FALVAK KULTÚRÁJÁÉRT ALAPÍTVÁNY

Kultúra a béke követe
AZ ALAPÍTVÁNYRÓL
2023 Magyar Kultúra Napja
2023 év kitüntetettjei
FKA HONLAPJAIRÓL
Táncház program
2022. évi támogatóink
TÁMOGATÓINK
ARANYOS MEGINT SZÉP LESZ
2022 év kitüntetettjei
Magyar Kutúra Napja Gála 2022
Örökség serleg 2022
Magyar Kultúra Napja Gála
MIT KELL TUDNI?
Az avatási ceremónia menete
A Lovagrend emlékparkja
20 jubileumi gála
2021. évi Kultúra Lovagjai
Avatás fotói 2021.
2020 évi Kultúra Lovagjai
2019. év Kultúra Lovagjai
XXIII. MKN fotói 2019.01.19.
2018. évi Kultúra Lovagjai
XXII. MNKG fotói 2018
2017 évi Kultúra Lovagjai
XXI. MKNG fotói 2017
2016. év Kultúra Lovagjai
Elismertek 1999-2021.
Alapító lovagok
Örökség-serleg elismerésről
Örökség serleg 2022
Örökség serleg 2021
Örökség serleg 2020
Örökség serleg 2019
Örökség serleg 2018
Örökség serleg 2017
Örökség-serleg 2016
Örökségünkért érem
JÓKAI-DÍJASAINK
ÉVES PÁLYÁZATAINK
ÉVES BESZÁMOLÓK
kapott és adott elismeréseink
KISBÍRÓ
LÉLEKMADÁR
Kultúra Lovagja cím
Kultúra Napja Gála 2022.
Táncház program


Apródból Lovag

Egyetemes Kultúra Lovagja

dr. Lajkó István Dr. Lajkó István DLA (Budapest) zongoraművésznek, a Magyar Kultúra Apródjának
Lovagias tettek: Zenei tanulmányait hat éves korában Lakatos Ágnesnél kezdte, majd a Károlyi Mihály Spanyol Kéttannyelvű Gimnázium mellett Belák Erzsébet növendéke volt a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolában. 2007-ben szerzett kitüntetéses diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora szakán, tanárai Falvai Sándor és Szokolay Balázs voltak. Tanulmányi során kétszer volt Köztársasági Ösztöndíjas, háromszor nyerte el a Filharmónia Fischer Annie ösztöndíját. Erasmus ösztöndíjjal Matti Raekallionál tanult Hannoverben, majd a Hungarofest Klassz Ösztöndíjának segítségével folytatta tanulmányait a New York-i Juilliard School of Music-on. 2014-ben summa cum laude minősítéssel szerzett doktori címet. Számos hazai és nemzetközi versenyen ért el kiemelkedő helyezést közötte a Yamaha Hangszeres Verseny győztese, a Hungaroton Fődíjasa és a prágai Európai Uniós Zongoraverseny különdíjasa. Legutóbb a Szófiában megrendezett Nemzetközi Liszt-Bartók-Ligeti Zongoraversenyen nyert Nagydíjat, I. díjat és két Különdíjat. Számos jelentős zenekarral fellépett. Többek között a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával, a Solti György Kamarazenekarral, a Szerbiai Ifjúsági Zenekarral, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Zenekarával és a Szófiai Filharmóniával. 2017-ben kitüntetéses koncertdiplomát szerzett a weimari Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi adjunktusa, valamint a kölni Zene- és Táncművészeti Főiskola tanára. 2008-ban, 2010-ben és 2013-ban az International Holland Music Sessions a New Masters on Tour koncertsorozat szólistájává választotta. 2010-ben Junior Príma Díjjal tüntették ki Magyar Zeneművészet kategóriában. 2016-ban avatták a Magyar Kultúra Apródjává. Vendégszerepelt Európa több országában, valamint Kínában és az Egyesült Államokban. Fellépett többek között a pozsonyi Hummel Fesztiválon, az ostravai Janáček Fesztiválon, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Szólóestet adott a Prágai Rudolfinumban, a velencei La Fenice Színházban, a trieszti Teatro Verdi Színházban és a Moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium Rahmanyinov Termében.
„A zenekultúra példamutató ápolásáért”




Egyetemes Kultúra Lovagja

Egyetemes Kultúra Lovagja

dr. habil Bodó Barna 777. Stanislav Kocutar (Maribor, Szlovénia) tanár
Lovagias tettek: Kevesen vannak Mariborban, akik nem ismerik az „öreg szőlőtőke” városi vincellérjét, a földrajz- és történelemtanárt, újságírót, háborús veteránt. A mezőgazdasági szakközépiskola befejezése után Mariborban a Mezőgazdasági Főiskolán folytatta a tanulmányait. Szakmai gyakorlatát pedig a Ren melletti szőlészetben végezte. 1992-ben újságíróként helyezkedett el a Szlovén Rádio-Televizió Maribori Rádió-állomásán, majd a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karán végezte el a történelem és a földrajz szakon szerzett diplomát, így szakemberként volt szerkesztője a dokumentum műsoroknak, majd a napi programoknak. Jelenleg is szerkesztőként dolgozik a Szlovén Rádió-Televiziónál, dokumentum- és történelmi műsorokat készít, vezeti naponta sugárzott „Emlékezések”című műsort. A Szlovén Rádió 1-en a „Mai napon” című műsor készítője. Édesapjától kapta a szőlőtőke iránti érdeklődését, diplomát szerzett, majd továbbképezte magát és elmélyedt a „öreg szőlő” történetének kutatásában. Zafošnik Tone (1927-2012) , aki a világ legidősebb szőlőtőkéjének gondozója volt, három évtizde után 2010-ben őt ajánlotta utódjának. Ambrož Ciril fényképésszel együtt adták ki 2014-ben „Az örökös szőlőtőke” című könyvet, amely három nyelven, gazdag fényképanyaggal ellátva mutatja be Maribor legérdekesebb kulturális örökségét. Megalapításától tagja a dr. Kovačič Franc Történelmi Egyesületnek, valamint a Szent Orbán Borászegyesületnek, a Rudolf Maister tábornok Egyesületnek, és az Észak Maribori Rendőr-veteránok Egyesületének is. 1989-1992 közt tagja volt a Szlovén Rendőrség tartalékos csapatának. Kezdeményezte és szervezte a Szlovén Rádió-Televizió Maribori Központjának megvédésére, és Bécs első polgármesterének, Maribor díszpolgárának emlékére emléktáblák állítását. Az ő kezdeményezése volt 2014-ben „város szőlőtőke és bor gyűjteményének” kialakítása, 2017-ben a „szőlős- és az alpesi kert, földközi tengeri növényzettel” című kiállítást a „Öreg Szőlőtőke Házban”. Főszervezője volt 2018 szeptemberében a Stájerországi Nemzeti Tanács 100 éves évfordulójára vonatkozó megemlékezésnek. Aktívan rész vesz Maribor turisztikai népszerűsítésében. Elkötelezetten támogatja a Szlovén Fafaragók és Modellezők Egyesületét. Állandóan résztvevője a „Boszorkányok éjszakája” elnevezésű rendezvénynek és a karácsonyi jászolkiállításnak. Tetteit alapozzák meg az alábbi sorok: „Mindent megteszek az én Mariboromért és a gondolataimban is vele vagyok, amelyet a szőlőtőke meghatároz, csodálom és érdeklődöm iránta. Ezt gazdagon megfizeti: hiszen a bársonyos fekete tőke minden éven kihajt, nő, terem, ősszel színpompába öltözik és ebben az átváltozás folyamatában a világ minden tájáról ide vonza a csodálóit. Szabad-e egy városbeli vincellérnek többet kívánnia?”
„Az öreg szőlőnek, mint a földrészeket összekötő béke szimbólumának fenntartásáért”.






Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

778. Benyovszky Mária (Bükkábrány) magyar-ének szakos tanár
Bükkaljai települések kulturális életének – ezen belül kiemelten dalkincse – ápolásának meghatározó személyisége. 1984-ben csatlakozott a helyi népdalkörhöz. Gyűjtötte palócföld dalait és igyekezett tudását tanítványainak átadni. 2007-től a Wass Lajos Szövetség vezetőségi tagja. Az általa vezetett Bogácsi Pávakör háromszoros Aranypáva –díjas lett. Palócföld népdalainak népviseletének hiteles megőrzéséért Csokonai Vitéz Mihály –díjat vehettek át az EMMI miniszterétől. A község ünnepeinek aktív szereplője, a Bükkaljai Dalostalálkozó, valamint a Szövetség kárpát-medencei versenyei elő- és középdöntőjének szervezője. 2005-óta a Bükkábrányi, 2010-óta a Mezőnagymihályi Népdalkör is az ő szakmai vezetésével működik. Felvidéki, erdélyi és lengyel együttesekkel is tartják a kapcsolatot.
„A magyar énekkultúra ápolásáért, és a település közművelődése fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

779. Dr. Cservenyák László (Mátészalka) etnográfus, múzeum igazgató
Lovagias tettek: 32 éve a mátészalkai Szatmári Múzeum dolgozója 30 éve igazgatója. A térség helytörténetének kutatója, amelynek egyik eredménye a doktori cím megszerzése. Szakkiadványai és cikkei az életmódot és kultúrát, valamint a népballadákat és technikai eszközöket mutatják be. A Studia Szatmariensia című kiadvány szerkesztője. Nyolc önállóan szerkesztett kötetében az életmóddal, a népballadákkal, a közeledéssel kapcsolatos kutatásait összegzi. A kiadványokon kívül a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékén előadásaival és speciális kollégiumokkal többek között Szatmár tárgyi és szellemi néprajzát mutatja be. Számos vizsgabizottság tagja, 2021-től az egyetem címzetes docense. Az Év Múzeuma pályázat különdíjasa. Több helyi és térségi elismerése mellett a Magyar Arany Érdemkereszt birtokosa. A múzeum felújítása és gyűjteményének bővítése mellett kialakította a kortárs képzőművészek rangos kiállításai helyét. Kitüntető szerep van a Rotary mozgalomban, az amatőr színjátszásban, a Kocsis - Hauser Alapítványban és a Férfikar működtetésében. Az Idősekért Közalapítvány Kuratóriumi elnöke, és 25. éve az idősek kertje bentlakásos otthon működtetője. A Mátészalkai Művészetbarát Egyesület alapító elnökeként a fiatalok támogatója, a város közművelődésének gazdagítója. Jótékonysági estek szervezője, testvérvárosi kapcsolatok ápolója, a Fényes Napok Fesztivál egyik szervezője. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány megítélése szerint a „Település lámpása”.
„A település életminősége fejlesztéséért”











Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

780. Dobrotka Pál (Zsombó) civilszervezet vezető
Lovagias tettek: A Nemzeti Értékek Könyvkiadó alapítója és vezetője, a az 1956-os Magyar Nemzetőrség dandártábornoka, a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület elnöke és a Panoráma Világklub Csongrád-Csanád megyei társklubjának elnöke. A szarvasi Tessedik Néptáncegyüttes alapító tagja, a Zsombói Művészetbarátok Egyesülete elnökségi tagja. Szarvasi, békéscsabai, hódmezővásárhelyi és szegedi helytörténeti kiadványok szervezője és anyagi támogatója. Több évtizede a békés megyei „Magyar Király Tenisz Kupa” versenyek főszervezője. Gasztrokulturális rendezvényszervezőként a „Szegedi Kézműves Sörfesztivál” és a „Kolbászfesztivál” rendezője, valamint a „Jó magyar sör”, a „Magyar húsmívesség” és a „Mindennapi kenyerünk” című kötetek kiadója. Az egykori Pen Tenisz Klub vezetőjeként kezdeményezte a békési szenior teniszezők máig fennmaradt versenyét. A szegedi nemzeti emlékkert építője és rendezvényeinek önzetlen szervezője és támogatója. Az általa vezetett Nemzeti Értékek Könyvkiadó prémium minőségű könyvek az ismeretterjesztés igényével mutatják be a magyarság szellemi és kézműves értékeit. Számos helytörténeti monográfia és képeskönyv kiadója
„A nemzeti értékek népszerűsítéséért”





781. Dráfi Mátyás (Révkomárom) színművész
Lovagias tettek: Hat évtizede a felvidéki magyar hivatásos színjátszás kiemelkedő alakja, a Teátrum színházi polgári társulás vezetője, Jászai Mari-díjas érdemes művész, rendező és színházigazgató. 1959-ben került a Magyar Területi Színházhoz – ma Komáromi Jókai Színház – amelynek 1969 és 1971 között igazgatója is volt. 1965-ben diplomázott a pozsonyi Szépművészeti Főiskola színész szakán. Termékeny előadóművészeti tevékenységével sajátos színházi műfajt alkotott. Önálló előadóestjeivel és színházi rendezéseivel az egyetemes magyar színház- és előadóművészet, valamint az irodalom határokon átívelő megismertetője, népszerűsítője. A határon túli magyar szellemi élet gazdagítója. 2001-ben alapító tagja és vezetője a Teátrum Színházi Polgári Társulásnak. A pozsonyi magyar rádió rendszeres vendégszereplője, több magyar, szlovák, cseh és német film szereplője. Fiatalok vizsgafilmjei elkészítésében segédkezett. Művészetét számos sikeres vendégszereplése bizonyítja. A felvidéki magyar amatőr színjátszó mozgalom szakmai támogatója, fiatal tehetségek gondozója, vers és prózamondó versenyek bírálója, jótékonysági célú előadásaival segítette a felvidéki magyar iskolákat, gyermekotthonok, nyugdíjasklubok működését. A CSEMADOK, a Vöröskereszt és egyházak jótékonysági célú rendezvényeinek állandó szereplője.
„A magyar színházi kultúra határon átívelő fejlesztése érdekében kifejtett életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

782. Gréczi László (Kistarcsa) műszaki ügyintéző
Lovagias tettek: A Magyar Püspöki Konferencia dolgozója, a Szent Kereszt Ökumenikus Magazin Szerkesztőbizottságának tagja. Műszaki végzettsége ellenére mindig vonzotta a kultúra, és mint értékmentő újságíró és kulturális szervező szolgálja közösségét, szülőfaluját Dejtárt. Palóc szívvel vallja: „Életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel környezetünk ügyei felé fordulunk”. Számára természetes, hogy dolgozni kell mások helyett is. Nem vonakodik a hálátlan aprómunkától. Ez vezeti, amikor évtizedekkel a háta mögött is az egykori lelkesedéssel keresi témáit, írja riportjait, portréit, amikor kiállítást, kulturális programot szervez, vagy emlékműsort szerkeszt, amikor gyermekek százainak népdalversenyt szervez, vagy éppen végigharcolja egy sok éve elhunyt mára elfeledett művész sírjának megmentését. Kezdeményezője a Luspay Kálmán – Dejtár kántortanítója – emléktáblája állításának szervezője. Életre hívója és szervezője a Luspay Kálmán Népdaléneklő Versenynek, és a hozzá kapcsolódó kulturális programnak. A rendezvény lehetőséget ad arra, hogy Ferenc Évára és Erdélyi Zsuzsannára a magyar kultúra lovagjaira is emlékezzünk. A közösséghez szól, formája, segíti, így méltán nevezhető a település lámpásának.

„A kulturális örökség ápolásáért és a közművelődés fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

783. Györgyné Újvári Mária (Monok) előadóművész, kántor, művelődésszervező
Lovagias tettek:
Györgyné Újvári Mária (Monok) előadóművész, kántor, művelődésszervező

Lovagias tettek: 26 éve a javaslattevő Kossuth Népdalkör szakmai vezetője, illetve a Monoki Sarlósboldogasszony római katolikus templom kántora. 2005-től előadóművész, a hazafias énekek, a nóta, az operett és a kórusművek avatott tolmácsolója. Tíz CD-je nagy részén egyházi énekek szólalnak meg.
2008-ban művelődésszervezői 2011-ben múzeumpedagógusi oklevelet szerzett. Eredményei: 2004-bena Csendül a nóta nótaverseny döntőse, 2005-ben a siófoki Nemzetközi Magyarnóta énekverseny I. helyezettje. Magyarnóta működési engedélyét 2005-ben kapta. Tíz éven át vezette a monoki Kossuth Emlékházat és Művelődési házat illetve a Monoki Színjátszó Kört.
Kiemelt előadások, fellépések: 2014. augusztus 23. “Hozsánna néked Szent István király!” műsor Koltay Gábor rendezésében (Kanada – Kitchener)
2013-14-15-16 években Székelymajális Makfalva, 2015. május 16. Teréz misszió országos találkozója Budapesten a Kármelhegyi Boldogasszony templomban.2017. Dankó Rádió felvétel Tatabánya, 2019-2020 öt alkalommal felvétel a Duna Tv Jó ebédhez szól a nóta című műsorában. Idáig a kedves dalait énekelhette Erdélyben, Felvidéken, Szerbiában, Brüsszelben illetve Kanadában. Mindig büszkeséggel töltötte el magyarnak lenni ugyanúgy itthon és külföldön. 2018-tól a Tarcal Művelődési Házának (6 Puttonyos Borfalu) vezetője és a Tarcali Hagyományőrző Népdalkör alapítója.
Monok önkormányzati képviselője. Vezetésével a Kossuth Népdalkör 25 éves repertoárját három CD-n jelentette meg.
„A dalkultúra fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

784. Hajduk Márta (Budapest) televíziós szerkesztő, forgatókönyvíró, dokumentumfilm rendező
Az ELTE-n másoddiplomázott történelem-politológia szakon. 1988-tól szabadfoglalkozású újságíró lett, 1991-ben a Magyar Krónika c. folyóirat alapító főszerkesztője, Magyarország első video-folyóiratának alapítója, amely összefoglalta a magyarországi történéseket a világban élő magyar szervezetek részére. 1993-ban az Illyés Alapítvány által létrehozott Kézfogás Alapítvány irodavezetője. 2000-ben az MTV Határontúli Főszerkesztőségén vállalt munkát. Több főszerkesztőségnek készített bejátszókat, időnként a Palackposta kulturális magazint is szerkesztette. Az 1848. március 15-i emlékműsoráért 2003-ban az Ungvári Televíziós Fesztivál különdíját vehette át, amelyen a magyar fiatalok együtt köszöntötték március idusát. 2000-ben jelent meg a Magyar világháló – A világban élő magyarok ezredvégi üzenetei c. könyve. 2005-ben egy forgatócsoport vezetőjeként Uruguayban, Paraguayban, Brazíliában és Argentínában készített filmet az ott élő magyarokról. 2006-tól az Átjáró című közéleti magazin szerkesztőjeként elindította a pénteki dokumentumfilmes magazint. Nyugdíjazása óta több forgatókönyvet írt. Filmek szerkesztőjeként és társrendezőjeként három filmjét bemutatta a közszolgálati televízió. 2013-ban magánkiadásban megjelentette Asszonybeszéd című életrajzi ihletésű, a múlt század elejétől induló családregényét. 2014 – 2018 között önkéntesként dolgozott a budapesti Magtár Művészeti Alapítványnál, a Bakaláda családtörténeti világháló projektvezetőjeként. Ennek keretében létrehozta a Vörös Pokol web és facebook oldalt. Célja egy kárpát-medencei online emlékpark létrehozása volt. 2015 óta foglalkozik a GULÁG-GUPVI Emlékév kapcsán az ártatlanul elhurcolt polgári lakosság történetének feldolgozásával. 2017-ben elkészítette a Kárpátaljai tragédia című dokumentumfilmet, amelynek forgatókönyvírója és rendezője, amelyet a Göcsej Televíziós Filmszemle díjazott. 2021-ben elkészült a Periférián… Magyar kisebbség Kárpátalján című filmje, amelynek üzenete „kiásni a múltat, hogy átlássuk az ukrajnai jelent”. Nemes vitézi tettnek számít, hogy riportalanyaival együtt dokumentálták a periférián élők jelenét. a filmet a Bujtor István Filmfesztivál különdíjban részesítette. Ezzel egy időben a Kárpátaljai Szövetség megjelentette a film alapján kiegészített, általa szerkesztett könyvet is.
„A nemzeti összefogás és a történelmi ismeretek fejlesztéséért”





785. Káplán György (Balatonalmádi) énekművész
Lovagias tettek: A Szentendrei Ferences Gimnázium elvégzése után a Liszt Ferenc Zeneakadémán énekművész diplomát szerzett. 1980-tól a Stuttgarti Rádió (SWR) kórusában énekelt 35 éven keresztül, mint első tenor. Több, mint negyven éve rendszeresen fellép honorárium nélkül Magyarországon, Erdélyben, Németországban és Svájcban megrendezett magyar nemzeti ünnepeken, valamint egyházi és világi dalesteken. 1992-ben a magyar zenekultúra ápolásáért és terjesztésért Szent László lovaggá avatták. Jelmondata: „ Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez testvér - ne légy hűtlen soha.”.
„A magyar zenekultúra népszerűsítéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

786. Kállai Karolina (Szatmárnémeti, Románia) vallásoktató, történelemtanár
Lovagias tettek:
A mikolai általános iskola tanáraként nemzedékek lelki, szellemi útravalóját gazdagítja évtizedek óta. A református egyházközség gyermek- és ifjúsági önkéntes munkája nyomán születtek meg 25 éve a nyári evangelizációs programok közkedvelt tevékenységei. Vallásóráit a Franz Kett pedagógia alkalmazásával teszi a diákok számára élvezetessé. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a Mikolai Református Egyházközség ,,Egy a nemzet ,, együttműködési programja keretében, évek óta lelkes tagja a mikolai gyerekekkel együtt, Aranyosapátiban a Nemzeti Olvasótábornak. Az Európai.Magyar.Fiatalokért. Alapítvány SzékelyKapuk — ZökdKapuk nemzetközi program romániai képviselőjeként az országos betlehemes találkozók szervezője. A mikolai magyar kulturális életet tápláló Rákóczi Kulturális Egyesület aktiv tagja. Kutatásai során kerültek fel Kárpátalján a Szolyvai Emlékpark márványtábláira az ugocsai Halmi járásból a Gulágra elhurcolt civil áldozatok nevei.
„A határon túli magyar kultúra érdekében kifejtett tevékenységéért.”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

787. dr. Karácsony István (Darnózseli) ny. iskolaigazgató, helytörténeti kutató
Lovagias tettek: Győrben szerzett tanítói képesítést, majd a Pécsi Tanárképző Főiskola földrajz-testnevelés szakán diplomázott. 15 évig volt a helyi általános iskola igazgatója, amely időszakban a Szigetközzel kapcsolatos állandó helytörténeti kiállítást hozott létre. 1985-lett a neveléstudomány doktora. 1990-ben súlyos beleset érte, amely után beosztott nevelőként dolgozott tovább, helytörténeti vetélkedőket szervezett. A helytörténeti ismereteit két tankönyvben foglalta össze. Harminc éven át önkormányzati képviselőként segítette települése fejlődését, valamint az ifjúsági tűzoltókkal ért el számos sikert. 2017-ben a Magyar Arany Érdemkereszt, 2021-ben a település díszpolgári címét vehette át. A település értéktár bizottságának elnöke, fotópiknik, Szent Flórián ünnepe, helytörténeti tárlatok, falutörténeti kiállítások, falusi és családi évfordulók szervezője, valamint helytörténeti, életrajzi anyagok publikálója. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány megítélése szerint a „falu lámpása”.
„Életminőség fejlesztő életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

788. Kmeth Jolán (Budapest-Borsodgeszt) iparjogász, jogvédő
Lovagias tettek: Az Országos Találmányi Hivatalban dolgozott. Nyugdíjasként népi kézművességet tanult és művelt, ezen belül mézeskalács készítést, tojásírókázást és népi bútorfestést. Számos írása, novellája és esszéje is megjelent különböző fórumokon. A falu kulturális fellendítésének szorgalmazója. A könyvtár ismételt megnyitója, nevezetes évfordulók, események, megemlékezések szervezője. Sikeresek családtörténeti néprajzi kutatásai. Tárgyi emlékek gyűjtője, helyi gyűjtemény és értéktár alapításának szorgalmazója. Tíz éve a Falu-Város Baráti Találkozó szervezője. Ezen belül előadások, kiállítások és életmód bemutatók, valamint táncház és bográcsozás szervezője. 2021-ben a Magyar Néprajzi Társaság életmű díjban részesítette, „Borsodgeszti kézimunkák és népszokások” című gyűjtését kiváló minősítéssel jutalmazta. Öt településen önálló esten mutatta be a településhez kötődő személyiségeket, közte Sályon Barsi Ernőt a Magyar Kultúra Lovagját. Az alapítvány megítélése szerint a település lámpása.
„A falvak életminősége fejlesztése érdekében kifejtett életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

789. Kovács László (Tar) civilszervezet vezető
Lovagias tettek: Kovács László olyan családban nőtt föl, ahol a népművészet a mindennapok része volt. Dédnagymamája háza Bátonyterenyén (Kisterenyén), a Gyürky-Solymossy Kastély mellett álló kis parasztház, ma tájházként funkcionál. Szülei plántálták bele az olvasás szeretetét, a történelem iránti érdeklődését, a paraszti kultúra, legfőképp a palóc kultúra iránti elköteleződését. Édesapja több száz km-t, kerékpárral megtéve, rajongással gyűjtötte a különböző mintákkal megfestett tányérokat, vásárolta meg a paraszti élet hagyományos, mára eltűnőben lévő eszközeit, mint pl. a rokka, a … Mindez László életében is fontos értéket képvisel. Háza kisebb népművészeti múzeum. 2006-ban barátság kötődött családja és egy vajdasági házaspár között. A bajsai pár többször tett látogatása után úgy érezték, ebből a kapcsolatból több is lehet, mint két család barátsága. Felhívást tettek közzé Taron, amiben kérték, kapcsolódjék hozzájuk az, aki szívesen részt venne a vajdasági csoport fogadásán. 2006 őszén 50 főt fogadtak szeretetben a tari -egyház fenntartásában lévő- közösségi házban. Két napot töltöttek el itt az elszakított részen élő magyarok, akik akkor csak útlevéllel léphettek be Magyarországra. László és felesége ötlete és kezdeményezése után a két település, Tar és Bajsa testvértelepülési kapcsolatot ápol egymással, ami a mai napig működik. 2011-ben társszervezői voltak a helyi Pokoljáró Tar Lőrinc pokoljárásának 600. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi műsornak. Erre az alkalomra barátjától kapott és felajánlott kopjafával emlékeztek meg őseinkről. 2010 óta működik az általa létrehozott és irányított Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület, ami először a helyi kulturális igényeket elégítette ki, majd egyre szélesebb körben segítette ősi és ezen belül a palóc kultúra ápolását, továbbadását. Különös figyelmet szentelt elődeink jurta készítésére, maga is sikeresen megpróbálkozott azok építésével. 5 db jurtával tudja színesíteni a különböző kulturális rendezvényeket. 2012-ben Jurta Akadémia címmel megszervezett rendezvényén saját jurtáin kívül számos más jurtával rendelkező hagyományőrző csoport bemutatkozását tette lehetővé, melyen íjász csoportok részvételével íjász versenyt is rendezett. Innentől fogva a településen működik a vezetése alatt a Vereb Kagán Íjászai csoport, mely azóta számos helyi, és más rangos eseményen tartott bemutatót.
2011. március 18-tól dolgozik a Tar Lőrinc Tehetséggondozó Műhelyében (TLTM ; TP 170 002 114), mint szakkörvezető. Fontosnak tartja a fiatalok sikerélményhez juttatását, a másokra való odafigyelést, a fegyelemre tanítását, a meditáció egyfajta megélését, az íjászatot, mint a tradicionális magyar kultúra részét. Ezen belül táborok szervezését és lebonyolítását vállalta fel, ahol a rovásírást is bemutatta az érdeklődő fiataloknak. A tehetségpont munkájának elismeréseként 2016. október 1-én a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet nyerte el.
Az általa vezetett Egyesület az élet bármely területén adódó társadalmi problémára azonnali lépéssel válaszol. Ilyen volt a 2010. október 4.-én bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa is, mely hazánk legnagyobb ipari szerencsétlensége volt, amikor az Egyesület gyűjtésbe kezdett, hogy azzal is segítséget nyújtson az arra rászorulóknak. De ugyanez a gyors és azonnali reakció volt tapasztalható a pandémia idején is, mikor több ezer maszkot ajánlottak föl kórházaknak. Ismerőseik, barátaik varrták meg a maszkokat a felajánlott anyagokból. Ezekből iskolákba, óvodákba is jutott. A szállítást, az anyagok beszerzését, összegyűjtését az Egyesület vállalta magára.
Mivel mindig azt mondják, ők csak ketten alkotnak egy egységet, mindent a feleségével együtt csinál. Felesége oldalán vagy a felesége az ő oldalán mindenben egyet értve dolgoznak a palóc közösségek összefogásáért, a palóc kultúra minél szélesebb körben való megismertetésén, a palóc identitás erősítéséért. 2012 óta minden szabadidejüket ennek a magasztos célnak rendelnek alá. 2012 és 2013 között elindították a Palóc Világtalálkozó szervezését. Kovács László a Tar Lőrinc Baráti Kör Közhasznú Egyesület elnökeként a rendezvények rendezésében vállalt elsődleges szerepet. Az anyagiak előteremtésében, a pályázatok megírásában, elszámolásában. Nagy szerepe volt azonban a szervezés lebonyolításában is. Feladata a közösségekkel való kapcsolattartásban, vándor rendezvény lévén a helyszínek kialakításában, a rendezvények menetének irányítása, lebonyolítása, kapcsolattartás a rendészeti és biztonsági szervekkel.
A Palóc Világtalálkozók több ezer embert mozgatnak meg. Ennek megrendezése folyamatos szervezést igényel. Ez azt jelenti, hogy a rendezvény végén már a következő évi rendezvényt kezdik szervezni. Kovács László és neje elindította a palóc közösségek összefogását, a palóc identitás erősítését. Nagyon nehéz dolguk volt. Meg kellett győzni az embereket arról, hogy képesek összefogni. Meg kellett győzni a leendő társakat, hogy nem fognak belebukni a szervezésbe, bár igazán anyagi forrás nélkül fogtak bele a szervezésbe. A család anyagi és erkölcsi hozzájárulása nélkül nem jött volna létre a találkozó, a palócok legnagyobb rendezvénye. Áldásos munkájuknak köszönhető, hogy sok helyen még az utolsó órában elkezdték a palóc kultúra maradványainak feltárását, felkutatását. Több helyen a Palóc Világtalálkozónak köszönhetően indítottak be Tájházat, kezdték meg munkásságukat helyi csoportok. Munkájuk eredményeként csatlakoztak a találkozóhoz az elszakított részeken élő, palóc közösségek, mint a vajdasági Kupuszina településen élő és munkálkodó Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a kárpátaljai nagydobronyi Hatrác Tánccsoport és Zöldág Énekegyüttes, valamint a felvidéki palóc települések közösségei. 2012-ben kezdeményezésére megalakult a Palóc Szövetség, amelyet sajnos ez idáig még nem sikerült hivatalossá tenni, de munkája már rányomta bélyegét a térség kulturális életére.
Kovács László életével és munkásságával bizonyítja, hogy a palóc kultúrát megélni kell és nem művelni. A több száz közösséggel való kapcsolattartás a mindennapok részévé vált nála. Minden tettében, gondolatában palóc és jász őseinek nyomdokában kíván járni. Ennek szolgálatába állította egész életét. Szerető fia drága Édesanyjának, csodálatos férj, gondoskodó és gyermekeinek mindent előteremtő családapa. Másoknak példát mutató ember, aki saját életével mutat utat a fiataloknak.
"A kulturális örökség ápolásáért"









Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

790. Sz. Koncz István (Pécs) ny. polgármester
Lovagias tettek: Négy időszakon át a település polgármestere. Szerkesztett verses kötetet, írt novellákat és helytörténeti munkákat. Két kötetet publikált a para-sportról. Több tucat könyv, ezen belül a település kismonográfiájának szerzője, anekdótáinak gyűjtője. A megye falvai kulturális értékeit bemutató Baranya album írója. Demjén Ferenc, Sándor György, Sztevanovity Zorán életrajzi könyvének szerzője. A település néhai lakója Faludi Ferenc szobrának és emléktáblájának szervezője, a költő összes magyar nyelvű versét magában foglaló kötet szerkesztője. Tíz CD szerzője és szerkesztője. Aktívan részt vett a soproni Mini Vármegye Makett park létrehozásában. Görcsönyi Nemzetközi Gitárfesztivál alapítója, színházi előadások és járműszentelés szervezője. Szervezője a 2003-óta folyamatosan működő Görcsönyi Alkotótábornak. Az általa vezetett település fogadta a Falvak Kultúrájáért Alapítvány történelmi emlékévhez kötött országos döntőjét.
„A település életminősége fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

791. Könyv István János (Simontornya) grafikus művész
Lovagias tettek: Nagykanizsai születésű Simontornyán élő művész. A Kirakatrendező és Dekoratőr iskola elvégzése után kiállítás tervezéseket és reklámgrafikai munkákat készített. 1978-ban, honvédként grafikai vázlatain elsőként rögzítette azt az elgondolást, amiből a 40 év alatt a Katonai Emlékpark – nemzeti emlékhely – Pákozd kifejlődött. Több művészeti és társadalmi szervezet tagja. Tizennégy évig Simontornya Város önkormányzati képviselőjeként, Oktatási, Kulturális és Sportbizottság tagja, majd elnöke. Több kulturális műfajban Simontornya városát és Tolna megyét népszerűsítő, hagyományteremtő művészeti rendezvény megálmodója, vezetője, producere, létrehozója. A Simontornyai Színházi Nyár Alapítvány, az "Ősöd üzen" történelmi előadás sorozat, a Millennium - Régiók Összművészeti Fesztiváljai I. II. III. az Országos Hőlégballon verseny, a Régiók Fúvószenei Tábora, Fiatal rockzenekarok bemutatása. Nemzetközi Internetes Fotópályázat. Magyar szépirodalmi könyvek gyűjtésével könyvtárat alapított az erdélyi Székelybön. Az általa alkotott kültéri mozaik díszíti 40 éve a Simontornyai Bőrgyár homlokzatát. Grafikái több mint száz kiállításon szerepeltek, itthon és külföldön. Megtalálhatóak a Parlamentben és más közintézményekben, valamint magángyűjtőknél. A város címerének és zászlójának, valamint a több intézmény és civilszervezet emblémájának tervezője. A magyar kézműves hagyományőrző mesterségek sokoldalú támogatója. Művészetét meghatározza magyarsága, neveltetése és Kárpát haza szeretete. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány megítélése szerint a „település lámpása.”
„Település életminősége fejlesztése érdekében végzett művészeti életművéért”






Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

792. Manea Alexandra (Decs) turisztikai vállalkozó
Lovagias tettek: A németországi Ostfildern-Ruit-ban született és Denkendorf-ban töltötte gyermekéveit. A rendszerváltást követően költözött családjával Magyarországra. Kettős állampolgár. 2009-2019 között a Tolnai Tájak Íjász Egyesület elnöke és alapítója, ezen belül a diákolimpiák, a Grand Prix és országos bajnokságok Szekszárdon való megrendezése érdekében lobbizott sikeresen, majd a versenyek színvonalas megrendezője. Öt évig a Magyar Nemzeti Íjász Válogatott tagja, számos országos és nemzetközi dobogós helyezés jelzi sikereit. Ebben az időszakban a DDR íjász szakmai vezetője, a regionális versenyrendszer és versenysorozat kezdeményezője. A 2020. évi 3D Íjász Világbajnokság és 2021. évi 3D Íjász Európa Bajnokság Szekszárd szervezésével sporttörténelmet írt. A Magyar Íjász Szövetség versenyrendező bizottságának tagja. Déldunántúli Komplex és Innovációs Turisztikai Egyesület elnöke, amellyel a szekszárdi és regionális értéket teremtő embereket, vállalkozásokat próbálja lehetőséghez juttatni. A Szekszárd - Bezons Baráti Társaság Egyesület, a Bárka Művészeti Szalon Egyesület, és a Magyar Hollywood Tanács Egyesület tagja. A Taplós Nomádia – Gemenc rejtett kincse: országos és külföldi fotó kiállítás sorozat megálmodója és létrehozója. A „Helyi értékek – Egy értéken” rendezvény szervezője. Fotóiból, festményeiből illetve pastell képeiből Tolna, Bonyhád és Szekszárd különböző helyszínein, továbbá Mátészalkán, Nagyecseden, Tarcalon és Dunakeszin mutatkozott be.
„Az íjászkultúra fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

793. Márton Danku István (Gödöllő) magyar és ének-zene tanár
Lovagias tettek: 1977-óta gödöllői oktatási intézmények tanára, diákönkormányzat segítője. Élete a zenéhez és a színjátszáshoz kötődik. Már főiskolásként játszott és rendezett színdarabokat, énekelt kórusban és fagottosként játszott kamarazenekarban. 45 éve irányít színjátszó csoportokat, szerepel színjátszó találkozókon. Műsorukkal több alkalommal külföldön is bemutatkoztak. 2000-ben alakult meg tevékenységeit összefogó civil szervezet a Cavaletta Művészeti Egyesület, amelyben ő a Cavaletta Leánykar, a Cavaletta Nőikar karnagya és az Ad Hoc Színház rendezője. A nőikar hazánkban, a határon túli területeken és a nyugat-európai országokban több, mint 50 alkalommal koncertezett. A rádió és tv felvétel mellett megjelent három oratóriumi CD-jük és egy koncertfelvételük. Több jótékonysági előadást szerveztek. Az I. világháború történetének átadása mellett tanítványainak bemutatja Isonzó, Doberdó és Piave harcok helyszíneit. Összegyűjtötte és népszerűsíti a háború katonadalait, és hadisírgondozó programot szervezett a szlovéniai Volcja Draga településen. Ez évben kopjafaszentelést szervezett az olaszországi San Michele del Carso-i katonai temetőnél.
Gödöllő kultúrájáért tett szolgálataiért vette át Gödöllő Kultúrájáért díjat 1999.ben, a Gödöllő Gyermekeiért, Ifjúságáért díjat 2007-ben, Gödöllő Városért díjat 2012-ben, valamint kiérdemelte a Polgármesteri Ezüstérmet 2016-ban. A vitézi rend tagjaként 2015-ben és 2019-ben kapta meg a magyarság szolgálatáért a "Vitézi rend ezüst nemzetvédelmi keresztje vitézi ékítménnyel" kitüntetést, valamint a Gödöllői Teleki Pál Egyesület elnökségének köszönő oklevelét 2019-ben a "Hazafias tevékenységért, mellyel szervezi és végzi az I. világháborús katonasírok felújítását, valamint fáradthatatlanul dolgozik az a Isonzó mentén elhunyt katonáink emlékének megőrzésén."
„A kulturális örökség ápolásáért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

794. Perna Pál (Domonyvölgy) egyesületi elnök
Lovagias tettek: Mivel középiskolás kora óta fotózott, majd a váci Forte Filmgyár dolgozója lett. Itt szerzett fotó alapanyag gyártó technikusi oklevelet, majd Nagykőrösön fényképész szakmunkás bizonyítványt. Később a Baranya Megyei Fényképész Szövetkezet műszaki vezetőjeként korszerűsítette az egész megyére kiterjedő manufakturális rendszert. Fotóriporter igazolvánnyal megnyílt számára a lehetőség a rendezvények látogatására. Bérelt illatszer és fodrászüzletet, foglalkozott használtautó-értékesítéssel, szociálisan rászorulók részére idősotthont alakított ki. Évtizedek óta vendéglőt működtet. Életében kiemelt szerepet kapott a ének, a zene és a sport. 14 éves korában 20 tagú saját énekkarral járta végig a járás településeit. Több éven át zenekarával az ország különböző településein szepelt. Megszállott motoros, motocross versenyző volt. Saját klubjában, saját pályáján fiatal versenyzőket tanított, akik közül többen eljutottak az Európa Bajnokságig. Tornászbalesete után kezdett írni. Versei és novellái az életről szólnak. 1995-ben kezdeményezte a Gödöllő és Környéke Turisztikai Egyesület alapítását, amelynek napjainkig elnöke. A térség borrendjeivel és önkormányzataival együttműködve tizenöt éven át más-más településen rendezték meg az „Egyházi és Világi Borok” versenyét. 2010-től a Falvak Kultúrájáért Alapítvánnyal együttműködve a verseny kiegészült a Kenyér a Bor és a Kultúra ünnepévé.
„Kultúrával végrehajtott sikeres életminőség-fejlesztő életművéért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

795. Sebestyén Zoltán Gyula (Kemenesmagasi) pedagógus, polgármester egyházi felügyelő
Lovagias tettek: 1976-ban kezdte pedagógusi pályáját, amely mellett főiskolai és egyetemi végzettséget szerzett. 1981-től napjainkig a Kemenesmagasi Általános Iskola testnevelő és ének-zene tanára. 1988-2006 között az iskola igazgatója, 2014-től a település társadalmi megbízatású polgármestere. A javaslattevő egyesület alapító tagja, a citerazenekar és a népdalkör szakmai vezetője és irányítója. Negyven év óta töretlen lendülettel tartja az egyesület próbáit. Elhivatottan ápolja a magyar népdal hagyományát. Citeratanfolyamok és versenyre való felkészítések szervezője, előadások tartója. A térség népdalainak gyűjtője, a közösség erdélyi kapcsolatinak éltetője. Tevékenységének színvonalát többek között a nyolcszoros Aranypáva Nagydíj, kétszeres Vass Lajos Nagydíj és KOTA-díj jelzi. A település evangélikus közösségének Gyurátz Ferenc díjas felügyelője, működésének támogatója. Szülőfaluja történetének lelkes kutatója. Megemlékezések, ünnepi rendezvények szervezője, előadója. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány megítélése szerint a „település lámpása”.
„A település életminősége sokoldalú fejlesztéséért”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

796. Szente B. Levente (Székelykeresztúr, Románia) könyvtáros, költő, újságíró
Lovagias tettek: A romániai Magyar Szó „előszobás” nemzedékéhez tartozik, ekkor indította el néprajzi és helytörténeti kutatásait. Szívügye lett két nagy példaképe – Móricz Zsigmond és Bözödi György – életművének ápolása. A meseíró és a tudósító életének szenvedésekkel teli útja. 1994-ben sikeres pályázatokat követően jelennek meg első írásai, ezt követően újságíróként keresi kenyerét. Nagy rendszerességgel félezer írása – ezen belül versek, mesék, szocio-néprajzi cikkek – jelenik meg. Külső munkatársa lesz a romániai Magyar Szónak és az Udvarhelyi Híradónak. Riportjaiban az egyszerű emberek mellett áll ki, még akkor is, ha fenyegetik. Számos kalendárium, irodalmi és néprajzi, helytörténeti vonatkozású folyóirat és antológia társszerzője. Ezekben az időkben tagságit szerez a Kriza János Néprajzi Társasághoz is, ami nagyban segíti kutatásaiban. A 90-es évek végén szerkesztő–riportere a székelykeresztúri Hargita Line kábeltelevíziónak, majd a marosvásárhelyi tanárképző főiskola magyar-néprajz szakának hallgatója. Rendszeresen jelennek meg írásai internetes portálokon szerb, angol, bolgár, lengyel és kínai nyelven is. 1998-tól szerkesztőbizottsági tagja, 2000-2002 között főszerkesztője a székelykeresztúri Kisváros c. közéleti lapnak. 2000-től a Székelykeresztúr város Polgármesteri Hivatalának művelődési előadója. Ugyan ettől az évtől, a város külhoni testvérvárosaival való kapcsolattartása is szívügye. A térség sajátosságainak jegyeit megmutatni, az összmagyarság székelyföldi régióinak idegenvezetéssel való feltárását, szellemi és tárgyi vonatkozásban fenntartani, mindmáig fontosnak tartja. Társalapítója a Felolvasó c. irodalmi esteknek. 2005-től a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem antropológia-néprajz szakának hallgatója volt, - anyagi okok miatt, jelenleg halasztással. Erdélyben az első között kezdte el a cserép és agyagpipák tudományos feldolgozását, publikálását. Célja, hogy a cserép- és agyapipákon fellelhető motívumrendszert tovább kutassa, jellemzőit az egész Kárpát-medencében elismertesse. 10 önálló kötet szerzője. 2020-tól a Garabontziás Lap főszerkesztője.
„A magyar kultúra határon túli ápolásáért”




Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

797. Széchenyi Timea (Budapest) a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke.
Lovagias tettek: gróf Széchenyi István bátyjának, gróf Széchenyi Pálnak az egyenes ági leszármazottja. Családja a kommunista rendszer üldözöttjei voltak. A Gróf Széchenyi Család Alapítvány és a Stádium Társadalmi és Kulturális Hírlap a Kárpát-medence magyar középiskolásait a nemzeti és a keresztényi értékek mentén a Stádium-díjjal szólította meg. Kezdeményezte „Az Év Széchenyi Vállalkozása Díj” megalapítását, a Díj odaítélésénél fontos paramétere az adott vállalkozásoknak a magyar nyelvhez és a magyar kultúrához való viszonya. Kezdeményezésére adják át a Széchenyi-örökség Okmányt, melyet azok a színészek és írók vehetnek át, akiknek a magyar nyelv ügyéért való művészi munkásságát a Széchenyi-család a Széchenyi-örökség részének tekinti. Az Óbudai Egyetemmel közösen évek óta, rendszeresen szervezi a Széchenyi Szabad Akadémiát. Ötlete nyomán létrehozták a Széchenyi István Történelmi Vándorszínházat, valamint nagyobbrészt az Ö kezdeményezésére jött létre a minden év augusztusában szervezett Magyar Történelmi Családok Emléknapja. Az Alapítvány elnökeként rendszeres szervezője a Széchenyi Meetupnak, ahol nevelésről, gyerekekről, stresszről, s annak a teljesítményre gyakorolt hatásáról van szó. A Széchenyi Kupa egyik ötletgazdája és szervezője. A Széchenyi-örökség leghűségesebb gondozója.
„A történelmi családok kulturális örökségének ápolásáért”




Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

798. Szunyoghy András (Budapest) grafikusművésznek
Lovagias tettek: 1946-ban született. 1965-től a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult ami elvégzése után a Magyar Pénzjegynyomda rézmetsző tanulója lett. Majd szabadfoglalkozású képzőművész ként Honvédségi ösztöndíjat kapott.Az ösztöndíj lejárta után 25-éven át vezette az évenként megrendezett Hovédségi amatőr képzőművészeti tábort.Ösztöndíjas volt Grúziában, Irakban, Olaszországban.Alapítója az Altamíra Egyesületnek,A Magyar Karikatúra Szövetségnek. Sok munkával megóvta a képzőművész szakma számára a honvédségnél leszerelt Litográf nyomda gépeit, köveit, amiből a váci Grafikai Műhely jött létre. Tanított a Budapesti Képző- és Iparművészeti szakközépiskolában,és az Iparművészeti Főiskolán.
30 könyvet készítet az ember és állat anatómiájáról valamint a rajztanításról szól.Könyvei több mint 20 nyelvre lefordították. Kiállító művészként munkái sok kiállításon szerepeltek, melyek közül a legjelentősebbek 1991 és 2003-ban a Magyar Nemzeti Galléria beli önálló kiállításai és Firenzében a Medici Palotába 1992-ben 2006-ban és 2021-ben a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban valamint a Magyar Művészeti Akadémia rendezésében a Budapest Vigadóban.2017-ben. Készített Bélyeget Magyarországnak, Mongóliának, Yemen-nek. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

„A kortárs képzőművészet fejlesztéséért, és a katona-képzőművészek tehetséggondozásáért”




Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

799. Tóth Péter Lóránt (Kunszentmiklós) tanár
Lovagias tettek: Ő Magyarországon az az ember, tanár, Pro Cultura Hungarica-díjas versvándor, aki 2010 óta százezernél több anyaországi és határon túli magyarnak tolmácsolta többek között József Attila, Radnóti Miklós, Arany János, Petőfi Sándor életét és verseit, valamint Szent László király csodás történeteit. Így óvta, őrizte anyanyelvünket. Tette mindezt Prágától Zágrábig, Beregszásztól Székelykevéig, Dunaszerdahelytől Vörösmartig, a Gyímesektől Fiuméig, Ottawától Szentpétervárig: iskolákban, művelődési házakban, könyvtárakban, és templomokban félezer településen, több mint ezerháromszáz előadással. Így segítve, hogy a magyar szó, a magyar vers eljuthasson a szórvány és diaszpóra területekre is. 2019. őszén az akkor 110 esztendeje született és 75 éve meghalt Radnóti Miklós tiszteletére 850 kilométeres gyalogos vers-zarándoklatot tartott a szerbiai Bortól Abdáig. Útja során„ ...lélek vagyok, élni szeretnék!” címmel pódiumműsorral emlékezett a háború ártatlan áldozataira, s vált ezzel a béke XXI. századi gyalogos követévé is.
„A magyar irodalom népszerűsítéséért.”





Magyar Kultúra Lovagja

Magyar Kultúra Lovagja

800. Woth Imre (Budapest) ötvös
Lovagias tettek: A Magyar Koronaőrök Egyesület elnöke. 1464-ben alapították meg a magyar királyi koronaőri tisztséget. Ez az intézmény az évszázadok alatt, egészen 1945-ig fennállt. 1991 szeptember 19-én jött létre a Magyar Koronaőrök Egyesülete, mely a magyar Koronaőrség történelmi és katonai hagyományinak őrzésére, ápolására szerveződött. Az Egyesület aktív szerepet vállalt a Honvéd Koronaőrség létrehozásának szervezésében. Feladatik közé tartozott az 1909-ben rendszeresített tradicionális egyenruha szabásmintáinak felkutatása, az öltözetek, a csizmák újbóli elkészíttetése csak társadalmi szervezetek, magánszemélyek adományaiból valósulhatott meg. 1991 és 2011 között ez a koronaőrség eszméjét ápoló egyesület látta el a díszelgő alakulat feladatait, országjáró missziót vállalva. Ezen feladataikat vitéz Vitéz József posztumusz a Magyar Kultúra Lovagja útmutatása és akarata szerint hajtották végre. 2012. augusztus 20-ától a Szent Jobb augusztus 20-ai ünnepségen történő hordozása ismét a Koronaőrség feladatai közé tartozik. Az egyesület évtizedek óta dédelgetett másik álma is valóra vált: elkészült az Aranyvonat rekonstrukciója 2021. augusztus 20-án, a Magyar Vasúttörténeti Parkban mutatták be az immáron évtizedek óta tervezett, és az elmúlt öt év alatt rekonstruált Aranyvonat szerelvényét. „Életre kel az újjáépített Aranyvonat” elnevezésű program történelmi eseményeket idéz fel: 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából az uralkodói ereklyét, a Szent Jobbot a köznyelv által Aranyvonatnak hívott vasúti kocsin vitték országos körútra. Az II. világháború végén elpusztult egykori ereklyeszállítót most régi pompájában tekinthetik meg az érdeklődök. A feladat világszinten is egyedülálló volt, hasonló újraépítésre még sehol nem került sor, hiszen a korabeli építési sajátságok mellett a modern vasúti közlekedés szabályait is figyelembe kellett venni a munka során. Mindezen kiemelt feladatok mellett az egyesület három évtizeden át Szent Korona története előadásokkal, és a másolat ünnepélyes bemutatásával emelte nemzeti jelképeink társadalmi elfogadtatását.
„A nemzet történelmi hagyományai népszerűsítéséért”









Még nincs szöveg...





Honlapkészítés