi hidat építő személyiség, aki példaértékű önzetlenséggel és önkéntességgel közvetít közösségi értékeket és eredményesen működtet magyar-magyar kapcsolatokat. Az „Összefogás a magyarságért” és a „Karitatív béke” díj kitüntetettje.
„Példamutató közösségi és kulturális tevékenységéért”

910. Jordáky Béla

910. Jordáky Béla (Göteborg, Svédország) közgazdász
Lovagias tettek: A svédországi magyar közösségek meghatározó személyisége. Munkája nélkülözhetetlen a Göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Körben és a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösségben, mert az hozzájárul a magyar kultúra és hagyományok ápolásához és megőrzéséhez. A Magyarok Világszövetségének tagjaként széles kapcsolatot épített ki az emigráció magyar közösségeivel. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével történő kitüntetése is bizonyítja, hogy munkája és erőfeszítései országos és nemzetközi szinten is elismertek.
„A magyar kultúra külhoni ápolásáért”

911. Kajtár Csaba

911. Kajtár Csaba (Csíkdánfalva, Románia) tanár, népművelő
Lovagias tettek: Kolozsváron szerzett matematika tanári diplomát, majd számos székely pedagógusi életműhöz hasonlóan egyszerre tanít, nevel és közben őrzi a hagyományokat. 1990-től a Petőfi Sándor Elméleti Líceum tanáraként, majd az intézmény vezetőjeként kiemelt feladatának tartja a tanulási feltételek javítását, a tehetséggondozást és a hátrányos helyzetű tanulók támogatását. 2022-től Hargita Megye tanfelügyelője. Személyes sikerének tartja a Pántlika gyermektánccsoport alapítását, majd a gyermektánc-fesztivál és a gyermeklakodalmas-mozgalom hagyományának megteremtését, amelyek jelentős szerepet kapnak a nemzeti identitás megerősítésében. Kopjafa és a végzősök tablókereteinek fafaragásaival az ősök szellemi örökségéhez kötődik. Közel egy évtizeden át az autista gyerekek napi iskolába szállítója. A Magyar Máltai Szeretett szolgálattal együttműködve nemzeti összetartozást segítő táborok szervezője. Több évtizeden át a térség életminőségének fejlesztője a szórványmagyarság gondviselője, a magyarul alig beszélő, de magyarságukhoz ragaszkodók támogatója.
„A határon túli magyar kultúra sokoldalú támogatásáért”

912. Karaffa Attila

912. Karaffa Attila (Dunaszerdahely, Szlovákia) Pázmáneum Polgári Társulás elnöke
Lovagias tettek: Dunaszerdahely alpolgármestere, aki mindig tárgyilagosan síkra szállt a magyar nemzeti értékek, a kisebbségi létből fakadó sajátos értékrend, a kulturális örökség megőrzése mellett. Regnum Marianum Akadémia néven keresztény felnőttképzést egyik alapítója. Az általa vezetett Pázmaneum Polgári Társulás rendezvényeinek szervezője. Népszerűsíti az anyanyelvi oktatást és a magyar iskolákat. A Komáromi Imanapok, Imakilencedek és nemzetközi ministráns-találkozók szervezője. Különböző hitéleti kiadványok szerkesztője és kiadója. Pázmány Péter, Mindszenty József és gróf Esterházy János a magyar kultúra lovagja emlékének ápolója.
„A magyar kultúra határon túli ápolásáért”

913 Kardos Endre

913. Kardos Endre (Zalaegerszeg) előadóművész, zeneszerző, zenekar és kórusvezető
Lovagias tettek: A Zalai Falvakért Egyesület első számú önkéntese. Közreműködés szervezőként és pedagógusként a zala- muravidéki nemzetközi kapcsolatok működésében, fejlesztésében. A magyar nyelv, népzene, irodalom hazai és határon túli ápolásának és a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek csoportok nevelésének felkarolásának és támogatásának régóta segítője, tevőleges résztvevője. Ezt sokszor munkahelyein – többek között a Reflex színpad, Bocfölde-Csatár, Kis-Hétrét együttes keretében végezte, illetve a nemzetközi MUS-E program zalaegerszegi művészeként. A 26 éves Dobronaki Nótázók férfikórus alapítója és azóta szakmai vezetője. 2009-ben a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Nívó-díjjal jutalmazta ezt a munkáját. Az Alsónemesapáti tanoda vezetője volt három évig. Zeneszerzőként és előadóművészként fellépett Ausztráliában és Európa több országában, valamint a szovjet utódállamokban.
„Magyar kultúra határon átívelő népszerűsítésért”

914 Kiss István

914. Kis István (Maglód) néptáncpedagógus
Lovagias tettek: Kárpát-medence néptánc-kultúrájának fáradhatatlan, élményszerű terjesztője. Az erdélyi magyarság és az ott élő nemzetiségek táncanyagának alapos ismerője, gyakorlati közvetítője minden korosztály, de különös tekintettel a fiatalság felé. Kulturális programokon, rendezvényeken, de a hétköznapokban is a hagyományos népi kultúrához, és saját táncos egyéniségéhez való hűség és tevékeny alkotás napjaink kultúrájába való átemelés tudatos szándékával. 2008-ban végezte el a Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 1995-2004 hivatásos táncművészként tevékenykedett Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki Táncegyüttesnél. 1999-től nyaranta oktat határontúli nemzetközi népzene-néptánc táborokban. Gyűjti a táncokat, ezen belül több éves, széleskörű gyűjtést végzett a szászcsávási táborban. 2007-ben USA-ban turnén vett részt és oktatott a Csipke Népzenei és Néptánc Táborban, amelyet 2015-óta évente Raft Island-on megismétel. Több koreográfiája készült el. Kiemelkedő helyet foglal el életében az Újpesti Bem Táncegyüttes, amelynek művészeti vezetője.
„Néptánckultúra ápolásáért”

915 Kovrig Magdolna

915. Kovrig Magdolna (Erdőszentgyörgy) pedagógusnak
Lovagias tettek: A Kolozsvári Babes.-Bolyai Tudományegyetem elvégzése után Szentdemeteren, majd Erdőszentgyörgyön végezte pedagógusi tevékenységét. A szakkörök mellett a tanulók szabadidős tevékenységének sokoldalúan segítője. Tanítványai anyanyelvi és versmondó versenyeken számos díjat szereztek. A színjátszó közösség irányítója, előadásainak szervezője. A felnőtt színjátszó csoport szervezője, előadásainak rendezője, több alkalommal díszleteinek, öltözeteinek tervezője. A Bodor Péter Művelődési Egyesület vezetője, színjátszó és író-olvasó találkozók szervezője, hagyományok ápolója. Főszerkesztője a magyar kultúrát terjesztő Erdőszentgyörgyi Figyelőnek. Az ifjúság képzéseinek szervezője, a szülőföldön maradás feltételeinek támogatója.
„ A magyar kultúra határon túli ápolásáért”

Magyar Kultúra Lovagja

916. Matl Péter (Munkács) szobrászművész
Lovagias tettek: Művei – ezen belül jelentős számban a magyar nemzet életéhez közvetlenül kapcsolhatók – megtalálhatóak Európa több országában, de Japánban és Amerikában is. 2023-ban több magyarországi településnek műveivel köszönt meg az ukrán-orosz háború során nyújtott támogatást. Kárpátaljai fiatal művészek szakmai és anyagi segítője, alkotótáborok szervezője.
Kiemelt alkotása áll a Vereckei hágón és az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban. Munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje és Magyar Örökség-díjjal is elismerték.
„Példamutató képzőművészeti tevékenységéért”

917 Máger Ágnes

917. Máger Ágnes (Miskolc) festőművész
Lovagias tettek: A kezdetektől aktív tagja a Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesületnek. 1990-ben szakmai vezetésével alakult meg a „Gömörszőlősi Művésztelep”. Kiállítóművész, gyakran készít illusztrációkat költők műveihez, melyek kiállítási anyagként is bemutatásra kerültek. Jelentősek egyházművészeti alkotásai, köztéri szobrai, domborművei. Évek óta dolgozik az Ars Sacra” (Szent Művészet) fesztivál miskolci programjának megvalósításában. A szegedi Nemzeti Emlékcsarnok falára az ő felajánlásával felkerült Tompa Mihály reliefje is. Nemeslelkű felajánlásként 2025-ben Miskolc-mindszenti kálvária keresztalakjait festette újra. Miskolc és Gömöszőlős díszpolgára.
„Képzőművészeti életművéért”

918 Mezei Attiláné Tomorszkyky Mária

918. Mezei Attiláné Tomorszky Mária (Esztergom) antikvárius, pedagógus
Lovagias tettek: Férjével együtt, immár két évtizede Esztergom Város és annak országhatáron átívelő régiója, számára a magyar öntudat legfőbb, széles látókörű, magas szellemi színvonalú, önzetlen ápolója. Évek óta szervez nagy sikerű előadás-sorozatokat, könyvbemutatókat, író-olvasótalálkozókat, kiállításokat, több napos autóbusz-kirándulásokat, amelyekkel mindenekelőtt Esztergom város és régiója közművelődését szolgálja, és összetartozás tudatát erősíti. Mint a Laskai Osvát Antikvárium tulajdonosa, akiknek fő gyűjtőterülete Esztergom és régiójának irodalma, a források és azok feldolgozásai, valamint képi ábrázolásai, az üzletükben elérhetővé, megtekinthetővé tudják tenni a korábbi évtizedek, sőt évszázadok irodalmi és képzőművészeti alkotásait. 2020-ban országos jelentőségű programokat szerveztek Rudnay Sándor prímás-érsek tiszteletére, aki 1820-ban, 200 évvel ezelőtt, - a bécsi kormánnyal vívott egy teljes évi küzdelem után - visszahelyezte a katolikus egyház hazai központját Nagyszombatból, - ahová a török invázió elől menekült közel 300 évvel azelőtt, - az ősi, Szent Istvántól alapított székhelyére, Esztergomba, és megkezdte a Magyar Sion kialakítását a Várhegyen. A Trianon 100 évforduló alatt szervezett jeles programjaikkal a házaspár rámutatott arra, hogy a 300 évet is el tudta törölni a nemzet történetéből egyetlen igaz magyar hazafi. Páratlan hazafias öntudatra-nevelő, felvilágosító tevékenységüket számos jeles szakemberrel végzik, a határon innen és túl. Munkájuk eredményességének kulcsa a mély hazaszeretetük, amelyet közvetlen, derűs, optimista és önzetlen, valódi lovagias erényekkel sugároznak.
„A nemzet kulturális egyesítése”

Magyar Kultúra Lovagja

919. Sándor György (Budapest) humorista, író.
Lovagias tettek: A Nemzet Művésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 1958-ban került a Színművészeti Akadémiára, amit nem végzett el. Volt díszletező, öltöztető, segédszínész. Első önálló estjét 1965-ben mutatta be az Egyetemi Színpadon „Emlékszem még nagyanyámra” címmel. Napjainkig 15 estet állított össze, amiket ifjúsági klubokban s egyéb rendezvényeken mutatott be óriási sikerrel. Szerepelt TV-ben, rádióban. Egyszemélyes színházával az intellektuális abszurd gondolatmenet mestere, aki nem riad vissza a nyelvi, filozofikus nonszensztől, a játékos szóteremtéstől, sőt a blődlitől sem. Fontos feladatának tartja a keresztények és a zsidók közötti kölcsönös megértés és elfogadás elősegítését. 12 kötete jelent meg. Folyóiratok, napilapok közlik írásait.
„A magyar kultúra szolgálatáért”

Magyar Kultúra Lovagja

920. Schuster Lóránt (Budapest) előadóművész, dalköltő
Lovagias tettek: Magyarország legrégibb, legpatinásabb rock csapatának, a P.Mobil együttesnek a vezetője. Nagymamától fegyelmet és tartást tanultak. Megismerték az adott szó szentségét. Lóránt először a félig német, félig angol nevű együttes, a HausBirds tagja volt. Időközben megismerkedett a már szárnyát bontogató Gesarol együttessel, amelynek 1969- től zenekarvezetője, szövegírója és ütőse lett. Az egykori Országos Rendező Iroda letiltotta a Gesarol nevet, így sebtében egy lexikon segítségével megtalálták az új nevüket: Perpetum Mobile. Rövidítve: P.Mobil. 1973- ban a diósgyőri rock fesztiválon már ezen a néven léptek föl. Az akkori hatalom ott gáncsolta a fiatalok körében egyre népszerűbb zenekart, ahol csak lehetett. Tíz évig nem jelenhetett meg lemezük, magán kazetta felvételeken terjedhettek csupán. Schuster Lóránt vezetésével a fiatalokat sikerült egy "nagy Mobilos családdá" kovácsolni. Kialakította bennük a közösségi szellemet,a hazaszeretetet és a határon túli magyarsághoz fűződő testvéri érzést. Koncertjeiken mindig érezhető a Szülőföld és a Nemzet iránti rajongás,elhivatottság. Dalszövegei lelkesítőek, egyben mélyen elgondolkodtatóak. Külföldi turnéjaikon és fesztivál szerepléseken Lóránt vezetésével elnyerték az ottani privát és szakmai közönség legmagasabb elismerését. A Honfoglalás...szvitjük jóval megelőzte az István a király...rock operát, de a hatalom mélyen elhallgatta. Életműve szerves alkotóeleme az egyetemes magyar kultúrának. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntettje.
„A zenekultúra fejlesztéséért”

921. Szekeres Erzsébet

921. Szekeres Erzsébet (Gödöllő) textilművész
Lovagias tettek: Varrott, szövött, csomózott szőnyegei és képei életünkről, hitünkről és történelmünkről szólnak. Találkozhatunk alkotásaival mesekönyvekben, képeslapon és bélyegen is. Gödöllői és további hazai és határon túli városok, szervezeteknek büszkélkedhetnek az általa adományozott egyedi grafikákkal, festett faliképekkel és szőnyegekkel. Tevékenysége által a kalocsai érseki múzeum 60 szakrális műtárggyal gazdagodott. Adományozó, ajándékozó tevékenysége a köz javát szolgálja.
„Példamutató művészi életművéért”

922 dr Terék József

922. dr. Terék József (Hévízgyörk) tárogatóművész
Lovagias tettek: Művészi pályafutását 1992-ben kezdte el, amely szülőfalujából, a Pest Vármegyében találhat Tápiószeléről indult. Ez idő alatt valamennyi kontinensen, több, mint 40 országban képviselte hazánkat külképviseleteink fellépőjeként, illetve akadémiák, egyetemek meghívásának eleget téve. Fő munkássága Pest Vármegye – kiemelten a Tápiómente – népdalos, népzenei értékeinek kutatása, gyűjtése, valamint kulturális örökségvédelmi kiadványok közreadása, illetve hungarikum hangszerünk, a tárogató innovatív hazai és nemzetközi népszerűsítése, nemzetközi kulturális együttműködések megvalósítása. Az értékmentő munka eredményeként 2008 óta több mint 70 könyvet és zenei CD-t készített el, amelyekből ma már visszatanítják saját helyi népdalaikat a településeken a fiatal generáció számára, illetve jól megismerhető hungarikum hangszerünk, a tárogató sokoldalú és virtuóz megszólaltatási lehetősége. Emellett folyamatosan jelennek meg tárogatóra írt szerzeményei, a hungarikum hangszer repertoárjának és oktatási segédanyagainak bővítése érdekében.
25 éve muzsikusa a nagykátai Tápiómente Táncegyüttesnek, 2010-óta pedig zenekarvezetője. A Bartók a Tápió mentén című közös műsorukkal elnyerte méltó helyét és rangját a vidék autentikus népzenei és néptánc anyaga.
Pest Vármegyében a gyermekeknek települési, regionális és vármegyei népdaléneklési versenyeket szervez, tehetséggondozó és kulturális szakértői munkát végez, mint szülőföldjének egykori zenepedagógusa, és mint Pest Vármegye egykori kulturális nagykövete. Művészeti vezetője és fellépője közel egy évtizede a tápiószelei Tárogató Fesztiválnak, illetve ötletgazdája számos vármegyei település kulturális programjának.
Mottója: „Adjuk vissza a falvaknak, ami a falvaké!”
2021-2023 között 100 nemzetközi zenei versenyen ért el első helyezést tárogatóművészként, amelyet Official World Record zenei világrekorddá nyilvánított 2024-ben. A tárogató egyedülálló hazai és nemzetközi népszerűsítésének kiemelkedő kulturális eseményeivel hungarikum hangszerünk egyik leginnovatívabb és hiteles képviselője ma Magyarországon.
Koncertjeivel, kiadványaival, népzenekutató és értékmentő munkájával, valamint zeneszerzői, zenei rendezői tevékenységével a köz javát szolgálja.
Munkásságát többek között a Sino-Phil Asia International Peace Awards, Knights of Rizal, budapesti és Pest vármegyei regionális Príma-díj, Magyar Arany Érdemkereszt, illetve Tápiószele város díszpolgára címmel is elismerték.
„A zenei örökség ápolásáért”

923 Tóth Guttman Emese

923. Tóth Guttman Emese (Kolozsvár, Románai) ének-zenetanár, karvezető
Lovagias tettek: A zeneakadémia elvégzése után nemzetközi zenei kurzusok résztvevője. Tanítványai sikeresen szerepelnek koncerteken, fesztiválokon és zenei versenyeken határon belül és kívül. Több énekkar énekese, 2000-2019-ig a Magyarfenesi Vegyeskar karnagya. 2003.tól a Babes-Bolyai Tudományegyetemen orgonát tanít. Húsz éven át volt a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke. Magyar nyelvű kórusrendezvények, népdaléneklési verseny szervezője. A mai napok az „Éneklő Erdély” megteremtésén fáradozik.
„A határontúli magyar zenekultúra ápolásáért”

Magyar Kultúra Lovagja

924. Dr. Tóth Gergely (Florida ill. Budapest), nyelvi lektor, diaszpórakutató
Lovagias tettek: A “Hadak Útján” katonai hagyományőrző folyóirat főszerkesztője, a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének vezetője. A magyar emigráció és diaszpóra kulturális örökségének elkötelezett dokumentálója és gyűjtője. Önkéntes munkával, távoli földrészeket is bejárva hanganyagon, fényképeken és tárgyi emlékeken keresztül örökíti meg a magyar közösségek múltját és jelenét, melyet részben az újságban, részben honlapján mutat be. Több mint 120 ezer fotót készített már a témában, és majd 250 életút-interjút rögzített az emigráció tagjaival. Az MHBK első magyarországi nyomaként 2023-ban emléktáblát helyeztek el munkatársaival a Ludovika Akadémián. Nagy része volt a kaliforniai Magyar Örökség Fesztiválok 2012-es elindításában. A nagymúltú clevelandi Árpád Akadémia tagja, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje tulajdonosa.
„A magyar kulturális örökség ápolásáért”

925 dr Záborszky Zoltán

925. dr. Záborszky Zoltán (Keszthely) orvos ezredes
Lovagias tettek: A kiszolgáltatott helyzetekben szorul embertársai jövőbeni életminőségének gyógyító orvosa. Mozgásszervi Rehabilitációs Szakkórházzá előlépett intézet III. Intenzív Rehabilitációs Osztályának osztályvezető főorvosa. Az Országos Szakellátást biztosító Heine-Medin részleg vezetőjeként hatékonyan vesz részt a gyógyszerkutatásban, valamint hazai és nemzetközi kongresszusok előadója. Sikeres egészségnevelő tevékenysége. Az evangélikus egyház regionális presbitereként jelentős egyházzenei eredményeket ért el. Ezen belül a magyar egyházi zene gazdag tradícióinak népszerűsítője és a liturgikus zenei művek – templomi kantáták, egyházi és világi koncertek – támogatója, cselekvő részese. Fontosnak tartja, hogy lehetőség nyíljon magyar zeneszerzők új egyházi és világi zenéinek a bemutatására is. Az építőművészet, az irodalom, a képző- és a zeneművészet remekeinek nagy tisztelője. Számos tanulmányi kirándulást vezetett abból a meggondolásból, hogy minél szélesebb körben megszerettesse a hiteles művészi értékeket, hozzájáruljon világ- és életszemléletük erősítéséhez, a hiteles értékek befogadásával emberibb emberré váljon világunk. A Magyar Tartalékosok Szövetsége működésének támogatója.
„A nemzet szolgálatáért”

926 Zsigó Józsefné

926. Zsigó Józsefné (Kecskemét) népi iparművész
Lovagias tettek: Több, mint három évtizede a magyar hagyományőrzés kiemelkedő alakja, a tojásdíszítés hazai a külföldi népszerűsítője. Művészete összekötő kapocsként szolgál a nemzetek kultúrája között. Többek között Dubaiban, Ausztráliában, Kínában és Kazahsztánban, de hazai intézményekben, és otthonában is bemutatja, tanítja a hímestojás díszítést. Alkotásaiban a hála, a hit, a szeretet, a hazaszeretet és az egyedi értékek jelennek meg. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. A falpingálás, a falicsempe, a bútor-, az edény-, üveg-, majd az olajképek és a rozettás mennyezet festése, valamint ruhák, terítők, mellények hímzése mind hozzátartozik művészetéhez. Igazán közel áll hozzá a tojásdíszítés. Alkotásiból 2014-ben múzeumot hozott létre. Három felbecsülhetetlennek tartott alkotása – a Magyar Nemzet tojása, a Beszélő tojás és a Világunk tojása.
„A népművészet fejlesztéséért”

nt. Gellért Gyula

Gellért Sándor posztumusz a magyar kultúra lovagja elismerését fia nt. Gellért Gyula vette át.

Kovrig Magdolna elismerését unokahuga .Szepessy Ágnes Enikő vette át.