Pályázati összesítés

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2022. évi pályázatára a társadalmi szervezetek és önkormányzatok 175 személyiség elismerésére tettek javaslatot.

Az alapító lovagok, majd a Kultúra Lovagrendje 4 földrész 15 országból felkért 379 tagja – mint az Alapítvány Tanácsadó Testülete – a lovagias tetteket értékelte, amely alapján a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Kuratóriuma 2022. november 30-án meghozta döntését.

Az értesítést a pályázók december első hetében vehették át, így lehetőségük volt a jelölést a közösség karácsonyi ajándékaként, nyílt rendezvényen átadni.

A jelöltek az „értesítő-visszaigazoló lapot” 2023. január 5-ig visszaküldték. Ezzel az elismerés átvételét elfogadták.

A gála tervezett programja

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a rendezőtársak nemzetközi közössége a 27. Magyar Kultúra Napja Gálát 2023. január 21-én (szombaton) rendezi meg a Stefánia palota-Honvéd Kulturális Központban.

A rendezvényre papír alapú meghívóval rendelkezők vagy interneten küldött levélben kiértesítetteket várjuk.

Tervezett program:
10.00 – 16.00 között „Vidék kincsei” kiállítás
11.00 Lovagi virrasztás: a 200 éve született Petőfi Sándorra emlékezünk
A XXVII. Magyar Kultúra Napja Gála ünnepélyes megnyitása
Eötvös József Általános Iskola néptánc 1. bemutatója (Vásárosnamény)
Tarpai Figemadár Citerazenekar ünnepi műsora
Kultúra Lovagja címek átadása
Eötvös József Általános Iskola néptánc 2. bemutatója (Vásárosnamény)
„175 éves a Honvédség” Vásárosnaményi Férfikar ünnepi műsora
A kárpátaljai Cifra Banda népzenekar bemutatója
A Kultúra Lovagrendje zászlajának díszítése
A díszvendégek fellépésének megköszönése
Meghívó átadása a „Veszprém Európai Kulturális Fővárosa”
programban résztvevő „Bakony kultúrájának”.
Szózat
14.15 Lovagi koccintás a „Vidék kincsei” kiállításon

A gálát élőben közvetíti facebook oldalán a Három Határ Hírei.

Nick Ferencné

801.Nick Ferencné (Budapest) idegenforgalmi és vendéglátóipari üzemgazdász
Lovagias tettek: Az Európa Kulturális Útja nemzetközi projekt magyarországi képviselőjeként közreműködött németországi, szlovéniai és magyarországi emlékparkok létrehozásában. Több alkalommal szervezte meg néptánccsoportok részvételét a berlini Kultúrák Karneválján, valamint az Adrianus Kamarazenekar fellépéseit Berlinben és Lichtenbergben. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány életminőség-fejlesztő programja keretében az ország keleti peremvidékén fekvő Aranyosapátiban faluház, gyermek és ifjúsági tábor, valamint az alkotóház létesítését kezdeményezte, megteremtette az anyagi feltételeket és gondoskodik a közösségi terek működtetéséről. A Felső-Tisza Völgye Minőség Díj alapítója. Az alapítvány kárpátaljai szórvány-mentő programjának vezetője. Nevéhez fűződik a Tisza Forrásvidéke Vasárnapi Iskolahálózat, a rahói vasárnapi óvoda, valamint a rahói Ukrán-Magyar Kulturális, Oktatási és Információs Központ létrehozása és a működési feltételek biztosítása, a Rahói Ukrán Magyar Társasággal együttműködve megalapított Rahói Női Kar és a Havasi Gyopár Gyermek Tánccsoport működtetése, anyanyelvi,- népdal,- és néptánc táborok, valamint fellépések szervezése, 15 civil szervezet kárpátaljai szakmai útjának megszervezése. A Böszörményi László Alapítvány kuratórium elnökeként a hátrányos helyzetű beregi térség lakossága életminőségének fejlesztéséért tevékenykedik. Kiemelt szerepe van a Kultúra Lovagja cím létrehozásában, az elismerés rangjának megteremtésében és magas szinten tartásában.
„A nemzet közművelődése fejlsztéséért”

Szatmári Jánosné

802. Szatmári Jánosné (Sátoraljaújhely) könyvelő, statisztikus
Lovagias tettek: A Tokaj Hegyaljai Pincegazdaságnál majd annak jogutódjainál dolgozott nyugdíjazásig analitikus könyvelő, később beruházási munkakörben. Évfolyamtalálkozók, vállalati kirándulás szervezője, a Református Jövőért Alapítvány könyvelője, a Nőszövetség munkájának segítője, a Sátoraljaújhelyi Ébredő Vidék Egyesület tagja. Népművészeti és képzőművészeti, néptánc táborok szervezése és lebonyolítása, nemzetközi gyermektáborok a Szlovákiai Bodrogköz Kultúrájáért Polgári Társulással közös szervezésben Nagykövesden. A Kovácsvágásért Alapítvány Kuratóriumi elnöke 2003-tól. Gyermektáborok Nagykövesden Fafaragó táborok lebonyolításában aktív részvétel szállás.étkezés-program költségének fedezése, falukönyv kiadása, nőnapi jótékonysági bálok, „Ízek fesztiválja”, együttműködés Szlovákiai Nagykövesd Bodrogköz Kultúrájáért Polgári Társulás, az Ukrajna Rahó Ukrán- Magyar Együttműködési Társasággal és a Nagytarcsa Nyugállományú Honvédők Egyesületével. Konfirmációs Találkozások szervezése.
„A település életminősége fejlesztéséért”

Szijj István Imréné

803. Szijj István Imréné (Telekes) ny. szakács
Lovagias tettek: A Csurgóforrás Alapítvány kuratóriumának elnöke. Több évtizede a település közművelődési programjainak meghatározó szervezője. A közösségek – nyugdíjas klub énekkara és a táncegyüttes - alapítója és működtetője. A település helytörténeti és művészeti programjainak szervezője. Alkotótábor lebonyolítója, köztéri alkotások létrehozásának szervezője és rendszeres karbantartója, valamint bemutatkozó kiadványok készítője. A fogyatékkal élők számára kulturális program szervezője. A hazai és határon túli civil szervezetekkel való együttműködés érdekében a bemutatkozás szervezője. A szervezet megalapítása – 2012 – óta a Magyar Kultúra Napja Gála társrendezője. Bemutatóval köszöntötte a Magyar Világtalálkozó résztvevőit. Településén megszervezte „A kultúra vidám napját”, jótékonysági napot, betlehemezést, karácsonyi koncertet, falukarácsonyt, valamint jelentős részt vállalt a település római katolikus templomának felújításában. Lehetőségeik szerint közössége részt vett hazai nemzetiségi, valamint magyar-horvát-szlovén rendezvényeken. Kiemelkedő programként szervezője az Európai Kultúra Napja eseménynek Vasváron, énekbemutatóval járultak hozzá a Maribor, Európa Kulturális Fővárosa programhoz. Helyi programmal fogadta a török-magyar képzőművészeti tábort. Dalcsokorral gazdagították a szlovákiai Alsóbodokon (szeptember 21.) az Eszterházy János emlékére készült „Hűség keresztútja” felavatását, valamint az Aranyosapátiban megrendezett Kulturális Önkéntesek Napja eseményét. Nyugat-Magyarország kultúrájának bemutatásával – ezen belül kiemelten népdalcsokrokkal és bográcsos főzéssel – járult hozzá a „Magyarország bemutatkozása Európa geográfiai középpontjában” elnevezésű program sikeréhez. Elősegítette a XVII. Magyar Kultúra Napja Gála díszvendégének – Ausztria, azon belül Burgenland – küldöttsége budapesti bemutatkozását. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány által szervezett „Toborzó országfutás” győrvári rendezvényének társszervezője.
„A település életminősége fejlesztésért”

Ahmed Amran

804. Ahmed Amran (Dhamar Jemen) geofizikus mérnök
Lovagias tettek: A Jemeni Írók Szövetségének tagja, a Jemeni Novellaírók Szövetségének alapító tagja. Versei és novellái jelentek meg Jemenben és néhány arab országban, egyik művét olasz nyelvre is fordították. Személye híd kelet és nyugat között. Egy kis jemeni faluban született és tanulta meg a betűvetést, amelynek nagy hasznát vette a családok távolról érkező leveinek felolvasásában és megválaszolásában. Hétéves korában, a véletlennek köszönhetően került Szaúd-Arábiába, ahol már iskolába járhatott és tizenöt éves korára már versei, cikkei jelentek meg. 1987-ben állami ösztöndíjjal érkezett Magyarországra. A Miskolci Egyetemen kezdett geofizikát hallgatni. Magyar nyelvű írásaiban tűpontos érzékkel találja el, hogy hova melyik szó való, melyik fogja a legjobban kifejezni a mondandóját, az arra adott köntös nem rejti el a lényeget, csak felöltözteti. Sok verse, novellája jelenik meg ma is arabul, de 2015-óta magyarul is publikál. Művei középpontjában a társadalom, az ember, a család és a táj áll, lírai lelkület jellemzi.
„Nemzetközi irodalmi kapcsolatok fejlesztéséért”

dr. Bikádi László Károly

805. dr. Bikádi László Károly (Hajmáskér) ref. lelkész
Lovagias tettek: A javaslattevő Alapítvány tagjaként folyamatosan szembesül a kistelepülések nehéz helyzetével. A szervezetek közötti együttműködés elősegítője. A szeretetszolgálati tevékenységek mellett veszprémi iskolák, óvodák, rendvédelmi és határon szolgálatot teljesítő szervek adományázását segítette, de pályázati-közbeszerzéssel és felnőttképzéssel is foglalkozik. Kiemelt küldetése a „keresztény magyar állam szülőhelye”, Sólyra, s a Sólyi Református Templom történelmi, nemzeti és vallástörténeti jelentőségére felhívja a figyelmet, miközben a siralmas állapotban lévő templom megmentésén fáradozik. 1995-ben került Sólyra. A templommal kapcsolatos első kutatásai után elszántságának eredménye a romjaiból 2021-ben teljeskörűen helyreállított Sólyi 1000 éves templom, amely nemcsak „Veszpém Megye Értéke”, hanem a Veszprémi várral, és a Tihanyi Apátsággal egyidőben történelmi emlékhely címet is kapott. 2021-ben a Hajmáskér-Sólyi Református Társegyházközség Ökogyülekezeti-díjat nyert el az őshonos magyar fajtákból álló ökogyümölcsös, valamint racka, kuvasz fajtamentéssel. A Kemény Bertalan Falufejlesztési díj elismertje. 2010-14 között a település polgármestereként lehetőségek sorát valósította meg. Református emlékszoba és tájház, „Vidékünk kultúrája” bemutatóház és „Tájházi esték” megszervezése. Mesemaraton, amellyel a nemzeti összetartozás napját ünneplik. „Ezer mécses” rendezvény november 2-án. A világrekordot jelentő 18.15 m-es fa karddal nemcsak emléket állít István és Koppány csatája helyszínén, hanem a templom megmentésére szólította fel a látogatót.
„A település életminősége fejlesztéséért”

dr. Cseh Béla

806. dr. Cseh Béla (Baja) zenepedagógus
Lovagias tettek: A bajai Eötvös József Főiskola Gyakorló Általános Iskolája nyugalmazott címzetes igazgatója 50 éve alapította a Sükösdi Népdalkört, amely egyike volt a híres „Röpülj páva” vetélkedő utáni nagy fellángolásnak. Az 50. évfordulón hangversennyel és zsűri általi megmérettetéssel ünnepeltek. A szakmai vezető nagy gondot fordít a helyi illetve a környékben gyűjtött dalok feldolgozására és bemutatására. Gondosan figyelve az ízes nyelvezetre, amely bizonyság, hogy a sajátjukat éneklik. A próbákon a fegyelmet, a szakmaiságot megkövetelő pedagógustól nem áll messze a derűs humor és féltő gondosság sem Szavaiból az énekesei és faluja iránti szeretet és büszkeség árad. Külön népszerűsíti az alapítókat és az adatközlő énekeseket, valamint a citerásokat. Nagy szerepe van abban, hogy a jubileumi koncertre meghívott zsűri 10. alkalommal is „Arany Páva” díjban részesítette az egy „húron is pendülni tudó” éneklő közösséget. A Sükösdi Népdalkör lehetőséget ad népdalaink újbóli átélésére, sokat tesz azért, hogy a XXI. században sem alvó kincsek legyenek nemzetünk kulturális „kincsesládájában”. Dr. Cseh Bélának köszönhetően Sükösdöt ma már nem csak zamatos paprikájáról emlegetik, a Sükösdi Népdalkör is méltán vált a hírnév hordozójává.
„Népdalkultúra ápolása érdekében kifejtett életművéért”

Erdélyi József

807. Erdélyi József (Szeged) anyaggazdálkodó, raktárvezető és citerás
Lovagias tettek: Sándorfalva és Szeged népzenei életének szerény, de megkerülhetetlen személyisége. Gyermekéveiben tangóharmonikán, fagotton tanult, a gitárjátékot, és a citerázást autodidakta módon sajátította el. E zenei előképzettség birtokában az általa megzenésített verseket mutatta be különböző vállalati, és kulturális rendezvényeken. A 70-es években lépett be a Budai Sándor által vezetett Sándorfalvi Citerazenekarba. A zenekar sikerességét – jellemzően saját finanszírozásban – hazai, és az USA-tól Törökországig, Ciprustól Angliáig (és még több más) külföldi fellépések bizonyítják. A magyar népzene terjesztése volt küldetésünk központjában. Könnyűzenei munkássága kapcsán három helyi gitárzenekart is alapított fiatalabb éveiben. A Sándorfalvi Citerazenekarra, és a Sándorfalvi Kamarakórusra (akiket évekig kísért gitárral és citerával is) alapozva alakította ki Csongrád megye kulturális küldöttségét, amellyel a Magyar Világtalálkozókon, valamint a Szegedi Közéleti Kávéház és a Krúdy Irodalmi Kör rendezvényein szerepelt nagy sikerrel. Eközben a Szegedi Hagyományőrző Egyesület égisze alatt hozta létre új citerazenekarát, a Szögedi Tiszavirág Citerazenekart. Iskolákban ellenszolgáltatás nélkül tanította a népzenét, a citeramuzsikát. Fellépett előadásaival és hangszerbemutatóival nyugdíjas klubokban, fogyatékkal élők intézményeiben. Tíz éve végzi a Szegedi Hagyományőrző Egyesület adminisztrációs munkáját, írja és küldi el kulturális események beszámolóit a Panoráma Világklub magazinjába.
„A zenekultúra fejlesztéséért”

Eszenyi Imre

808. Eszenyi Imre (Püspökladány) ny.tűzoltó, népdal- és nótaénekes
Lovagias tettek: Tűzoltó évtizedek után ma már nyugdíjas, aranyfokozatú népdalénekes. Három évtizede énekel, alapító tagja a volt püspökladányi Nótakörnek, majd a Törő Gábor Hagyományőrző Egyesületnek. A Sárrétudvari Nótakör és a „Kézenfogva testvéreinkkel” Sárrétudvari Alapítvány népdalos csoportjának tagjaként a térségben és Kárpát-medence több pontján a kórus mellett gyakran szólót is énekel. Több éven át felkészítője volt a püspökladányi Kossuth Olvasókör népdalkörének.
„A népdaléneklés népszerűsítésért”

dr. Fazekas István

809. dr. Fazekas István (Százhalombatta) ref. lelkész, költő, drámaíró és műfordító
Lovagias tettek: A javaslattevő alapítvánnyal hosszú évek óta együtt dolgozó Jókai-díjas író, Váci Mihály díjas költő. 2012-óta szerkeszti a Stádium Társadalmi és Kulturális Hírlapot. A Stándium-díj társalapítója. A Széchenyi István Történelmi Vándorszínház vezetője. 26 könyve jelent meg. A Rómában 2018. szeptember 20-án bemutatott történelmi drámájával a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Európai Kultúra Napja kezdeményezését is népszerűsítette. 2019-ben teológiai doktorátust szerzett. „Megvádolt” címmel ő írt drámát a hetvenes évek puha diktatúrájáról. Nem csak jogász, hanem református lelkész is a budapesti „Reménység szigete” erdélyi református gyülekezet vezető lelkésze.
„Példamutató közművelődési tevékenységéért”

Fejős Jenő

810. Fejős Jenő (Kecskemét) kultúraszervező
Lovagias tettek: Évtizedek óta a kecskeméti Agóra Kulturális Központ nagysikerű magyarnóta-, népdal- és operett műsorainak, valamint további hazai és erdélyi rendezvények szervezője. 2001-ben sikeres énekművészi vizsgát tett, azóta gyakran szerepel különböző televíziós és rádiós műsorokban. Szülővárosában mindenféle fellépési felkérést ingyen vállalja. Az általa szervezett művészek jótékonysági est bevételét többek között a kecskeméti II. Világháborús Hősi Emlékmű javára adományozták, más alkalommal borsodi árvíz ónodi károsult gyermekei megsegítésére, vagy a pécskai „magyarok háza” felújítására adta át. 2010-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vett át. „Betekintés a magyar-nóta világába könyve” c. könyve ajánlott olvasmány lett. Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének megyei elnöke, gondjaik megoldásának segítője.
„A magyar nóta, mint hungarikum fejlesztéséért”

Felhősné dr. Csiszár Sarolta

811. Felhősné dr. Csiszár Sarolta (Vásárosnamény) tanár és muzeológus
Lovagias tettek: 1975-ben lett a vásárosnaményi Beregi Múzeum dolgozója, majd vezetője és etnográfusa. Több évtizedes muzeológusi tevékenységét színvonalas és látványos állandó és időszaki kiállítások, közművelődési programok, a szakmának és a nagyközönségnek készült publikációk és előadások jelzik. Fő kutatási területe Bereg népművészeti hagyományai. E témában jelentek meg kiadványai. 1985-ben szerzett egyetemi doktori címet. Tanulmányaiban foglalkozott többek között a takácsmesterséggel, a népi szövéssel és az állatábrázolásokkal. Kutatómunkájának eredménye a „Keresztszemes minták Beregből határon innen és túl” című, valamint az egykori Beregi Református Egyházmegye templomai határon innen és túl c. kötet. 1995-től vesz részt egy állandó kutatócsoporttal a határon túli magyar egyházak gyülekezeteinek gyűjteményi összeírásában, ahol az úrasztali terítők és egyéb templomi textíliák felmérését végzi. A 2007-ben a felújított Tomcsányi-kastélyban megnyílt Bereg kincsei c. állandó kiállítás, amely „Az Év Múzeuma 2007” pályázaton elnyerte a Magyar Nemzeti Múzeum Különdíját. Munkáival arra mutat rá, hogy egy népcsoport kultúrája mindig tükrözi annak a népcsoportnak a lelkivilágát, tagjainak hagyományai, szokásai akkor is egységet alkotnak, ha közigazgatási vagy országhatárok megosztják azt a földterületet, amelyen élnek. Vásárosnamény Pro Urbe-díjasa. Közhasznú tevékenységét Eötvös Emlékplakett, a Károli Gáspár-díj és a Mikecz-emlékérem bizonyítja.
„Példamutató etnográfusi életművéért”

Hajvert Ákos

812. Hajvert Ákos (Bácsfeketehegy, Szerbia) tanító, előadóművész
Lovagias tettek: A könyv, az irodalom és a magyar nyelv iránti rajongását a Bada István és Bada Johanna a magyar kultúra lovagjai által szervezett újvidéki olvasótáborok határozták meg. Tanulmányai után kétezertől tagja a topolyai Mara Amatőrszínháznak és az Auróra Irodalmi Stúdiónak. Harminc éve a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének versmondója 15 éve a közösség elnöke. Radnóti díjas. Jelenleg a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskolában tanít. Versmondóival folyamatosan részt vesznek versenyeken, találkozókon. Gyermekszínházi előadásokat szerkeszt, rendez. Tóth Péterrel, a „versvándorral” előadásokkal járja Európa magyarok lakta településeit. A Soma színtársulat rendezője. A Dudás Kálmán, a Záporka és az Arcok Üveg Mögött vers- és prózamondó találkozók és a Szép Szó táborok szervezője. A Távoktatás Magyar Nyelven pedagógiai videosorozat készítője. Tevékenységüket a Falvak Kultúrájáért Alapítvány 2010-ben Kazinczy bronz domborművel, 2020-ban Örökség serleggel ismerte el.
„A határontúli magyar kultúra ápolásáért”

Dr. Iván Géza

813. Dr. Iván Géza (Budapest) pedagógus
Lovagias tettek: Debrecenben született, 1950 óta él Budapesten. Meghatározó volt számára 1956 őszé-nek forradalma, serdülőként szemlélte az utcai harcokat. Érettségi után az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1967-ben kapott magyar-történelem szakos diplomát. Szépirodalmi olvasottsága, és történel¬mi, politikai ismeretei alapján inkább a XIX. század, mint a mai kor emberének vallja magát. 2005-beli nyugdíjazásáig az ELTE Bölcsészettudományi Karának Könyvtártudományi Tan¬székén dolgozott. A lakóhelyi civil élet kialakulásának és formálódásának részesévé vált. Kezdetben a Madách Sétány Egyesület megalapításában, és működésében, majd az Erzsébetvárosi Civil Szervezetek Szövetségének létrehozásában és tevékenységében vállalt szerepet. A Civil Erzsébetváros című dolgozatával lexikális áttekintését ad a korabeli civil közélet szereplőiről. 2016-ban Távolodó árnyak (56-os portrék) Erzsébetvárosból című munkája illeszkedik lokálpatriotizmusát erősítő személyiségéhez.
„A civil szervezetek életre hívásáért és működésük támogatásáért”

Kiss B. Zoltán

814. Kiss B. Zoltán (Vásárosnamény) vállalkozó
Lovagias tettek: Az elmúlt évek egyik legsikeresebb családi vállalkozását tudhatja magáénak. Ehhez nem csak jó üzleti érzékre volt, van szükség, hanem olyan hozzáadott értékre is, amelyet a Bereg iránti elköteleződése, a vadászat iránti szenvedélye és az abból adódó világlátása, életszemlélete eredményez. A hagyományok átadása, a kulturális javak őrzése területén is kimagasló eredményeket ért el, amelyet a 2021-ben létrehozott „Felső Tisza Völgye Minőségi Védjeggyel” elismert „Természet és Vadvilág” Dioráma Kiállítás és Természetismereti Centrum és vállalkozói PRIMA díja is bizonyít. Eszközökkel és anyagokkal segíti civilszervezetek, önkormányzatok kulturális programjainak megvalósítását. A térség falvaira gyakorolt hatása példaértékű. Vállalkozásának is egyik alappillére és célja, hogy túl a minőségi termékeken és szolgáltatásokon, maradandó értéket is teremtsen. Neve és a cégcsoport által életre hívott márkák is biztosítékként szolgálnak a kiváló minőség, szakértelem és hozzáadott kulturális érték tekintetében.
„Bereg kultúrája és életminősége fejlesztéséért”

ifj. Klement Kornél

815. ifj. Klement Kornél (Dietzenbach, Németország)
Lovagias tettek: A Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége (BUOD) elnöke, a Nyugat Európai Magyar Szervezetek Szövetsége megalakulása óta egyik alelnöke. Évtizedek óta vezető egyénisége a németországi magyar életnek, a szervezetek támogatásának, kulturális és szociális tevékenységük összehangolásának. Kiemelt feladatának tartja a tagszervezetek képviseletét állami hivatalokkal és intézményekkel szemben. Fáradhatatlanul dolgozik a népek közötti megértés elősegítésén. Ennek érdekében számos, nemzetközi szintű rendezvény létrehozásában kiemelkedő szerepet vállalt. Vezéreltetve az „integráció, nem asszimiláció” szellemében a magyar népcsoportok kitűnően tudtak beilleszkedni a német társadalom életébe. A dr. Klement Kornél által vezetett szervezet fontos törekvése a magyar nyelv és kultúra megőrzése, valamint a személyes kapcsolatok ápolása nem csak Németországban, hanem a környező népekkel is. Aktív részt vállalnak magyar ügyekben a német nyilvánosság felé is. A Szövetség részt vállal folklór fesztiválok, tudományos szimpóziumok és karitatív rendezvények szervezésében. A tagszervezetek számára fontos információs központ, folyamatos tájékoztatást adva a magyar érdekeket érintő eseményekről. Dr. Klement Kornél 1980-ban megalapította a frankfurti magyar tánccsoportot, a Rezedát. Szintén alapító tagja a frankfurti 84. számú Lehel vezér cserkészcsapatnak. Mindkét szervezet napjainkig működik. A frankfurti katolikus egyházközség tagja. Érdemeiért a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.
„A magyar-német kulturális kapcsolatok ápolásáért”

dr. Komáromi István

816. dr. Komáromi István (Budapest) re.ddtbk, dalszerző, előadóművész
Lovagias tettek: A javaslattevő egyesület és a Belügyi Nyugdíjasok Pest Megyei Egyesülete kezdeményezője és alapító tagja. Rendőri pályája zárásaként tíz éven át Pest megye rendőrkapitányaként sokat tett a személyi állomány szellemi megújulásáért, a társadalmi kapcsolatok javításáért, a bűnmegelőzés hatékonyabbá tételéért. Személyes példával bizonyította, hogy a rendőri hivatás és a zeni elhivatottság nem zárja ki egymást. Nyugdíjba vonulása után televíziós csatornák zenei műsorainak és a „Kárpát-medence Legerősebb Települése” elnevezésű virtusverseny vezetője. Folyamatosan jelen van a hazai és külföldi könnyűzenei színpadokon. Az egészséges életmód népszerűsítője. Válogatott szerzeményeit Vasárnap címmel adták ki. A Magyar Rendőrség himnuszának szerzője. Együtt a Szebb Jövőért Roma-Magyar Egyesület tiszteletbeli elnöke. 2002-ben a Béke Nagykövete díjat vette át.
„A rendőrség és a társadalom kapcsolatainak fejlesztéséért”

Kolláth Éva

817. Kolláth Éva (Gradisca di Isonzó, Olaszország) cukrász, hadisírgondozó
Lovagias tettek: Nagyváradon született, majd Olaszországba ment férjhez, és ott él családjával. Félbeszakított romániai tanulmányai után Olaszországban szakmát szerzett, férjével cukrász üzletet nyitottak, amelyet csak nyugdíjba vonulásakor fejezett be. A partiumból való távozása utáni 50 esztendő során is megőrizte magyar identitását. A térségbe érkező magyar turistacsoportok – ezen belül a javaslattevő szervezet – visintini programjának – nevezetesen a magyar kápolna felújítását célzó tevékenységének – támogatója. A magyarországi és a helyi szervezetek közötti kapcsolatok, sikeres együttműködések éltetője. A Doberdó térségében megvalósuló magyar emlékezetápoló és őrző munka támogatója.
„Olasz-magyar történelmi emlékek és kulturális kapcsolatok ápolásáért”

Kovács Péter

818. Kovács Péter (Budapest) építőmérnök, polgármester
Lovagias tettek: A negyedik ciklusát töltő polgármester nagy hangsúlyt fektet a főváros XVI. kerület kulturális és sport életére, és a civil szervezettekkel való kiváló kapcsolatra. Nagy szerepe van abban, hogy Erzsébet ligetben megújulhatott a színház. Fő támogatója a kerület helytörténeti füzeteinek. A Kertvárosi Fúvószenekar, a Cinkotai Tájház működésének. A Wass Albert emléktábla, a Mindszenty József bíboros szobra, valamint további emléktáblák és szobrok állításának támogatója. Évente felújít iskolát,óvodát és orvosi rendelőt teszi ezt annak ellenére, hogy a fenntartás már nem az önkormányzat feladata. Figyelemmel kíséri a kiállításokat és koncerteket, ha teheti maga nyitja meg a tárlatokat. Sportbarát szemléletű vezető, ezért az önkormányzat előtt elterülő parkból sportrekreációs és szabadidő parkot a Kertvárosi Olimpikonok Emlékparkját hozták létre vezetésével. A Kertvárosi Olimpiatörténeti Fasor névre szóló 34 fája az elhunyt XVI. kerületi olimpikonokra emlékeztet. Nélküle nem jöhetett volna létre az a mellszobor sem, amely a Kultúra Lovagrendje közreműködésével, a 2022-ben elhunyt lovagtárs, Molnár V. József néprajzos, néplélek-kutató, grafikusművész, ’56-os szabadságharcosnak állít emléket. Írányításával létrejött a Tóth Ilonka Emlékház. A szülőháza összedőlés közeli állapotba jutott, amelyet sikerült az Önkormányzatnak megvásárolni, majd felújítani és korhű berendezési tárgyakkal megtölteni, és mellé épült még egy oktatási központ is.
„A település életminősége fejlesztéséért”

Kovály Csilla

819. Kovály Csilla (Tiszapéterfalva, Ukrajna) művelődési ház igazgató, kórusvezető
Lovagias tettek: A Tiszabökényi Tisza Csillag Kórus művészeti vezetője. Az általa vezetett asszonykórussal már több mint 10 éve járják Kárpátalját és szívvel-lélekkel terjesztik a beregi, tiszaháti népdalokat. Szakmai körökben is elismerés övezi őket, hiszen a Kárpátaljai Magyar Folklórfesztiválon dobogós helyezéseket értek el. A Szolyvai Emlékparkban többször léptek fel beregi lágerdalokkal. Jelenleg a Tiszabökényi Művelődési Ház igazgatója, egyben az Árpád-házi Szent Erzsébet Templom kórusának a vezetője.
„A határontúli magyar kultúra ápolásáért”

László Péter

820. László Péter (Őrhalom) szakács, boltvezető
Lovagias tettek: Nógrád „Petőfije”, 30 éve ír verseket. Három kötetes költő, író, színműíró, helytörténész, előadóművész, dalszövegíró. A CSEMADOK Aranyokleveles és Szeder Fábián díjas Tormay Cecile Irodalmi és Történelmi Társaság alapító vezetője. Mint helytörténész 15 évnyi levéltári kutatásokból megírta Őrhalom, Hugyag, Ipolyvarbó, Drégelypalánk történetét. Nógrád megyei turisztikai kiadványok készítője. 2001-től egyedül majd 2011-ben létrehozója az irodalmi és történeti társaságnak. Zenés, irodalmi műsoraikkal járják a településeket. Műsorukat „párhuzamos verseléssel” és a „visszajátszással”, valamint a „fordított program” és „vakon” szerepléssel gazdagítják. Történelmi előadásokat tart, hazafias verseket ír és más nyelvekről fordít. Az ipolvarbói Csemadok tagja és kitüntettje. A Társaság működése során közel 750 zenés irodalmi előadást tartott erdélyi, a felvidéki és nógrádi településeken. Eljutottak a fővárosba, de Szlovéniába is.
„Kortárs irodalom fejlesztéséért”

Lengyel Géza

821. Lengyel Géza (Budapest) tanár, költő
Lovagias tettek: Biológia-földrajz szakos diplomával a budapesti Katona József Általános Iskola tanára, majd igazgatója. 1985-től a javaslattevő iskola tanára, munkaközösség vezetője, majd nyugdíjba vonulása után óraadó tanára. Pedagógusi működését tanítványainak versenyeken elért helyezései is minősítik. Számos irodalmi csoport tagja, a csepeli Tamási Lajos Olvasó Munkás Klub elnöke, rendezvényeinek szervezője és vezetője. 2004-ben jelent meg első verseskötete, melyet újabb tíz követett. Számos elismerés birtokosa, többek között a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt, Teleki Pál emlékérem, Németh László-díj, a Csepeli Gyermekekért díj és a Csepeli Nívódíj.
„A kortárs irodalom érdekében kifejtett életművéért”

Lőrincz Sarolta Aranka

822. Lőrincz Sarolta Aranka (Ipolybalog, Szlovákia) óvónő
Lovagias tettek: A palóc néprajzkutató, aki a viselet őrzésének fontosságára tanít. Az előadások részvevői eredeti fotókon ismerhetik meg a Felvidék sorsát a Nagy Háborútól kezdve napjainkig. Mindezt versekkel és palóc énekkel színesíti. Az „Örökség serleggel” kitüntetett Bukréta Népdalcsoport vezetője. Több könyve jelent meg, amelyet saját maga illusztrált. A képeken a palócok életét követhetjük nyomon. Történetein keresztül eleveníti fel a felvidéki magyarság sokszor gyötrelmes XX. századi megpróbáltatásait. Rendszerese publikál a felvidéki lapokban.
„A határontúli magyar kultúra ápolása érdekében végzett életművéért”

Lönhárd Ferenc

823. Lönhárd Ferenc (Gyönk) kultúraszervező
Lovagias tettek: Feleségével együtt a térség népszerű emberei, akiknek példátlan szerepe van a vidék kulturális élete fellendítésében. Művelődési Házban töltött évei alatt számos látogatókönyv telt meg jókívánságokkal. Geodéta munkáját követően 1972-től három éven át a Mesztegnyő kultúrházát vezette, közben levelezőn diplomázott, majd átvette a gyönki művelődési ház vezetését, ahol 1994-ig tevékenykedett. 1995-től 99-ig a Tolnai Művelődési Ház vezetője, majd nyugállományba vonulásáig a Gyönki Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója. A Gyönk TV helyi adásait 1992-től készíti. Mozgóképben megörökítve a város és környéke eseményeit. Több száz kiállítást nyitott meg, és szervezte azok kulturális programjait. Az 1996-ban alakult Bárka Művészeti Szalon elnöke. Kezdeményezte és segítette a város Vénusz szobrának állítását. Fényképezőgépével minden helyi rendezvényen megfordul, nyomon követi helyi civilszervezetek működését. Egy ideig a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezetének elnöke is volt.
„A közművelődés fejlesztése érdekében kifejtett életművéért”

Matkovits - Kretz Eleónóra

824. Matkovits - Kretz Eleónóra (Pécs) civilszervezet vezető
Lovagias tettek: a pécsi Német Kör elnöke, a kárpátaljai GULÁG-GUPVI kutatás, valamint Szolyvai Emlékbizottság és a Falvak Kultúrájáért Alapítvány együttműködésében megvalósult csonka-beregi kutatás eredményként az elhurcoltak emléktáblái kivitelezésének támogatója. Együttműködésével lehetővé tette hat emlékút szervezését Oroszországba és a kaukázusi országokba, majd a Balti országokba, ahol a magyar katona és civil áldozatai egykori lágereit, katonatemetőket kutatták. Eddig több mint 40 ezer km-res kutatóutat szervezett, ebből több monográfia, dokumentumfilm is született. A „malenkij robot”-ra emlékezés apostola, az általa vezetett egyesület pedig annak zászlóshajója.
„A magyar történelmi örökség feltárásának elősegítéséért”

Molnár János

825. Molnár János (Berlin, Németország) civilszervezet vezető
Lovagias tettek: Berlin legrégebbi külföldi szervezete, a 176 éves a Berlini Magyar Kolónia, amelynek a jelölt harminc éve egyik oszlopa. Példamutató szorgalma miatt több alkalommal újraválasztották a közösség vezetőségébe. A kolónia érdekeinek megfelelően önzetlenül és hatékonyan végzi munkáját. A kétezres évek elejétől a Kolónia elnökhelyettese, majd 6 évig elnöke volt. Tevékenységét önfeláldozóan és sikeresen végezte, amellyel hozzájárult a Berlini Magyar Kolónia felvirágzásához. Ezen belül megduplázódott a közösség taglétszáma. Megnövekedett és minőségben javult az összejövetelek száma. Szervezőmunkájával fontos előadások valósultak meg, többek között a Berlini Magyar Nagykövetségen is bemutatta a szervezetet. Jelenleg is a Kolónia vezetőségének tagja, és évtizedek tapasztalatával segíti az elnök munkáját.
„A magyar kultúra külhoni ápolása érdekében végzett életművéért”

Pocsai Ibolya

826. Pocsai Ibolya (Beregszász- Mátészalka) civilszervezet vezető
Lovagias tettek: A Kárpátaljai Református Egyház Nőszövetségének elnökeként egész Kárpát-medencére kiterjedő együttműködési kapcsolatot épített ki, amely a nehézségek fokozódásával és a kapcsolatok bővítésével az elmúlt évtizedek során számos szép sikert eredményezett. Többek között ennek egyik eredményeként a beregszászi 9. számú általános iskola roskadozó épülete megújult és napjainkig lehetőséget ad az iskolás gyerekek étkeztetésére. A kígyósi általános iskolát a földrengés után bezárásra ítélték. A szervezőmunkának köszönhetően a romos épület megújult, a gyerekek helyben, anyanyelvükön tanulhattak tovább. Az amerikai kapcsolatainak köszönhetően a Beregszászi Roma Egészségügyi Központ és a Kígyósi Általános Iskola ivóvíz-tisztító rendszert kapott.
„Humanitárius szervező tevékenységért”

dr. P. Szalay Emőke

827. dr. P. Szalay Emőke (Debrecen) etnográfus
Lovagias tettek: A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelem-latin szakon, majd néprajz szakon diplomázott. 1970-ben került a Déri Múzeumba néprajzos muzeológusként. 1972-től a Déri Frigyes Általános Művelődéstörténeti gyűjtemény osztályvezetője. Tudományos fokozatok megszerzése mellett a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének, a Művelődéstörténeti Tanszékének és a Református és Hittudományi Egyetemnek az oktatója. Szakdolgozatok témavezetője, tematikus kurzusok, becsüs tanfolyamok, gyékényfonó táborok létrehozója, kiállítások rendezője. valamint határon túli kutatások résztvevője. Az általa alapított Szalay Alapítvánnyal hazai, a Bancsi Alapítvánnyal határontúli diákok támogatója. Jelentős tudományos kutatói tevékenységet végzett, amelynek eredményeit rendszeresen publikálta. Kiemelt kutatási területe volt a debreceni céhemlékek, a magyar népi kerámiák, a református egyházművészet, a határon túli területek kutatása és az iparművészet. Több, mint ötszáz hazai és közel 500 határon túli magyar református gyülekezet emlékanyagát örökítette meg. A Tyukodon 1970-től kezdődött a néprajzi emlékanyag gyűjtése, amelynek leltározását, leírását és kiadványba foglalását elvégezte. A település családi találkozóinak kezdeményezője. Debrecen város Pro Urbe díjasa és az Emberi Erőforrások Minisztériuma Károli Gáspár díjasa.
„Kulturális örökség ápolásáért”

Rácz Lajos

828. Rácz Lajos (Ecséd) helytörténeti kutató
Lovagias tettek: Kutatói, írói munkái főleg Kisújszálláshoz köthetők. Az eddig írt, szerkesztett több mint 30 kötete – melyeket jórész magánkiadásban, saját költségén, támogatókkal valósított meg – olyan személyekről szólnak, akik tevékenységükkel szülővárosukat segítették. Kiemelten emlékezett meg az 1848-as huszárköltőről, Végh Bálintról. Az által elkészíttetett honvédzászlót a bandériumnak, a korabeli honvédkürtöt, a 48-as Olvasókörnek adta át. Az 1849-ben a helyi kórházban hunyt katonákról emlékfüzetet készített, felkutatva életrajzukat, harcuk, haláluk körülményeit, és eljuttatta azokat az érintett településeknek. Több tanulmányt is készített Arany János és Móricz Zsigmond kisújszállási kapcsolatáról. Egy antológiát állított össze kisújszállási alkotók prózai és verses munkáiból. Az ecsédi Fáy kastély, a hatvani Grassalkovich- Hatvany kastély történetét mutatja be köteteiben, megemlítve az ott megfordult irodalmárokat, jeles személyiségeket. Tanulmányokat írt, rendszeresen részt vesz irodalmi, kutatói pályázatokon. Hangjátékot írt a vietnámi háborúban részt vett magyar katonákról. Kötetet szerkesztett és családtörténetet állított össze, valamennyit tiszteletdíj nélkül.
„Helytörténeti kutatómunkájáért”

dr. Temesi Mária

829. dr. Temesi Mária (Szeged) operaénekes
Lovagias tettek: Artisjus- és Liszt Ferenc-díjas, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett operaénekes, a SZTE Énektanszék egyetemi tanára. A Föld számos országa neves operájában, hangversenytermében fellépett, főszerepek sokaságát énekelve vált az operairodalom szoprán szerepeinek világhírű előadóművészévé. A fiatal tehetségek felkészítésének önzetlen mestereként tisztelik. Az opera világának értő nagyköveteként Magyarország városai, falvai érdeklődő közönsége visszavárt közvetítője. A nemzetét és szülővárosát szerető művésznő számos közéleti megemlékezés előadója. A Szegedi Közéleti Kávéházi Esték Alapítvány rendezvényeinek gyakori szereplője. Az operairodalom művelésében, közvetítésében, megkedveltetésében évtizedeken át végzett önzetlen, áldozatos munkát.
„Az opera népszerűsítése érdekében kifejtett életművéért”

Tolnai Mari

830. Tolnai Mari (Budapest) népdalénekes
Lovagias tettek: Az 1956 Magyar Nemzetőrség kulturális csoportjának meghatározó egyénisége. A főváros és térségében, valamint az ország több településén népszerűsítette a népdalt, nótát, operettet jeles magyar prímásokkal és zenekaraik kíséretével. A budapesti Morvay Károly Nótaklub elnöke, valamint a gyáli Kovács István Pál Dalkör művészeti vezetőjeként énekelt és oktatott. A Magyar Világtalálkozók "10 legnépszerűbb népdal" programja és nóta rendezvénysorozatának egyik szervezője. Szülőfalujában, a Tolna vármegyei Szakályban önzetlenül tevékenykedik, részt vesz a rendezvényeken, az elszármazottak találkozóin, valamint a Dunai Nemzetközi Alkotókör táboraiban népdalaival. Egy CD-je jelent meg "Száguldj folyó" címmel
„A népdal, nóta és operett népszerűsítéséért”

Varga György

831. Varga György (Majs) muzeológus
Lovagias tettek: 2007 óta a Mohácsi Nemzeti Emlékhely üzemeltetője, munkájának köszönhetően az emlékhely látogatottsága az azóta eltelt időszakban jelentősen megnőtt. Emberi hozzáállása, magas szintű szakmai felkészültsége, lelkiismeretes, elhivatott munkája mindig elismerést váltott ki. Ötleteivel, javaslataival számos esetben segítette a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkáját, melynek eredményeként több sikeres pályázatot sikerült megvalósítani. Felügyelete alatt igényes és folyamatosan karbantartott emlékhelyet sikerült kialakítani. A 2012 óta hivatalosan Nemzeti Emlékhely rangot viselő helyszín rendezvényei szervezésének kulcsembere. Szervezésében idegenvezetések a sírkertben, az előadások hadtörténész közreműködésével, korhű fegyverek másolatainak bemutatója, a történelmi játszóházak gyerekeknek programok valósulnak meg. 2016-ban a mohácsi csata 490. évfordulóján történelmi hadijátékokat mutattak be, a megemlékezés kiemelkedő jelentőségű mozzanata volt a Szent Jobb érkezése, melynek megszervezésében is jelentős szerepet vállalt.
„A magyar történelmi emlékek ápolásáért”

Varga Károly

832. Varga Károly (Budapest) tanár, karnagy, riporter
Lovagias tettek: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott gyakorlatvezető tanára az elmúlt hét évtizedben – bejárva Kárpát-medencét – több, mint hatezer ifjúsági hangverseny műsorvezetője, rádióriportok beli dokumentálója. A magyarországi „Éneklő ifjúság” mozgalom és a zenei vetélkedők szervezésével a fiatalok zenei műveltségének szorgalmazója. Munkásságának jelentőségét a fél évszázados televíziós és rádiós tevékenysége, a zenetanárok nevelése és oktatási módszerek átadása tette teljessé.
„A magyar zenekultúra érekében kifejtett életművéért

Váró Márton

833. Váró Márton (Neport Beach CA, USA) szobrászművész
Lovagias tettek: 1943-ban született Erdélyben-Székelyudvarhelyen. Tanulmányait a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd 1970-ben Debrecenbe költözik, ahol számos szobra elismeréseként 1984-ben Munkácsy díjjal tüntették ki.1988-ban FULBRIGHT ösztöndíjjal az USA-ba költözött, ahol a University of California-ban az építészet és szobrászat közötti rokonságot tanulmányozza. Számos kiállításon mutatkozott be Európában és az USA-ban. Köztéri szobrait kizárólagosan kőből és márványból faragja saját kezűleg, ezzel az egyetemes képzőművészet gazdagításán túl a magyar kultúra hírét viszi a nagyvilágba. Harminc éve készült munkái jellemzően amerikai városokban láthatók. Sajátos stílusával és gigantikus méreteivel elismerést vívott ki a szobászművészek körében. Élete kiemelkedő alkotása 1995-ben Fort Worth város (Budapest testvérvárosa ) pályázata alapján megépült operaház homlokzata két oldalán álló 16 méteres Angyal szobor elkészítésére volt. A New York-i Ladányi Alapítvány kitüntetettje (1991)
„A kortárs szobrászművészet fejlesztésért”

Balázs Sándor Turza

834. Balázs Sándor Turza (Szentlőrinckáta) gépészmérnök
Lovagias tettek: A javaslattevő szervezet, az IRKA alapítója, első vezetője. Író, költő, kultúraszervező. Főszerkesztői tevékenységének eredményeként jelent meg „Ahol az utak összeérnek” című kötet. Szervezésében az IRKA más társaságoktól is kapott meghívást, illetve fogadta őket. Az általa szervezett nyári táborok erősítették az egymás alkotás közbeni megismerését. Nyolc kötete jelent meg, amely bemutatja gondolkodását, világszemléletét, magyarságát, emberségét és fanyar humorát. Önszorgalomból oly mértékű fejlődésen ment át a verstanelmélet területén, ami az utolsó alkotói éveiben tökéletes szerkezetű műveket eredményezett. Mivel úgy ítélte meg, hogy a könyvpiacon nincs könnyen elérhető, jól tanulható verselmélettel foglalkozó könyv, klasszikus irodalmon keresztül bemutatva verselés rejtelmeit megírta a „Nem középiskolás fokon” c. verstannal foglalkozó kötetét.
„A kortárs irodalom érdekében kifejtett életművéért”

Szőcs Géza

835. Szőcs Géza (Marosvásárhely, Budapest) költő, politikus
Lovagias tettek: Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő. A Babes – Bolyai Tudományegyetemen folytatott tanulmányai során az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette, majd az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. Az Ellenpontok szamizdat kiadvány szerkesztője. Többször letartóztatták és bántalmazták. 1985–1986 között a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója, majd 1989-ig Genfben volt újságíró, később a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetőjeként működött. 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett. A romániai rendszerváltás után visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt. Az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó Kft. elnöke, a Magyar Szemle szerkesztő-bizottsági tagja, az Orient Express felelős kiadója volt. 2007-től az Irodalmi Jelen főmunkatársa, a második Orbán-kormány kultúráért felelős államtitkára. 2011-től a Magyar PEN Club elnöke. Tevékenysége során önzetlenül gondoskodott a fiatal írói tehetségek pályájának alakításában.
„A magyar kultúra fejlesztése érdekében kifejtett életművéért”

Tóth Sándor

836. Tóth Sándor (Mezőberény) fafaragó
Lovagias tettek: Mezőberényi Faipari Szövetkezet munkatársa. A családja kultúrája a szlovák-magyar hagyományokra épül. Bútorasztalos és faesztergályos tehetségére felfigyeltek, és beajánlották a Budapesti Népművészeti Háziipari Szövetkezethez. Már fiatalon bekapcsolódott a „Nomád nemzedék” fafaragó mozgalmába, amelynek vezetője Makovecz Imre építész és Péterfy László szobrászművész volt. A „Tokaji Alkotótábor” és a „Velemi Fafaragó Stúdió” alapító tagja. A Bánszki Pál által vezetett Népművészeti Egyesületek Szövetsége központi szereplőjeként számos tábort vezetett. Ezen belül a „Népművészet Ifjú Mestereinek” és a Kárpát-medence fafaragóinak Békéscsabán. Szakmai életútja a népi bútorkészítés, a funkcionális eszközök, így a szövés valamennyi eszköze és a népi építészet, majd a szakrális építészet mentén közel fél évszázadon keresztül ért el szép sikereket, amellyel kiérdemelte többek között a „Népművészet Mestere”, a „Népművészet Ifjú Mestere” és a „Vas megye Kultúrájáért díjat”, valamint több alkalommal a Gránátalma-díjat. 2015-ben a „Mezőberényért” és a „Békés Megyei Príma”-díjat vehette át. Kimagasló alkotói és közösségteremtő életútjára példaként tekint a faragó és hagyománytisztelő nemzedék.
„A magyar kulturális örökség ápolása érdekében kifejtett életművéért”.