Thomas Habermann

673. Thomas Habermann (Bad Neustadt/s, Németország) Bajor parlamenti képviselő

Lovagias tettek: A CSU kerületi elnöke, Rhön Grabfeld járás vezetője, az Unió Régiók tanácsának Landkreis képviselője. Jogi tanulmányait Augsburgban és Erlangenben végezte, később nürnbergi ügyvéd, majd bíró. 2002-ben a Barnbergi Legfelsőbb Bíróság elnöke. 2003-tól a bajor parlament képviselőjeként a Bajor Állami Műemlékek Tanácsának kerületi képviselőjeként nemzeti és európai értékek védelmezője, adományok közvetítője, az évezredes múltú bajor-magyar kulturális és civil kapcsolatok fejlesztője, támogatója. Ezen belül előadásokat tart, konferenciákon vesz részt és hozzászólásaival segíti a célok elérését, valamint Rhön Grabfeld vezetőjeként rendszeresen ad bemutatkozási lehetőséget kárpát-medencei alkotóknak.
„Kulturális örökség ápolásáért és nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztéséért”

Slavo Halama

674. Slavo Haľama (Turócszentmárton, Szlovákia) könyvtervező-grafikus

Lovagias tettek: Tevékenységével hosszú évek óta támogatja a szlovák és magyar nép közti barátságot. Számtalan magyar könyv tervezője. Többek között a Kastélyok, kúriák, udvarházak című kötetnek és a Gótikus út c. projekt kiállításnak, amelyet Strassburgban is bemutattak. A Gömör-Kishonti Múzeum Egyesületnek szinte minden kiadványát ő tervezte. Tevékenységének eredménye a Gömörország c. folyóirat arculata, a Lant és biblia c. kiadvány. Fotósa és grafikai szerkesztője a Felvidék középkori kolostorait bemutató kiállításnak. Ő irányítja a kékkői vár évek óta tartó műemléki felújítását. Rendszeresen megszervezik a várban azt a tudományos tanácskozást, amelynek a témája: A Balassiak és koruk. A tanácskozás anyagát kétnyelvű kötetben jelentetik meg.
„Szlovák és magyar kulturális kapcsolatok ápolásáért”

DR.DR. Franz Szabad

675. Dr. Dr. Franz Szabad (Bad Neustadt/s, Németország) orvos
Lovagias tettek: Magyar származású bajor orvosprofesszor a kárpátaljai Nagyszőlősön született 1941-ben. Apai ágon ősei papok vagy katonaként jelen voltak a magyar történelem fontos eseményeinél, így volt ez a mohácsi csatánál is, ahol a család több tagja odaveszett. Anyai ágon a báró Perényi család leszármazottja. A II. Világháború után Kassára menekültek, ahol elvégezte az orvosi egyetem fogorvosi szakát, később Prágában doktorált sebészként. Öt éven át Tunéziában dolgozott baleseti sebészként, onnan Németországba disszidált. Sebészként és trópusi orvostan szakértőjeként még nyugdíjas főorvos igazgatóként is vállal munkát. Az elmúlt tíz évben többször járt Magyarországon, ahol civilként közéleti, keresztény-konzervatív, valamint kulturális és bajor-magyar témákban tartott előadásokat. Huzamos ideje nagy gondot fordít a kárpátaljai magyarság és az évszázados gyökerű kárpátaljai művészet, a festőiskola és a magyar főiskola támogatására, valamint értékeinek megmentésére, és németországi bemutatkozásaik elősegítésére.
„A magyar kultúra népszerűsítése és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztéséért”

Prof. Mgr. Vitkay Kovács Vera

676. Prof. Mgr. Vitkayné Kovács Vera (Újvidék Szerbia) énekművész, magyarnótaénekes és énekpedagógus
Lovagias tettek: Pályakezdőként 1947-1961 között számos műkedvelő együttes tagjaként színművekben, daljátékokban, operettekben drámákban és mint magyarnóta - népdalénekes szerepelt. A belgrádi Zeneművészeti Akadémián 1964-ben diplomázott, majd 1971-ben fejezte be posztgradulális képzését. Az Újvidéki Rádió komolyzenei osztályának szerkesztője. 1961-2002-ig a Szerb Nemzeti Színház Operatársulatának vezető szoprán énekese. A nagy Jugoszlávia legjobb Verdi és Puccini tolmácsolója. Jugoszlávia országai mellett Európa, Közel-Kelet és a Szovjetunió országaiban, valamint Kanadában szerepelt nagy sikerrel. 1992 és 2011 között az újvidéki Zeneművészeti Akadémia szólóénekes tanszakának rendes tanára. 1951-től az újvidéki Rádió és Televízió szólistája. Az újvidéki „Vitkayné Kovács Vera nemzetközi énekverseny” alapító tagja.
Több évtizedes művészeti pályafutás alatt hangversenyein rendszeresen szólaltatta meg magyarországi és vajdasági kortárs magyar szerzők műveit, miközben híven tolmácsolta az egyetemes zeneművészet értékeit. Olyan vajdasági magyar és délszláv zenei kincseket tett ismertté, amelyek avatott művészi tolmácsolásával váltak értékké, így járulva hozzá az egyetemes magyar kultúra hírnevének öregbítéséhez hazájában és külföldön egyaránt. A jótékonysági rendezvények, mint az árvíz és földrengés károsultak, a fogyatékkal élő gyermekek, az árvaházak, a Vajdasági Magyar Diáksegélyező Egyesület rendszeres szereplője. Rádió és televízió felvételek, hanglemezek és CD-k őrzik gazdag életművét. Neve számos lexikális kiadványban szerepel. Tudományos, zeneművészeti, szakmai és politikai társadalmi egyesületnek és szervezeteknek, ezek között a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületének tagja. A „Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje” és a „Szerb Köztársaság VUK Karadzsity Érdemrend” kitüntetettje.
„A dalkultúra ápolása érdekében kifejtett életművéért”

Batbayar Zeneemyadar

677. Batbayar Zeneemyadar (Ulaanbaatar, Mongólia) nagykövet
Lovagias tettek: Öexcellenciája Mongólia budapesti nagykövete. Magyarországon járva nyelvtudás nélkül is megérezte a „rokonnép” fogadtatását, így választott, és az ELTE jogi karára nyert felvételt. 1999-ben szerzett diplomát, majd hazatért. Rátermettsége miatt első munkahelyként Mongólia egyik jelentős cége áruházának lett az igazgatója, majd 2015-ig a vízügyi hivatalt vezette. Sok sikert ért el hazájában, de nem felejti el hozzátenni, hogy ezek mindig kapcsolatban voltak a magyar nyelvtudásával. 2016-ban már nagyköveti megbízással érkezett Magyarországra. Nem csupán ismeri és szereti a magyar kultúrát, hanem személyes részvételével színesítve gazdagítja is azt. Hirdeti ősi kultúránkat és annak közös gyökereit. A Panoráma Világklub Mongol Társklubjának elnöke. Mongol-magyar napok rendezvénysorozatának szervezője.
„Mongol és magyar kulturális kapcsolatok fejlesztéséért”

Aulechla József

678. Aulechla József (Kistarcsa) ezredes
Lovagias tettek: A haderő és a társadalom kapcsolatának példaértékű ápolója. Hivatásos katonaként a vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Kulturális és Rekrációs Igazgatóság igazgatója. Tiszarádon nevelkedett, a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban volt katonai kollégista, majd a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola honi légvédelmi rakéta szakán diplomázott. A Nemzetvédelmi Egyetem elvégzése utána Budapesti Helyőrség Dandár törzsfőnöke (parancsnokhelyettes) majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Felsőfokú Vezetőképző Tanfolyam befejezését követően 2013-tól a Kulturális és Rekreációs Igazgatóság igazgatója. Katonai szolgálata alatt kiemelt figyelmet fordított beosztottjai hazafias szellemben történő nevelésére, a honvédelem ügyének támogatására. Szabadidejében aktívan bekapcsolódott a nagytarcsai Béke Barátság Napok, Integrácós Fórumok szervezésébe. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány Országfutók Csapatának tagjaként 15 alkalommal vett részt az „Emlékfutás a hősökért” programban, és a katonai-pályárairányítást elősegítő „Bevetés” anyaországi és határontúli programjaiban. 2010-ben a DELO Nemzetközi Humanitárius Katonai Lovagrend Magyarországi Lovagjai Egyesület lovagja lett.
„A honvédség és a társadalom kapcsolatának fejlesztéséért”

Bálint József

679. Bálint József (Jenő) faszobrász
Lovagias tettek: Számtalan kis faszobra, faragott használati tárgyai (ezen belül elsősorban bútorok) mellett sok köztéri alkotása látható az országon belül és kívül egyaránt, melyeket jellemzően önkéntes adományként ajánlott fel a településeknek önkormányzatai, egyházközségei javára. 1987-ben Szolnok városa a település fejlesztéséért végzett munkássága elismeréseként ezüst fokozatú díjban részesítette. 2014-ben Darnózseli díszpolgárává avatták. Alkotótáborok szervezője, vezetője és aktív résztvevője. Maga is elmegy a mások által szervezett táborokba, 2018-ban egy hetet töltött a székelyföldi Csittszentivánon.
„Települések életminősége fejlesztéséért”

Becz Ágnes

680. Becz Ágnes (Szigetszentmiklós) tanárnő
Lovagias tettek: A Budapesti Tanítóképző Főiskola elvégzése után – 35 éve az oktató-nevelő munkában folyamatosan fejlődve – egykori iskolája a Kardos István Általános Iskola és Közgazdasági Szakközépiskola tanára. Harminc éve néptánc-oktató. Létrehozta és tanítja az óvodások „Mézes puszedli”, az iskolások „Mézeskalács”, a felnőttek „Mézespálinka” és a Lila Akác Nyugdíjas Klub lelkes néptánc csapatát. Neve egybefonódik a helyi néptánc hagyományok ápolásával, a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztésével. A városi rendezvények meghatározó alakja. Belföldön és külföldön nagy sikerrel, fáradhatatlanul adja át a magyar kultúrát.
„Pedagógusi életművéért”

Benedek László

681. Benedek László (Balogtamási, Szlovákia) fotóművész, barlangkutató
Lovagias tettek: A Gömöri Fotóklub alapító tagja, vezetője és mozgatórugója. Gömörország magyar kultúrájának emblematikus személyisége. Az általa vezetett fotóklub a térség határtalan népszerűsítője. Alig akad a Felvidéken olyan iskola, ahol ne adott volna elő a felvidéki természetről, természetvédelemről, barlangkutatásról, a városokról, kulturális értékekről, a fotózásról vagy annak történetéről. Egyik alapító tagja a Kultúráért Gömörben és a Gömörön Túl Polgári Társulásnak. Felvidék 400 magyar iskolájában szervez kulturális rendezvényeket. Az általa létrehozott galériákkal és kiállításokkal a térség népszerűsítője. Két alkalommal nyerte el fotóival a Barlangkutatók Világszövetsége fotóversenyét. Nyolc éven át őt tartották a „világ legjobb barlangos- és természetfotósának”.
„A magyar kultúra határon túli ápolásáért”

Böhm András

682. Böhm András (Zsély, Szlovákia) villamosmérnök, kultúraszervező
Lovagias tettek: Pozsonyi műszaki egyetem elvégzése után tiszta szlovák környezetben Garamszentkeresztesen kezdett dolgozni. Hazatérve folytatta polihisztor édesapja munkásságát, aki az elszlovákosodó községben ápolta a magyar anyanyelvet, színkört vezetett és régészeti feltárásokat is végzett. Böhm András újjáalapította a Victoria Kultúregyesületet, író-olvasó találkozókat szervezett és szorgalmazta a faluban még fellelhető néprajzi tárgyak gyűjtését. Elérte, hogy a Zichy-kastély emeletén állandó helytörténeti és néprajzi kiállítás nyíljon. Zsély község költő fia, Zs. Nagy Lajos emlékének ápolója, síremlékének készíttetője. Mint a szklabonyai Mikszáth Emlékház lektora feladatának tartja a még élő Mikszáth rokonokkal való kapcsolat ápolását. Neki köszönhető a Mikszáth-sírok rendbetétele.
„A magyar kultúra határon túli ápolásáért”

Daruka Mihály

683. Daruka Mihály (Vizsoly) nyomdász
Lovagias tettek: Nemzetünk kulturális hagyományai ápolásának kiemelkedő személyisége. Céltudatossága és mindenre elszánt következetessége – igen komoly támadások és akadályoztatások ellenére – sikert ért el. A reformáció 500. évfordulójára elkészült az a több, mint kettőszáz példány Biblia, amelyet Károlyi Gáspár egykori lakóhelyén, Vizsolyban, az általa lakott épületben huszadmagával megoldott. Eredetihez legjobban hasonlító papírkészítés és nyomdai eszközök elkészítése, majd a kötetek nyomtatása nemcsak emberi, hanem iparművészetünk legszebb emlékeihez hasonlítható. A tömegek bevonása a Biblia másolásba, és a további ünnepi események megszervezése igazi civilteljesítmény. Az elismerés jelentőségét, a résztvevők személyes nagyságát csak növeli, hogy mindezt „viharban” oldották meg.
„A magyar kulturális értékek ápolásáért”

Deák Péter

684. Deák Péter (Vezseny) tanár
Lovagias tettek: Szövő, népi iparművész, a „Népművészet Ifjú Mestere”, fejlesztő tanár, mentálhigiénikus, drámapedagógus, hagyománykutató. 35 éve a szolnoki gyermekotthonban élő gyermekek nevelője, fiatalok mentálhigiénés segítője, fejlesztő, lelki támogatója, felnőtt létük megalapozója, életútjuk kísérője, támasza. Komplex személyiségfejlesztő kézműves foglalkozások feltételeinek megteremtője, kézműves és életút táborok szervezője. Mindennemű tevékenységét a keresztény értékekre alapozva, feladatát szolgálatként éli meg. Az ökológiai szemlélet elkötelezettje, tanítványait a természettel való szerves kapcsolatra neveli. Nemzetközi ifjúságvédelmi tehetséggondozó program elindítója, a tárgyi és szellemi hagyományok interaktív módszerekkel történő átadásának szorgalmazója, ezirányú szakmai programok kidolgozója.
„A népi hagyományok ápolásáért”

Farkas Bertalan dandártábornok

685. Farkas Bertalan (Budapest) nyá. dandártábornok
Lovagias tettek: A szabolcsi Gyulaházán született. Repülőműszaki Főiskola elvégzése után 1972-78 között mint a légierő repülő tisztje a pápai repülőtéren szolgált, ahol 1976-ban első osztályú vadászrepülő lett. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán szerzet oklevelet. Az MTA Interkozmosz Tanácsának vezetőségi tagja volt, jelenleg a Magyar Űrkutatási Tanács (MŰT) munkáját segíti elő. 1995-ben nevezték ki dandártábornokká. 1996-97-ben légügyi attaséként Washingtonban szolgált. Magyarország első űrhajósa. Kiképzését 1978-ban kezdte, melynek eredményként 1980. május 26-án 20 óra 20 perckor a Szojuz-36 fedélzetén elindult a világűrbe. A sikeres feladatteljesítést követően A „Szovjetunió hőse”, a „Magyar Népköztársaság Hőse” Gyulaháza és más hazai és külföldi település díszpolgára kitüntetést adományoztak számára. 15 éve Kievben vette át a „Nagyság Érdemrendet” a Magyar Tudomány népszerűsítéséért. Számos hazai és külföldi kitüntetés, díj és elismerés tulajdonosa. 2015 szeptemberétől a Lomonoszovról elnevezett Moszkvai Állami Egyetem Tiszteletbeli Professzora címet kapta.
„A magyar tudomány népszerűsítéséért”
.

Farkas József

686. Farkas József (Budapest) bv. alezredes
Lovagias tettek: Munkahelyén, a Budapesti Fegyház és Börtönben – általános szolgálati feladatai mellett - példaértékű, a fogvatartottak reintegrációs tevékenységeit elősegítő kulturális és nevelő munkát végez. Rendületlenül irányítja, rendezi az általa létrehozott Börtönszínházat, irodalmi színpadot vezet, kulturális programokat, drámapedagógiai képzéseket, ünnepi megemlékezéseket, történelmi, irodalmi vetélkedőket szervez. Programjai heti bontásban 60-70 embert megmozgatnak meg! Az általa létrehozott sajátos arculatú Börtön Ki Mit Tud-ok, és Művészeti ars’ poétikai kiállítások „helyrebillentő” erővel célozzák meg a családi kapcsolatok nélküli, reményvesztett, bezárt embereket. Pódiumbeszélgetésekre ismert művészeket, előadókat, sportolókat hív a bv-intézetbe. Gyakori vendégei roma származású művészek, írók, költők. Nagy figyelmet szentel a könyvtár működésére, sokszor maga is ajánl a fogvatartottak figyelmébe könyveket. Gyakran előfordul, hogy leül a könyvtárban, előveszi a gitárját, és zenél az éppen ott lévőknek. Sikerült elérnie, hogy Börtönszínháza a büntetés-végrehajtási intézet falain kívül is fellépjen. Bűnmegelőzési színdarabjával - a Színházak Éjszakája Pince Színházi programjában – a fogvatartott „színészek”, családtagjaik előtt adhatták elő az általuk betanult darabot. Az ökölvívás megszállottja! Aktív élversenyző volt. Színdarabjaiban, verseiben, írásaiban a sporttevékenységek társadalmi jelentőségére szüntelen rávilágít. 18 éve Újpesten az UTE öklözők edzője és szakosztályvezetője. Az elmúlt évek során több magyar korosztályos válogatottnak volt szövetségi kapitánya, világversenyekre való felkészítője.
A felkészülési táborok alatt vetélkedőkkel, kulturális programokkal, színházi előadásokkal fűszerezi a felnövekvő sportolók felkészülési ciklusait. A barátaival együtt 2006-ban létrehozta a Fészek Művészklubban működő Kazán István Kamaraszínházat, melynek színdarabírója, szervezője és gyakori fellépője, előadója is. Farkas József forgatókönyvíró, rendező, gitáros zenész, műsorvezető, színész, író, költő, a szó legjobb értelmében vett igazi „életművész”, és két helynek is nagy lokálpatriótája: Újpest az otthona, Mezőtúr a hazája!
„A közművelődés fejlesztésért”

Franyó Rudolf

687. Franyó Rudolf (Pilisszentlászló) író, műfordító
Lovagias tettek: Jelentős írói és műfordítói múlttal rendelkezik, amelynek központjában a pilisi táj történelme, néprajza, építészete és hagyományai vannak. 44 kötete jelentős összegű saját hozzájárulással jelent meg. Munkái hozzájárultak a magyarok, valamint szlovákok és német nemzetiségek közötti egység erősítéséhez. Kezdeményezte és támogatta a falu alapítójának emlékművét. Aktívan részt vesz a honvéd hagyományok megőrzésében, a világháborúk hősei emlékének ápolásában. Alapítója és szerkesztője a helyi „Kürtös” lapnak, amelyet saját támogatással, magánkiadásban havonta jelentet meg. Polgárőrként önzetlenül dolgozik a település rendjének fenntartásában.
„Közművelődés fejlesztéséért”

Jóna István

688. Jóna István (Miskolc) táncoktató – művészeti iskolaalapító
Lovagias tettek: A jelölő szervezet kuratóriumának az elnöke. Több évtizedes aktív táncosi pályafutását követően napjainkig táncoktatással foglalkozik. A taktaharkányi, a lillafüredi, a miskolci, majd a diósgyőri táncegyüttesek vezetője. Pedagógiai és együttes-szervezői tevékenysége eredményeként jött létre a Színvavölgyi Mozgásművészeti Centrum, mely napjainkban közel 200 fiatalnak nyújt tartalmas időtöltésre lehetőséget. A Miskolci Bölcsész Egyesületben folklórismeret és esztétikát oktat. A alapfokú táncművészeti iskola alapítója, amely átfogja a zenekultúra fő területeit.
„A tánckultúra fejlesztéséért”

JUDr. Keszegh Margit

689. JUDr. Keszegh Margit (Révkomárom, Szlovákia) ügyvéd
Lovagias tettek: Révkomárom Város Önkormányzata képviselője, amely éppen 40 éve volt első munkahelye. Révkomáromban született, tanult, ismeri szülővárosát, igazi lokálpatrióta. Iskolás kora óra lételeme a szervezés. Középiskolai tanulmányai után Prágában a Károly Egyetemen szerzett jogi doktori diplomát. Gyakorlati ember, évtizedek óta aktív szerepet játszik Komárom kulturális és társadalmi életében. 1991-ben vezetésével jött létre a Komáromi Körzeti Hivatal, amely tisztséget 1993 elejéig töltötte be, majd ügyvédi pályára lépett. 1998-ban ismét a Járási Hivatal elöljárója lett. 2003-tól visszatért ügyvédi pályájához. 2005-től a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke, rendezvényeinek, nemzetközi kapcsolatainak szervezője. A Jókai-díj társalapítója és adományozási ünnepségének – ezen belül 2018-ban az első Magyar Próza Napja – főszervezője.
„A határon túli közművelődés fejlesztése érdekében kifejtett életművéért”

Kesztyűs Ferenc

690. Kesztyűs Ferenc (Budapest) grafikus-festőművész
Lovagias tettek: Neve jól ismert számos hazai és nemzetközi, egyéni és csoportos kiállítása kapcsán. Olaj-, tűzzománc, valamint az általa feltalált tűzzománc-kerámia és szilikon művészfestékkel festett képeivel, grafikáival és karikatúráival jelent meg itthon és külföldön. Ezen belül alkotómunkáját Olaszországban háromszor ezüstéremmel, Kubában egyszer bronzéremmel ismerték el. Szülőhelyén képadományaival megalapította a Sarkadi Városi Képtárat, megálmodója, első kiállítója az iskolagalériának, ezek anyagainak folyamatos gyarapítója. Társalapítója a Bükki Képtárnak és alkotótábornak, valamint a bujáki, az ócsai és a ráckevei művésztábornak. Sarkadi I. sz. Általános Iskolát az általa feltalált tűzzománc-kerámia festékkel készített tíz négyzetméteres képpel ajándékozta meg. Tűzzománc kerámia és szilikon képek jótékony célú ajándékozója. Művészeti oktatásokat, kiállításokat szervez, nyit és alkotásokat zsűriz. Alapító tagja, főtitkára, majd elnöke volt a Független Magyar Szalon Képzőművészeti Egyesületnek. Hazai és nemzetközi kiállításainak szervezője, nyitója, katalógusának felelős szerkesztője, kiadója.
„A kortárs képzőművészet fejlesztéséért”

Kovács Zsuzsánna

691. Kovács Zsuzsánna (Kolozsvár, Románia) ny. mérnök
Lovagias tettek: A Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Erdélyi Kárpát Egyesület vezető személyisége, az erdélyi magyarság fáradhatatlan kultúraszervezője, magyar kisközösségek építője. Honismereti túrái magyarságismeretben és művelődési ismeretben gazdag, tematikus események. Az elmúlt húsz évben különösen a magyarság történelmi helyszíneire szervezett csoportos kirándulásai tették Erdélyszerte ismertté. Az általa vezetett programok értelem és érzelemgazdagítóak. Erdélyi, magyarországi, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi vajdasági és burgenlandi túrák során a történelmi Magyarországon számos olyan települést kerestek fel, ahol múltunk jeles eseményei történtek. Munkáját tudatosan vállalt hazafias elkötelezettségből, térítésmentesen végzi.
„Történelmi események és épített örökség népszerűsítéséért”

Majthényi László

692. Majthényi László (Egyházashetye) megyei közgyűlés elnöke
Lovagias tettek: A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola lapjának, majd a Magyar Nyugat szerkesztője. Dolgozott szellemi szabadfoglalkozásuként, részt vette a celldömölki nyomda megalapításában. New York Egyetemen borbíráló vizsgát tett. Egy évtizede népszerűsíti a magyar borokat Európa nagyvárosaiban. Húsz éve tagja a Vas megyei közgyűlésnek és elnöke a Közművelődési és Ifjúsági Bizottságnak, valamint a Nyugat-dunántúli Fejlesztési Tanács és az Országos Idegenforgalmi Bizottságnak. Hat kötete jelent meg a megye kulturális értékeinek ápolásáról.
„A térség kulturális értékeinek ápolásáért”

Meister Éva

693. Meister Éva (Szolnok) színművész
Lovagias tettek: Székelyföld egyik legdélebbre eső községében, Olthévízen született, orvos és pedagógus gyermekeként. A színművészeti főiskola elvégzését követően tíz évig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közkedvelt színésze volt. A folyamatos zaklatások miatt 1987-ben családjával Magyarországra menekült. Azóta szabadfoglalkozású színművészként dolgozik, intézmény és támogatottság nélkül. Két gyermek, Magor és Boglárka édesanyja. Idén 40 éve, hogy színészként szolgálja nemzetét. 1997-2007 között a szolnoki Kölyök Színpad gyermekszínjátszó-csoport vezetője, rendezője. Előadásaikkal hozzájárultak a tanulmányok megértéséhez és a nemzeti kultúra megismeréséhez. A Teátrum Művészeti Alapiskolában színjátszást, beszéd- és mozgásművészetet oktatott (1999-2007), majd megalapította a „Stúdió-M” amatőr ifjúsági és felnőtt színjátszó társulatot, tanodát (2007-2011). 2013-tól szervezi a Székely Szabadság Napját, és a székelyföldi politikai foglyokért emeli fel hangját. Az összmagyarságot szolgáló jótékonysági előadásokon lép fel, mint például magyarországi beteg gyermek családjának támogatása, délvidéki falvak és iskolák megmentése, erdélyi árvák és idősek megsegítése, felvidéki óvodák, iskolák támogatása, az Esterházy János, posztumusz Magyar Kultúra Lovagja emléktáblájának elkészítése stb. Országos viszonylatban is egyedülálló teljesítmény, hogy a maga által összeállított és rendezett, 17 különböző egyéni estjével egymaga járja a Kárpát-medence több száz települését, missziós lobogással. Idén 30 éve, hogy a legkisebb falutól – hova nem jár színház – a legnagyobb teátrumokon át Németország, Ausztria és Svédország közönségéig ezekkel a nemzeti érzelmű estjeivel dobogtatja meg a szíveket.
„A színházi kultúra ápolásáért”

Monus József

694. Monus József (Hajdúnánás) íjkészítő mester
Lovagias tettek: Harcba szállt íjaival, nyilaival a világ legrangosabb világversenyein Törökországtól Koreáig, Mongóliától Amerikáig, miközben 25 világrekordot, 6 világbajnokságot és 4 Eurázsia bajnoki címet lőve legyőzött mindenkit a világon, majd büszkén emelte fel a magyar zászlót a győztes jogán a dobogó legmagasabb fokán! Harcol, hogy az emberek a világon békében élhessenek. Harcol az elszakított magyar földekért, a magyarságért, értékteremtő hagyományőrző tevékenységével, bástyalövéseivel, világrekord lövéseivel!
„Hagyományőrző sportteljesítményéért”

Paor Lilla

695. Paor Lilla (Budapest) tanár, előadóművész
Lovagias tettek: Budapesten az I. István Gimnáziumban kezdte meg zenei pályafutását. 1985-ben a Filmharmóniánál vette át hivatásos sanzonénekesi oklevelét. Elvégezte a Tanítóképző Főiskolát pedagógia-testnevelés szakon, majd az ELTE-n mint földrajztanár diplomázott. Sanzonjaival mindennapos vendég volt az ország számos pódiumán, bejárta Európa több országát. A színház világából sem maradt ki, több színházban játszott fő- és epizódszerepeket. Harminc éve televíziózik, ezen belül tizenöt éve vette át a terézvárosi TV vezetését. 2011-ben hívta létre az országosan elérhető „hatoscsatornát”, melyben Terézvárosnak ma is helye van. Célja a pozitív hangvételű, értékeket bemutató, megoldásokat kínáló televíziózás megteremtése. Így jött létre a „Mesél az operett világ”, a „Dallamok szárnyán” és a „Három a magyar kívánság” kulturális ismeretterjesztő kívánságműsor, amelyeket finanszírozás nélkül gyárt és tűz műsorára a televízió. Az elmúlt időszakban több olyan értékközvetítő adásnak, színdarabnak volt a producere és szereplője, amelyek a magyarság múltjának egy-egy fontos és jelentős eseményeivel foglalkoztak. A „Rejtett üzenetek” című zenés színdarab a kommunista diktatúra, a „Beállok rózsám katonának” című nóta és dalest pedig az I. világháború eseményeit idézi fel. Nevéhez fűződik továbbá a „Lillás reggeli” és a „Foci és sport” című műsor is. Az elsőben művészeink, tudósaink, míg az utóbbiban sportolóink példaértékű életútjait ismerhetik meg a nézők. Mindemellett a fiatal, tehetséges előadóművészek és televíziós szakemberek pártfogója, instruktora, támogatója.
„Közösségi és közszolgálati tevékenységéért”

Pásztor Csaba

696. Pásztor Csaba (Pered, Szlovákia) vállalkozó
Lovagias tettek: Húsz éve alapította a Mátyusföldi Nagycsaládosok Egyesületét, amelynek elnökeként szorgalmazza a térség kulturális életének és mondavilágának ápolását, a szülőföld szeretetét, a család összetartásának értékét. A térséghez tartozó, Szent István által alapított Deákin találták meg legrégebbi nyelvemlékünket a Halotti beszédet. Hatvan tagcsaládjaival és a környező települések polgáraival évente számos rendezvényt szervez, ilyenkor lehetőségeihez mérten az új nemzedék tehetséggondozását is szem előtt tartja. A Kárpát-medencében való gondolkodást a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alapító tagjaként is bizonyítja. Kezdeményezőként részt vett a gútai és a peredi Esterházy János-emlékhely létrehozásában, emlékestek – ezen belül három vajdasági – szervezésében. Hatvan tagcsaládja Esterházy János a Magyar Kultúra Lovagja halálának 60. évfordulója alkalmából négynapos zarándoklattal tisztelgett.
„A magyar kultúra határon túli ápolásáért”

Semes - Bogya Eszter

697. Dáma Semes – Bogya Eszter (Dunakeszi) faszobrász, dalénekes, népgyógyász
Lovagias tettek: Tanulmányait követő „kitérő” után visszatalált a zenéhez és a fához, így megkezdte zenei, és művészi tanulmányait. Ezt követően többek között, a Tudó Emberek iskolájában tanult népi gyógyászatot, mely sok mással a csontrakást, ínrakást és a lélek gyógyászatot foglalja magában. Negyedszázada farag, alkotótáborok rendszeres résztvevője, szívesen foglalkozik gyermekekkel és tanítja népi énekekre és népi faragásra őket. 2000-től szervezik a „Balázs István” nemzetközi alkotótáborukat, mely falu és községfejlesztés címen megy. Ezekben a településekben, hidak, padok, buszmegállók, játszóterek, szentszobrok, életfák készülnek az ősi magyar díszítésekkel, a lakosság bevonásával, hogy lakhatóbbá és szebbé váljék a település. A hazai köztéri szobrok mellett, felvidéki és kárpátaljaival is rendelkezik. A Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend tagjaként segíti a rászorulókat. Énekelni is sokat jár ingyen, és faragást is nagyon sokat készít adományként. Több nyugdíjas kórus szakmai segítője, négy lemezt adott ki. Komárom-Esztergom megye Príma Díj különdíjasa, Súr és Üllő Pro Urbe díjasa, a népművészet mestere.
„Település életminősége fejlesztésért”

Sepa János

698. Sepa János (Beregszász, Ukrajna) múzeológus
Lovagias tettek: A Beregvidéki Múzeum 2002. március 30-án nyílt meg. Az intézmény megnyitásakor még csupán 42 kiállított tárgyat tekinthetett meg a látogató. Mostanra Sepa János igazgatónak köszönhetően az exponátumok száma meghaladja az 7 200 darabot. Sepa Jánosnak sikerült a jó ügy érdekében mozgósítani Beregszász polgárait. Igen sokan számos értékes régiséget ajánlottak fel a múzeum számára. A múzeum számára sikerült megszereznie II. Rákóczi Ferenc zászlajának hű mását. Emellett még számos Rákóczi-korabeli ereklyét is felgyűjtött. Az évek folyamán lelkiismeretesen gazdagította a múzeumnak az első világháború előtti és utáni Beregszászt bemutató gyűjteményét. A 640 fotóból álló példátlanul gazdag sorozat az 1938 novembere – 1939 novembere közötti időszakot mutatja be. Múzeumalapító igazgatóként régóta gyűjti a frigyesfalvai, dolhai és más vasöntődékben készült régi, díszes vaskályhákat. Gyűjteménye összesen 22 darabot számlál, hetet ezekből a múzeumnak ajánlott fel. Külön tárlókban kaptak helyet Beregszász neves szülöttéről, Fedák Sáriról készült korabeli képeslapok, melyek különböző szerepekben örökítették meg a magyar operett halhatatlan csillagát. 2016-ban megszervezte 220 postatörténeti képeslapból álló könyv kiadását. 1999-2001 között az „Év Mecénása” díjjal tüntették ki. 1999-2002 között a beregszászi közhasznú munka létrehozásánál vállalt aktív szerepet. 2000-2001 között 42 II. világháborús hősi halált halt magyar sírhelyének felkutatását és feltárását végezte. 2001-ben Kurnatovski Tadeus II. világháborúban elesett lengyel ezredes sírhelyét találta meg, amelyet lánya 1939-től keresett, majd annak jelenlétében exhumáltatta. 2009-ben a Beregvidéki Szőlészeti-borászati Múzeum létrehozását szervezte a Bethlen-Rákóczi kastély pincehelyiségében.
„A magyar kultúra határon túli ápolásáért”

Somogyi Dénes

699. Somogyi Dénes (Szomolya) helytörténész
Lovagias tettek: 1955-ben Bogácson vett részt kőolaj és földgáz-kutatáson. Az itt bekövetkezett üzemi balesete miatt – a véletlennek köszönhető – hogy ma gyógyfürdője van a településnek. Feltárta a település és a megyeszékhelyt összekötő ősi utat, szorgalmazta annak Mária zarándokútba történő bekapcsolódását. Megalapította a Szomolyáért Alapítványt. Megírta a település monográfiáját, és 17 kötetben életét. Támogatta a templom ólomüveg ablakainak készítését, és a kilátó felállítását. Szomolya 2013-ban díszpolgári címmel ismerte el tevékenységét. A Falvak Kultúrájáért Alapítvány megítélése szerint a „település lámpása”.
„A település életminősége fejlesztése érdekében kifejtett életművéért”

Szabados István

700. Szabados István (Budapest) festőművész
Lovagias tettek: Hatvan éve a természet és az ember, a szépség és a szeretet motiválja alkotómunkáját. Autodidakta módon festőiskolán, alkotótáborokban és stúdiókban sajátította el a fogásokat. Akvarell és akril tájképeket készít, de portréi és csendéletei is megállítják a szemlélőt. Nem áll messze tőle a lavírozott tus, a toll- és ecsetrajz, valamint a monotípia sem. Napjainkig 30 önálló és több mint száz csoportos kiállításon mutatkozott be. Munkáival több kötet jelent meg. A Művészetbarátok Egyesülete Számvizsgáló Bizottságának tagja.
„Az alkotóművészet népszerűsítéséért”

Szabó M Attila

701. Szabó M. Attila (Székelyudvarhely, Románia) tanár
Lovagias tettek: Önállóan és feleségével együtt gazdag nyelvészeti és irodalmi tevékenysége. Ezen belül Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévszótár összeállítója. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkatársa. „Betekintés az erdélyi szászok autonómiájába”,
a „Magyar oktatási intézmények a Magura aljában”, a „Volt egyszer egy .. Adatok a medgyesi szabadegyetem történetéhez”, a „Medgyes történeti kronológiája”, a „Kőtől kőig”, valamint „A Nagy-Küküllő útja” és a „Szilágysomlyó krónikája” kiadványok szerzője. Feleségével Szabó M. Erzsébettel 16 éven át közösen vezették a medgyesi magyar szabadegyetemet. 1992-96 között Szeben megyei RMDSZ elnöke. 1998-ig a Szeben megyei EMKE szervezet elnöke, a medgyesi Magyar Ház indítványozója és létrehozásának szervezője. A Nagy-Küküllő lap szerkesztője. Az Erdélyi Körök Országos Szövetsége Átalvető kiadványának szerkesztőségi tagja. Tanárként, kultúrértékek összegzője és átmentőjeként, tudományos kutatóként, többszörös lokálpatriótaként, szerkesztőként, kedvelt előadóként, ismeretterjesztő cikkek lankadatlan szerzőjeként és műfordítóként ismert. 2011-ben a „Szilágysági Magyarok”, majd 2013-ban a „Szilágy megye kiváló személyisége” díszoklevelet vehette át.
„A magyar kultúra határon túli ápolása érdekében kifejtett életművéért”

Szeifried Zoltán

702. Szeifried Zoltán (Kisvárda) grafikus
Lovagias tettek: Művészcsaládba született. Az érettségi után pályáját a Hollóházi Porcelángyárban kezdte. 1979-ben Budapestre költözött, ahol a Cipőbolt vállalat, majd a Gobelin Háziipari Szövetkezet grafikusa lett. Munka mellett járt a Képzőművészeti Főiskolára és a Ferenczy Károly Képző- és Iparművész Körbe. Tevékenységét sikeres pályázatok és díjak mutatják. Témaköröket külön választva egyaránt érdeklik a bibliai témák, a csillagászat, tájak és csendéletek, a jelen és múlt, de nem utolsó sorban az ismert vagy ismeretlen világok emberi arcai. Művészi pályája rendkívül gazdag. 150-nél tartó csoportos kiállításai az I. kerületi Művelődési Házban kezdődtek. Itthon és külföldön 181 egyéni kiállítása teszi széles körben ismertté. Egyes képei és grafikai sorozatainak több száz alkotása a Kárpátaljai Magyar Főiskolától a Vatikáni Múzeumig számos helyen megtalálható. Alkotómunkája mellett példamutató a kutatómunkája, amelynek eredményeként igen gazdag ismeretanyagokat ad át. Többek között a tárlatlátogató megismerkedhet Szent Pál vagy Sándor Móricz életével, a Pesti srácok vagy az Aranycsapat történetével, az 1848-49-es szabadságharc vagy az I. világháborús hőseivel. Munkabírása eredményeként néhány tematikus sorozatai kötetben is megjelent. Életművének jelentős részét az alkotások, sorozatok témája szerint aktualitással rendelkező önkormányzatnak, intézménynek, templomnak vagy civilszervezetnek adományozza. Arcpoetikája: Minden megalkotható, ami az emberek tájékozódását segíti a világban, pozitív gondolatot közvetít, a jóra való hajlamot sugallja gondolkodásban és életvitelben egyaránt” Mottója: „Minden, ami pozitív”
„A kortárs képzőművészet fejlesztéséért”

dr. Széles Ottó

703. dr. Széles Ottó (Budapest) kohómérnök
Lovagias tettek: A magyarság ügyének és sorskérdéseinek szolgálója. A palóc népszokások és azok szigorú erkölcsi rendje alakították ki személyiségét. Székelyföldi magyar közösségek támogatója. Gimnáziumi évei alatt irodalmi színpad, író-olvasó találkozók, szavalóversenyek szervezője. Az egykori Alma materében tanulóknak tartott előadásaiban felhívja a figyelmet a magyar kultúra értékeire, a hazaszeretet fontosságára, valamint a civilizáció és a mai létforma hiányosságaira. A köré csoportosulók együtt elhatározták, hogy a Gyimesek feletti hegytetőn felépítenek a középkorban lerombolt kápolna helyén egy magyarság egységét jelképező nemzeti zarándokhelyet, ezzel megújítva a csángók, székelyek és ferences barátok ősi találkozásának hagyományát a csíksomlyói búcsúra igyekezvén. 2014-ben Erdély püspöke a kápolnát felszentelte. 2016-ban Széles Ottó kezdeményezésére harangot öntettek. 2018-ban felépült egy zarándokház.
„A magyar kultúra ápolásáért”

Tuzson-Berczeli Péter

704. Tuzson-Berczeli Péter (Dunakeszi) festőművész
Lovagias tettek: Harmincöt éves alkotói munkásságával és művészeti-közéleti tevékenységével jelentős mértékben hozzájárult Pest megye és Dunakeszi kulturális értékeinek gazdagításához, a kortárs magyar festészet gyarapításához. Kétszázötven kiállítása, országos művészeti szervezetek tagsága, festészeti szakértői tevékenysége, valamint különböző díjak és Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetése jelzi a marosvásárhelyi születésű művész aktivitását, együttműködő képességét. 1991-től alkotásai adományozásával a beteg gyermekek, árvízkárosultak, hajléktalanok, a kultúrát és a sportot segítő jótékonysági programok támogatója. A Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagjainak sorába fogadta.
„A kortárs festészet népszerűsítéséért”

Tüskés Tünde

705. Tüskés Tünde (Budapest) középiskolai tanár, szalmafonó, népi iparművész
Lovagias tettek: Gyermekkorától gyűjtötte a tárgyalkotó népművészet kincseit. Maga is foglalkozott korongozással és szövéssel. 2001-ben alapítója és máig elnöke a Pest-Budai Kézműves és Népművészeti Közhasznú Egyesületnek. Huszonöt éve foglalkozik szalmafonással. Oktat és publikál, ezzel a mesterség elméletének és gyakorlatának alapjait erősíti meg. A szalmafonó mesteriskolát Angliában végezte. Magángyűjteményéből nemzetközi szalmamúzeumot alapított Szalma-Kincs-Tár néven Zengővárkonyban. Rendszeresen szervez hazai és nemzetközi konferenciákat, továbbképzéseket. 2018-ban Kárpát-medence minden tájáról begyűjtött kalászokból elkészítette a Magyarok Aratókoszorúját.
„A szalmafonás népszerűsítéséért”

Varga Miklós

706. Varga Miklós (Budapest) énekes, színész, zeneszerző és szövegíró
Lovagias tettek: Negyvennégy éves zenei pályafutása a Pandora’s Boksz zenekarral kezdődött. 35 évvel ezelőtt az István, a király rockopera nyitotta meg számára a zenés színházak kapuit. 1990-ben lépett szólóénekesi pályára, azóta egyaránt helytállt a rockszínpadokon, a színházi deszkákon és a musicalok világában. Tucatnál több szólólemeze jelent meg. Főszerepeiben egyre nagyobb teret kapnak a magyar történelem jeles személyiségei és eseményei. Népszerűek Petőfi Sándor alakításai. A színpadok mellett sikerrel szerepelt nagyjáték filmekben is.
„A nemzeti identitásterősítő művészeti tevékenységéért”

Igó Aladár

707. Igó Aladár (Hanva, Szlovákia) festő, szobrász
Lovagias tettek: 1931-ben született Hamván. A helyi, majd a tornaljai iskola tanulója, itt rendezték első kiállítását 1947-ben. Morvaországi sorkatonáskodása alatt felmentik a napi szolgálattól, fest és farag. Leszerelése után önálló gazdálkodóként dolgozik, majd a sajólénártfalvai szövetkezet gyalogmunkás dolgozója. 1968-ban Tompa Mihály költő halálának 100. évfordulóján önálló kiállítása nyílik szülőfalujában. 1973-ban a CSEMADOK rimaszombati szervezete és járási választmánya Igó Aladár estet rendez, és kiállítása nyílik a Gömöri Múzeumban. Önálló és csoportos kiállítások következnek Csehszlovákiában, majd Magyarországon. Rimaszombaton első díjat, a besztercebányai Országos Népművészeti Kiállításon kisplasztikai díj II. fokozatát veheti át. 1992-ben felavatják Czinka Panna szobrát Sajógömörben. 1999-ben Erdélyi Zsuzsanna a Duna Televízióban bemutatja „Igó Aladár művészete” c. portréfilmet. 2004-ben részesül a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikereszt kitüntetésében. 2011-ben átadják Hanván azt az emlékparkot, amelyben köztéri alkotásai kapnak helyet. 2016. november 14-én Hanván húnyt el.
„Határontúli magyar alkotóművészet szolgálata érdekében kifejtett életművéért”