FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra a béke követe
AZ ALAPÍTVÁNYRÓL
FKA HONLAPJAIRÓL
Kultúra Lovagja cím
MIT KELL TUDNI?
Az avatási ceremónia menete
Alapító lovagok
2024 év kitüntetettjei
2023 Magyar Kultúra Napja
2023 év kitüntetettjei
2022 év kitüntetettjei
2021. évi Kultúra Lovagjai
2020 évi Kultúra Lovagjai
2019. év Kultúra Lovagjai
2018. évi Kultúra Lovagjai
2022. évi támogatóink
2017 évi Kultúra Lovagjai
2016. év Kultúra Lovagjai
Elismertek 1999-2021.
TÁMOGATÓINK
Magyar Kultúra Napja Gála 2022
Magyar Kultúra Napja Gála
20 jubileumi gála
Kultúra Napja Gála 2022.
LÉLEKMADÁR
KISBÍRÓ
A Lovagrend emlékparkja
Honvédart Aranyossziget 2023
Örökség serleg 2022
Örökség serleg 2022
Örökség serleg 2021
Avatás fotói 2021.
Örökség serleg 2020
Örökség serleg 2019
Örökség serleg 2018
Örökség serleg 2017
Örökség-serleg 2016
Örökség-serleg elismerésről
XXIII. MKN fotói 2019.01.19.
XXII. MNKG fotói 2018
XXI. MKNG fotói 2017
Táncház program
Táncház program
ARANYOS MEGINT SZÉP LESZ
Örökségünkért érem
JÓKAI-DÍJASAINK
ÉVES PÁLYÁZATAINK
ÉVES BESZÁMOLÓK
kapott és adott elismeréseink


Egyetemes Kultúra Lovagja

Samuel Bruss

837. Samuel Bruss a Hanusfalvi kastely vezetője (Pavlovce, Szlovákia)
Indoklás: Munkáját nagy lelkesedéssel végzi, nem csak a művészi értékek megőrzésén dolgozik, a Dessewffy nemesi család történelmének ápolója és népszerűsítője. Felkutatta a ma is élő egykor híres Dessewffy család tagjait, a kastély gyűjteményét gyarapította több értékes dokumentummal és személyes tárgyakkal. Könyvtárat alapított történelmi könyvekből, a szobákba korhű búrotok kerültek és a habsburg királyok portréjából álló kollekció – egy része restaurálás után – ismét látható a kastélyban. Komoly, mélyreható munkásságának köszönhető, hogy új életet hozott az intézménybe. A népszerűsítette a köztudatban a Tripolitana Hanusfalvy kastélyt és annak történetét. Szakmailag segítette, hogy 2023-ban elkezdődhetett a kastély terjedelmes benti felújítása. Aktív részese volt Margonyában (Marhaňban) az egykori Dessewffy kastély felújításában és Dessewffy Arisztid – egyike az Aradi vértanú - emléke ápolásában. Kutató munkája során felfedezett tárgyak eredeti helyükre – például a homonnai avagy a tőketerebesi Andrássy kastélyokba – való visszatérésen dolgozik. Lótenyésztőként a lovas hagyományok ápolója. A „magyar ezüst érdemkereszt” elismertje.
„Történelmi emlékek ápolásáért”





Egyetemes Kultúra Lovagja

Jankovics Zoltán

838. Jankovics Zoltán hegedűművész (Szombathely)
Indoklás: Hivatásos zenész, zeneszerző. A Bécsi Zeneakadémia alatt kompoziciókat írt zenekaroknak, majd Anastazió néven nagyzenekarra írt kosztümös színpadi művet. Capella Harmonico Barocco együttesével többször is koncertezett Szombathelyen. A Savaria Múzeumban, mint múzeumpedagógus dolgozott. a Martinus Vallási és Kulturális Egyesület tagjaként – elsősorban gyermekek részére – a római katonai hagyományőrzéssel, hagyományok kutatásával és ismeretterjesztéssel foglalkozott. A Soproni XV. Apollinaris Legio Hagyományőrző és Kutató Egyesület elnöke. A legió centuriója számos történelmi rendezvényen mutatkozott be hagyományőrző csapatával. Szent Márton püspökké szentelése emlékére írt darabját a Lélek muzsikája címmel a Vivace Kamarazenekar előadásában az az emlékévben a Szent Márton templomban mutatta be a nagyközönségnek.
„A zene és a történelmi hagyományok együttes népszerűsítésért”





Egyetemes Kultúra Lovagja

Alfi Nipič

839. Alfi Nipič énekművész (Tarenina, Szlovénia)
Lovagias tettek: Textil textilszakmában tanult és dolgozott, amely mellett zenei tanulmányokat folytatott. Már ifjú korától maribori bárokban és az Adriai-tenger partján énekelt, így vált a pop- és népdalok előadásával Szlovénia leghíresebb énekesévé. Mintegy száz dallamot és több mint ötven szöveget alkotója. Számos szlovén és külföldi fesztivál győztese. 1960-ban szerepelt először a közrádióban. 1973-ban Slavko Avsenik (ma az egyetemes kultúra lovagja) meghívására csatlakozott a világhírű együtteshez, és beutazta velük a világot. Számos aranylemeze bizonyítja sikeres énekesi karrierjét. 1990 után megalapította saját együttesét az Alfi-t. Ezzel is szép sikereket ért el. Dalaik ma is slágerek. Gyakran hívják őt rádióba és televízióba.
„A zenekultúra fejlesztéséért”





Egyetemes Kultúra Lovagja

Rudi Santl

840. Rudi Santl énekművész, zeneszerző és dalszövegíró (Maribor, Szlovénia)
Lovagias tettek: Stájerországi zenész. Általános iskolásként tamburán és basszusgitáron játszott. Tinédzserként énekelt zenekarban és kórusban, valamint zenei felvételeket készített. 1976-ban az Opera SNG Maribor alkalmazásában állt. Közben három éven át a Krček együttes énekeseként a szlovén népzene hazai és külföldi népszerűsítéséért dolgozott. 1985-ben társalapítója volt a Štajerski 7 együttesnek, amely Szlovénia egyik legsikeresebb együttesévé vált. A sikeres "Ptuj Fesztivál" és "Števerjan Fesztivál" után ők voltak az első két "Szlovén keringő és polka" fesztivál győztesei. 2000-ben az ausztráliai Sydney-i Olimpiai Játékokon is bemutatkozott. Az együttessel több, mint 150 dalt adtak ki szlovén és német nyelven. 2001-től önállóan alkot. Szólóalbumával visszatért operaénekesi éveihez, saját szerzeményeivel gazdagítja a szlovén zenét. Fesztiválok rendszeres és sikeres szereplője. Művészi színvonalát jelzi, hogy neves művészekkel dolgozhatott együtt. Értékteremtéseit számos CD és videoklip jelzi.
„Zenekultúra fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

dr. Bakonyi István

841. dr. Bakonyi István tanár, irodalomszervező (Székesfehérvár)
Lovagias tettek: Tanulmányai befejezését követően gimnáziumi tanár, 1995-től a Kodolányi János Főiskola adjunktusa, docense, majd főiskolai tanára volt 2015-ös nyugállományba vonulásáig. Irodalomszervezőként a székesfehérvári Királyút Emlékházban, Szent István Művelődési Központban és a Kulturális Központban, valamint
Agárdon és Budapesten is szervezett irodalmi esteket, író-olvasó találkozókat. Elnöke és alapítója a Csoóri Sándor
Társaságnak. Az általa szerkesztett interjúk hangzottak el Kossuth Rádióban Névjegy című műsorában, de dolgozott
a Fehérvár TV-ben és a Vörösmarty Rádióban. Más díjak mellett a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Toldy Ferenc-díjasa, József Attila- , Vörösmarty- és Jósika Miklós díjas. Sikeres tevékenységét közel negyven könyve
bizonyítja.
„A magyar irodalom népszerűsítésért”








Magyar Kultúra Lovagja

Balázs György

842. Balázs György ny.százados (Abasár)
Lovagias tettek: Azon személyek közé tartozik, akik a gyermekeknek szentelte egész életét. Gyermekközösség alapítója, téli, nyári táborok, túrák, szabadidős rendezvények, szakkörök, felfedezőutak szervezője, országos vezető szervezetek tagja, az ifjúsági klubmozgalom elismertje. 1975-ben részt vesz a vietnámi háború lezárását követő béke fenntartásában. Az Örökség serleggel kitüntetett Magyarország Felfedezői Szövetség alapító tagja. Elméleti tudását szociálpedagógusi végzettség megszerzésével gazdagította. Rendezvényein az általa szervezett játékokon a honvéd életmód rejtelmeibe, a haza és az élet szeretetébe is bevezeti az ifjúságot. A szervezet sárospataki táborának gondnoka.
„Példamutató pedagógiai életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Balázs József

843. Balázs József festőművész (Gyergyóalfalu)
Indoklás: A festői pályán Sövér Elek festőművész indította el, és Márton Árpád támogatta, mindketten gyergyóalfalvi születésű képzőművészek. A Marosvásárhelyi Zene és Képzőművészeti Líceumban érettségizett, majd a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián szerzett diplomát 1987-ben, mint festő, rajztanár és restaurátor. Több településen dolgozott rajztanárként. Jelenleg is alkot. Népnevelőként a gyergyóalfalvi hagyományok őrzésének és továbbadásának elhivatott támogatója, valamint kulturális életének önzetlen szorgalmazója. Az 1980-as években színpadra vitte Bartók Béla gyergyói gyűjtő munkájának egyik mozzanatát népdalokkal kiegészítve. Megalapította a 180 tagú Gyöngyharmat gyermekkórust. Számos népdalénekese nyert elismerést a vetélkedőkön. Testvériskolai kapcsolatokat alakított ki a debreceni Dózsa György és a pécsi Jókai Mór általános iskolákkal. 1990 óta a településről induló gyalogzarándoklat újraindítója, szervezője és vezetője István Pap nyomdokain. Megszervezte az Alfaluban született képzőművészek első táborát, valamint megszervezte a gyergyóalfalvi képzőművészek (több, mint 30 személy) közös tárlatát. Összeállította és meghívta az első Alfalvi Vadárvácska Képzőművészeti Tábor törzsgárdáját, aminek működését 15 éve támogatja. Kezdeményezte és aktívan részt vett a település Galériájának és Kiállítótermének létrehozásában, valamint az István Pap és Domokos Pál Péter szobrok állításában. Számos zászlót és címert tervezett, illetve készíttetett a községnek, az iskolának és a gyalogzarándokoknak. A településen elsőként kapta meg a Pro servitum civitatem díjat, vagyis a közösség szolgálatáért járó kitüntetést. Ugyancsak elsőként kapta meg a Gyergyó Kultúrájáért díjat népszavazás által. Nagyon sok tanítványát indította el a képzőművészeti pályán, amit országos Mentor Díjjal jutalmaztak. Alkotótáborok rendszeres meghívottja. Festőként számos helyen volt kiállítása, belföldön és külföldön egyaránt (Románia, Magyarország, Franciaország, Szerbia), művei pedig közös- és magángyűjteményekben szerepelnek a világ különböző pontjain.
„Közösségi, képzőművészi és pedagógusi életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

v. dr. Besenyi Károly Áron

844. v. dr. Besenyi Károly Áron tanár, iskolaalapító, közéleti vezető, író (Bariloche, Argentina) Képviseletében átvette: dr Farkas Györgyi
Lovagias tettek: Kecskeméten született. Argentínában fél évszázada a magyar kultúra őrzője és népszerűsítője. Feleségével a Szent István középiskola létrehozója. Az intézményben, amely folyamatosan bemutatja a magyar értékeket, hungarikumokat, irodalmat és történelmet az óvodától gimnáziumig 1100 növendék tanul 170 fős tanári gárdával. Az általuk alapított Paprika néptánccsoport Dél és Észak Amerikában is népszerűsíti a magyar kultúrát. Több alkalommal jártak Magyarországon, Erdélyben és a Felvidéken is. 1985-ben alapították a Magyar Kört, amely régió magyarságát fogja össze. A Panoráma Világklub Argentinai Társklubja révén megjelent életrajzi könyve kapcsán számos városban találkoztak a magyarokkal. Írói munkássága is jelentős. Nyolc szakmai és közéleti könyv szerzője.
„A külhoni magyar nemzetiség megmaradása érdekében kifejtett életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Birinyi András

845. Birinyi András hangszerkészítő, autószerelő (Táborfalva)
Lovagias tettek: Népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere, Magyar Kézműves Remek-díjas hangszerkészítő, Táborfalva Nagyközség alpolgármestere. Több civil szervezet tevékenységének szervezője, többek között a Táborfalvi Közművelődési és Népzenei Egyesület elnöke és az Ország Közepe Klub alapítója. Az apáról fiúra szálló, kimagasló – főképpen az Alföld, Észak-Kiskunság – népi hangszerkészítő hagyományok kutatója és alkotói
ápolója, valamint gyűjtője és a hangszerkészítés tapasztalatainak továbbadója. A „Birinyi Gyűjtemény” hangszereinek sikeres hazai és külföldi népszerűsítője. Hagyományőrző munkája segítésére megalapította a Birinyi
Szolgáltatót Bt-t, melynek keretében népi hangszerek gyártását, hagyományőrző tárborok-, táncházak szervezését, koncertek, bemutatók tarását, népi hangszerek oktatását is vállalják. Tevékenysége jelentős mértékben hozzájárul az
„ország közepe” térség közművelői, közéleti, értékteremtő képességének fejlesztéséhez.
„Az életminőség fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Dér Győző

846. Dér Győző fa és rézszobrász (Dunakeszi)
Indoklás: Már már gyerekként megmutatkozott tehetsége, ügyesen rajzolt, faragott, csak jóval később, nyugdíjasként kezdett foglalkozni a faragással. Alkotásainak témái a magyar történelem eseményei és jeles személyei voltak. Fából és rézből készíti formálja alkotásait munkáit, de sokszor a kettőt kombinálja. Készített portrét többek között Rákócziról, amely a beregszászi főiskolán található. A Kossuthról készített Lajost ábrázoló alkotását a kanadai Kossuth-háznak adományozta. A város számos pontján találkozunk alkotásaival szobraival, domborműveivel. A városi emlékparkban található a millecentenáriumi kopjafája és emlékműve. Mindig örömmel adakozott a városnak és az embereknek, mert tisztában volt vele, hogy a várost települést csak úgy lehet jobbá, szebbé, maradandóbbá otthonosabbá tenni, ha mindent megtesz érte. A város 750 éves jubileumára Sárkányölő Szent Imre emlékoszlopot, tetején rézangyallal, Ezen belül és egy kőtömb tejére Turul madár szobrot, faragott. Alkotásai mutatják sokoldalúságát, amelynek igazolása a városháza 100 éves évfordulójára készített réz domborműve, a zeneiskola udvarán látható Cantata profana emlékoszlopa, és Sárkányölő Szent Mihály arkangyal, a Szent Imre templom udvarán lévő hét vezér mellszobra. 2005-ben Pro Urbe Dunakeszi Arany fokozat kitüntetést vehette át.
„A település arculatának javítása érdekében kifejtett életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Dombovári János

847. Dombovári János zenepedagógus (Sátoraljaújhely)
Indoklás: A térség zenei életének meghatározó személyisége. Hegedű tanár, emeritus iskolaigazgató, Lavotta-kutató, Magyar Érdemkereszt- és a Zemplén Aranygyűrűjének viselője, a Magyar Művészeti Akadémia Életút Díjasa. A sátoraljaújhelyi Lavotta János Művészeti Iskola névadója, 30 éven át igazgatója. A Lavotta János Kamarazenekar alapító-művészeti vezetője. Zenetudományi Intézet ösztöndíjasként éveken át kutatta Lavotta János műveit, amelyből hegedűduó versenyt indított, alapítványt hozott létre, konferenciákat szervezett és CD-ket adott ki. Zenekara elnyerte az Országos Kamarazenei Fesztivál fődíját és a város Pro Urbe díját. Közművelődési és Nevelői díj jelzi példamutató tevékenységét. Jelenleg is aktív tagja zenei és irodalmi társaságoknak. Pedagógiai munkásságáért a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült.
„A magyar zenekultúra fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

v. Frech’ Gábor

848. v. Frech’ Gábor tanár (Budapest)
Indoklás: Rajz, technika, etika, dráma tanárként a Gulner Gyula Általános Iskolai pedagógusa, szakkörök vezetője, nyári programok támogatója. Fafaragással való kapcsolata még ifjúkorától, a tokaji tábortól datálódik, ahová elkísérte édesapját. Fából faragott szobrait köztereken is láthatjuk. Rajzot, fafaragást egyaránt tanít. Gitárkísérettel, énekkel, és szavalattal gazdagítja a kulturális programokat. Gyakran önálló verses-zenés esteket mutat be. 1988 óta a Csokonai díjjal kitűntetett Ascher Oszkár Színpad tagja, amelynek elődje a Fürst Sándor (ma: Balassi Bálint) Gimnázium színjátszó köre volt. A színházat a XVII. kerület színházaként tartja számon a közönség, de egyre többen látogatják a főváros más kerületeiből is. Ennek az önszerveződő közösségnek rendkívül nagy megtartó ereje van: ápolják a magyar hagyományokat: színjátszótáborokat, művészeti-szakmai rendezvényeket, kiállításokat szerveznek. A művészeti munka mellett saját maguk végeznek minden feladatot: a díszletépítéstől a jelmezvarráson át egészen a közönségszervezésig. Az 1956-os Vitézi Lovagrend a forradalom és szabadságharc eszmeiségének ápolásáért és tovább örökítéséért 1999-ben vitézzé avatta.
„Az ifjúság példamutató neveléséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Dr. Hekáné dr. Szondi Ildikó

849. Dr. Hekáné dr. Szondi Ildikó emeritus egyetemi tanár (Szeged)
Lovagias tettek: Az Állam és Jogtudományi Karon diplomázott, majd annak Statisztikai és Demográfiai Tanszékén tanított nyugdíjazásáig. Számos közéleti szervezet aktív tagja. A JATE kulturális titkárság vezetőjeként több, mint száz civil művészeti csoport működését segítette. Az Értelmiség Nyári Egyetem és a Student Hallgatói Alapítvány és a Szegedi Színkör Egylet alapítója. Számos civilszervezet – ezen belül a Délmagyarországi Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány, a Szegedi Szabadtéri Játékok Közalapítvány, az Országos Kulturális Szövetség – vezetőségi tagja. Az egyetemi énekkar tanárelnöke, a Vox Európa Magyarországi szervezetének elnöke. 1985-től napjainkig a Szegedi Közéleti Kávéházi Esték Alapítvány alapítója és kurátora. Tudományos előadások, úti beszámolók, zenei programok, falukutatás és dokumentumfilm készítés is kapcsolódik önzetlen tevékenységéhez. Az MTA Köztestületi tagja.
„Az életminőség fejlesztésért”






Magyar Kultúra Lovagja

Horváth Szilárd

850. Horváth Szilárd pedagógus (Göd)
Indoklás: Társaival 2004-ben alapították a gödi Búzaszem Iskolát. Az intézmény társvezetőjeként mindent megtett a közösség igényei és az alapítás céljai teljesítése érdekében. Szinte a semmiből építették az épületet, közben gyarapította az iskola anyagi és szellemi értékeit. Napjainkra a keresztény magyar néphagyományokra épített iskola Kárpát-medencében széles körben ismert és országos szinten is jelentős értéket képvisel. Példát mutat a családi közösségek, a keresztény értékek, a hagyományok és teremtett világ védelmére. Szívén viseli a Kárpát-medencén túl élő magyarság helyzetét. A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány elnöke volt. Az MTVA vezető-szerkesztő, műsorvezetőjeként nap, mint nap hozzájárul nemzeti emlékezetünk gyarapodásához, jövőképünk kialakításához. Vallja: „nemzeti identitásunk legerősebb alapja néphagyományunk, amely sokezer éves kollektív bölcsességünk hordozója.”
„Az oktatás és ifjúság nevelés fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Hrubik Béla

851. Hrubik Béla elektrotechnikus újságíró (Ipolynyék, Szlovákia)
Indoklás: Felsőfokú elektrotechnikusként dolgozott Liptóújváron. A rendszerváltás után az Együttélés Politikai Mozgalom járási elnöke lett és napjainkig a régió társadalmi és kulturális életének meghatározó egyénisége. Citerázik, több csoportban néptáncolt, de évtizedeken át volt amatőr színjátszó is. A CSEMADOK szécsénykovácsi, majd az ipolynyéki alapszervezetének elnöke, a település tájházának alapító szervezője. 2006 és 2012 között a CSEMADOK országos elnöke. 2010 és 2018 között Ipolynyék polgármestere. Az Ipoly Eurorégió elnöke, a Szent György Lovagrend tagja. Fafaragó, a Kürtös regionális havilap főszerkesztője, a felvidék, ma és a Piros7-es hírportálok publicistája, két verses Három önálló kötete jelent meg: Az életfa árnyékában, 1998, Jövendölés 2004, Sorsközösségben, 2019,
„A határon túli magyar kultúra ápolásáért”





Magyar Kultúra Lovagja

Ilosvay Katalin

852. Ilosvay Katalin könyvelő, rádiós szerkesztőriporter (Gladesville, Ausztrália) képviseletében átvette: Dr. Bodó Gabriella
Lovagias tettek: Budapesten született. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem ipari piackutató szakán szerzett diplomát. Sorsa Hamburgba vezetett, ahonnan férjével Ausztráliába vándoroltak. Éppen negyven esztendeje, hogy részt vesz az ausztráliai magyar közösség életében. Hat éven át volt a magyar iskola igazgatója, kulturális és közösségi programok szervezője, hagyományos események kezdeményezője, a cserkészmozgalom jeles segítője, a Kodály néptánccsoport vezetője. Asz Új-Dél-Walesi Magyar Szövetség elnöke. A Nemzetpolitikai Államtitkárság által rendezett Diaszpóra Tanácson rendszeresen képviselte az ausztráliai magyarságot. Ausztrália magyar nyelvű krónikása, hiszen mind a Kossuth Rádióban, mind pedig a férjével közösen alapított Sydney Mozaik Rádióban rendszeresen hallgathatók riportjai, műsorai. Kezeli a műsor közösségi lapjait, internetes honlapját és hírleveleit. Az eltelt 31 év alatt több, mint 3000 órányi beszélgetés hangzott el..
„A külhoni magyar nemzetiség megmaradása érdekében kifejtett életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Kovács- Hárs Klári

853. Kovács- Hárs Klári mélyépítő mérnök (Budapest)
Indoklás: Néptanító, a Kőrösi Csoma Sándor Egyetem néptanítói szakán végzett. Az egyetemmel párhuzamosan a Molnár V József a magyar kultúra lovagja által alapított Magyar Hagyomány Műhely iskola hallgatója, majd az alapító hű segítője volt elkísérve őt Kárpát-Haza legkisebb szegleteibe. Kilenc éven át szervezte előadásait a Korona cukrászdában. 2008-óta szervezi és működteti a (H)Őseink Útján Baráti Kört, zarándok útjainak szervezője, honismereti vezetője. Molnár V József szellemi hagyatékának ápolója, emlékestek, szoborállítás szervezője.
„Nemzeterősítő munkájáért”





Magyar Kultúra Lovagja

Lőwey Lilla

854. Lőwey Lilla pedagógus, helytörténész, irodalmi szerkesztő (Szováta- Veszprém)
Indoklás: Szovátai származású, de az egész családot kitelepítették, így ő maga csak negyven év után láthatta szülőföldjét. Harminc éven át állt Magyarországon a katedrán, és adta át a magyar nyelv és lélek alkotás csodáját. 1989-tól honismereti kutatómunkával foglalkozik, amelynek célja Erdély magyar kulturális örökségének feltárása és megörökítése. Gyűjtőmunkája alapján írásban foglalja össze a legfontosabb információkat, amelyet férje fotói tesznek teljessé. Az 50 album többségében Székelyföldet járja végig. Írásaiban bemutatja az „ezeréves határvidéket”. Gyűjtőmunkája alapján részben évfordulókhoz kötött kiadványaival tiszteleg híres székelyek előtt, mint Orbán Balázs, Benedek Elek, Tamási Áron, Nyírő József és Reményik Sándor. A fotókhoz készített tanulmányai bemutatják a történelem, földrajz, majd egyesével minden falu históriáját, komplex kismonográfiák. Minden kötetet bemutattak Magyarországon és Erdélyben. Kiállítás rendeztek és naptárt készítettek. Munkássága meghatározó jelentőségű az erdélyi kulturális örökség megőrzése érdekében.
„A magyar kulturális örökség határon túli ápolásáért”




Magyar Kultúra Lovagja

dr. Madarassy Enikő

855. dr. Madarassy Enikő asztrofizikust (Stocholm, Svédország)
Indoklás: A Bose-Einstein-kondenzáció elmélet kutatója, a Skandináviai Magyarok Kulturális és Tudományos társasága elnöke. Fáradhatatlanul munkálkodik Skandináviában a magyar kultúra és tudomány népszerűsítése érdekében. A kulturális és tudományos téren nemzetközileg is kimagasló eredményeket elérő magyar tudósok népszerűsítője. Különösen azokért, akiket más nemzetek kisajátítottak. Átfogó kutatómunkát végzett az érmelléki tájnyelv és kultúra megőrzése és népszerűsítése érdekében, amelyeket kiadványokban foglal össze. Alelnöke a Stockholmi Magyar Ház közösségnek, ezen belül a magyar kultúra népszerűsítése és a magyar hivatalos ünnepek, évfordulók alkalmával ünnepségek aktív szervezője. Tagja a Magyarország Barátai Alapítványnak.
„A magyar kultúra külföldi népszerűsítésért”





Magyar Kultúra Lovagja

Majoros Árpád

856. Majoros Árpád szobafestő, tapétázó, egyéni vállalkozó (Várpalota)
Indoklás: Gondolatszobrászatával az elmúlt évtizedben egy sajátos irodalmi műfajt teremtett, amelynek lényege, hogy saját – az élet bizonyos helyzetéről, esetleg magáról a filozófiáról szóló – gondolatait rövid, néhány szavas vagy néhány mondatos formában, versben, tömören, művészileg előadhatóan megfogalmazva juttatja el hallgatóságához. Számos alkotását jeles színészek szavalták hangfelvételre, gondolatcsokoládéi jelentek meg a boltokban. Több rádió az ő gondolatait adta hallgatóinak adventi ajándékba. Gondolatai megtalálhatóak márványba, fába vésve 21 helyen, melyeket a településeknek adományozott. Ezek közparkokban, éttermekben, kávézókban megtalálhatóak. A 2010-es „adventi naptár” hoz fűzött gondolatokat. 2014-ben „gondolatcsokikat”, mint bölcs ajándékot adott ki. A merített papírokra készített gondolatait könyvbe foglalta össze. A kiadványt veretes ötvösmunka-gomb zárja le, amelyet az Országos Széchenyi Könyvtárnak adományozott.
„Irodalmi tevékenységéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Márkusné Vörös Hajnalka

857. Márkusné Vörös Hajnalka levéltáros (Veszprém)
Képviseletében átvette: Furka - Márkus Ágnes
Indoklás: Az Eötvös Kollégiumban eltöltött évek után 1988-tól a Veszprém Megyei Levéltár segéd-levéltárosa lett. Különböző beosztásokban folyamatosan részt vett iratgyűjtemények rendezésében, és a levéltár forrásfeltáró munkáiban. Szerzője vagy társszerzője több községi monográfiának. Részt vett az MTA Kisebbségkutató Intézete kutatásaiban. Fontos kutatási területének tartja a Veszprém megyei németek kultúrkincsének feltárását. Elkészítette ötven település szabadtéri Kálváriájának adattárát. 2003-tól az MTA Történettudományi Szakbizottság titkára, melynél kiemelt feladatának tartja a határon túl működő magyar tudományos műhelyek népszerűsítését. 2008 és 2018 között az intézményigazgató helyettese volt. Fontos feladatának tartja a levéltár közművelődési tevékenységét.
2010-ben elindítója a Veszprémi Történelmi Szalonnak, 2011-től a Veszprémi Hét Domb Egyesülettel a Veszprémi
Kaleidoszkóp családi fényképgyűjtésnek, amelynek eredményét könyvsorozatban jelentetik meg. 2018-tól kapcsolódott be a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület munkájába. Munkatársaival 2019 nyár indították el a „Tájházalás” című programsorozatukat. Tevékenysége számos, értékteremtő eredményét a ”Veszprém Európa Kulturális Fővárosa” programban az érintettek megtapasztalhatták. A közművelődés érdekében folytatott példaértékű tevékenységéért, valamint a Veszprém megyei helytörténeti kutatások területén végzett értékteremtő munkájáért Cholnoky-emlékdíjjal tüntették ki.
„Helytörténeti kutatásokban végzett tevékenységért”





Magyar Kultúra Lovagja

Máté János

858. Máté János prímás hegedűművész (Kiskunlacháza)
Lovagias tettek: Magyar Örökség-díjas tanár, a Rajkó Zenekar örökös tagja. Öt éves kora óta hegedül. 14 évesen került a Magyar Néphadsereg Szimfonikus Zenekarába. Ebben az időben végezte el a zeneművészeti főiskolát. Számtalan koncert, előadás, fogadás szólistája volt. Bejárva fél Európát népszerűsítette a magyar zenekultúrát. A települése és térségében programok sokaságán önzetlen fellépésein szórakoztatta a nótaszerető lakosságot. A cigányzene hagyományait és a nótakísérés tudományát átörökíti a „hegedűmuzsika” iránt érdeklődőknek. Zenekarának tagjai zenészdinasztiákból származó művészek. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány az elismeréssel szeretné ráírányítani a figyelmet a méltatlanul elfeledett cigányzenészekre, akiknek jelentős szerepük abban, hogy a magyarnóta nemzeti értékké, hungarikummá válhatott.
„A magyar zenekultúra népszerűsítéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Pásztor Ildikó

860. Pásztor Ildikó népművelő (Drégelypalánk)
Lovagias tettek: Negyven éve a település kulturális munkása, előbb, mint könyvtáros, majd 1994-től a Művelődési Ház és Közművelődési Könyvtár igazgatója. Vezetői működése során számos új közművelődési forma került bevezetésre, mint például a pünkösdke-járás, a kiszézés, aratási és szüreti felvonulás. Tevékenységének sikerességét jelentette a helyi kábeltelevíziós csatorna, a képújság, és a helyi Apró(d)hírek újság létrejötte. Jelentős részt vállalt a Szondi kultusz felélesztésében, a Drégely várához kötődő történelmi hagyományok fenntartásában. Számos közössége motorja, a drégelypalánki Helyi Értéktár gondozója. Támogatója a civil szervezeteknek, helytörténeti kiadványoknak és múltunk eseményeit bemutató programoknak. Elnöke a 10 település kulturális és turisztikai boldogulását megcélzó nyugat-nógrádi Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek.. A rétsági és balassagyarmati kistérségben a „Közösségi Kezdeményezéseket Támogató Szakmai Hálózat” szakmai műhely vezetője volt több éven keresztül. Negyedszázada a Drégelyvár megmentéséért létrejött Drégelyvár Alapítvány kuratóriumi tagja, koordinátora. 2015-ben az ő vezetésével nyílt meg új intézményként a Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ. Szívügye a kulturális örökségvédelem, a vidékfejlesztés és a közösségek aktivizálása. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány megítélése szerint a „település lámpása”.
„Az életminőség fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Stubendek István

861. Stubendek István zenetanár, karnagy (Komárom, Szlovákia)
Indoklás: A Nyitrai Pedagógiai Főiskola után, 1971-ben a bolyi alapiskolában kezdett tanítani, ahol megalapította az iskola gyermekkarát. Alapító tagja a Bodrogközi Tanítók Énekkarának, amelynek később karnagya lett. 1979-től a komáromi Művészeti Alapiskola tanára, majd igazgató helyettese. 1980-ban megalapította a Concordia Vegyeskart, amelynek jelenleg is – 43 éve – karnagya. A kórus számos szakmai sikert ért el Szlovákiában és Európaszerte egyaránt. Többek között a galántai Kodály Napokon és a budapesti Kodály Kórusversenyeken szereztek aranykoszorús minősítést. 2000-ben az Egyesült Államokban koncertkörúton vettek részt. A kórus kiérdemelte Észak, - és Dél-Komárom város Pro Urbe díját, 2020-ban KOTA díjban részesült az énekkar. A karnagy úr megkapta 2023-ban munkásságáért a Szlovákiai Magyar Zenei Díj - HARMONIA életmű díját. Tizenöt éven át énekese, szólamvezetője és segédkarnagya volt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos kórusának. 1994-ben megalapítója és igazgatója a Marianum Ének - Zenei Magyar Tannyelvű Egyházi Iskolának, ahol ismét gyermekkart és országos katolikus kántorképzőt szervezet. Komárom kulturális rendezvényeinek jelenleg is aktív résztvevője és szervezője.
„A határon túli magyar kórusmozgalom fejlesztése érdekében végzett életművéért"





Magyar Kultúra Lovagja

Szász József

862. Szász József polgármester (Vámosatya)
Indoklás: A helyi termelőszövetkezetben kezdte el munkáját, ahol több éven át különböző vezetői tisztségekben, majd annak megszűnése után társaival vállalkozóként dolgozott. 1994 decemberétől napjainkig – 7 cikluson át – Vámosatya polgármestere. Küldetésként fáradozik a település működési feltételeinek megteremtésén, az alapellátási kötelezettségek biztosításán, valamint azon, hogy az következő nemzedékek számára kedvező életkörülményeket teremtsen. Nagy gondot fordít a településen élők életminőségének fejlesztésére. Közművelődési eseményeket szervez és támogat. Vezetésével tájházakat, benne látványtárakat és kiállításokat, emlékparkot hoztak létre. Tanulmányokat készíttetett a község történetéről és hadi szerepéről, valamint az erdőből látogathatóvá tette a Büdy-várromot. Irányításával a település 2020-ban kiérdemelte a Falvak Kultúrájáért Alapítvány „Bereg mintafaluja” elismerését.
„A település életminőség fejlesztése érdekében kifejtett életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Szekeres János Imre

863. Szekeres János Imre (Adács) művelődésiház igazgató
Indoklás: 1974 óta fáradhatatlanul dolgozik szülőfalujában a magyar kultúra hagyományos és új értékeinek összhangjáért. Az általa vezetett művelődési ház sokféle rendszeres helyi, országos és határon túli program állandó színhelye. Határon túli kapcsolatai a magyar kultúra képviselőivel egyedülálló. Felvidéki, erdélyi kapcsolatok a Veritas Színpad és a ZÉTA Néptánc csoport vendégszereplései példaértékűek. Színházi rendezéseit ezrek tapsolták Magyarországon és a határok túli településeken. Adácson mindig megindul valami, ami továbbadja és megújítja az eddigi értékeket, lehetőséget teremt nemzeti kultúránk jobb megismerésére. Mindennek a „kovászembere” Szekeres János, aki a rendszerváltás óta képviselő. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány megítélése szerint a „település lámpása” a közművelődés fejlesztésében, a néptánc és színházkultúra ápolásában.
„A közművelődés fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Széman Rózsa

864. Széman Rózsa nyugalmazott egészségügyi dolgozó (Kolozsvár, Románia)
Indoklás: A szilágysági egészségügybe kerülve orvos férjével karöltve igyekszik a test gyógyítása mellett a szellem művelésével is foglalkozni. Aktívan részt vesz Szilágysomlyó városa szakmai, kulturális és civil szféra tevékenységének formálásában. Játszóház vezető. A Báthory István Alapítvány ifjúsági csoportjának létrehozója. 2006-tól a Szederinda hagyományőrző citeracsoport alapítója, vezetője és menedzsere, amellyel a Berettyó-mentén honos citerázás már hagyományait éleszti újjá, ezzel hozzájárul a viselet újraéledéséhez. A város mesemondó, népdal, szavaló és meseíró versenyeinek kezdeményezője és szervezője. Mesegyűjtő, amelynek eredményként 2020-ban jelent meg kötet. A könyv illusztrációi a gyerekek ügyességét bizonyítják. 2013-tól a helyi EMKE vezetője. A játékakadémia, a színjátszás, a hímző- és olvasókör indításának és működésének támogatója. Hímestojás gyűjteménye számos elismerést kapott. A javaslatevő szervezetek egybehangzóan állapítják meg, hogy Széman Rózsa a Szilágyságban kifejtett sokrétű munkálkodásával példaképpé vált.
„A haráton túli magyar kultúra ápolásáért”





Magyar Kultúra Lovagja

Tiborcz Iván

865. Tiborcz Iván zenész (Nagykanizsa)
Indoklás: Két gimnáziumi osztállyal a háta mögött felvették a pesti jazz tanszakra. 19 éves korában Amerikába ment és egy buffalói zenekar szaxofonosa lett. Hazajőve a 80-es években a vidéki jazz mozgalom egyik elindítója, megalapozója. A Cserfői Nemzetközi Jazzland szervezője, művészeti vezetője, házigazdája, szereplője. Több mint 30 éve a magyar költészet legszebb verseit közvetítő nagykanizsai Igricek zenekar tagja. Tehetséges zenészek nevelője, a nagykanizsai zenei élet egyik motorja, aki sok fiatalt vezetett be a jazz, az improvizáció világába. A város kulturális életének, rendezvényeinek, kiállításainak, nemzetközi képzőművészeti táborainak állandó segítője, műsorainak szereplője. Az iskolák, művelődési házak tárlatainak, falufesztiválok kulturális rendezvényeinek önzetlen támogatója.
„A magyar jazz fejlesztése érdekében kifejtett életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Tóthárpád Ferenc

866. Tóthárpád Ferenc irodalmár, helytörténész (Kőszeg)
Indoklás: Könyveiben, kultúraelméleti írásaiban a múltat felidézve a jelen megoldásait keresi. Irodalmi tevékenységében nagy hangsúlyt kap az a törekvése, hogy a határon túl élő gyermekekhez is eljussanak írásai. Gyermekverseit ismerik Coloradótól Kárpátalján át Erdélyig. Több helyi kiadvány, könyv és újság szerzője. 2008-tól a Kőszeg és Vidéke havilap főszerkesztője volt. Nevéhez fűződik a Történelmi és Művészeti Antológia négy kötetének megjelenése, és a vas megyei irodalmi antológiák szerkesztése. Az anyaságról, az élet tiszteletéről szóló drámáját a Soproni Petőfi Színház és a Kőszegi Várszínház is bemutatta. Írásba foglalta a helyi tűzoltó egyesület, a művelődési intézmények, a Kőszegi Várszínház és a Kőszegi Polgári Kaszinó történetét. Szerzeményeit, verseit énekli magyarnóta énekes, kórus és számos verséneklő zenekar. Mottója: „Az élet értelme: a másik ember!” Nem sorolja magát az újságírók közé, csak „egy ember, aki újságot is ír”, de 2003-tól a Kőszeg és Vidéke munkatársa, majd főmunkatársa – 2006 szeptemberétől – egy éven át. Ezt követően 2007 októberétől a Kőszegi Hírmondó alapító főszerkesztője a lap megszűnéséig (2008. ápr.), Alkalmi újságok létrehozója, szerkesztője. Gyermekversei, prózái megtalálhatók az Óperencia Magazinban (USA , Colorado, az Amerikai Magyar Naplóban és a Panorámában ( Új-Zéland ), a Kispajtásban és a Fürkészben, a Cinkenapsiban (Erdély ), az Irkában (Kárpátalja), a Jó Pajtásban és a Mézeskalácsban ( Szerbia ), idehaza a Tappancsban és a Nők Lapjában, a Breki Magazinban, a Mini Manóban, a Rejtvényiskolában, a Dörmögő Dömötörben.
„Helytörténeti kutatásaiért és gyermekversek Kárpát-medencei terjesztésért”





Magyar Kultúra Lovagja

v. Török Ádám

867. v. Török Ádám mezőgazdasági szakmérnök (Veresegyház)
Indoklás: A rászorulók, nyugdíjasok nagycsaládosok támogatója, adományok szervezője. A nyugati országok kórházaiból berendezések és eszközök átadásának szervezője – kiemelten Kárpátaljára – történő eljuttatója. Menekültek befogadásának szervezője. Különböző művészeti ágak bemutatói feltételeinek biztosítója. Látrányban az Idősek Klubjának alapítója.. A budapesti Szent Gellért Óvoda Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Katolikus Szülők Országos Szövetsége és a veresegyházi Via Possibilitas Alapítvány alapítója. 4 évig a Nagycsaládosok Országos Egyesületének főtitkára. Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend nagyperjele.
„Hátrányos helyzetűek támogatásáért





Magyar Kultúra Lovagja

Turi Török Tibor

868. Turi Török Tibor szobrász, író, múzeumalapító (Keszthely)
Indoklás: Tanulmányai bejezését követően Somogyban üzemmérnökként, majd nevelőtanárként dolgozott. Középiskolában rajzszakköröket tartott, tanítványai közül sok végezte el a Képzőművészeti Egyetemet. Írással a hetvenes évektől foglalkozni, de a néprajzot is kedveli. Ennek szülöttje a keszthelyi és hollókői Népviseletes Babamúzeum, valamint Keszthelyen hazánk legnagyobb történelmi panoptikuma. A 90’-es évektől tizenegy múzeumot alapított napjainkig, amelyek többsége népi kultúránkat és népi építészetünket mutatja be. Közel másfélszáz nemzeti jellegű szobrot és száznál több domborművet ajánlott fel a Kárpát-hazában közterekre, intézményekbe, de Lengyelországban és Törökországban is vannak művei. Szobrászati munkásságát Köztársasági Érdemrenddel, Padmaniczky-, Pro Urbe- és Pro Cultura-díjal ismerték el. Író tevékenységéért Krúdy Gyula díjat kapott.
„Az alkotóművészet fejlesztésért




Magyar Kultúra Lovagja

Váradi Péter Pál

869. Váradi Péter Pál agrármérnök, fotográfus (Nagyvárad- Veszprém)
Lovagias tettek: Feleségével együtt honismereti fotóalbumok készítője, amelynek célja Erdély magyar kulturális örökségének feltárása és megörökítése. A feldolgozásra kiválasztott tájegység területén fotóiból a PéterPál Könyvkiadó „Erdély-Székelyföld” című honismereti fotóalbum-sorozatában már több, mint 40 kötetet adott ki. Újabb kutatásával az „ezeréves határvidéket” felölelően a Kárpátok koronáján kutatja az székely ősvárak maradványait, valamint a szórványmagyarság történetét. Több kötettel tiszteleg a híres székelyek előtt. Elsőként Wass Albert havasai címmel a költő 100. születésnapjára készült kiadvány jelent meg.
„A magyar kulturális örökség határon túli ápolásáért”










Honlapkészítés